Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-01 / 18. szám

B uenos Airesben a népi Chi­le ellen gazdasági boj­kottot hirdető Amerika ellen tüntetett a nép. Tíz és tíz­ezrek töltötték meg az ameri­kai nagykövetség körüli utcá­kat. Egyszerre magas, vékony fiatalember emelkedett a tömeg fölé. Egy teherautó vezetőfül­kéjén állt. Hatalmas amerikai zászlót húzott elő, apró dara­bokra vágta és szétszórta a tömeg között, öt perccel ké­sőbb letartóztatták és még az­nap délután kiutasították Ar­gentínából. Négy rendőr kísérte a repülőtérre, és amikor felül­tették a Róma felé induló gép­re, egy szépen átkötözött cso­magot adtak a kezébe. Egy amerikai zászló volt benne. így került Argentína határán túl Dean Reed, a színész, köl­tő, író, komponista, énekes és békeharcos, a Béke-vllágtanács elnökségének tagja. De hogyan került Argentíná­ba? A városi gerillákkal kívánt találkozni — és ezzel első perctől gyanús lett az argentin rendőrség előtt. Mivel biztosan tudta, hogy minden lépését fi­gyelik, lemondott a találkozás­ról, de elment a tüntetésre. E magatartás életútjának lo­gikus eleme. Az amerikai Colo­rado állam egyik farmján szüle­tett 1938. szeptember 22-én. A környék híres lótenyésztő vidék és édesapja — aki egyébként tanár — maga is tartott lova­kat. Így azután Dean cowboy- ként nőtt fel. A lovakkal és a lovakon ugrált egész nap. Ez utóbbit szó szerint kell érteni. Hatéves korában már olyan mutatványokat hajtott végre, puszta szőrén ülve meg a lovat, hogy a szomszédok már-már őr­iz. MináCová felvétele) rek. A turné meggyőzi arról is, színészetet is kell tanulnia, hogy teljes határozottsággal, biztonsággal tudjon megjelenni az emberek előtt. Valaki Paton Price-1 ajánlja neki. Price kitű­nő színész és pedagógus. De Amerikában már-már majdnem nemkívánatos személy. Mint a koreai háború egyik veteránja, a legaktívabb békeharcosok egyike, haladó gondolkozású, marxista. Reed két évig tanul Price-nál és tanára nemcsak a színművészet titkaiba avatja be. A fiatalember választ kap a szociális, majd politikai kérdé­sekre is, melyek izgatják. Szakít a rock and roll-lal, sza­kít a beattel. A társadalmi kér­désekkel folgalkozó radikális folk-énekesek csoportjához csatlakozik. Jelentős sikereket arat, de dalaiért olykor meg­gyűlik a baja a helyi rendőrka­pitányságokkal. Hollywoodban szerepet vállal egy filmben: Guadalajara a címe. 1963-ban forgatják és 1964-ben az aca- pulcói filmfesztiválon egyszer­re két első díjat nyer. Mivel állandóan a vietnami katonai szolgálatra szóló behívás fenye­geti — holott dalaiban is kife­jezi, hogy a vietnami háborúval nem ért egyet — sokat utazik. NDK-ba látogat. Hangversenye után keresik meg a DEFA ve­zetői és egy filmszerepet aján­lanak neki. Elfogadja az aján latot. Izgatja a feladat. A film. az Egy semmirekellő naplója jelentős siker az NDK-ban és Dean Reed színészként is nép szerű lesz. Berlinből Spanyol - országba utazik, ahol újabb western-komédiában lép fel, majd visszatér az NDK-ba, ahol a Jack London-novellák alapján készült Két aranyásó (Kit és társai) főszerepét alakítja. Köz­ben megjárja Chilét, koncerte­ket ad, találkozik az ország politikai vezetőivel és Allende elnökkel részt vesz a Béke­világtanács munkájában, meg­fordul Vietnamban és világszer­te vietnami, majd chilei szolida­ritási esteken