Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-24 / 17. szám

D újszú Pa tince — Pat TERMÁLFÜRDŐK KAPUNYITÁS ELŐTT Szlovákia déli területeinek termálfürdői többnyire csak néhány éves múlt­ra tekintenek vissza. Fejlődésük viszont — jóllehet az anyagi és a kapacitás­beli lehetőségek kereteket szabnak, sőt akadályokat emelnek — rendkívül dinamikus. Ez az esetek zömében jelentős mértékben a lakosság öntevékeny munkájának, a Z-akció keretében ledolgozott sok tízezer órának és nemkü­lönben az illetékes járási és városi nemzeti bizottságok céltudatos törekvésé­nek köszönhető. Néphatalmi szerveink ugyanis felismerték, hogy termálforrá­saink valóban kincset jelentenek, amely nagyszerűen hasznosítható elsősorban egészségvédelmi vonatkozásban, de ezen túlmenően széles népi rétegek ere­jének regenerálására, vagyis üdülésre, pihenésre. Ez szavatolja a fürdők túlzás nélkül nagy jövőjét. A termálfürdők idény előtt állnak. Ebből az alkalomból ellátogattunk a nyugat-szlovákiai kerület öt termálfürdőjébe, illetve irányító felettes szer­veikhez, hogy olvasóinkat tájékoztassuk a kapunyitás előkészületeiről és nagy vonásokban arról, hogy ezekben a fürdőkben mivel számolhatnak ma és a közeljövőben. Diakovce — Deáki A galántai járásban, Salától (Vág- sellye) alig három kilométernyire, a magyar művelődéstörténetből ismert Deáki határában található a fürdő. Kezdetben a község földművesszövet­kezetéhez tartozott, de néhány éve új, és mondhatjuk hogy jó, iparkodó gazdája a galántai Járási Szolgálta­tóüzem. Harminckilenc fokos forrását még a hatvanas évek első felében tárták fel, de a fürdő rohamosabb fej­lődésnek csak a hetvenes évek elején indult. A mintegy hathektárnyi, növendék fákkal körülölelt területen négy me­dence van. Egy 50x25 méteres úszó-, egy 35x17 méteres ún. olasz- és két gyerekmedence [10x12, ill. 15x17 mé­teres). A víz hőmérséklete 30 fokos, és a nagymedencében hetente két­szer cserélik. Tavaly az idény után kibetonozták a nagymedencét, csak­hogy egyelőre még nem sikerült be­szerezni a hiánycikknek számító bur­kolatcsempét, hogy teljes díszben fo­gadhassa a fürdeni vágyókat. Ez £) legnagyobb gondja-baja a fürdő prob­lémáit szívén viselő Séepka Silves- ternek, a Járási Szolgáltatóüzem igazgatóhelyettesének. De azért mégis reméli, hogy május 15-én kapunyitás lesz... * Különben a vizet nem kell kever­ni, úgyhogy tiszta, lágy termálvíz ke­rül a medencékbe, mégpedig másod­percenként 8,5 liter. A fürdő területén vas egy III. kategóriájú vendéglő, öt falatozó, a kapacitáshoz mérten ele­gendő és színvonalas higiéniai léte­sítmény (beleértve a hideg-meleg zu­hanyokat), közös ruhatár 200 ember számára, már elavult, de még szol­gáló kabinsor, továbbá parkolóhely kerítésen belül és kívül is. Stefan Mesían, a fürdő gondnoka előzéke­nyen tájékoztat az elszállásolási le­hetőségről is. összesen 119 ágy áll az érdeklődők rendelkezésére, mégpedig a tíz négyágyas és a kilenc ötágyas, berendezett, olajradiátorral fűthető faházban, a többi pedig két-, illetve négyágyas sátrakban. Ezen kívül ter­mészetesen saját sátrukat is felverhe­tik a látogatók. Deákiban a további fejlesztés útja valószínűleg nem a terjeszkedés lesz, hanem a színvonaljavítás. Annál is inkább, mivel néhány év múlva fel­tehetőleg igen erős „versenytársa“ lesz a sládkoviőovói (diószegi) ter­málfürdő, amely ma ugyan csak „születőiéiben“ van, de a tervek sze­1977. rint nagy üdülőközponttá épül. IV. 24. Calovo — Nagymegyer — Jó idő esetén szeretnénk már május 1-én fogadni az első furdőző- ket — így mondja Gulyás Sándor, a vnb építésügyi és helyi gazdálkodási osztályának vezetője. A kisváros központjától mintegy másfél kilométernyire, kis erdőkkel tarkított síkságon nyílik meg előttünk a fürdő felé vezető, kibetonozott, 12 méter széles, ostorlámpás sétány, amely már csaknem kész. Az egyik oldalán az év végéig mintegy 3,5 millió korona beruházással elkészül .egy 400 személyes vendéglő, alul bo­rozóval, vele szemben pedig jövőre kezdik összeszerelni