Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-27 / 13. szám

Minden bajnoki találkozó játékve­zető-hármasát osztályozzák, s ez ad alapot a további bíróküldésre. Ez an­nak a biztosítéka, hogy a továbbiak­ban csak „jó formában levő játék­vezetők“ bíráskodhatnak majd, s ők lesznek azok példaképei, akiktől az alacsonyabb osztályokban is kiváló bíráskodást várunk el. Amikor a játékvezető helyesen kőveti a küzdelmet, közvetlen közelről szemléli a kapu előtti eseményeket Feldolgozta: ZALA JÓZSEF *Ú J SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29, gozdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 2-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető- iroda: Vajanského nóbreiie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonto — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnap, számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PMS — Ústredná expedíció tlaőe, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. A JÁTÉKOS AZ ÉRDEKLŐDÉS középpontjában A labdarúgó-testnevelési folyamat­ban a játékosokra kall irányítani az elsőrendű figyelmet. A jelenlegi él­vonalbeli labdarúgás megköveteli, hogy a játékosok aktív részt vállal­janak az egész esztendei edzésfolya­matból. Sajnos, sok játékos ezt más­képp is értelmezte. Nagyon sokan keresték a kényelmesebb megoldást: lehetőleg minél kisebb erőbevetéssel nagy előnyökre akartak szert tenni. Ez jobbára a nem megfelelően értel­mezett, s főleg véghezvitt politikai­nevelő munkának egyes klubok sze­rinti érvényesítését tükrözte vissza. A legtöbb I. ligás csapatban még a közelmúltban is vajmi keveset törőd­tek azzal, mi lesz a játékosokkal az aktív pályafutás befejezése után. So­káig nagyon hiányzott az a dokumen­tum is, amely félreérthetetlen módon körvonalazza a játékosok és a klu­bok egymáshoz való viszonyát, mind­két fél részéről a jogokat, de a köte­lességeket is. így jutottunk el a szocialista test­nevelés elveinek szellemében annak megformálásához, milyen is legyen az a viszony, amely a labdarúgót va­lóban egyesületéhez fűzi. Mivel most már mindkét fél pon­tosan fogja tudni, meddig terjed jo­gai és kötelességei határa, teljes ren­det lehet bevezetni a juttatások te­rén is. Az egyesületnek joga, sőt kö­telessége lesz a játékosokkal szem­ben maglelelő szintű igényt támasz­tani, még|)edig párhuzamosan a tel­jesítmények, az erkölcsi-akarati tu­lajdonságok ps a politikai öntudatos­ság terén. Az egyesületek kötelessége lesz, hogy minden játékosukat még aktív tevékenységük idején felkészítsék kö­vetkező foglalkozásukra. Zökkenő- mentesen kell majd megoldaniuk, hogy a tényleges szereplést befejező labdarúgó meg tudja állni a helyét a magánéletben is. Akadnak labdarúgók, akik már bi­zonyos képesítéssel vagy iskolai vég­zettséggel kerülnek egyik-másik egyesülethez. Az egyesületnek gon­doskodnia kell arról, hogy a képesí­tésben, végzettségben visszafejlődés ne álljon be. Biztosítani kell, hogy a játékosok megfelelő módon folytas­sák tanulmányaikat a közép- vagy a főiskolákon, illetve szakmájukban még nagyobb gyakorlatra tegyenek szert. Az élvonalban szereplő labda­rúgó-egyesületek játékosainak lehető­vé kell tenni az egyéni tanulmányi tervet. Rendszeresnek és következetesnek kell lennie a játékosokkal való min­dennapos foglalkozásnak, a róluk va­ló gondoskodásnak. Ebben a foglalkozásban természete­sen a sportfelkészülésnek jut a leg­főbb szerep, de egyenértékűvé kell tenni az általános művelődés és a társadalmi tevékenység követelmé­nyét is. Azt talán hangsúlyoznunk is feles­leges, milyen komoly feladat vár az úgynevezett aktív pihenésre is. A felkészülési és versenyidőszakban nagy figyelmet kell szentelni a játé­kosok mindenkori életmódjának, s a sportszerűtlenség semmiféle megnyil­vánulása fölött sem szabad szemet hunyni. A felkészülés nem lehet egysíkú. Minden játékosnak tökéletesen el keli sajátítania a labdarúgás szabályait, to­vábbá a bajnoki rendszer és a fegye­lem szabályait is. A Labdarúgó Szövetség állandó fel­adatai közé fog tartozni mindannak ellenőrzése, vajon az itt felsorolt kö­vetelményeknek mindenütt eleget tesz­nek-e. A gazdasági előírások