lép fel. Mivel újabb lehetőségeket ki nálnak neki, melyek nagyon vonzzák, az NDK-ba költözik. Forgatókönyvet ír a DEFA-nak, ebből készül a Vértestvérek cí­mű film. Még meg sem tartot­ták a bemutatót, amikor újabb szerződést köt: Vidor Járóról készít filmet a saját könyve alapján, a saját rendezésében. A népszerű chilei énekes, aki a hírhedt santiagói stadionban lett a junta áldozata, régen a Portré Dean Reedről vosért vagy mentőért akartak telefonálni. De sohasem történt semmi baja. Élete első tizen­nyolc évében, melyből legalább hatot nyeregben töltött, egyet­lenegyszer sem esett le a ló­ról... Mint „jó házból való fiú“ tizennyolc évesen beiratkozott az egyetemre. Szociológiát és meteorológiát tanult, mellé­kesen pedig a gitár-tanszakot látogatta. Kisebb fellépéseket vállalt, hogy maga tudja fedez ni egyetemi tanulmányainak költségeit. Azután az egyik szemeszter végén, egy vasár­nap, harmadkézből vett kocsi­ján felutazott Hollywoodba. Hétfőn reggel jelentkezett meg­hallgatásra a Capitol lemezcég­nél, pénteken már három évre szóló szerződés lapult a zsebé­ben. A Capitol-cég, kizárólagos joggal, énekesnek, gitárosnak szerződtette. A mi nyári román cunk című lemeze — sorrend­ben az ötödik Dean Reed-lemez — 1962-ben igazi nagy sikert arat és a Capitol-cég Reedel latin-amerikai reklámkörútra küldi. Koncerteken lép fel, me­lyeken lemezeit is árulják. És Latin-Amerikában hirtelen felismeri a gazdagok és szegé nyék közötti szakadékot. A kiáltó szociális ellentmondások, a nyomor szörnyű és vigaszta­lan, ahogy ő mondja „perspek­tíva nélküli“ látványa megráz­za. Segíteni akar. Segíteni min­denáron. És a szociológus sza­kos egyetemi hallgató gyorsan spanyolul kezd tanulni, hogy megértse, miért élnek olyan rosszul a latin-amerikai embe­Bejárja Közép- és Latin-Ameri- kát, majd Rómába költözik. Koncerteket ad és zseniális lovaglótudományát kamatoztat­ja. A felvirágzó, spaghetti-wes- ternekben“ alakít kisebb-na- gyobb szerepeket. 1970-ben Yul Brynner partnere az Adios Sa- bata című western-komédiában. A film rendezője. Frank Kru mer néhány napig szemtanúja Dean Reed egyik protest-song koncertkörútjának s ez filme ihleti. Rags címmel forgató- könyvet ír, majd olasz filmet forgat egy politikai témákat tolmácsoló énekes hétköznap­jairól — Dean Reeddel a fő­szerepben. A cselekmény ugyan 1400-ban játszódik, de a mon­danivaló nagyon is mai. Reed többször szerepel a Szovjetunióban és 1972-ben az barátja volt. Ezt a filmjét 1977 ben mutatják be. Azután újabb koncertkörutakat tervez a Szov­jetunióba (itt hatmillió lemeze van forgalomban, lemezei ősz szesen tízmillió példányban je­lentek meg], Nyugat-Eurőpába, a szocialista országokba és több nyugati filmajánlat elfoga­dásán gondolkozik. „Nincs más célom, mint minden lehető eszközzel min­denki boldog jövőjén munkál kodni — jelentette ki legutóbbi budapesti látogatása során. — Tudom, hogy ezt csak u szocializmus oldaláról lehet.