Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-24 / 17. szám
h * y * TUDOMÁNY TECHNIKA A számítógépek lehetőségeinek kihasználásáért vonatkozó határozatainak alap-nyes fejlesztési feladatok szakján 1971-től lényegesen megnövekedett hazánkban a számítógépek fejlesztésének üteme. Ez a folyamat a hatodik ötéves tervidőszakban tovább folytatódik, s 1980-ig újabb előrelépésnek lehetünk tanúi ezen a területen is. Ebben az időszakban jelentős mértékben növeljük az egységes számítógéprendszerhez tartozó harmadik és negyedfél generációjú számítógépek meny- nyiségét. Továbbá ugyancsak jelentős eszközöket fordítunk a kis teljesítményű számítógépek számának növelésére. Ezen a szakaszon 1970-hez viszonyítva 1980-ig harmincszoros növekedést akarunk elérni. Sok lehetőséget nyújt a kis teljesítményű számítógépek fejlesztése terén a KGST-tagországok- nak erre a területre vonatkozó fejlesztési programja. Ez a program a szóban forgó számítógépek egységes fejlesztését irányozza elő. Az automatizált irányítási rendszerek kiépítését és bővítését szintén tartalmazza a 6. ötéves terv. A technológiai folyamatok automatikus irányítása megköveteli a képzett munkaerők számának növelését. Ezt a • folyamatot is tervszerűen kell végeznünk, mert csak így tehetünk eleget a számítástechnikával kapcsolatos fejlesztési feladatainknak. A számítógépek fejlesztésénél nagyon fontos tényező az ilyen irányú kutató- és kísérleti mézetek közötti szoros együttműködés, valamint tevékenységük koordinálása. A számítástechnikai intézetek dolgozói együttműködésének eredménye az új ismeretek továbbítása, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok kicserélése — amelyek hozzájárulnak az igészerű megoldásához. A brati- slavai Kísérleti Számítóközpont kezdeményezésére 1973-ban először rendezték meg a számító- központok dolgozóinak országos szemináriumát, amely azóta már hagyomány lett. Ez a szeminárium jó alkalom arra, hogy a hazánk különböző vállalataiban, Intézeteiben működő számítóközpontok dolgozói átadhassák egymásnak értékes tapasztalataikat. Nem véletlen, hogy a számítóközpontok dolgozói minden alkalommal nagy érdeklődést tanúsítanak a rendezvény iránt, hiszen az ott szerzett új ismeretek segítségével saját munkahelyükön emelhetik például a számítógép kezelésének színvonalát, fokozhatják a berendezés kihasználását. Az idei szemináriumot április közepén Karlovy Vary- ban rendezték meg. A résztvevők száma 550 volt, csaknem 7-szer több, mint az első ilyen rendezvényen megjelenteké. Ez az adat is a szeminárium megrendezésének szükségességét bizonyítja. A számítástechnikánk fejlesztésével foglalkozó szakembereinkre az említetteken kívül még nagyon sok feladat vár. Meg kellene oldaniuk például, hogy az egyes vállalatokban működő különbörő típusú számítógépeket hogya.t lehetne egységes rendszerbe kapcsolni. Az „egységesítés“ ugyanis az egyik legfontosabb feltétele az országos számítógép-hálózat kilépítésének, ami ugyan még a jövő zenéje, de már nem a távoli jövőé. Egyelőre az a legfontosabb, hogy szakszerűen kezeljük és a lehető legsokoldalúbban használjuk ki meglevő számítógépeinket, -központjainkat népgazdaságunk fejlődése érdekében. jpákozdi) Új gyógyszer a szem vírusfertőzései elleti Kevés műszaki ágazat van a világon, amely olyan gyors fejlődéssel dicsekedhet, mint a számítástechnika, a számítógépek gyártása, fejlesztése és lehetőségeinek kihasználása. Állításunkat a következő adattal bizonyíthatjuk: Míg 1950-ben a világon csupán 5 számítógépet tartottak nyilván, 1975-ben már 200 000 körül mozgott a számuk. S ehhez természetesen azt is hozzá kell fűzni, hogy a nem egész három évtized alatt a számítógépek óriási minőségi fejlődésen is keresztülmentek. A legegyszerűbb számítási műveletek elvégzésén kívül a mai számítógépek hatalmas mennyiségű adat tárolására is képesek, irányíthatják a termelési folyamatokat, a közlekedést, s számos egyéb területen alkalmazhatók. Hazánkban ugyancsak jelentős anyagi eszközöket fordítunk a termelés automatizálására, amely a tudományostechnikai forradalom egyik legfontosabb megnyilvánulása. Egyebek között ez az út vezet egy-egy népgazdaság további fejlődéséhez. Az automatizálás társadalmi jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy a CSKP XIV. kongresszusa erre Malária elleni oltóanyag A malária a vérhas mellett a legjobban elterjedt trópusi betegség. Az Anop- heles-szúngogok terjesztik. Eddig nem sikerült olyan mennyiségű oltóanyagot előállítani ellene, hogy tömeges védőoltásban részesíthették volna a trópusok lakóit. Ezért a trópusi Ajrikában még napjainkban is az emberek jelentős része maláriabeteg; évente egymillió 14 éven aluli gyermek pusztul el a világon malária következtében. A New York i Egyetemen most sikerült megoldani a legveszélyesebb malária-kórokozó tenyésztését emberi vérből készült tápoldatban. Ezzel elméletileg megnyílt az út az oltóanyag tömeges előállítása felé és remény van rá, hogy a betegséget sikerül majd végleg legyőzni, elsősorban India, Pakisztán és Afrika különösen sújtott vidékein. A Lett Tudományos Akadémia szerves kémiai intézetében kidolgozott új gyógyszer nagyon hatásosnak bizonyult a szem vírusfertőzéseinek kezelésében. A „Glutandan“ elnevezésű új gyógyszernek nincs mérgező vagy allergiát okozó hatása, és viszonylag olcsón előállítható. A fehér, kristályos anyag vízben nehezen, alkoholban valamivel jobban oldódik. Szövettenyészetekben gátolja az A2 és A1 grippevírusok reprodukcióját, de nem befolyásolja a kísérleti állatok vérnyomását, lélegzését. A klinikai kísérletek eredményei szerint 0,5—1 százalékos oldata a kezelés megkezdéséről számított második- harmadik napon csökkenti a szem nyálkahártyájának és szaruhártyájának gyulladásos jelenségeit. Kísérleti technológiával — segédpillérek hasinálata nélkül — építik a Malié folyót átívelő hidat Ceské Budéjovice közelében. A 250 méter hosszó híd kivitelezője a Prágai Ot- és Vasútépítő Vállalat 02-es számú üzeme. A felvételen a hídszerkezet első része látható, amelyet hidraulikus szerkezettel emeltek a helyére (A CSTK felvétele) Olajnövények Melvin Calvin Nobel-díjas tudós, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora nemrégiben érdekes előadást tartott az amerikai vegyészek szövetségének tanácskozásán arról a lehetőségről, hogy a jövőben közvetlenül lehetne hozzájutni nyersolajhoz bizonyos növényekből. Az új „olajszállító“ egy cserje, amelynek egyik nemzetsége (Euphorbia lathyrus) Kalifornia északi részén, a másik (Euphorbia ti- rucalll) pedig Brazíliában honos. Ebből a cserjéből a gumifáéhoz hasonló, de lényegesen kisebb molekulasúlyú tej- szerű nedv vonható ki. A benne levő szénhidrogének spektruma megegyezik a kőolajéval. A cserjék mezőgazdasági célokra nem hasznosítható száraz földterületeken nőnek. Rendszeres termesztésük révén hektáronként 20—100 barrel (egy barrel = 139,07 kg) nyersolajat lehetne előállítani évente, és a növényi nyersolaj ára 3—10 dollár között lehetne barrelenként (vagyis jóval olcsóbb, mint a kőolaj jelenleg a világpiacon). A növényi nyersolaj kitermelése nagyon egyszerű. A cserjét közvetlenül a talaj fölött levágnák és malomban megőrölnék. A pépből a hagyományos szeparáló eljárással elkülöníthetnék a szénhidrogéneket. A levágott cserje újra kifejlődik a talajban maradt gyökerekből, csak körülbelül 20 évenként kellene megújítani az ültetvényt. A?, így előállított olajban nincs kén és más káros szennyező anyag. Betonvágás villamos ívfénnyel A Szovjetunióban kidolgozott új eljárás lehetővé teszi, hogy az épületek bontásakor, alapozásakor villamos ívfénynyel vágják el a betonrészeket. Akárcsak a villamos fémvágás esetében a keskeny vágási övezetben itt is megolvasztják a betont. Ez már korábban is lehetséges volt oxigén- lándzsával, amelynek rendkívül nagy hőmérsékletű vágó- lángja megolvasztotta a betont, a kőzeteket. A lényegesen egyszerűbb ívfényes betonvágás megvalósítását az nehezítette, hogy a beton nem vezeti a villamosságot és így nem használható második elektródként. A Harkovi Műszaki Főiskola munkatársai úgy küzdötték le ezt a nehézséget, hogy a beton első megolvasztásakor (például két elektród között létrehozott ívfénnyel) fémtartalmú adalékot juttattak az olvadt anyagba és így már a megolvadt anyag lehetett a második elektród. Az adalékanyagot állandóan pótolják az olvadási folyamat során. A vágóelektródként alkalmazott, ' nem olvadó grafitelektród úgy hatol a betonba, mint kés a vajba. A villamos betonvágó, amelyet két munkás kezel, lehetővé teszi, hogy épületbontáskor elkerüljék a légkalapács hazsnálatát és az öreg betonszerkezetek veszélyes robbantását. „Lángkés” a hengerműben Egy ogyesszai kutatóintézetben leningrádi tudósok közreműködésével plazmatron-automatát fejlesztettek ki a hengerelt termékek termikus vágására. A „lángkés“, melynek munkaprogramját lyukszalagon rögzítik, mintegy tízezer fokos hőmérsékletet hoz létre és a száz milliméter vastag fémtömegeket is átvágja. A néhány perc alatt méretre vágott fémtömb utólagos mechanikai megmunkálására nincs szükség. A plazmatron-automatának kétszeres a hatékonysága és ugyanakkor nagy a működési pontossága. Rövidesen megkezdik a sorozatgyártását. Tűz a vízben A Közép-Afrikában levő hatalmas Kivu-tó valami olyasmiről nevezetes, ami egyedülálló a tavak esetében: fosszilis fűtőanyaggal van megtöltve. A tó vize ugyanis 60 milliárd köbméternyi oldott metángázt tartalmaz — a természetes gáz energiamennyisége durván 60 millió tonna kőolajjal egyenértékű. Nyugatnémet geológusok megpróbálták megtalálni e különös „készlet“ forrását és a nagy értékű energiahordozó-készlet legjobb hasznosítására javaslatot tenni a Kivu-tó partján levő két ország, Zaire és Ruanda gazdaságának fejlesztésére. Úgy tíz esztendővel ezelőtt kísérleti csővezetéket fektettek le a tó északi partján, és vezettek Gisenyitől kiindulva 300 méteres mélységbe a vízfelszín alá. A csövön át a felszínre szivattyúzva a mélységi vizet, a csökkent nyomás hatására a gáz buborékok formájában kivált a vízből a cső felszíni torkolatánál. Ám nagy széndioxid-tartalma miatt a gázt nem lehetett elégetni, így szűréssel el kellett távolítani belőle a széndioxidot, hogy füthessék vele a közelben levő sörgyár kazánjait. 197^ig összesen 60 millió köbméter gázt vontak ki a tó vizéből, és 14 millió köbméternyi metánt használtak fel a gázkeverékből elkülönítve a kazánok fűtésére. A Gisenyi környékén létesített csővezeték csak a kezdet kezdete, afféle bátortalan kísérlet volt. A nyugatnémet geológusok számításai szerint a „tavi gáz“ hasznosításával az egész tó környékét elláthatnák energiával az iparosításhoz, vagy nitrogénműtrágya gyártásához. Az első lépés mindenesetre a készletek valós felderítése és azután a legcélszerűbb gázkivonő eljárás megtalálása. Az előzetes kísérletek eredményei szerint a leghatékonyabb módszernek az ígérkezik, ha a vizet a felszínre szivattyúzzák és itt vonják ki a gázt belőle. A gáztalanított vizet a tó mentén kialakított sekély medencékbe vezetnék és innen bocsátanák lassan vissza a természetes körforgásba. A világ eddigi egyetlen ilyen gázkészletének kialakulása nemcsak pusztán elméleti szempontból nagyon érdekes. Eredetének felderítése választ adhat arra a kérdésre, hogy megújulhat-e a készlet, vagy pedig néhány évnyi intenzív hasznosítás után kimerül. 1977. IV. 24. ÚJ SZÚ
