Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-20 / 12. szám

E ÉSZT S RANYZATOK A MALOM- ES PEKIPARBAN A tudományos és műszaki haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazásával gyorsan változnak a tár­sadalom munka- és életfeltételei. Csökken n dolgozók fizikai igénybevétele, de ugyanakkor egyre több figyelmet, szellemi munkát követel meg az egyre bonyolultabb gépek, technológiai berendezések ke­zelése. Ezekhez az új feltételekhez az emberi szer­vezetnek is alkalmazkodnia kell, aminek elsősorban a gyakran emlegetett ésszerű táplálkozásban kell megnyilvánulnia. A dolgozó szervezetének kevesebb „fűtőanyagra“, szénhidrátos táplálékra van szüksége, amit elsősorban keményítőt tartalmazó sütőipari termékek, tésztaféleségek, zsírok és alkohol formá­jában veszünk fel. (Az utóbbi esetében tisztelet a kivételnek!) Ezeket fokozódó mértékben főleg állati fehérjékkel, vagyis sovány hússal, tejjel és tejter­mékekkel, továbbá nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó zöldség- és gyümölcs- félékkel kell helyettesíteni. Mindez természetesen távolról sem jelenti azt, hogy a jövőben csökken a malom- és a sütőipar szerepe a lakosság élelmiszer ellátásában. Az a be­szélgetés, amelyet a legutóbb Ladtslau Közel mérnök­kel, a szlovákiai Malom- és Sütőipari TGE vezér­A sütőipari termékek választéka az utóbbi években biztatóan bővült a háziasszonyok legnagyobb örömé­re. A felvétel jobb szélén áll Ladislav Közel mérnök, a Malom- és Sütőipari TGE vezérigazgatója (Stanislav Barcák felvételei) igazgatójával és a szakágazat további vezető dolgo­zóival folytattunk, ennek éppen az ellenkezőjét bi­zonyította. Igaz ugyan, hogy az életszínvonal eme­lésével összhangban a 6. ötéves terv előirányzatai szerint csökken az 1. lakosra eső lisztfogyasztás, de a mennyiség növelésére irányuló feladatokat olyan sokoldalú minőségi feladatok váltják fel, amelyek teljesítése az eddigieknél lényegesen na­gyobb követelményeket támaszt a malom- és sütőipar minden dolgozójával szemben. Említsünk meg leg­alább néhányat a már megvalósuló és a tervezett minőségi változások közül. Az ésszerűsítés irénYzatai a malomiparban A korábban közölt hírek már részletesen beszá­moltak arról, hogy ez év január elsejével megvál­tozott a kenyérgabonák kiőrlési aránya, éspedig szlovákiai viszonylatban a búza esetében az eddigi 75 százalékról 64,5 százalékra, a rozsnál 68,6 szá­zalékról 64,4 százalékra. A korábbi kiőrlési kulcs 1954 óta volt érvényben, ami a megelőző időszak­hoz viszonyítva, amikor az egyes malmok csak bi­zonyos típusú lisztet őröltek, és a kiőrlési arány néhol a 82 százalékot is elérte, haladásnak számí­tott. Az utóbbi években azonban már fékezően ha­tott a sütőiparban a minőség fokozásával szemben támasztott igények kielégítésére. Az új kiőrlési arány bevezetése a malomipar szem­pontjából azt jelenti, hogy a szlovákiai malmokban az idén 10 százalékkal több búzát kell feldolgozni mint tavaly, vagyis 583 ezer tonna helyett 668 ezer tonnát. Figyelembe véve a malomipari kapacitások adott terjedelmét, ez a növekedés elég sok szerve­zési és műszaki gondot okoz a szakágazatnak. Ma tehát hatványozottan érvényes a „ne aludj el, lisz­tes molnár“ dalocska szövege, hiszen az előirány­zott mennyiség kiőrléséhez a malmokat ebben az év­ben 24 szabad szombaton is üzemeltetni kell. A kiőrlésí arány megváltoztatása lehetővé teszi a lisztek és a sütőipari termékek minőségének lé­nyeges javítását. A búzalisztek új típusai új elneve­zést is kaptak, a kiváló minőségű Aranykalász grí- zes búzalisztből például 1977-ben 40 450 tonnát gyár­tanak. A liszt jobb minősége a sütőipari termékek jobb minőségében is megmutatkozott. A fogyasztók, különösen a háziasszonyok már tapasztalhatták, hogy terjedelmesebbek, lazábbak, ropogósabbak lettek a kiflik, s a kerekebb zsemlék „nem férnek a zseb­be“. Ez annak köszönhető, hogy csökkent a lisztek zsírtartalma, jobban keleszthetök a belőlük készített tészták. A malom- és sütőipari dolgozók azt is szem előtt tartják, hogy a maguk szakaszán szintén elősegít­sék a szemes terményekből való önellátás prog­ramjának megvalósítását. Az ésszerűsítési intéz­kedések a lakosság igényeinek jobb kielégítése mel­lett elsősorban ezt a célt szolgálják. Arról van szó, hogy a malomipari melléktermékek maximális