“ Nagysága és sikere éppen ab­ban rejlik, hogy ezt előbb is­merte fel, mint a 200 millió amerikai túlnyomó többsége ... FENYVES GYÜR6Y KOLIBAI MOZAIK □ Stefan Uher, a népszerű szlovák filmrendező ismét Alfonz Bednár for­gatókönyvéhez nyúlt, hogy filmet ké­szítsen belőle. A Pénelopé egy magá­nyos assfcony drámája, aki kapcsolatot keres a közösséggel. A főbb szerepeket BoSidara Turzonovová, Gustáv Valach, Michal DoöolomanskV játsszák. (~1 A mai valóságból meríti témáját a Pyrrhusi győzelem című film. Ludovít Filan rendező azokról az emberekről forgatott filmet, akik a nagy horderejű társadalmi kérdéseket a legsajátabb problémáiknak tekintik, s a köz javára végzett munka életük értelmévé vált. Az alkotó a műben olyan kérdéseket feszeget, mint az igényesség önmá- gunkkal és másokkal szemben, a meg nem alkuvás s egyéb alapvető etikai problémák. A szereplők: Radoslav Brzo- bohatf, Jozef Adamoviő, Jaroslava Obermaierová. □ Lidércfény a címe Miroslav Hor- nák készülő filmjének. A bűnügyi tör­ténet napjainkban, Nyugat-Németor- szágban játszódik és bemutatja azok­nak a disszidenseknek az igazi arcu­latát, akik elárulták a hazájukat. Az egyes szerepekben Ctibor FilCíket, Bo- Zidara Turzonovovát, Viliam Záborsk^t, Karol Machatát és Ján Gressót láthat juk majd. . A háború az háború című film. Az a) kotás egy férfi szerelmi kapcsolatán keresztül tárja a nézők elé a negyve­nes évek társadalmi és politikai viszo­nyait. [2 Az első köztársaság idejébe ka­lauzolja a nézőket Ctibor Kováé ren­dező az Előttük járt a megaláztatás című filmjében. Az alkotás forgató- könyvét Pafo Bielik írta. A rendező célja, hogy egy munkássztrájkot bemu­tatva érzékeltesse a dolgozók helyze­tét a kapitalizmus idején. A filmben Stefan Kvietik, Július VaSek, Eudovít Gresso és Dusán Blagkovié vállalt sze­repet. □ A kolibai filmstúdióban az alko­tók nem feledkeztek meg a gyerme­kekről sem. A kisiskolások számára készült A barátnő című film, Jozef Zachar rendezésében. A forgatócsoport arra törekedett, hogy megidézze a gyermekeknek a természet szépségét, csodálatos varázsát, s ezzel már kis­kortól a természet védelmére és szere- tetére nevelje őket. —ym— A másik fiú Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij öccse, Nyikita MHialkov — aki több sikeres filmszerep után áttért a rendezésre — befejezte a Platonov című Csehov-dráma filmváltozatát. Az új Csehov-filmet a Moszfilm műtermeiben forgatták. — A forgatókönyvet Alekszandr Adabasnyannal együtt írtuk — mondja Nyikita Mihalkov. — A film szerepeit olyan színészek ala­kítják, akikkel korábban már együtt dolgoztam. Az ilyen alko­tói kapcsolat a rendezőnek is, a színészeknek is hasznos. Már a forgatókönyv írásakor tekintetbe vettük a kiszemelt színészek egyé­niségét. Éppen ezért talán érde­kes, hogy Platonovot Alekszandr Kaljagin alakítja, aki azelőtt me­rőben más szerepeket oldott meg. Platonov lehetővé tette neki, hogy kilépjen egy bizonyos „skatulyá­ból“ s megmutassa, milyen sok­arcú művész. A női főszereplő: Jelena Szolovjev. ő is színészi egyéniségével látszólag ellentétes szerepet játszik. Akárcsak Oleg Tabakov, aki Scserbukot, a föld- birtokost vitte filmszalagra. A film többi szereplője: Antonyina Sura- nova, Pavel Kadocsnyikov — az. Egy igaz ember című Polevoj-re- gény filmváltozatának emlékezetes főszereplője —, Nyikolaj Pasztu- hov — a Ványa bácsi filmváltoza­tának Tyeleginje —, Szergej Nyi- konyenko, aki a közönség az Így jöttem című Jancsó Miklós-filmben ismert meg. (-1 1977. V. 1. □ Dusán Kodaj rendezésében készül io telenet a Pénelopé cfmű filmből; a képen Bqfiidara Turzono- fová és Michal Doéolomansky (Václav Polák felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom