Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-22 / 21. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A TUDOMÁNYOS kutatAs feladatai az erdőgazdasAgban A CSKP XV. kongresszusának irányelvei egyértelműen meghatározták erdőgazdaságunk feladatait. Ezek teljesítése szinte elképzelhetetlen a tudományos kutatás segítsége nélkül, mert ezen a téren rendkívül sok biológiai, műszaki és közgazdasági problémát kell megoldani. Az erdészeti tudományos kutatás megoldásra váró feladatai mindennél jobban tükrözik a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának helyes értelmezését, különös tekintettel a tudományos-technikai forradalom jelenlegi követelményeire. E feladatok közé tartozik a termő- képesség növelése mellett az erdők természeti, környezet- védelmi funkciójának minél tökéletesebb kihasználása. Ebből a szempontból rendkívül nagy jelentőségű az egyes erdőgazdálkodási modellek kidolgozása, amelyek gyakorlati bevezetése nagyban hozzájárul az erdőgazdaság műszaki, gazdasági és szociális színvonalának emeléséhez. Erdőgazdaságunk távlati fejlesztése érdekében állandóan figyelemmel kell kísérni a tudomány és a kutatás hazai és külföldi eredményeit. Ezek tervszerű feldolgozása és elemzése lehetővé teszi számunkra, hogy kidolgozzuk erdőgazdaságunk tudományos-műszaki fejlesztésének távlati terveit. A távlati tervek ismeretének birtokában lehetőség nyílik a kulcsfontosságú és időszerű problémák felismerésére, valamint megoldásuk módszereinek kidolgozására. Ez a tény szükségessé teszi, hogy az erdő- gazdasági kutatás és irányítás szervei közösen szervezzenek tudományos konferenciákat, szemináriumokat és egyéb rendezvényeket, amelyeken megvitatják és összegezik a felmerült problémákat. Az ilyen együttműködés a készülő új erdőtörvény kidolgozásánál is rendkívül szükséges, ugyanis lehetővé teszi a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazását az erdészeti jogi normák keretében. Ennek eredményeként egyszersmind lehetőség nyílik erdőgazdaságunk további egészséges fejlődésére, er- deink sokoldalú, az egész társadalom • érdekeit figyelembe vevő fejlesztésére, kihasználására. Az erdészeti tudományos-kutatási feladatokat három egymástól jól elhatárolható témakörben kell megoldani. Ezeket a témaköröket a biológiai, műszaki, valamint gazdasági jellegű feladatok alkotják. A biológiai témakör öt komplex, egymással szervesen ősz- szefüggő kutatási feladatot ölel fel. Ezek között szerepel az erdőgazdálkodási módszerek racionalizálása, az erdők termőképességének növelése, valamint a különböző biotikus és antibiotikus, növényi és állati kártevőkkel szembeni ellenállóképesség további fokozása. Különösen fontos szerep jut a jövőben az erdeinkben rejlő genetikai értékek feltárásának, vizsgálatának és kihasználásának. Ennek elsősorban a természetes felújítás, valamint a szaporító anyag (erdei magvak, csemeték) termesztése szempontjából van igen nagy jelentősége. Egyáltalán nem lehet ugyanis közömbös számunkra, hogy milyen tulajdonságú egyedek fogják alkotni jövendő erdőállományainkat. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy Szlovákia erdeinek jelentős részét egészséges, jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok alkotják, feltétlenül szükségesnek mutatkozik a bennük rejlő értékek ésszerű kihasználása. Jelentős feladatok megoldása vár kutatóinkra a műszaki jellegű problémák keretein belül. Amint az más területek példájából is ismeretes, a gépesítés hatékonyságát jelentősen csökkentik a karbantartási és javítási szolgáltatások fogyatékosságai. Sok esetben a pótalkatrész-ellátás is akadozik. Az említett szolgáltatások tökéletesítésének komplex megoldása a műszaki témakör feladatai közé tartozik. A feladatok megoldása remélhetőleg jelentősen fokozza majd az erdő- gazdasági gépek teljesítményét, ami viszont lehetővé teszi a termelési tervek egyenletes teljesítését. További fontos feladatot jelent a fakitermelési, a szállítási, valamint a rakodási munkálatok gépesítésének megoldása. Talán a legjelentősebb, s egyben legigényesebb és legnehezebb ’ feladatokat kell megoldani a gazdasági témakörben. Itt említjük meg, hogy a gazdasági jellegű problémák megoldásának a múltban nem szenteltünk kellő figyelmet, s így ezen a területen bőven akad pótolnivaló. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a szervezési és irányítási munkák tökéletesítése, ami feltétlenül szükséges az erdőgazdaság hatékonyságának további növeléséhez. Nem kisebb jelentőségű a tudományos-technikai forradalom korában az automatizálás, valamint a korszerű számítástechnika bevezetése. Mindez azért is fontos, mert más területekhez hasonlóan az erdőgazdaságban is munkaerő- hiánnyal küzdünk, amivel a jövőben- is számolni kell. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tudományos kutatás terén az erdőgazdasági dolgozókról való szociális gondoskodás további fejlesztésének, tökéletesítésének. Mivel az erdőgazdaság dolgozói sok esetben a legmostohább körülmények között dolgoznak, ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, lakóhelyüktől, s általában a lakott településektől távol eső munkahelyeken teljesítik feladataikat, nagy jelentőségű a róluk történő szociális gondoskodás további fokozása. Szocialista erdőgazdaságunk fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű továbbá a dolgozók szakképzettségének növelése. Bár a felszabadulás óta elért eredmények ezen a téren is jelentősek, hiszen jelenleg erdő- gazdaságunk dolgozóinak 12 százaléka főiskolai, 40 százaléka pedig középiskolai végzettségű, a jelenlegi helyzettel mégsem lehetünk elégedettek. A tudományos kutatás egyik legfontosabb feladatát éppen a szakképzettség növelésének legjobb, tudományosan is megalapozott módszereinek a kidolgozása jelenti. Különösen sok még a tennivaló a szakmunkásképzés terén. A magasabb fokú szakképzettség elsősorban a munkaeredményekben nyilvánul meg, ami viszont nagyban hozzájárul az erdő- gazdasági dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Befejezésül azt is meg kell említeni, hogy a tudományos kutatás eddig elért eredményei jó alapokat nyújtanak Szlovákia erdőgazdaságának intenzív fejlesztéséhez, jelentőségének további növeléséhez hazánk dinamikusan fejlődő népgazdaságában. KOHÄN ISTVÁN A kopíivnicei Tatra vállalat újítói legalább 20 ezer koronás megtakarítást akarnak elérni az anyag-, az üzemanyag- és az energiafogyasztásban. Az elmúlt évben csaknem 2600 újítási és ész- szerűsítő javaslatot terjesztettek elő, amelyek közül már 860 javaslatot érvényesítettek a termelésben. Ennek eredményeként egyetlen év alatt 180 millió kdronát takarítottak meg, főleg az anyag- gazdálkodás szakaszán. Ugyancsak jelentős eredményeket érnek el a fiatal dolgozók, akik az Ifjúsági Fényszóró mozgalom keretében az elmúlt év második felében több mint 40 intézkedésre tettek javaslatot a termelés hatékonyságának növelése és a munkakörnyezet javítása érdekében. A műszaki fejlesztés szakaszán dolgozó fiatalok po ntos tervet