Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-20 / 12. szám
E ÉSZT S RANYZATOK A MALOM- ES PEKIPARBAN A tudományos és műszaki haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazásával gyorsan változnak a társadalom munka- és életfeltételei. Csökken n dolgozók fizikai igénybevétele, de ugyanakkor egyre több figyelmet, szellemi munkát követel meg az egyre bonyolultabb gépek, technológiai berendezések kezelése. Ezekhez az új feltételekhez az emberi szervezetnek is alkalmazkodnia kell, aminek elsősorban a gyakran emlegetett ésszerű táplálkozásban kell megnyilvánulnia. A dolgozó szervezetének kevesebb „fűtőanyagra“, szénhidrátos táplálékra van szüksége, amit elsősorban keményítőt tartalmazó sütőipari termékek, tésztaféleségek, zsírok és alkohol formájában veszünk fel. (Az utóbbi esetében tisztelet a kivételnek!) Ezeket fokozódó mértékben főleg állati fehérjékkel, vagyis sovány hússal, tejjel és tejtermékekkel, továbbá nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó zöldség- és gyümölcs- félékkel kell helyettesíteni. Mindez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy a jövőben csökken a malom- és a sütőipar szerepe a lakosság élelmiszer ellátásában. Az a beszélgetés, amelyet a legutóbb Ladtslau Közel mérnökkel, a szlovákiai Malom- és Sütőipari TGE vezérA sütőipari termékek választéka az utóbbi években biztatóan bővült a háziasszonyok legnagyobb örömére. A felvétel jobb szélén áll Ladislav Közel mérnök, a Malom- és Sütőipari TGE vezérigazgatója (Stanislav Barcák felvételei) igazgatójával és a szakágazat további vezető dolgozóival folytattunk, ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította. Igaz ugyan, hogy az életszínvonal emelésével összhangban a 6. ötéves terv előirányzatai szerint csökken az 1. lakosra eső lisztfogyasztás, de a mennyiség növelésére irányuló feladatokat olyan sokoldalú minőségi feladatok váltják fel, amelyek teljesítése az eddigieknél lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a malom- és sütőipar minden dolgozójával szemben. Említsünk meg legalább néhányat a már megvalósuló és a tervezett minőségi változások közül. Az ésszerűsítés irénYzatai a malomiparban A korábban közölt hírek már részletesen beszámoltak arról, hogy ez év január elsejével megváltozott a kenyérgabonák kiőrlési aránya, éspedig szlovákiai viszonylatban a búza esetében az eddigi 75 százalékról 64,5 százalékra, a rozsnál 68,6 százalékról 64,4 százalékra. A korábbi kiőrlési kulcs 1954 óta volt érvényben, ami a megelőző időszakhoz viszonyítva, amikor az egyes malmok csak bizonyos típusú lisztet őröltek, és a kiőrlési arány néhol a 82 százalékot is elérte, haladásnak számított. Az utóbbi években azonban már fékezően hatott a sütőiparban a minőség fokozásával szemben támasztott igények kielégítésére. Az új kiőrlési arány bevezetése a malomipar szempontjából azt jelenti, hogy a szlovákiai malmokban az idén 10 százalékkal több búzát kell feldolgozni mint tavaly, vagyis 583 ezer tonna helyett 668 ezer tonnát. Figyelembe véve a malomipari kapacitások adott terjedelmét, ez a növekedés elég sok szervezési és műszaki gondot okoz a szakágazatnak. Ma tehát hatványozottan érvényes a „ne aludj el, lisztes molnár“ dalocska szövege, hiszen az előirányzott mennyiség kiőrléséhez a malmokat ebben az évben 24 szabad szombaton is üzemeltetni kell. A kiőrlésí arány megváltoztatása lehetővé teszi a lisztek és a sütőipari termékek minőségének lényeges javítását. A búzalisztek új típusai új elnevezést is kaptak, a kiváló minőségű Aranykalász grí- zes búzalisztből például 1977-ben 40 450 tonnát gyártanak. A liszt jobb minősége a sütőipari termékek jobb minőségében is megmutatkozott. A fogyasztók, különösen a háziasszonyok már tapasztalhatták, hogy terjedelmesebbek, lazábbak, ropogósabbak lettek a kiflik, s a kerekebb zsemlék „nem férnek a zsebbe“. Ez annak köszönhető, hogy csökkent a lisztek zsírtartalma, jobban keleszthetök a belőlük készített tészták. A malom- és sütőipari dolgozók azt is szem előtt tartják, hogy a maguk szakaszán szintén elősegítsék a szemes terményekből való önellátás programjának megvalósítását. Az ésszerűsítési intézkedések a lakosság igényeinek jobb kielégítése mellett elsősorban ezt a célt szolgálják. Arról van szó, hogy a malomipari