Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-19 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■■■■■■■■■■■■■* 1977. JŰNIUS 19. I VASÁRNAP I X/25 BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 167. SZÁM ÄRA 1 KORONA Szlovákia fővárosában a Dúbravka lakótelep a legnagyobb építkezések közé tartozik CSTK felvétele Ä termelőerők hatékonyabb fejlődését, a termelés távlati, folyamatos és arányos növekedését többek között helyes beruházásfejlesztéssel lehet és kell elérni. Termelési-műszaki alapunkban az» elengedhetetlenül szükséges változások is elsősorban a beruházások révén érhetők el. A beruházások tervezésének és kivitelezésének tehát nem véletlenül szentelnek fokozott figyelmet vezető gazdasági és irányitó szerveink. Az elmúlt ötéves tervidőszak e téren nagyobb sikereket eredményezett számunkra, mint a meg- előzőek, holott a beruházásokra fordított összeg — 600 milliárd korona — nem volt kevés. A 6. ötéves tervidőszakra meghatározott beruházásfejlesztési feladatok értéke pedig körülbelül 200 milliárd koronával nagyobb, mint az elmúlt 5 évben volt. S míg a tervekből valóság lesz, az építőipari dolgozóknak, a technológiai berendezések szállítóinak és szerelőinek 'nagyon sok és összehangolt munkát kell elvégezniük. Építőiparunk feladatait a CSKP KB 6. és az SZLKP KB tavaszi ülésén is újra hangsúlyozták, ráirányítva az illetékesek figyelmét azokra az okokra, amelyek gyakran késleltetik a tervek határidőre való megvalósítását. A tervezők és a kivitelezők munkája különösen . az építészetben szorosan összefonódik. Sajnos, e két „csoport“ között nincs meg minden esetben a megfelelő összhang és kapcsolat, ami végső soron egy egy fontos gyár, üzem vagy éppen lakótelep építésének lassúságában nyilvánul meg. Az SZSZK Fej lesztésügyi és. Műszaki Minisztériumának illetékes szervei az utóbbi időben megpróbálják feltárni a lemaradások okait, s keresik a megoldásokat a hibák orvoslására. Az építészek körében gyakran és általában jogosan bírálják a rossz minőségű s főleg a későn el készített terveket. Ennek következménye pedig az esetek többségében az, hogy a tervezett határidőnél később kezdik meg egv-egy beruházás kivitelezését. A sietség és a kapkodás, s a megrendelői-átvevői kapcsolatokban uralkodó „rendetlenség“ nagymértékben kihat az építkezési munkák minőségére, ezt pedig az elkészült létesítményt használatba vevő sínvli meg. Ahogy azte az elmúlt évben végzett ellenőrzések alapján kimutatták, a tervek elkészítésében bekövetkező határidő-elcsúszás a leggyakrabban abból adódik, hogy nem minden esetben tisztázott a megrendelő és a kivitelező közötti kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy bár a terv körvonalai megvannak, az aprólékos tervdokument4ciók nem készíthetők el, mert nem ismeretes a szállítók sok eset ben nagyon széles tábora. Az is igaz, hogy gyakran menet közben változik az eredeti elgondolás, illetve a beruházást más területre helyezik. Az ilyen utólagos intézkedések sem használnak a tervezőknek. Az BERUHÁZÁSOK ÉS HATÁRIDŐK építkezések előkészítési szakaszában uralkodó helyzet azért is nyugtalanító, mert nem kerüli el a kiemelt, népgazdasági szempontból döntő fontosságú építkezéseket sem. Ilyenek közé tartozik például a Trencíni Szövődé felújítása, a bratislavai Slovnaft polipropilént gyártó részlegének második szakasza é§ továbbiak. Nem kivétel ez alól a komplex lakásépítési programba besorolt három fontos bratislavai lakótelep kivitelezése sem. Említettük már, hogy a határidők eltolódásán kívül a tervek rossz minősége is lényegesen befolyásolja a kivitelezők munkáját. A leggyakrabban előforduló hibák — amelyek kiküszöbölésére megfelelő intézkedéseket foganatosítottak — az építkezés technológiai, építészeti megoldásában voltak. Sok esetben nem gondolták át az urbanisztikai szempontokat sem, s egy-egy városképbe, illetve tájegységbe nem beillő létesítmények születtek. A beruházások kivitelezése terén számos intézkedésre volt szükség, amelyek az építkezési határidők további lerövidítését szolgálják. A határidőnormákat 1972-ben úgy határozták meg, hogy a 6. ötéves tervidőszakban az építkezések kivitelezése terén további 15—18 százalékos csökkenést eredményezzenek. Ez az intézkedés még az elmúlt ötéves tervidőszakban elsősorban azért született, hogy amennyiben csak lehetséges, csökkentsék a befejezetlen beruházások számát. Hiszen az erők, kapacitások szétaprózódása további hibák és határidő-eltolódások forrása. Az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma az eddigi tapasztalatokból kiindulva szeretné elérni: az újonnan kezdett építkezéseken az évi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok ne lépjék túl a lehetőségeket, s ne forgácsolják szét a kapacitásokat. Az építkezések kivitelezési idejének lerövidítése a beruházási költségek csökkentésének is az egyik fontos feltétele. Az említett hibák ellenére leszögezhetjük, hogy a beruházások terén a múlt év folyamán jelentős lépést tettünk előre. Az 1976-ban befejezett és a rendeltetésének átadott ipari és egyéb létesítmények révén napról napra újabb értékekhez juthat népgazdaságunk. Viszont ismételten hangsúlyozzuk, hogy P fegyelem megkövetelése a tervezők és a kivitelezők részéről nem öncélú. A határidők megtartásában, illetve lerövidítésében nagyon fontos szerep hárul az e területeken dolgozó irányítási szakéin berekre, valamint az ellenőrző szervekre. Az ellenőrzésnek — sajnos — az eddigiek során az építőiparban nem szenteltek mindig kellő figyelmet. A formalizmus itt is uralkodott, de szerencsére már tűnőben van. A következetes ellenőrző munka az egyik feltétele a fegyelem megszilárdításának, amely pedig az építőipari kapacitások ésszerűbb, hatékonyabb alkalmazásának pillére. Kivezető út minden esetben van, csupán — mint már hangsúlyoztuk — következetesebb és fegyelmezettebb munkát kell végezniük a népgazdaságunk további szilárdítását jelentő beruházások tervezőinek és kivitelezőinek egyaránt. PÄKOZDI GERTRÜD
