Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-05 / 23. szám
ozsrn M * x A ki s lökhajtásos repülőgép felszáll Taskentben, leír egy kört és nyugat felé veszi az irányt. Megfigyelem a „hazaiakat“, egyikük sem nyomja oda az orrát az ablakhoz, még a legkíváncsibb sem, mert hát odalent valóban nincs mit nézni. Nem látni semmit, csak összefüggő barnás- narancsszínű szőnyeget, a Kizil-Kum homoksivatagot. Itt-ott látni csak aszfaltozott útnak a szalagját vagy ösvényeket, amelyeket a teherautók vágtak a homokban. Egy óra és tíz perc múlva a gép kerekei a kifutópályán gördülnek, és a JAK-40-es beáll egy épület elé, amely inkább fabódéra emlékeztet, mint repülőtéri fogadóépületre. Egy tucatnyi fa alatt ott várja az utasokat az Ikarus autóbusz. Vagy tíz kilométert halad félsivatagos tájon, ahol a homokot csak itt-ott tarkítják csenevész bokrok és fűcsomók. Aztán ték építeni. Jelizaveta Henrihovna Andrejeva, a városi pártbizottság titkára jól emlékszik még azokra az időkre. Egy évvel azután jött ide, hogy ünnepélyesen lerakták a város alapkövét, miután akkor fejezte be tanulmányait a taskenti egyetem orosz nyelv és irodalom tanszékén. — Akkor még csak egy kis sátor- város állt itt, néhány száz fából készült panelház, az építők ideiglenes otthonai, akiknek többsége 19—20 éves volt, mint most a Bajkál—Amur vasúti fővonal építői. Lelkesedéssel jöttek ide. Az első utca, amelynek építése megkezdődött, az Üzbég utca. Ma alig látszanak ki az alacsony, egyemeletes házacskák a lombok sűrűjéből. Nem csoda, hiszen akkor a betonalapok lerakásával egyidejűleg ültették a facsemetéket és a díszcserjéket ... Utkur Norkulovics Okramov, a vá áthalad néhány településen, elrobog Üzbegisztán egyik legnagyobb hőerőműve mellett, majd átfut egy falun, ahol már több fát, bokrot látni, s végül valódi erdő fogad minket a sivatag kellős közepén. Fölöttünk halkan susognak a nyárfák, megérkeztünk arra a helyre, amelyről két évvel ezelőtt tudomást szereztek a műépítészek az egész világon. Joszif Bronyiszlavovics Orlov és Nyikolaj Ivanovics Szimonov le- ningrádi építészeket a Műépítészek Nemzetközi Szövetségének Madridban megtartott XII. kongresszusán két szovjet város tervezéséért a Sir Patrick Abercrombie-díjjal tüntették ki. A hatvanas évek elején a tervezőirodájukban készült el e két szovjet város terve; az egyik a Sevcsenko olajváros a Kaspi-tenger Mangislak-jálszigetén, a másik Navoj, az üzbegisztá- ni vegyipari és energetikai központ, amely most minket fogad. Minden zöld itt, rengeteg a gyorsan növő nyárfa, a gyepszőnyeg, itt a sivatag kellős közepén harminc négyzet- méter zöldövezet jut egy lakosra, háromszor annyi, mint például Bratisla- vában. Legnagyobb csodálkozásunkra egy jókora, természetesen mesterséges tavat látunk, amely akkora, hogy békésen megférnek egymás mellett a kajakosok és a horgászok. Navoj fiatal város, 1958-ban kezdrosi tanács elnöke többet tud mondani az itteni talajról. Üledékes, sós itt a talaj, gyakoriak a homokviharok és igen nagy a napsugárzás intenzitása. Egy téren állunk, a negyedik kerület közepén, s a „kellemetlenségek“ közül magam is érzem a napsugárzás erejét. Noha még csak április