meny- nyiségben visszakerüljenek a mezőgazdaságba, a növekvő feladatokat teljesítő állattenyésztés takar­mányalapjába. Ezt a célt szolgálja többek között a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási prog­ram, a berendezések műszaki fejlesztése is, amely a technológiai folyamatok tökéletesítésére és a mun­katermelékenység fokozására irányul. A technika vív­mányai a malom- és sütőiparban is utat törnek. A zsákok fokozatosan eltűnnek a tárolás és a szál­lítás folyamataiból, a lisztet acéltartályokban tárol­ják, pneumatikus úton, csövekben továbbítják, cisz­ternákban szállítják, a „lisztes molnár“ kifejezés tehát hovatovább csak a múlt idők emlékeit idézi. Az új technika a fiatalok számára is vonzóbbá teszi a szakmát, akik a Nyltrai Élelmiszeripari Szakközép- iskolában és a szaktanintézetekben készülnek szép hivatásukra. Összhangban a kereslet szempontjaival Bár a sütőipari termékek minősége alapvető mér­tékben függ a liszt minőségétől, .a fogyasztók igé­nyeinek kielégítésében mégis a sütőipari dolgozók­nak jut a döntő szerep. El kell azonban ismerni, hogy elég bonyolult dolog lenne közös nevezőre hozni a fogyasztók gyakran szöges ellentétben álló igényeit. Itt érvényesül ugyanis a legjobban, hogy ahány ház, annyi szokás. Van, aki csak fehér kenyeret fogyaszt, s azt is csak frissen szereti, má­sok az ízletes barna kenyérre esküsznek, egyesek kenyeret már alig fogyasztanak, inkább csak egy­két kiflit, vagy egyéb süteményt. Sokan a száraz kenyeret részesítik előnyben, mert abból kevesebb is elég, esetleg egészségi okokból csak kétszersül- tét fogyasztanak. Én például az ún. egészmagvú kenyér híve vagyok, ami sajnos kevés helyen kap­ható. A hozzáértők szerint ez a legegészségesebb, hiszen a beleőrölt korpában van a legtöbb vitamin és ásványi anyag. Ilyen helyzetben tehát legfontosabb feladat a vá­laszték megtartása és bővítése, ügyelve arra, hogy megfelelő összhangban legyen a termékek iránti kereslet a kínálattal. Amíg például a szlovákiai pékipari üzemek 1977-ben körülbelül azonos mennyi­ségű kenyeret sütnek, mint az előző évben, a tejes sütemények gyártását 8,7, a finom süteményekét 5,5, a tartós süteményekét 22,8, a cukrászsütemé­nyeket 8,8 százalékos arányban növelik. Az első pillanatra úgy tűnik, mintha ez a fejlesztési irányzat nem lenne összhangban az ésszerű táplálkozás em­lített követelményeivel. Ez azonban csak látszat, hiszen másról van itt szó. Az irányszámok mögött az a törekvés rejlik, hogy a pékipar fokozottabb mértékben mentesítse a háziasszonyokat a sütemé­nyek készítésével járó munka alól, s így szabad idejüket inkább művelődéssel, szórakozással tölthes­sék. Az elgondolás jó, sikeres megvalósításához azon­ban bizonyos feltételekre van szükség. Egyelőre a megfelelő töltőanyagok hiánya okozza a legtöbb problémát. A háziasszonyok is tudják, hogy ha nincs mák, nem lehet mákos kalácsot sütni. Ezt a tör­vényszerűséget a sütőiparban is felismerték. Szó- ami szó, a mezőgazdaság tehetne valamit a helyzet javítása érdekében. Persze, nemcsak mákról van szó. E problémák ellenére a sütőipar már az idén 20 tonna vajas gyümölcsös kaláccsal, 30 tonna ré­tessel, 10 tonna bardejovi dia-kétszersülttel, 500 ton­na zabpehellyel, 500 tonna Ideál levestésztával, vala­mint 400 tonna söripari élesztőt is tartalmazó Bevit kenyérrel egészíti ki termékeinek eddigi választékát. A háziasszonyok nagy örömére a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) új péküzemben rétestészta gyártó gépsort is felállítottak, s már az idén 10 tonna ré­testésztát féltermékként is forgalomba hoznak. A választék kiszélesítésében további nagy lehető­ségek mutatkoznak az olyan termékek feldolgozásá­nál is, mint például a kukorica és a szója. A szak­ágazat műszakifejlesztési részlegei behatóan tanul­mányozzák ezeket a lehetőségeket, s munkájuk ered­ményeképpen új hazai termékekkel találkozhatunk majd az üzletekben. MAKRAI MIKLÓS 1977. III. 20. Vezérlőpult mellett irányítja az acélsilók feltöltését a ciszternákban érkező liszttel Mészáros József, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) új pékiizem si­lómestere ÚJ SZÚ <s S S > je <2 S 1 M 00 <6 1 ’►» c e 1 E ►* oo (0 e c «3 M h o ■5 «s o * is '0) y 00’* ^ «5 is E " 03 ~ N 3S 'OJ Q.JX ܧ £ M N p­M B h 0 O >0 •X 00 M «'S < É

Next

/
Oldalképek
Tartalom