Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-29 / 22. szám

zelgő vihar szelét érezte? Ki tudja ... Nem árulta el. Impozáns megnyitóünnepséggel kezdődött a prágai sportcsarnokban a XI. női torna Európa-bajnokság. A közönség két napon át szebbnél szebb teljesítmények­nek lehetett szemtanúja Comaneci — tíz pontot érő gerenda­gyakorlata közben A FIATALSÁG FESZTIVÁLJA VOLT „A világ tornasportjában az Euró­pa-bajnokság mindig jelentős állomás volt, és meggyőződésem, hogy a prá­gai is az lesz. Nem is olyan régen még a montreali sikereknek örvend- tünk, és most földrészünk legjobb tor­násznői készek ismét tanúbizonysá­got tenni tudásukról. Nem az a fon­tos, ki milyen helyezést ér el, hanem hogy a prágai EB a világ torna­sportjának történetébe mint a sport és barátság gyönyörű fesztiválja vo­nuljon be“ — mondotta megnyitó be­szédében furij Tyitov, a Nemzetközi Torna Szövetség szovjet elnöke. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült maradéktalanul. A román küldöttség vezetőinek cse lekedete azonban csak egy kis közjá­ték volt az utolsó tornaszer gyakorla­tai előtt, és egyáltalán nem rontotta el sem a versenyzők, sem a közön­ség jó hangulatát. A XI. női torna Eu­rópa-bajnokság teljes sikert hozott. A románokon kívül a többiek elégedet­ten, sok értékes tapasztalatot, szép emléket szerezve távoztak Prágából. Bizonyára mindenki büszke lesz arra, hogy e sportág történetében mérföld­követ jelentő eseményen jelen lehe­tett. # * # A női torna Európa-bajnokságokon, az elsőtől kezdve valamennyin, a szo­cialista országok versenyzői dominál­tak. Csupán az 1963-as párizsi EB ké­pezett kivételt. Akkor ugyanis, mivel a francia kormány az NDK küldöttsé­gének megtagadta a beutazási enge­délyt, szolidaritásból a többi szocia­lista ország is lemondta részvételét. Eddig a legtöbb aranyérmet, 29-et, a szovjet tornásznők szerezték és fölé­nyüket ezúttal is igazolták, a hét aranyból öt az 6 tarsolyukba vándo­rolt. A szovjet lányok megmutatták, mi­lyen úton kell azoknak haladniuk, akik — legkésőbb a következő olim­pián — a legjobbak párharcába bele akarnak szólni. Minden túlzás nélkül állíthatjuk: a prágai Európa-bajnok­ság Moszkva jegyében zajlott. Addig természetesen lesznek még változások, feltűnnek majd új tehetségek és a mostaniak közül jó néhányon kiesnek a versenyfutásból. Gondoljunk csak a nem is egy esz­tendeje megrendezett montreali olim­piára. Az akkori egyéni összetett el­ső tíz helyezettje közül csak Coma- neci^Kim, Ungureanu és Egervári szerepelt Prágában. A bronzérmes Tu- riscseva edzőként érkezett az EB-re, s a többiek — Korbut, Escher, Kische, Gerschau, Pohludková — sem tudtak a fejlődéssel lépést tartani. Az EB legnagyobb meglepetésével a szovjet Muhina szolgált. Első nagy nemzetközi versenyén három arany-, egy-egy ezüst- és bronzérmet nyert. Felemáskorlát- és műszatyadgyakorla- ta egészen rendkívüli színvonalú volt. A lóugrásban másfél szaltó előre, fe­lemáskorláton Korbut-szaltó piruettel „fűszerezve“, gerendán szaltó előre és hátra, talajon dupla szaltó és még több, hihetetlenül nehéz elem szere­pelt. Műszabadgyakorlatára a szakem­berek azt mondták: ilyen nehezet ed­dig nemcsak a nőknél, hanem a fér­fiaknál sem mutattak be. Ha eléri Co­maneci bemutatóinak tökélyét, tiszta­ságát, senki sem veszélyeztetheti vi­lágelsőségét. Fiatal kora ellenére mozdulatait nőiesség jellemezte, ami a kivitelezés színvonalát csak emel­te. Az akrobatika most már a női tor­nában is dominál, kérdés, ki med­dig tudja fokozni. A fiatalok termé­szetesen jobban bírják erővel. Élén­ken él emlékezetünkben az ünnepé lyes megnyitó utáni tornaparádé, me­lyen tizenhat 9 — 10 éves kislány (a csehszlovák torna utánpótlása) a szőnyegen olyasmit produkált, amit eddig még nem láttunk. Bizonyára a szakembereket is ámulatba ejtették. A tornászpalánták mint a gumilabda pattogtak a szőnyegen keresztül-ka- sul. Jó néhányon olyan magabiztosan ugrották a dupla szaltókat, mintha ez lenne a legkönnyebb dolog a vilá­gon. Nem kérdezzük, mi lesz, ha fel­nőnek, mert talán néhányukat eléri a végzet: lelassulnak, veszítenek ru­galmasságukból, lendületükből, úgy mint néhányon a tegnap nagyjai kö­zül. Sokan azt állítják, illetve állították, hogy Nadia Comanecinek, a világ 1976-os legjobb sportolójának ez lett a sorsa. Az Európa-bajnokságot meg­előző versenyeken Londonban, Párizs­ban, Barcelonában és Madridban ugyan osztatlan sikert aratott, mégis akadtak újságok, amelyek aztán azt írták, semmi újat sem hozott tavaly óta. Ez azonban nem felelt meg a va­lóságnak, mert Prágában olyan szak­emberek, akik jól ismerik az olimpiai bajnoknőt, kijelentették: felemáskor­láton több nehéz elemet mutatott be, modernizálta gerendagyakorlatát — bizonyára ezért részesült 10-es érté­kelésben —, és teljesen új műszabad­gyakorlatot adott elő, melyet a pon­tozók 9,85-re értékeltek. Az 1975. évi skieni EB négyszeres győztese már nem az a mosolygós kislány, mint volt. Megkomolyo­dott ... talán túlságosan is. Szótlan­sága egyenesen megdöbbentett ben­nünket, beszédbe elegyedni vele szin­te lehetetlen volt. Teljesen elzárkó­zott a külvilágtól, lehet, hogy kizáró­lag a versenyre gondolt, de az is le­het, hogy kivételes teherként neheze­dett rá az a tudat: az olimpiai győ­zelem után Prágában is sikeres helyt­állást várnak tőle. Vagy talán a kö­Az akrobatika nagy igényeket tá maszt az edzésekkel szemben. Meg­növekedett a sérülések veszélye. Ezért szentelnek fokozott figyelmet a versenyzők egészségének. Dr. Anto­nín Cech, a csehszlovák válogatott orvosa elmondotta: a legtöbb boka és térdsérülést a dupla szaltók, Cuka- harák okozzák. Ez volt az oka, hogy Pohludková, Licková és Smolíková ki­maradt a válogatottból. A fejlődést nem lehet megállítani, ezt Tyitov, a FIG elnöke is kijelentette. Hangsú­lyozta, hogy honfitársa, Andrianov például a nyújtóról leugorva hármas szaltót is produkált. A sérülések el­kerülésének, illetve csökkentésének egyetlen módja a megfelelő technika és edzésmódszer, valamint a kifogás tálán felszerelés. Csak célszerű felké­szüléssel lehet elérni, hogy a sérülé­sek kevésbé legyenek veszélyesek. A mezőny mindjobban fiatalodik és sokan tartanak attól, hogy a nemzet­közi szövetség enged egyesek köve­telésének és hozzájárul a még fiata­labbak részvételéhez is. A prágai EB-n az 1963-as születésűek jelentették a legalacsonyabb életkort. Akadtak né­hányon, akik csak ősszel töltik be 14. életévüket. Az EB mezőnyében csak­nem több volt a gyermek, mint a fel­nőtt. Több edző véleménye megegye­zett abban: jobb lenne, ha a korha­tárt 16 évre emelnék. Kedves látvány ugyan, amikor tízéves gyermekek „röpködnek “a levegőben, de azért mégiscsak gyönyörködtetöbb egy fel­nőtt tornásznő hasonló produkciója. Ilyenek voltak a mezőny legcsinosabb tornásznőjének, Holkoviőovának esz­tétikailag kifogástalan bemutatói, me­lyekből nem hiányzott a női kellem és báj. * » » Azok az idők természetesen már­elmúltak, amikor Larisza Latinyina 29 éves korában nyert ismételten Euró- paJjajnokságot. Ahogy múltak az évek, úgy csökkent a győztesek élet­kora. Vera Cáslavská 1967-ben 24 éves volt, amikor Amszterdamban má­sodszor szerezte meg az EB vala­mennyi aranyérmét. Két esztendővel később a 19 éves Karín Janz vitte el a pálmát, 1971-ben pedig a 18 éves Ludmila Turiscseva. A Prágát megelő­ző Európa-bajnokságon Nadia Coma­neci még nem töltötte be 14. életévét, amikor megnyerte az összetett ver­senyt, és a szerenkéntt döntőkben há­rom első helyet szerzett. Már akkor is és később Montrealban Kim volt legveszélyesebb ellenfele. Az Európa- bajnokságok története tehát arról ta­núskodik, hogy a versenyzők átlagos életkora állandóan csökken. Csehszlovákiában a fejlődés hason ló volt. Az 1964-es tokiói olimpián a Krajéírová (16), Rimnáöová (17), Sed- láéková (18) összetételű válogatottat az „óvodások“ csapatának becézték. 1972-ben a 15 esztendős Zdena Dor- háková lett csehszlovák bajnok. Es most? Csupán egyetlen példa: az EB előtti utolsó válogató versenyt a tíz­éves (!) Martina Pexová nyerte. .Az előírások értelmében azonban nem le­hetett ott a prágai sportcsarnokban megrendezett eseményen. Holkoviéo- oá mellett az 1963-as születésű Dana Brydlová és Vera Cerná került a csa­patba. Ehhez pedig nem kell kom­mentár. KOLLÁR JÓZSEF Muhina, a prágai Európa-bajnokság legnagyobb meglepetése a felemás- korláton Ingrid HolkoviCová, az Inter Bratislava versenyzője szerepelt legjobban a cseh­szlovák tornásznők közül (A CSTK felvételei) Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 3312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda —'Kiadóvállalat Bratislava, Volgogrodskó 8. Nyomja a Pravdo, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava^ Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vajan- ského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hfrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postoi kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ustredná expedíció a dovoz tlaöe, Gottwaldovo nómestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom