Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-05 / 23. szám

Vasárnap 1977. június 5. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 3.50, nyug­szik 19.48 Közép-Szlovákia: 3.41, nyugszik 19.39 Kelet-Szlovákia: 3.32, nyugszik 19.30 órakor A HOLD kel — 22.36, nyugszik 07.51 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZŰNTJUK FATIMA — LAURA nevű kedves olvasóinkat 1862-ben született Allvar GULLSTRAND Nobel-díjas svéd szemészorvos, aki megszerkesztette az élő szem mikroszképos vizsgá­latát lehetővé tevő réslám­pát (+ 1930) • 1887 ben halt meg Hans MARÉS né­met festő, a modern képző­művészet egyik előfutára (szül. 1837). AZ ÜJ SZÓ JÖVŐ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Mérlegeljünk, arányi lsünk Stefan Bohus írása És mentek Bodnár Gyula riportja Október szellemében Pavol Kuzma cikke Borravaló helyett Szabó Béla regényrészletének befejező része „Vakondokok” Taskent alatt Ján Blazej Üzbegisztán i jegyzeteinek befejező része BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A SZÍNVONAL EMELÉSÉVEL A pártszervezetek agitációs és propagandatevékenységében, valamint ideológiai munkájában ma már elsősorban a minő­ségi követelményekre helyezik a hangsúlyt. Ez vonatkozik a párttagok politikai képzésének és eszmei nevelésének legbe- váltabb formájára, a pártoktatásra is. Különösen az utóbbi években tapasztalható figyelemre méltó fejlődés a propagan­da- és az ideológiai munkában, illetve a pártoktatásban. Eb­ben nagy szerepet játszanak a politikai nevelés házai, me­lyek tevékenységének alapelveit öt évvel ezelőtt, 1972 júniu­sában hagyta jóvá Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége. Ma már minden járásban működik politikai nevelési ház. sőt a legtöbbje túljutott a kezdeti nehézségeken, és eredmé­nyesen, egyre hatékonyabhan dolgozik. Ez azt jelenti, hogy saját lektorcsoportot hozott létre. A lektorcsoportok létrehozása lehetővé tette az előadóknak az egyes pártoktatási körökre, illetve témákra való szakosítá­sát. Külön szaklektorai vannak például a politikai gazdaság­tannak, a tudományos kommunizmusnak, a marxista filozó­fiának, a párt gazdaságpolitikájának, a CSKP, az SZKP és a nemzetközi munkásmozgalom történetének stb. A lektorcso­portok létrehozása azt is lehetővé tette a politikai nevelés házainak, hogy magas színvonalú előadásokat biztosíthassa­nak bármilyen témáról. A lektorok munkájának eredménye megmutatkozik többek között a marxizmus—leninizmus esti egyetemein, a járási politikai iskolákban, a járási pártbizott­ságok és egyéb szervek által rendezett különböző tanfolya­mokon, előadásokon. A kommunista párt alapszervezetei funkcionáriusainak is­kolázásában is fontos szerepet játszanak a járási pártbizottsá­gok politikai nevelési házai; főleg rövid tartamú bentlaká­sos tanfolyamokat szerveznek számukra. Az alapszervezetek nagy megelégedéssel nyilatkoznak a po litikai nevelés házainak arról a tevékenységéről, melyet a tagjelöltek nevelése terén fejtenek ki. A párt jövendő tagjai­nak a legtapasztaltabb lektorok adnak elő. A tagjelöltek a számukra rendezett tanfolyamokon megismerik a párt alap- szabályzatát, elsajátítják a marxizmus—leninizmus alapjait, és tanulmányozzák a kommunista párt, valamint a munkásmoz­galom történetét. A politikai nevelés házai általában igen eredményesek. Szá­mos konkrét példát is említhetünk. Nagyon jól működik pél dául a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a nagykürtösi (Vefky Krtis). a rimaszombati (Rimavská Sobota). Rendkívül hatékony munkát végez a bratislavai városi pártbizottság po­litikai nevelési háza is, melynek tizennégy lektorcsoportjában 490 előadó tevékenykedik. Kezdetben az alapszervezetek nem mindenütt tartottak fenn elég szoros kapcsolatot a politikai nevelés házaival. Ma azon­ban minden alapszervezet tagjai jól tudják, hogy a politikai nevelés házai nagy segítséget nyújtanak munkájukhoz, s így a kapcsolat erősítése saját érdekük. FÜLÖP IMRE | KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK IGAZSÁGOS ALAPON Már három hét telt el azóta, hogy Bécsben, a tavaszi szünet után, felújították a közép-európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásokat. Ez idő alatt azonban semmi olyan nem történt, aminek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a