juttatá­sokra vonatkozó részét különös szi­gorral és részrehajlás nélkül kell be­tartani és betartatni. AZ EDZŐK FONTOSSÁGA Az 1. liga edzőire is vonatkoznia kell annak a régi követelménynek, hogy a jó edző is holtig tanul. A jó néhány évvel ezelőtt megszerzett ed­zői képesítés nem jelenti azt, hogy ez a tudásszint elégséges a növekvő igények és követelmények korában. Nemcsak szaktudásuk, hanem politi­kai képzettségük is állandó fejlődést igényel, nehogy tevékenységük egyet­len mozgatóereje a rutin, a hajdan megszerzett képesítéshez való gör­csös ragaszkodás legyen. Minden esetben nagyon fontos az edző és a tisztségviselők szoros együttműködése. Együtt kell húzniuk Még Beckenbauer is elismeréssel adózott Michalik, a Bánik Ostrava kapusa tel­jesítményének. Balról Koleőko, Michalik és Beckenbauer zők mindig elég és modern anyagra találjanak. Mivel a jelentős válogatott és nemzetközi mérkőzéseket az Ed­zők Tanácsának megfigyelői megtekin­tik, a tapasztalatokról rövid időn be­lül értesítik az edzőket. így lesznek állandóan kéznél az értékes megálla­pítások, megfigyelések, s teljesíthetik küldetésüket, mennek át a gyakor­latba. Tovább kell javulnia az edzők és az egyesületi orvosok viszonyának, kapcsolatának. Csak az egészséges játékos való a küzdőtérre, s ezt egy­aránt szem előtt kell tartania a csa­pat tisztségviselőjének, az edzőnek és természetesen, az orvosnak is. JÁTÉKVEZETÉS Lassan, de biztosan érezteti hatá­sát, hogy őrségváltásra került sor az 1. labdarúgó-liga játékvezetőinél. Na­gyon jó megoldásnak bizonyul, hogy a játékvezetők nincsenek semmiféle kapcsolatban azzal az egyesülettel sem, amely a leendő mérkőzés házi­gazdája. A működésükért járó minden ellenszolgáltatást központilag utalják ki, nyoma sincs és nem is lesz az anyagi függőségi viszonynak. Nagyon jó megoldásnak bizonyult a játékvezetők összpontosítása a li­garajt előtt. Ott nemcsak a szabályok helyes értelmezése volt próbára téve, hanem a játékvezetők erőnléte, álló- képessége is. Az eddigi fordulók arra engednek következtetni, hogy a szigor nagyobb, mint volt, s talán ezzel is jobban já­rulhatnak hozzá a labdarúgás általá­nos színvonalának további emelkedé­séhez. ■Remélni merjük, hogy játékveze­tőink tevékenysége nemzetközi szin­ten is javul, ők is csakúgy, mint vá­logatott labdarúgóink, mindenütt szí­vesen látott szereplők lesznek a nagy futball-történéseknél. így van ez másik tömegjellegű sportunkban, a jégkorongozásban, s így kell ennek lennie a labdarúgás­ban is. a kötél „boldogabb végét“. Kell, hogy a játékosok előtt' mind az edzők, mind a funkcionáriusok tiszteletre- méltóak legyenek, s erről természe­tesen az utóbbiaknak is gondoskod­niuk kell. Az egyesületekben jó feltételeket kell biztosítani az edzők tevékenysé­géhez, de tőlük nagyobb igényessé­get kell megkövetelni mind a szaktu­dás,, mind a politikai képzettség te­rén. Az eddigieknél is nagyobb irányító feladat vár az Edzők Központi Taná­csára, továbbá a válogatott tevékeny­ségét irányító szakemberekre is. Az edzőkkel el kell sajátíttatni a nagy társadalmi felelősség tudását. El kell náluk érni, hogy képességeik foko­zása terén változatlanul igényesek le­gyenek és példaképül állhassanak a játékosok előtt a polgári elkötelezett­ség, a politikai és szaktudás terén is. Hogy az edzőmunka még hatéko­nyabb és eredményesebb lehessen, művelőinek alapos tudásra kell szert tenniük a pedagógia, a pszichológia, a szociológia és a fiziológia terén is. Az Edzők Tanácsa gondoskodni fog arról, hogy az I. ligás edzők mindezt valóra is válthassák. Ugyanez az intézmény gondoskodik arról, hogy módszertani téren az ed­A szokatlanul korai tavaszi ligarajt azt kívánja biztosítani, hogy rend­szeresebb lehessen a bajnoki küzdel mek ritmusa és minden eddiginél több idő jusson az országos válogatott csapatok felkészülésére. Az új idénytől kezdve az időpontlistának stabilizálódnia kell. Mindez arra ad majd lehetőséget, hogy magában a bajnoki idényben is több idő jusson a szakszerű felkészülésre, a legmodernebb elvek és előírások szerinti edzésekre és az erők folyamatos felújítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom