Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-13 / 11. szám

Viera Nováková már ügyesen kezeli a nemrég üzembe helyezett korszerű gé­peket öt elavult papírgyártó gépet, felújí­tották, korszerűsítették a megmaradt két gépsort és a 8-as gépet, amely az idén január 1-től teljes kapacitás­sal gyártja a toalettpapírt olyan mennyiségben, hogy — amint hallot­tuk — ezután nem szorulunk ebből behozatalra. Legjelentősebb eredmény ezen a szakaszon a 9-es gépsor fel­újítása. Ez a termelés közel 70 szá­zalékát biztosítja, ami 3,5 ezer tonna iskolai füzetet, kétezer tonna jegyzet- füzetet s jelentős mennyiségben nyomdaipari papírt jelent. E gépsor teljesítményét az idén igyekeznek 120 százalékra növelni, hogy a hazai igények kielégítésén kívül sikeresen teljesíthessék a 16 külföldi államba irányuló exportot is. Kíváncsian érdeklődtünk afelől, hogy a gépek likvidálása, illetve kor­szerűsítése időszakában milyen ered­ménnyel folyt a termelés ebben a gyárban? A beszélgetés folyamán er­re is választ kaptunk: az 1971—75-ös években huszonöt százalékkal fokozó­Gömör északi részén, a Kakashegy lábánál szerényen meghúzódó Slavo- Sovcei Papírgyár története immár százhntvan éve íródik. Az első papírt a régi hámorból átépített vízhajtású papírmalomban 1818 tavaszán gyár­tották. A gyár sokáig magán viselte a régi idők jegyeit. Átélte a leállítás veszé­lyével fenyegető gazdasági válság korszakát is. Hála a munkások helyt­állásának, a gyár nem zárta be ka púit, s ma korszerűbb körülmények között, modern gépekkel gyártják itt a füzeteket, a papírszalvétákat, s a papíripar további nélkülözhetetlen termékeit. A nemrég befejezett irodaépületben Gejza Oravec elvtárssal, az üzemi pártbizottság elnökével, valamint Ján Svagorko mérnökkel, a gyár műszaki igazgatójával beszélgettünk. Alig fog­laltunk helyet a tágas irodában, az igazgatóhelyettes asztalán heverő szí­nes, tarka mintájú szalvétákra let­tünk figyelmesek. Svagorko mérnök felénk nyújtott néhányat. — Nemrég kaptuk ezeket a mintá­kat, ajánlatként érkeztek különböző helyekről. Valóban szépek, tetszető- sek. Ezek közül a legszebb és a fo­gyasztók igényeit minőségi szempont­ból is kielégítő mintákat kezdjük majd gyártani. Gyárunk kapacitását teljes mértékben kihasználva elsősor­ban arra törekszünk, hogy az eddi­ginél gazdaságosabban és jobb minő­ségű termékeket gyártsunk. A továbbiakban a gyár jelenlegi helyzete iránt érdeklődtünk. Megtud­tuk, hogy ez a több mint ezerkétszáz dolgozót — közel 40 százalékban nő­ket — foglalkoztató gyár, eddig ál­lami dotációval, vagyis ráfizetéssel dolgozott. Amint értesültünk, az ide: lesz az első év, amikor a terv szerint 1,1 millió korona haszonnal zárják a mérlegel. A műszaki igazgató részletesen be­számolt a gyár helyzetéről, folyama­tos korszerűsítéséről és távlatairól. — Hangsúlyozni kell — mondotta —, hogy gyárunk az 5. ötéves terv­időszakban még az előző századból származó olyan gépi berendezésekkel is termelt, amelyek már alkalmatla­nok voltak a felújításra. Még annak a veszélye is fennállt, hogy ezek a gé­pek bármikor pótolhatatlan károkat okozó üzemzavarokat idézhetnek elő. így tudtuk meg, hogy a Slavoáov- cei Papírgyár — amely 1969. január elsején lett önálló vállalattá — az előző ötéves tervidőszak küszöbén elég nehéz helyzetben volt. Fennállt a műszaki okokból történő megszün­tetés veszélye. A helyzetet csak az mentette meg, hogy felújították a gyár berendezéseit, felszámolták az elavult, régi gépeket. A felújítással összefüggésben né­hány érdekes dologról szereztünk tu­domást. 