Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-22 / 21. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA A TUDOMÁNYOS kutatAs feladatai az erdőgazdasAgban A CSKP XV. kongresszusá­nak irányelvei egyértelműen meghatározták erdőgazdasá­gunk feladatait. Ezek teljesíté­se szinte elképzelhetetlen a tudományos kutatás segítsége nélkül, mert ezen a téren rendkívül sok biológiai, mű­szaki és közgazdasági problé­mát kell megoldani. Az erdé­szeti tudományos kutatás meg­oldásra váró feladatai minden­nél jobban tükrözik a tudo­mány és a gyakorlat kapcsola­tának helyes értelmezését, kü­lönös tekintettel a tudomá­nyos-technikai forradalom je­lenlegi követelményeire. E fel­adatok közé tartozik a termő- képesség növelése mellett az erdők természeti, környezet- védelmi funkciójának minél tö­kéletesebb kihasználása. Ebből a szempontból rendkívül nagy jelentőségű az egyes erdőgaz­dálkodási modellek kidolgozá­sa, amelyek gyakorlati beveze­tése nagyban hozzájárul az er­dőgazdaság műszaki, gazdasági és szociális színvonalának eme­léséhez. Erdőgazdaságunk távlati fej­lesztése érdekében állandóan figyelemmel kell kísérni a tu­domány és a kutatás hazai és külföldi eredményeit. Ezek tervszerű feldolgozása és elem­zése lehetővé teszi számunkra, hogy kidolgozzuk erdőgazdasá­gunk tudományos-műszaki fej­lesztésének távlati terveit. A távlati tervek ismeretének birtokában lehetőség nyílik a kulcsfontosságú és időszerű problémák felismerésére, vala­mint megoldásuk módszereinek kidolgozására. Ez a tény szük­ségessé teszi, hogy az erdő- gazdasági kutatás és irányítás szervei közösen szervezzenek tudományos konferenciákat, szemináriumokat és egyéb rendezvényeket, amelyeken megvitatják és összegezik a felmerült problémákat. Az ilyen együttműködés a készülő új erdőtörvény kidol­gozásánál is rendkívül szük­séges, ugyanis lehetővé teszi a tudományos kutatás eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazá­sát az erdészeti jogi normák keretében. Ennek eredménye­ként egyszersmind lehetőség nyílik erdőgazdaságunk továb­bi egészséges fejlődésére, er- deink sokoldalú, az egész tár­sadalom • érdekeit figyelembe vevő fejlesztésére, kihasználá­sára. Az erdészeti tudományos-ku­tatási feladatokat három egy­mástól jól elhatárolható téma­körben kell megoldani. Ezeket a témaköröket a biológiai, mű­szaki, valamint gazdasági jel­legű feladatok alkotják. A biológiai témakör öt komp­lex, egymással szervesen ősz- szefüggő kutatási feladatot ölel fel. Ezek között szerepel az erdőgazdálkodási módsze­rek racionalizálása, az erdők termőképességének növelése, valamint a különböző biotikus és antibiotikus, növényi és ál­lati kártevőkkel szembeni el­lenállóképesség további foko­zása. Különösen fontos szerep jut a jövőben az erdeinkben rejlő genetikai értékek feltárá­sának, vizsgálatának és ki­használásának. Ennek elsősor­ban a természetes felújítás, va­lamint a szaporító anyag (er­dei magvak, csemeték) ter­mesztése szempontjából van igen nagy jelentősége. Egyál­talán nem lehet ugyanis kö­zömbös számunkra, hogy mi­lyen tulajdonságú egyedek fogják alkotni jövendő erdőál­lományainkat. Ha ugyanis fi­gyelembe vesszük, hogy Szlo­vákia erdeinek jelentős részét egészséges, jó genetikai tulaj­donságokkal rendelkező állo­mányok alkotják, feltétlenül szükségesnek mutatkozik a bennük rejlő értékek ésszerű kihasználása. Jelentős feladatok megoldása vár kutatóinkra a műszaki jel­legű problémák keretein belül. Amint az más területek példá­jából is ismeretes, a gépesítés hatékonyságát jelentősen csök­kentik a