tárgyalásokon kedvező változás kezdődött. A szocialista országok múlt évi javaslataikkal és kezdemé­nyezéseikkel megteremtették az alapját és lehetőségeit an­nak, hogy az idén megkezdődjön az igazságos alapon álló elsődleges konkrét egyezmény kidolgozása. Ennek ellenére mindeddig konkrét eredmény nem született, s ezért a felelős­ség a NATO-országokat terheli. A nyugati álláspont lényege ugyanis leszűkül arra a köve­telésre, hoey a Varsói Szerződéshez és az észak-atlanti tömb­höz tartozó országok csapatainak aszimmetrikus csökkentése alapján a NATO javára változtassák meg az erőviszonyokat Közép-Európában. Nem kétséges, hogy egy ilyen lépés jelen­tősen károsítaná a szocialista országok biztonságát. A bécsi tárgyalásokon részt vevő NATO-országok küldöttsé­gei a szárazföldi csapatok paritásának kérdését helyezik elő­térbe. A Nyugat valójában a szárazföldi csapatok létszámát illetően nem az egyenlőség megteremtéséhez, hanem a meg levő egyensúly megbontásához ragaszkodik. A csökkentési övezetben állomásozó fegyveres erők létszá­máról készített hivatalos számszerű adatok kölcsönös kicseré­lése megmutatta: alaptalanok azok a nyugati állítások, ame­lyek szerint ezen a téren aránytalanság állna fenn a NATO és a Varsói Szerződés országainak fegyveres erői között. Az első konkrét megállapodás elérése érdekében arról kel­lene végre megegyezésre jutni, hogy az érintett országok mit, mennyi idő alatt csökkentsenek. A szocialista országok már első indítványaikban javasolták: a 11 közvetlenül részt vevő ország három év alatt több mint 15 százalékkal csök­kentse fegyveres erőit és fegyverzetét. A tervezett csökken­tés a térségben állomásozó külföldi és nemzeti erőkre, a szárazföldi csapatokra, a légierőre és a nukleáris erőkre is vonatkozik. A NATO-országok csökönyös, merev magatartása azonban mindeddig lehetetlenné tette a megállapodás gyakorlati kidől gozását. Azt követelik lényegében, hogy a szocialista országok mintegy háromszor olyan mértékben csökkentsék fegyveres erőiket, mint a NATO-országok. Ez a törekvésük ismét bebi­zonyosodott a NATO-országok vezetői londoni tanácskozásán, ahol korábbi, tarthatatlan álláspontjukat ismételték meg a közép-európai haderőcsökkentés kérdésében. Carter amerikai elnök, bár azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tovább­ra is támogatja a haderőcsökkentésre irányuló erőfeszítése­ket, sietett kijelenteni, hogy szerinte a szocialista országok által javasolt arányos csökkentés egyoldalú előnyökhöz se­gítené őket. Világos azonban, hogy a fegyveres erők csökkentésének kérdését csupán az egyedüli igazságos alapon lehet megolda­ni, nevezetesen a részt vevő valamennyi állam csapatainak azonos százalékban való csökkentése útján. Ez lenne az igaz­ságos megoldás, amely senkinek a javára, senkinek a kárára nem billentené a fennálló erőviszonyokat. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Moszkvában az elmúlt héten összeült a Varsói Szerződés álla mai külügyminisztereinek bizottsága. Az ülésen megtárgyaltak néhány, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányából következő kérdést. A tanácskozáson részt veti­tek a külügyminiszterek helyettesei, tanácsadók és szakértők is. Felvételünkön a Bohuslav Chnoupek vezette csehszlovák küldöttség (Felvétel: CSTK) Prágában, a Július Fuőík Kultúra és Pihenés Parkja Kongresszusi Palotájában zajlott le az elmúlt héten a szakszervezetek IX. kongresszusa. A képen Karel Hoffmann, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZKT elnöke záróbeszédét mondja• (Felvétel: CSTK) Franciaországban 24 órás általános sztrájkba léptek nemrégi ben valamennyi szakszervezeti központ tagjai. A francia dol­gozók tiltakoznak a kormány politikája ellen, amely munka- nélküliséghez, a vásárlóerő csökkenéséhez, a munkafeltételek romlásához és a szakszervezeti szabadság korlátozásához ve­zet. A sztrájk élén az Általános Munkásszövetség (CGT), a Francia és Demokratikus Munkásszövetség f CFDT) és a Nép­nevelés Szakszervezete [FEN] állt. A képen a párizsi tüntetők egy része (Felvétel: CSTK — TASZSZ) E heti karikatúránk 1977. „Könyökölni tudni kell!“ — Kereskedelmi egyenlőség a Kö­zös Piacban (A moszkvai Pravdából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom