Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-13 / 11. szám
JÓ EGÉSZSÉGET kedves mindnyájuknak Helyzetkép az egészségügyi központban Az orvosok és a vöröskeresztesek £ Milyen a házi gyógyszertár? £ Az efsz és az egészségügy Már nem úgy dióban ugyan a tél, de még nincs igazi tavasz. Ahogy Csallóközben mondják: „Még nem jött fel a dologidő.“ Mégis érdemes számot adni arról, milyenek is voltak a téli esték. Régebben úgy mondták, hogy a tél a tollfosztás, a mulatozás, a bálozás ideje. Nos, a tollfosztás még Utóit dívik, néhány táncmulatságot is rendeznek, de persze az ilyesmi ma már nem kimondottan csak téli foglalatosság. Korunkban a téli esték már nem úgy tel nek, múlnak, mint régen. Példáért ne menjünk mész- szire, se a szomszéd faluba, maradjunk csak Okod jEkecsj községben. Egyre nagyobb szerepet kapnak a téli estéken a tömegszerve zetek által rendezett akciók. A Vöröskereszt és a CSE- MADOK helyi szervezetének vezetősége érdekes előadásokat szervezett. Berényi jó zsef iskolaigazgató előadása a családi nevelésről sokak érdeklődését felkeltette az önművelés iránt. Amikor a kórház belgyógyásza tartott előadást korunk betegségeiről, szinte végük-hosszuk nem volt a kérdéseknek. Nyilvánvaló tehát, hogy a téli estéken az előadások, szervezett beszélgetések je lentősége egyre nagyobb. Nagy Piroska, Lukovics Tibor pedig elmondhatják, hogy ha valóban tevékenyek a tömegszervezetek, olyan si keres akciókat is lehet szer vezni, mint az ingyenes, önkéntes véradás, az énekkar rendszeres próbái, illetve fel lépései. Már nem úgy telnek a téli esték, mint régen. Másként. Ha a művelődési házak betöltik igazi, szó szerinti szerepüket, egészen másként telnek a téli esték. Érdekesebben, hasznosabban, jobban. Lakó Mária A korszerű egészségügyi központot Iza (Izsa) községben 1967-ben adták át rendeltetésének. Ezt megelőzően már nyolc éve működött orvos a faluban, de a rendelő nem volt megfelelő, az egészségügyi gondoskodás inkább csak el- sősegélynyújtásos jellegű volt. Dr. Kinczer István körzeti orvos és felesége, aki férje mellett nővérként dolgozik, 1969 óta működnek az egészségügyi központban. Naponta rendelnek. Kétszer hetenként pedig a szomszédos Patince (Pat) községben. A páti üdülő higiéniai ellenőrzése is a hatáskörükbe tartozik. Nyáron pionlrtá- bor működik a fürdő közelében. Erre is rendszeresen felügyelnek. A fürdőidényben a hétvégeken 7000—8000 látogaDr. Kinczer István körzeti orvos tója van a fürdőnek. Nem kevés ilyenkor a dolguk, hiszen az előforduló baleseteknél, megbetegedéseknél ők nyújtanak elsősegélyt. Egyébként a fürdőben fertőzés még egyetlenegyszer sem fordult elő, tehát higiéniai ellenőrzésük eredményessége nyilvánvaló. Rajtuk kívül naponta rendel az izsai egészségügyi központban dr. Masárouá Bolana fogorvos. Rendszeresen ellenőrzi és gyógyítja az iskolások fogait is. Dr. Kanozsay Katalin gyermek- orvos hetenként kétszer rendel az izsai egészségügyi központban. Az orvosok és a vöröskeresztesek kapcsolata jó. Tény, hogy az orvosok rendszeres egészségügyi propagandamunkája hatékony, de hatását a vöröskeresztesek tevékenysége jelentősen fokozza. Az orvosok egészségügyi előadásokat tartanak a helyi hangosanbeszélőn keresztül, esetleg szülői értekezleteken, de elég gyakran; spontánul és szervezetten is, az efsz dolgozói körében. Különös gondot fordít a körzeti orvos a cigány lakosok egészségügyi nevelésére. Számukra filmvetítéssel egybekötött előadásokat szervez. És örül, mert tevékenységének jó a hatása. — Nézze meg — mondja —, már több ilyen család új házban lakik. Rend és tisztaság van náluk. Gyermekeikről is megfelelő módon gondoskodnak. A vöröskeresztesek közreműködésével szervezte meg az elsősegélynyújtási hálózatot. Tíz házban egészségügyi ládát helyeztek el. Ezeket olyan személyek kezelik, akik szükség esetén gyorsan és szakszerűen elsősegélyt nyújthatnak. A véradók megszervezésének a feladatát is a Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai vállalták. Jelenleg 49 véradót tartanak nyilván. A véradók közül Dudás Gyula, Molnár András, Ku- rucz Lóránt többszörös véradók, a Jánsky-emlékérem tulajdonosai. — A vöröskeresztesek nélkül nem is tudnám elképzelni az egészségügyi propagandát — állapítja meg, majd a házi gyógyszertárról beszél. — Az idősebb betegek érdekében létesítettük. Ebben a gyógyszertárban mintegy 2500 korona értékű gyógyszer áll rendelkezésünkre. Az előírt recept alapján ebből a gyógyszertárból azonnal kiadjuk az orvosságot. Havonként egyszer gondoskodunk újrafeltöltéséről. Elszámolunk, kiegészítjük a készletet. Kitűnőnek minősíthető az egészségügyi központ és az efsz kapcsolata. A földművesszövetkezet vezetőségének anyagi segítségével létesítették az elsősegélynyújtási hálózatot. Már szokásos, hogy véradás után az efsz megvendégeli a véradókat. Nyaranként pedig kölcsönzi az autóbuszt, hogy a véradók kirándulásra mehesse nek. És persze más téren is támogatja a Vöröskereszt helyi szervezetének működését, az egészségügyi dolgozók törekvéseit. A körzeti orvos, ha a falut járja, gyakran köszönti a lakosokat így: Jó egészséget ked vés mindnyájuknak! Köszöntésével sokat mond. Jelzi, hogy ő, munkatársai, a vöröskeresztesek és még sokan mások nemcsak a betegségek gyógyításával törődnek, hanem a dolgozók egészségével is. Ez több, mint gyógyítás, több, mint egyszerű kötelességteljesítés. Täufer Mária Laboráns a javából Nem túlzás, ha ezt állítjuk a felvételen látnaló Täufer Máriáról, a saTai (vágsellyei) DUSLO nemzeti vállalat régészeti laboratóriumában dolgozók fiatal brigádvezetőjéről. A ZENIT ifjúsági versenyében első helyezést ért el. Aki ismeri e verseny szabályait, tudja jól, nem túlzás az első helyzetiről azt állítani, hogy laboráns a javából. Afaksa Milan Nem órával méri A SKODA 1203-as típusú, GA 09-00 jelzésű mentőautó vezetője, Dobri László olyan ember, aki nem órával, hanem tettekkel méri a szolgálat idejét. Saját maga gondoskodik az autó karbantartásáról, igy az bármikor, éjjel-nappal menetkész. Ha a szülőfaluja, Dőlné Saliby (Alsószeli) lakosai közül valakinek váratlan esetben segítségre van szüksége, számíthat reá. Egyébként 1961 óta a Galántai Járási Egészségügyi Intézet dolgozója, és azóta már több mint 750 000 km-t tett meg baleset nélkül, pedig régebben az intézet autóparkjának felszerelése, az országutak karbantartása sem volt olyan jó, mint napjainkban. Ha véget ér a szolgálat, mit csinál? Akkor sem tétlen. Kommunista, aki a közéleti tevékenység terén is példát mutat: a szovjetbarát szervezet tagja, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. Kiváló szervező. És persze, az önként vállalt mun kában sem órával méri a teljesítményt. F. Szabó Béla Kurucz Nándorné Dobri László * boszorkánymester ji. így nevezte el a felválj télén látható különleges méhkaptárat készítője, ji. Viliinger Viktor, aki a iT zilinai járásból. Varín községből küldte a Krá- ji. lóvá pri Senci (szencki- rályfai) szkanzenbe. Két évvel ezelőtt létesítették ezt a szkanzent és azóta íj érdekesebbnél érdekesebb kaptárakut, méhészeti kellékeket küldtek ide a méhészek. Egyébként a boszorkánymesternek nevezett kaptárba a fogak közötti nyílásokon át járnak be a méhek. Krajcsovics Ferdinánd * * * * * * Érdekes méhkaptár (A szerző felvétele) MÁSFÉL KILOMÉTER BOLDOGSÁG Mocsárpuszta 17 család által lakott település, közigazgatásilag Rimavské Janovce (Rimajá- nosi) községhez tartozik. A térképen aligha találják meg ezt a járási székhelytől alig 7 km- re eső tanyát. Egyébként a település neve is jelzi, hogy az emberek ingoványos, lápos talajon vállalták a földművelő munkát annak idején. Amikor az esős idő beálltával az utak járhatatlanná váltak, gyalogszerrel is csak nagy nehézségek árán tudtak közlekedni. Néhány évvel ezelőtt azonban felcsillant a remény, hi- szeiua kurinci tó túlsó partjáig elkészült a műút. Tovább azonban egy méterrel sem. Hiába panaszkodtak, hiába kértek. A különféle hivatalok anyagi fedezet hiányára, a választási programokra hivatkoztak. A puszta lakosai már arra gondoltak, hogy gyűjtést szerveznek és saját költségükön építik meg a másfél kilométeres bekötőutat. Persze, másképp történt, de erről szóljon inkább az illetékes, Nagy Zoltán, az Útkarbantartó Vállalat dolgozója: — Ősszel felkerestek bennünket a település lakosai, pontosabban Petrinec Péter gépkocsivezető, aki már fuvarozott nekünk és akit rendes, dolgos emberként ismertünk. Tőle tudtuk meg, hogy mire készülnek. Elhatároztuk, segítünk nekik. Évi tervünket már teljesítettük, a gépeket odairányítottuk, a munkát pedig vál-. lalták a lakosok. A továbbiakról Varga Tibor építésvezető beszél: — Olyan munkanap is volt, amikor hóesésben legalább hat- vanan dolgoztak. Férfiak, asz- szonyok, gyermekek. Ásták az árkot, cipelték a köveket. Ha jól összeszámolnám, háromezer óránál is többet dolgoztak, ami feltétlen kalapemelést érdemel. Számunkra is többletmunkát jelentett ez a vállalkozás, de minden fáradságot kárpótolt a látvány, amikor az elkészült új úton végigfutott az első autó. így jelent tehát boldogságot másfél kilométer. Az persze csak tetőzte örömüket, hogy a jnb közlekedési szakosztályának dolgozói, a CSAD vállalat vezetői méltányolva Mocsárpuszta lakosainak munkáját, megindították a rendkívüli autóbuszjáratot. Hacsi Attila 1977. III. 13. < ÜJSZÚ