karbantartási és javí­tási szolgáltatások fogyatékos­ságai. Sok esetben a pótalkat­rész-ellátás is akadozik. Az említett szolgáltatások tökéle­tesítésének komplex megoldá­sa a műszaki témakör felada­tai közé tartozik. A feladatok megoldása remélhetőleg jelen­tősen fokozza majd az erdő- gazdasági gépek teljesítményét, ami viszont lehetővé teszi a termelési tervek egyenletes teljesítését. További fontos fel­adatot jelent a fakitermelési, a szállítási, valamint a rako­dási munkálatok gépesítésének megoldása. Talán a legjelentősebb, s egyben legigényesebb és leg­nehezebb ’ feladatokat kell megoldani a gazdasági téma­körben. Itt említjük meg, hogy a gazdasági jellegű problémák megoldásának a múltban nem szenteltünk kellő figyelmet, s így ezen a területen bőven akad pótolnivaló. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a szer­vezési és irányítási munkák tö­kéletesítése, ami feltétlenül szükséges az erdőgazdaság ha­tékonyságának további növelé­séhez. Nem kisebb jelentőségű a tudományos-technikai forra­dalom korában az automatizá­lás, valamint a korszerű szá­mítástechnika bevezetése. Mind­ez azért is fontos, mert más területekhez hasonlóan az er­dőgazdaságban is munkaerő- hiánnyal küzdünk, amivel a jövőben- is számolni kell. Ugyancsak megkülönbözte­tett figyelmet kell szentelni a tudományos kutatás terén az erdőgazdasági dolgozókról való szociális gondoskodás további fejlesztésének, tökéletesítésé­nek. Mivel az erdőgazdaság dolgozói sok esetben a leg­mostohább körülmények között dolgoznak, ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, la­kóhelyüktől, s általában a la­kott településektől távol eső munkahelyeken teljesítik fel­adataikat, nagy jelentőségű a róluk történő szociális gondos­kodás további fokozása. Szocialista erdőgazdaságunk fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű továbbá a dolgozók szakképzettségének növelése. Bár a felszabadulás óta elért eredmények ezen a téren is je­lentősek, hiszen jelenleg erdő- gazdaságunk dolgozóinak 12 százaléka főiskolai, 40 százalé­ka pedig középiskolai végzett­ségű, a jelenlegi helyzettel mégsem lehetünk elégedettek. A tudományos kutatás egyik legfontosabb feladatát éppen a szakképzettség növelésének legjobb, tudományosan is meg­alapozott módszereinek a ki­dolgozása jelenti. Különösen sok még a tennivaló a szak­munkásképzés terén. A maga­sabb fokú szakképzettség első­sorban a munkaeredményekben nyilvánul meg, ami viszont nagyban hozzájárul az erdő- gazdasági dolgozók életszín­vonalának emeléséhez. Befejezésül azt is meg kell említeni, hogy a tudományos kutatás eddig elért eredményei jó alapokat nyújtanak Szlová­kia erdőgazdaságának intenzív fejlesztéséhez, jelentőségének további növeléséhez hazánk di­namikusan fejlődő népgazda­ságában. KOHÄN ISTVÁN A kopíivnicei Tatra vállalat újítói legalább 20 ezer koronás megtakarítást akarnak elérni az anyag-, az üzemanyag- és az energiafogyasztásban. Az elmúlt évben csaknem 2600 újítási és ész- szerűsítő javaslatot terjesztettek elő, amelyek közül már 860 javaslatot érvényesítettek a termelés­ben. Ennek eredményeként egyetlen év alatt 180 millió kdronát takarítottak meg, főleg az anyag- gazdálkodás szakaszán. Ugyancsak jelentős eredményeket érnek el a fiatal dolgozók, akik az Ifjú­sági Fényszóró mozgalom keretében az elmúlt év második felében több mint 40 intézkedésre tet­tek javaslatot a termelés hatékonyságának növelése és a munkakörnyezet javítása érdekében. A műszaki fejlesztés szakaszán dolgozó fiatalok po ntos tervet dolgoztak ki a szállításra váró