dolgoztak ki a szállításra váró kész tehergépkocsik elhelyezésére, mert az üzem belterületén folyó nagy építkezésekhez az ideiglenes parkolóhelyeket is igénybe vették (A CSTK felvétele) Elkezdődött a próbaüzemelés a Handlovái Szénbányák hulladékvíz-tisztító berendezésében. A víz szennyezésére a szén felületi kezelése során kerül sor. A tisztitóállomás technológiai berendezését a Magyar Népköztársaság szállította. A berendezés vegyi eljárással óránként 150 köbméter vizet tisztit 98 százalékos hatékonysággal A képen az új tisztítóállomás ülepítő tartályai láthatók A CSTK felvétele Gép-vakond A cölöpalapozás rendkívül hatékony új módszerét dolgozták ki legújabban a dnyepropetrovszki építésügyi intézet szakértői — utánozva a vakond mozgását. Az újfajta „fúrőlövedék“ hintáző-bőlogató mozgást végző kúp — ez a forma felel meg megközelítően a vakondfejnek. Előrehaladásához csak ötöd-nyolcadannyi energia szükséges, mint egy egyenes vonalú (lineáris) mozgást végző kúpéhoz. Seregnyi kísérlet bizonyítja, hogy az új konstrukció jóval gazdaságosabb, mint az eddigiek. A gép-vakondot az építőipar legkülönbözőbb területein, robbantási munkálatok előkészítésére, geológiai kutatások során, továbbá kábelek és csővezetékek árkainak készítésekor használják. Beszélő óra Legkésőbb 1977 karácsonyára forgalomba hozzák az Egyesült Államokban az első beszélő órákat. A „Sona- time“ mintapéldányai már el is készültek. Az újfajta óra folyadékkristályos kijelzővel jelzi az órákat és a perceket (a másodperceket nem). Gombnyomásra kissé gépies hangon (angolul) közli is a pontos időt: 9,35, tehát nine thirtyfive. Ez szilárdtest-memóriájának köszönhető, amelybe egytől hatvanig valamennyi számot betápláltak. Gombnyomásra az időjelző szerkezet és a memória összekapcsolódik, és a törpe hangszóróból megszólal a pontos időt közlő géphang. A „Sonatime“ nem nagyobb egy közönséges karóránál — áráról még nincsenek pontos értesülések. Szuper-burgonya Eredményes 'kísérleteket végeznek a szovjet genetikusok által kinemesített „Tavasz“ („Veszna“) elnevezésű új burgonyafajtával. A kísérleti parcellákon termesztett burgonya gumói átlagosan egyharmaddal nagyobb súlyúak, mint a Szovjetunióban jelenleg termesztett főbb burgonyafajtáéké. Nyikolaj Dubinyin akadémikus, a kísérleti csoport vezetője a Szovjet Tudományos Akadémia genetikai intézetében, fényes jövőt jósol az új burgonyafajtának, főként azokon a vidékeken, ahol rövid és hideg a nyár. Az új burgonyafajta jól ellenáll a betegségeknek és nagy a keményltőtar- talma. Vasút talpfák nélkül Lehet, hogy a vasútépítők már a közeljövőben meglesznek talpfák nélkül is. A nyugatnémet Lechlerchemie cég által kidolgozott új szilárdító műanyagok segítségével a sínek vasbeton tartók és töltőanyag nélkül, közvetlenül a vasbeton ágyra fektethetők. Ezzel az építmény magassága mintegy fél méterrel csökken, kisebb lesz a hidak és más vasbeton építmények terhelése, és csökken az építési költség is. Az Ikosit nevű műanyaggal a sínek szilárdan az alapzat felületéhez ragaszthatók, sőt hidak és magasépületek építésekor az egyes elemek így is összeköthe- tők. Egy másik műanyag elnyeli a vibrációt és a zajt, ezért vasúti hidak és alagutak építésénél használható. Mindkét műanyag mechanikailag igen szilárd, felülmúlva a vasbetont is. Egy 20—30 milliméter vastag műanyagrőteg ugyanolyan rugalmas, mint a jelenleg alkalmazott kőágy. Az Ikosit-típusú műanyagok gyakorlatilag teljesen ellenállnak a vegyi anyagoknak. 1977. V. 22. f ozsrn sm M