a 92-ágyas szál­lodát. A tervek között szerepel továb­bá egy pionírtábor létesítése, a par­kolóhely bővítése és „slágerként“ már megkezdték egy öltözővel ellátott fe­dett medence építését. (Elkészülésé­nek időpontját olyan korai dátum­ban jelölték meg, hogy le sem me­rem írni.) Persze meg kell mondani, hogy ez a termálfürdő rá is szorul a korsze­rűsítésre. Elszállásolási lehetőségek itt egyelőre nincsenek, az étkeztetés „csúcsforgalom“ idején nehézségekbe ütközik, hiszen csak fából készült ideiglenes büfék szolgálják ezt a célt, és modern higiéniai berendezéseknek sincsenek bővében. A háromhektáros területen (a ter­vek szerint 7 ha lesz a fürdő beépí­tett területe) van egy ezer négyzet- méteres, 28 fokos vizű nagymedence, továbbá a 24—26 fokos vizű, 26X14 méteres „olaszmedence“, és a 15X20 méteres gyermekmedence. A ruhatá­rakat, öltözőket, higiéniai létesítmé­nyeket magukba foglaló 3 emeletes épület lényegében kész. Különben Megyeren is rengeteget köszönhetnek a lakosság társadalmi munkájának. Magukban a medencékben, körülöt­tük és az egész terepen azonban még bőven akad tennivaló, főleg akkor, ha valóban meg akarják tartani a nyitás beharangozott időpontját. A 2500 méter mélységből feltörő termálvizet, mielőtt a medencékbe ke­rül, természetesen keverni kell, mivel hőmérséklete 96 fok. Most idény előtt sem veszik kárba: a helybeli szövet­kezet fóliasátraiban láttam, hogy a csövekben keringő éltető meleg hatá­sára már bimbókat hajt a paprika és mire e sorok nyomtatásban megjelen­nek, már talán piacra kerül a primőr karalábé is. Dunajská Streda — Dunaszerdahely Ha a meglevő létesítményeket vesz- szük alapul, a fejlődés itt valóban im­pozáns. A fúrófej első ízben 1971-ben „fedezte fel“ a 86 fokos termálvizet. A fürdőt magát egy évre rá, ősszel kezdték építeni, s 1973 második felé­ben már üzemelt a legnagyobb me­dence, a 25X50 méteres. Egy év múl­va elkészült az „olaszmedence“ (mé­rete 12,5X25 méter), és a gyermek- medence, majd 1975-ben a gyógyme­dence. Az egyes medencékben a víz hőmérséklete 22 — 32 fok. A mint­egy húszhektárnyi, a tájba szépen be­illeszkedő területen 600 fa nyújt ár­nyékot, ezer bokor és 1300 rózsatő teszi tetszetősebbé a környezetet. El­szállásolási lehetőségek itt nincse­nek és egyelőre nem is számolnak ve­lük. Csúcsforgalmi napokon a kilenc ideiglenes elárusítóhely és a két kü­lönálló kioszk, amelyekben üdítő ita­lokon kívül hideg és meleg ételek is kaphatók, bizony nem bizonyul elegendőnek. Ezen minden bizonnyal segíteni fog az, hogy a Jednota fo­gyasztási szövetkezet ez idén megkez­di építeni a mintegy 600 ebéd kapa­citású nyári éttermet. Közös öltözők, kabinok és higiéniai berendezések ter­mészetesen vannak, jóllehet egy ré­szük csak provizórium és hiányzik a melegvizű zuhany is. Ennek ellenére — hiszen ezek csak a fejlődéssel járó gondok — ez a ter­málfürdő közkedvelt és távolabbi vi­dékekről is felkeresik. Évente 110— 140 ezer látogatója van. Akik szere­tik, azok számára néhány kecsegte­tően jó hír fán Cinöurától, a vnb al- elnökétől: ... Tervbe vették a termál­fürdő melletti nagy felületű mester­séges tó felhasználását vízi sportok­ra ... ez idén megkezdik a balneote­rápia, a fürdőgyógykezelési épület építését... s a legfontosabb: előze­tes számítások szerint 1979-ben már üzemelni fog a győrihez hasonló ter­málvizű medence, amelyben idény után, vagy akár télen is (ha megolda­nak néhány ezzel összefüggő fogas kérdést) fürödni lehet majd. Ez a me­dence ugyan nem lesz fedett, vi­szont öltözőjéből fedett folyosón lesz majd elérhető s a vízből felszálló gőz a fürdőzőket megvédi a meghűléstől. Bár csak minél előbb megvalósulna ez a szép terv. Addig is várjuk a ter­málfürdő május 15-i megnyitását. Komdrno — Komárom A Lenin-parkban, vonzó környe­zetben 2,5 hektáron, tehát az előb­biekhez mérten viszonylag kis terüle­ten találunk rá a meleg vizű strand­fürdőre. Mintegy két éve készült el a fürdőépület (sajnos szembeszökő számos hibával), melyben otthonra ta­lált egy kis fedett ülőmedence, 36 fo­kos vízzel, a kádfürdők, a szauna, a pihenőhelyiségek, a kabinok, egy fa­latozó, pedikűr, személyzeti szobák stb. Kint, a parkosított területen egye­lőre még üresen ásítozik az 50X25 méteres sportmedence, az 560 négy­zetméter felületű ülőmedence, a 16X22 méteres medence a nem úszók számára és egy kis gyerekmedence. Az 1966—1967-es évek óta elég bősé­gesen, a két kút mindegyikéből má­sodpercenként 41 liter mennyiségben feltörő termálvíz erősen vastartalmú s hőmérséklete 45 fok. A látogatott­ság évente mintegy ötvenezer sze­mély. Geleta Imre karbantartó úgy tájé­koztatott, hogy a komáromi strand­fürdő számára eléggé nagy konkur­enciát jelent a páti termálfürdő, amely a várostól csak 15 kilométer­nyire van. Továbbá nem egy látoga­tó elmarad azért is, mivel az elmúlt években hozzászokott a keveretlen, vagyis eredeti hőfokú vízhez s a 32— 36 fokosat már „hűvösnek“ találja. Kissé furcsálljuk különben, hogy a szabadtéri fürdőt csak június 7-e tá­ján szándékoznak megnyitni. Az ország legdélibb fekvésű közsé­ge mellett terül el az üdülőközpont, amely egyike a legrégibbieknek. Hé­vizét már évszázadok óta ismerik, de csak századunk ötvenes évéi végén kezdődött nagyvonalú fejlesztése. Az­óta sok minden felépült. Hadd so­roljak fel egyet s mást — a teljes­ség igénye nélkül. Az idén május 5-én nyitó fürdő összterülete harminc hek­tár, ebből 13 a beépített. A másodper­cenként összesen 52 liternyi 27 fo­kos termálvizet adó két forrás há­rom medencét tölt fel. Az 50X22 mé­teres uszodát, az 1835 négyzetméter­nyi felületű medencét a nem úszók számára és egy 200 négyzetméternyi gyerekmedencét. Vízi sportot űzni az 1,4 hektárnyi mesterséges tavon lehet. Sok, sőt, talán túl sok, szám szerint 71 a különféle ízléses és kevésbé íz­léses, zömében vállalati üdülőház. A télen-nyáron nyitva tartó Thermál Étterem és italozó viszonylag szép, de férőhelyeinek száma (120 >szék) főidényben már kevésnek bizonyul. Igaz, ezen kívül még önkiszolgálói ala­pon mintegy 300 személyt elláthatnak hideg-meleg ételekkel és természete­sen kisegítenek a frissítőket árusító bódék, kis üzletek is. Az üzemi üdü­lőkön kívül még a Jednota, illetve a Járási Üdültetési Központ kínál fel összesen mintegy 130 ágyat. Magától értetődően sátorozni is lehet. Mindez azonban, amint arról Kocsi Gyula üzemvezető tájékoztat, kevés. Nem is csoda, hiszen becslés szerint az évi látogatottság 400 ezer sze­mély, ami töméntelenül sok. Ez a ma­gyarázata, hogy ez idén az illetékes irányító szervek olyan lépéshez fo­lyamodnak, amely szükségesnek mu­tatkozik, de nem lesz népszerű. Maxi­málni kívánják a látogatók számát, mégpedig hozzávetőleg 4000 főben szabva meg a felső határt. (Nyáron, napsütötte szombatonként és vasár­naponként itt megfordul ennek a két, sőt háromszorosa is.) Tehát „teltház­nál“ zárt kapukkal is számolni kell és ezen túlmenően magánemberek a fürdőben már nem verhetik fel sát­raikat. Ezt kívánják meg nemcsak a higéniai követelmények, hanem az a feltétlen szükségszerűség is, hogy emeljék a szolgáltatások színvonalát. Az öt termálfürdőben tett látogatá­sunk, terepszemlénk különben a po­zitívumokon túl azzal a közös neve­zőre hozható negatív tapasztalattal is járt, hogy éppen a higiéniai feltéte­lek és a szolgáltatások fejlesztése egyelőre nem bírt lépést tartani a gyorsan növekvő igényekkel és bizo­nyos egészségügyi kívánalmakkal. (A vízfelülethez mérten mindenütt arány­talanul sok a fürdőzö.) Esetenként, Pathoz hasonlóan, szükséges az admi­nisztratív intézkedés. A végső meg­oldás azonban csak a termálfürdők céltudatos és megfontolt továbbfej­lesztése. Igaz, a gyakorlat azt mutat­ja, hogy az elképzelések néha-ütköz­nek a lehetőségekkel. De az ellent­mondások többnyire fokozatosan meg­oldhatóak. S meg is kell őket olda­ni, sok tízezer ember segítségével és érdekében ... GÁLY IVÁN „Telt ház“ a dunaszerdahelyi termálfürdő olaszmedencéjében (Foto: Dunaszerdahelyi Vnb archívuma)

Next

/
Oldalképek
Tartalom