melléktermékek maximális meny- nyiségben visszakerüljenek a mezőgazdaságba, a növekvő feladatokat teljesítő állattenyésztés takarmányalapjába. Ezt a célt szolgálja többek között a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási program, a berendezések műszaki fejlesztése is, amely a technológiai folyamatok tökéletesítésére és a munkatermelékenység fokozására irányul. A technika vívmányai a malom- és sütőiparban is utat törnek. A zsákok fokozatosan eltűnnek a tárolás és a szállítás folyamataiból, a lisztet acéltartályokban tárolják, pneumatikus úton, csövekben továbbítják, ciszternákban szállítják, a „lisztes molnár“ kifejezés tehát hovatovább csak a múlt idők emlékeit idézi. Az új technika a fiatalok számára is vonzóbbá teszi a szakmát, akik a Nyltrai Élelmiszeripari Szakközép- iskolában és a szaktanintézetekben készülnek szép hivatásukra. Összhangban a kereslet szempontjaival Bár a sütőipari termékek minősége alapvető mértékben függ a liszt minőségétől, .a fogyasztók igényeinek kielégítésében mégis a sütőipari dolgozóknak jut a döntő szerep. El kell azonban ismerni, hogy elég bonyolult dolog lenne közös nevezőre hozni a fogyasztók gyakran szöges ellentétben álló igényeit. Itt érvényesül ugyanis a legjobban, hogy ahány ház, annyi szokás. Van, aki csak fehér kenyeret fogyaszt, s azt is csak frissen szereti, mások az ízletes barna kenyérre esküsznek, egyesek kenyeret már alig fogyasztanak, inkább csak egykét kiflit, vagy egyéb süteményt. Sokan a száraz kenyeret részesítik előnyben, mert abból kevesebb is elég, esetleg egészségi okokból csak kétszersül- tét fogyasztanak. Én például az ún. egészmagvú kenyér híve vagyok, ami sajnos kevés helyen kapható. A hozzáértők szerint ez a legegészségesebb, hiszen a beleőrölt korpában van a legtöbb vitamin és ásványi anyag. Ilyen helyzetben tehát legfontosabb feladat a választék megtartása és bővítése, ügyelve arra, hogy megfelelő összhangban legyen a termékek iránti kereslet a kínálattal. Amíg például a szlovákiai pékipari üzemek 1977-ben körülbelül azonos mennyiségű kenyeret sütnek, mint az előző évben, a tejes sütemények gyártását 8,7, a finom süteményekét 5,5, a tartós süteményekét 22,8, a cukrászsüteményeket 8,8 százalékos arányban növelik. Az első pillanatra úgy tűnik, mintha ez a fejlesztési irányzat nem lenne összhangban az ésszerű táplálkozás említett követelményeivel. Ez azonban csak látszat, hiszen másról van itt szó. Az irányszámok mögött az a törekvés rejlik, hogy a pékipar fokozottabb mértékben mentesítse a háziasszonyokat a sütemények készítésével járó munka alól, s így szabad idejüket inkább művelődéssel, szórakozással tölthessék. Az elgondolás jó, sikeres megvalósításához azonban bizonyos feltételekre van szükség. Egyelőre a megfelelő töltőanyagok hiánya okozza a legtöbb problémát. A háziasszonyok is tudják, hogy ha nincs mák, nem lehet mákos kalácsot sütni. Ezt a törvényszerűséget a sütőiparban is felismerték. Szó- ami szó, a mezőgazdaság tehetne valamit a helyzet javítása érdekében. Persze, nemcsak mákról van szó. E problémák ellenére a sütőipar már az idén 20 tonna vajas gyümölcsös kaláccsal, 30 tonna rétessel, 10 tonna bardejovi dia-kétszersülttel, 500 tonna zabpehellyel, 500 tonna Ideál levestésztával, valamint 400 tonna söripari élesztőt is tartalmazó Bevit kenyérrel egészíti ki termékeinek eddigi választékát. A háziasszonyok nagy örömére a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) új péküzemben rétestészta gyártó gépsort is felállítottak, s már az idén 10 tonna rétestésztát féltermékként is forgalomba hoznak. A választék kiszélesítésében további nagy lehetőségek mutatkoznak az olyan termékek feldolgozásánál is, mint például a kukorica és a szója. A szakágazat műszakifejlesztési részlegei behatóan tanulmányozzák ezeket a lehetőségeket, s munkájuk eredményeképpen új hazai termékekkel találkozhatunk majd az üzletekben. MAKRAI MIKLÓS 1977. III. 20. Vezérlőpult mellett irányítja az acélsilók feltöltését a ciszternákban érkező liszttel Mészáros József, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) új pékiizem silómestere ÚJ SZÚ <s S S > je <2 S 1 M 00 <6 1 ’►» c e 1 E ►* oo (0 e c «3 M h o ■5 «s o * is '0) y 00’* ^ «5 is E " 03 ~ N 3S 'OJ Q.JX ܧ £ M N pM B h 0 O >0 •X 00 M «'S < É
