Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-12 / 24. szám

Leninnek a filmmel kapcsolatos első feljegyzései 1907-ből származ­nak. Már jóval a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt, vagyis azokban az években, amikor a film­gyártás még csak gyermekcipőben járt és a burzsoá értelmiségiek fenn­héjázó megvetéssel vélekedtek a mo­ziról, mondván, hogy a film olcsó vásári produkció, Lenin, szellemi óriásként felismerte és nagyra érté­kelte az új találmány szinte mérhe­tetlen lehetőségeit. Ötven-hatvan évvel később, a tele­vízió felvirágzása és a mozik látó gatottságának hanyatlása idején, fő­leg a nyugati országokban — de egy- néhányan nálunk is — hajlamosak arra, hogy reformálják Lenin néze teit, a filmről, mint a legnagyobb tömegeket mozgósító művészeti ágról. Lenin azt írja, „ha a film jellem télén spekulánsok kezében van, több kárt okoz, mint hasznot hoz és ér léktelen tartalmával felforgatja a tö­megeket. Persze, ha a filmművészet­ben majd a tömegek szerepe válik uralkodóvá és a filmgyártás a szó cialista kultúra igazi képviselőinek kezébe kerül, akkor a film a törne gek nevelésének egyik leghatéko­nyabb eszköze lesz.“ A huszadik század filmművészeté­ben különböző művészeti irányzatok csapnak össze. A mi filmművészetünk koncepciója a szocialista realizmus módszere, amely lehetővé teszi, hogy korunk valóságát, az embert, a szo­cializmus építőjét, a humanista esz­mék hordozóját ábrázoljuk. A dicső Október évfordulóját a vi­lág haladó embereivel együtt nagy ünnepként köszöntjük. A Nagy Októ­ber győztes eszméi századunk ösz­tönző erejévé váltak, s alapjában megváltoztatták a történelem mene tét. A Szlovák Filmgyártó Vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját a CSKP XV. kongresszusa határozatainak kö­vetkezetes valóra váltásával köszön­tik. Vállalatunk a jubileum alkalmából és tiszteletére számos rendezvényt tervez; közülük valóban csak a leg­jelentősebbeket szeretném megemlí­teni. A Szovjetunió nemzetiségi jilmmii vészele címmel a bratislavai Barát­ság Hazában az egész évben film­szemle zajlik a szovjet nemzetiségi filmstúdiók műsorából, s a bemutató­kat előadások egészítik ki. A Szlovák Filmtudományi Intézet háromkötetes kiadványt jelentet meg, Száz szovjet film címmel. A publi­káció a szovjet filmbarátok klubjá­nak tagsága számára készül. A csehszlovák—szovjet barátsági hónapban az idén is megrendezzük a szovjet filmek fesztiválját. Év végén kerül sor A szovjetek országa és a film címmel megrende zett szlovákiai verseny értékelésére, melyet a Nagy Október 60. évfordu lója tiszteletére hirdettünk. A felszabadulás óta, azaz 1945— 1976 között Szlovákiában összesen 167 játékfilm készült; ebből 16 alko­tást valamely országgal közösen for­gattunk. Vállalatunk arra törekszik, hogy elmélyítse együttműködését a test­véri szocialista országokkal; az aláb biakban ennek igazolására megemlí tek néhány koprodukciós filmet. Az első közös vállalkozásban forgatott film A Szent Péter esernyője volt, melyet a Magyar Népköztársaság fil­meseivel közösen készítettünk. Később forgattuk a rendkívül ha tásos és nagy sikerű Félbeszakadt dal című alkotást, a grúz filmmű vészekkel közösen. Fokozatosan, ahogy a kolibai stúdióban tökélete sedtek a gyártási-műszaki feltételek és bővültek a kulturális kapcsolatok, az 1973—1976-os években az alábbi koprodukciós filmek születtek: Hol nap késő lesz (a Bieloruszfilmmel közösenJ, Rövid élet {a varsói film­stúdióval együttműködve), A szabad­ság katonái (A kommunisták című négyrészes filmeposz egyik része, a MOSZFILM művészeivel), Szerelmem, Raca (közös vállalkozásban a grúz filmstúdióval). Az utóbbi években készült kopro dukciós filmek közül a legjelentősebb A szabadság katonái című négyré­szes film, melyet furij Ozerov ren­dező forgatott. A nagyszabású alko tást ünnepélyes külsőségek között a Szlovák Nemzeti Felkelés 33. évfor­dulója alkalmából mutatják be. A szovjet filmművészekkel való együttműködést a Szlovák Filmgyártó Vállalat dramaturgiai terve is magá­ba foglalja; ennek értelmében a szov jet filmesekkel a jövőben évente leg­alább egy koprodukciós film készül. A következő évre már jóváhagytuk A partizán körzetben című alkotás for­gatókönyvét (a film a Nálepka kapi­tány életéről szóló mű második része lesz); a forgatókönyvet MiloS Krno érdemes művész írta. A másik reali­zálásra váró mű az Interhelpo, mely­nek forgatókönyvén Pavol Gejdos dolgozik. Egyébként tárgyalásokat folytatunk Romániával, Lengyelor­szággal, Jugoszláviával és több más Michal Docolomansky es Bozidara Turzonovova a Pénelopé című film főszerepében A kolibai stúdió tervei a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére ország filmművészeivel is az együtt­működés bővítésének lehetőségeiről. A szlovák filmművészek az idén kilenc játékfilmet forgatnak; stú diónkban az alábbi alkotások készül­nek: Szerelmem, Raöa — a film forgató- könyvét Szuliko Zsgenti grúz író ír­ta. Rendezője /öze/ Medved', grúz részről pedig Timur Palavandisvili. A vígjátékban az alkotók a barátság kérdését vetik fel. A film cselek­ménye azon alapszik, hogy a világon két Raőa van, mindkettő bortermelő vidék. Az alkotók arra törekedtek, hogy kidomborítsák a szövetkezeli dolgozók közötti kölcsönös kapcso­latokat, a termelők ugyanis nem­csak szőlővesszőt cseréltek, hanem tapasztalatot is, megismerték egymás szokásait, hagyományait és szoros személyi kapcsolatokat kiépítve se­gítik egymást. fán Beer és Marián Gallo forgató könyve alapján — Jozef Zachar ren dezésében — készült a Pajtásom cí mű film. A történet három fiúról szól, akik kamaszos csínytevésbői légpuskával rálőnek egy mókusra. Az egyik fiú a mókust hazaviszi és apja meggyógyítja. A film az iskolásgyer­mekek számára készült, s célja, hogy megidézze számukra a természet köl lészetét és a természet szeretetére nevelje őket. Áranyszőlő címmel készült Ludovít Filan filmje; Nyugat-Szlovákia bor­termelő vidékén két szövetkezet egy új mezőgazdasági nagyüzemmé egye sül, a racionálisabb és korszerűbb termelés érdekében. A film konflik­tusa az egyesítés ellenzői és támo gatói közti összecsapásból adódik, s az alkotók a szocialista ember er­kölcsi elveiért folyó harcot ábrá­zolják. Alfonz Bednár érdemes művész forgatókönyve alapján — Stefan Iher érdemes művész rendezésében — készült a Pénelopé című film. Pénelopé asszony nemcsak a régi Görögországban élt, hiszen a század harmincas éveiben a szlovák falvak számos asszonya is Pénelopé sorsá­ra jutott... A férfiak elmentek Ame rikába munkát keresni s itthon az asszonyok nemegyszer évekig vártak rájuk. Az alkotás a szlovák nép szá zad eleji nehéz életét állítja szembe Jelenet a Pyrrhusi győzelemből; a képen Jozef Adamovic es Jaroslava Obermaierova _______(V Polak os E Hnbikova felv ) a szocialista falu mai viszonyaival Lidércfény a címe Miroslav Hor áák legújabb filmjének, melynek forgatókönyvét Ernest Stric írta. A bűnügyi elemekkel átszőtt történet Katarina Hronová körül bonyolódik, aki az amnesztia jogával élve haza tér az emigrációból. A film lerántja a leplet a disszidensek erkölcsi ar culaiáról, bemutatja szolgalelkűségü két, elvtelenségüket és nihilizmusu­kat. Milan Sutovec írta A férfiak és a fegyverek című film forgatókönyvét; a rendező Mariin Holly. A film arról szól, hogy az emberi értékek a kö zösség javáért vállalt áldozatok nagyságával mérhetők; az alkotók ezt a tényt a Szlovák Nemzeti Fel­kelést megelőző napok eseményeit, illetve a növekvő antifasiszta moz galmat ábrázolva mutatják be. Fehér szalag a hajadban címmel forgatja filmjét Vladimír Kavciak, Lydia Ragaéová forgatókönyve alap ján. Az alkotás elsősorban a fiata lóknak készült, s célja, hogy bemu­tassa, a szocialista társadalomban nem feledkeznek még az idős em berekről sem. A gondoskodásnak a teltétele azonban a gyermekek és a szülök közti szeretet, megértés és összhang. Andrej Lettrich rendezésében for­gatják Az ügyvédnő című filmet. Forgatókönyvíró dr. Jozef Tallo. Az alkotók bemutatják Anna Javorkovát, egy müveit asszonyt, fiatal kommu­nistát, aki „férfias“ pályát választott, A film a szocialista értelmiség kér­déseit veszi bonckés alá. A kolibai stúdió dramaturgiája nagy figyelmet fordít azokra a té­mákra, melyek szocialista társadat műnk jelenét, formálódó jövőnket dolgozzák fel, vagyis azokra az anya­gokra, melyek hatékonyan és sok­oldalúan segítik az emberek szocia­lista tudatának formálását és szilár­dítását. Arra törekszünk, hogy olyan alko tások készüljenek, melyek a film­művészet sajátos eszközeivel igazsá­gosan és művészien ábrázolják azt a küzdelmet, melyet korunk embere vív a szocialista társadalom tovább fejlesztéséért. A mozilátogatók a ko­libai stúdió idei műsorkínálatában bizonyára találnak majd kedvenc té­mát és filmet is, s tulajdonképpen ez a vállalat dolgozóinak legfőbb célja. PAVOL KUZMA, a Szlovák Filmgyártó Vállalat központi igazgatójának első helyettese 1977. VI. 12 N C/3 5 io ■ |i| I ■liflBHRI

Next

/
Oldalképek
Tartalom