közepén járunk, a hőmérő több mint harminc fokot mutat árnyékban, úgy érzem, gyorsan pirosbarnára sülök, amit irigyelni fognak majd otthon. A sivatag felől érkező homokviharokat a város körül létesített zöld védőövezet fogja fel, az erős napsugárzástól pedig a háztömbök és lakások jól meggondolt, ügyes elhelyezése védi a város lakóit. Valamennyi lakásnak árnyékot adó, fedett erkélye van, amely nyáron öt fokkal is csökkenti a lakás hőmérsékletét. Nem kis dolog, ha meggondoljuk, hogy nyáron negyven fokon felüli hőmérsékletet mérnek itt. Navoj jövőjét a buharai körzetből- érkező gáz biztosítja, nemcsak a hőerőműt üzemelteti, hanem egyben a legfontosabb nyersanyag is: műtrágya és műszálak gyártásában hasznosítják. Ez azonban nem minden: néhány tucat kilométerre rendkívül gazdag aranylelőhelyet fedeztek fel, valamint olyan ásványi anyagokat, amelyeket majd néhány év múlva az itt épülő nagy cementgyár hasznosíthat. Az ügyes kezű dolgozók egész ÜzA korszerű 4. lakónegyed A három, életet adó üzbég folyót jelképező kút begisztánból, de más szovjet köztársaságokból is jöttek. S a tizennyolc éves, százezer lakosú Navoj büszkesége a szovjet építészetnek, nemcsak szemre szép, hanem célszerűen is épült. Egy-egy lakosra átlag kilenc négyzetméter lakóterület jut, a mellékhelyiségeken kívül. A lakások 70 százaléka kétszobás. Viszont — mivel Navoj a fiatalok városa — (lakóinak átlagos életkora 27 év) az új városnegyedekben már nem építenek egyszobás, hanem többnyire három- sőt négy- és ötszobás lakásokat. Hiszen évente 2500—3000 gyermek születik itt. Az eddig megépült hat lakónegyed rendelkezik a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban a szükséges számú férőhelyekkel, s így a szülőknek nem kell messze vinniük reggelente a gyerekeket. És a fiataloké lesz az egész nyolcadik negyed, ahol közép- és főiskolák épülnek, mivel már megnyílt Navojban a buharai politechnikai tanintézet építő- és vegyipari kihelyezett tagozata, s a városban további szakiskola épül, amely vegyészeket, „aranymosó“ szakembereket fog nevelni. Utkur Norkulovics Okramov tanácselnökkel megcsodáljuk az Üzbegisztán három, életet adó folyóját, az Amu-Darját, a Szir-Darját és a Zaraf- sant jelképező köztéri szökőkutat. Üjabb víztároló építésére készülnek. Ugyancsak készülnek a tervei két további lakónegyednek. A kilencedik ötéves tervidőszakban 250 000 négy zetméter alapterületű lakáshoz jutottak a navojiak, ebben az ötéves tervidőszakban már 300 ezer négyzetméter épült. Van már úszómedencéjük, de ez úgy látszik, nem elég, sport- csarnokot is akarnak építeni, műjéggel, és talán még — ebben a hőségben — jégkorongozó csapat alakítására is gondolnak. Évente mintegy 3000 ember jön ide dolgozni más városokból és vidékről. A városatyák és az építészek már kezdik felvázolni, milyen lesz Navoj a 2000. évben. Az itt tervezett vegyipari vállalatok, cementgyár és élelmiszeripari üzemek biztosítják, hogy az ezredfordulón a sivatagban épült város, Navoj eléri majd a 300 000-es lélekszámot. IÁN BLA2E) <5 ”03 '03 > 03 U-l O N £-1 03 N c/> < wk c 03 Wj -O ^ I® rd 1 Cfl ffl rn g s» ;s ja ■ E * ° 'C0 CM *##«* £h ^ '«J Íɧ >» c co o' mm > H ra m 2