kész tehergépkocsik elhelyezésére, mert az üzem belterületén folyó nagy építkezésekhez az ideiglenes parkolóhelyeket is igénybe vették (A CSTK felvétele) Elkezdődött a próbaüzemelés a Handlovái Szénbányák hulladék­víz-tisztító berendezésében. A víz szennyezésére a szén felületi kezelése során kerül sor. A tisztitóállomás technológiai beren­dezését a Magyar Népköztársaság szállította. A berendezés vegyi eljárással óránként 150 köbméter vizet tisztit 98 százalékos hatékonysággal A képen az új tisztítóállomás ülepítő tartályai láthatók A CSTK felvétele Gép-vakond A cölöpalapozás rendkívül hatékony új módszerét dolgozták ki legújabban a dnyepropetrovszki építésügyi intézet szakértői — utánozva a vakond mozgását. Az újfajta „fúrőlövedék“ hintáző-bőlogató mozgást végző kúp — ez a forma felel meg megközelítően a vakond­fejnek. Előrehaladásához csak ötöd-nyolcadannyi ener­gia szükséges, mint egy egyenes vonalú (lineáris) moz­gást végző kúpéhoz. Seregnyi kísérlet bizonyítja, hogy az új konstrukció jóval gazdaságosabb, mint az eddi­giek. A gép-vakondot az építőipar legkülönbözőbb te­rületein, robbantási munkálatok előkészítésére, geoló­giai kutatások során, továbbá kábelek és csővezetékek árkainak készítésekor használják. Beszélő óra Legkésőbb 1977 karácsonyára forgalomba hozzák az Egyesült Államokban az első beszélő órákat. A „Sona- time“ mintapéldányai már el is készültek. Az újfajta óra folyadékkristályos kijelzővel jelzi az órákat és a perceket (a másodperceket nem). Gombnyomásra kissé gépies hangon (angolul) közli is a pontos időt: 9,35, tehát nine thirtyfive. Ez szilárdtest-memóriájának kö­szönhető, amelybe egytől hatvanig valamennyi számot betápláltak. Gombnyomásra az időjelző szerkezet és a memória összekapcsolódik, és a törpe hangszóróból megszólal a pontos időt közlő géphang. A „Sonatime“ nem nagyobb egy közönséges karóránál — áráról még nincsenek pontos értesülések. Szuper-burgonya Eredményes 'kísérleteket végeznek a szovjet geneti­kusok által kinemesített „Tavasz“ („Veszna“) elnevezé­sű új burgonyafajtával. A kísérleti parcellákon ter­mesztett burgonya gumói átlagosan egyharmaddal na­gyobb súlyúak, mint a Szovjetunióban jelenleg termesz­tett főbb burgonyafajtáéké. Nyikolaj Dubinyin akadé­mikus, a kísérleti csoport vezetője a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia genetikai intézetében, fényes jövőt jó­sol az új burgonyafajtának, főként azokon a vidéke­ken, ahol rövid és hideg a nyár. Az új burgonyafajta jól ellenáll a betegségeknek és nagy a keményltőtar- talma. Vasút talpfák nélkül Lehet, hogy a vasútépítők már a közeljövőben meg­lesznek talpfák nélkül is. A nyugatnémet Lechlerchemie cég által kidolgozott új szilárdító műanyagok segítsé­gével a sínek vasbeton tartók és töltőanyag nélkül, köz­vetlenül a vasbeton ágyra fektethetők. Ezzel az épít­mény magassága mintegy fél méterrel csökken, kisebb lesz a hidak és más vasbeton építmények terhelése, és csökken az építési költség is. Az Ikosit nevű műanyaggal a sínek szilárdan az alapzat felületéhez ragaszthatók, sőt hidak és magas­épületek építésekor az egyes elemek így is összeköthe- tők. Egy másik műanyag elnyeli a vibrációt és a zajt, ezért vasúti hidak és alagutak építésénél használható. Mindkét műanyag mechanikailag igen szilárd, felül­múlva a vasbetont is. Egy 20—30 milliméter vastag műanyagrőteg ugyanolyan rugalmas, mint a jelenleg alkalmazott kőágy. Az Ikosit-típusú műanyagok gya­korlatilag teljesen ellenállnak a vegyi anyagoknak. 1977. V. 22. f ozsrn sm M

Next

/
Oldalképek
Tartalom