1971 végén kezdték el, majd 1972 májusában fejezték be az 1951- töl üzemben levő papírgyártó gép re­konstrukciós munkálatait. Az új gé­pen ma közel hétezer tonna papír- szalvétát gyártanak évente, felét ex­portra. 1972 közepén számolták fel a hatos és a hetes gépet, s a következő év januárjában az ötös gépet is. Ek­kor helyezték üzembe az iskolai füze­teket gyártó MZAK félautomata be­rendezéseket. A felújított kilences gép próbaüzemelését 1975 februárjá­ban kezdték el. Áprilisban leállítot­ták az 1911-ből származó négyes, majd az 1870-ben üzembe helyezett hármas gépet. Augusztusban már üze­melt a sorrendben ötödik HOBEMA szalvétagyártó gépsor. 1975 októberé­ben került sor a jegyzetfüzeteket gyártó gépsor beszerelésére. Ezeket a régi épületekben helyezték el. Az elmondottakat összegezve: az 5. ötéves tervidőszakban leszereltek dott az árutermelés, nyolcvan száza­lékkal több terméket kapott a hazai piac és csaknem háromszor több ju­tott kivitelre is. A továbbiakban a 6. ötéves tervidő­szak első évében elért eredmények summázását hallgattuk. — Tavaly még inkább megmutat­koztak a közel 130 millió korona rá­fordítással elvégzett gépi rekonstruk­ciós munkálatok előnyei — jegyezte meg Gejza Oravec pártelnök. — Gyá­runk dolgozói az új ötéves tervidő­szak első évében az árutermelés sza­kaszán több mint négymillió koroná­val túlszárnyalták a 242 millió koro­nát képviselő tervet. A közelmúltban értékeltük gyárunk munkaközössége — minden 5. dolgozó kommunista — tavalyi felajánlásainak teljesítését, s örömmel állapíthattuk meg, Tiogy a 4,9 millió korona értékű vállalásokat 5,6 millió korona értékben teljesítet­ték. Kiértékeltük a gyárban folyó szo­cialista munkaverseny és a hasonló mozgalmak eredményeit is. Ezekkel szintén elégedettek lehetünk. Viszont termékeink jelenlegi minőségével már annál kevésbé, s ezért minden erőn­ket arra összpontosítjuk, hogy ezen a helyzeten rövidesen változtassunk. — A jó szándék ebben az irányban megvan részünkről — vette ^át a szót Svagorko műszaki igazgató —, valóban mindent megteszünk annak érdekében, hogy már az idén is, amikor az áruter­melés értéke megközelíti a 310 millió koronát, jelentősen javítsuk termé­keink minőségét. Nemcsak vásárlóin­kat, bennünket is nagyon bosszant, hogy, az általunk gyártott papír színe és minősége változó. Erről a munka­helyeken tett mostani látogatásuk alkalmából személyesen is meggyő­ződhettek. Nincs szándékunkban ma­gyarázkodni, ez nem sokat segít, de egy alapvető, a termelésre kiható tényt mégis szükségesnek tartok megemlíteni. Azt, hogy a papírgyár­tás céljaira hozzánk érkezett legfon­tosabb alapanyag, a cellulóz minősé­ge is váltakozó. Ezt a fontos, alap­anyagot hol Zilináról, hol Martinból, Stétínből, a vranovi Bukózából, Gém. Hörkából, vagy éppen Kanadából, il­letve Romániából kapjuk. Előfordul, hogy például a átétíni alapanyagot dolgozzuk fel, ez a készlej: közben kimerül s a termelést olyan cellu­lózból folytatjuk, amilyen éppen ren­delkezésünkre áll. A jövőben csaknem teljes mértékben egyfajtára, a gömör- horkai cellulózra akarunk szorítkoz­ni. További, a termelés színvonalára, a termékek minőségére kiható jelen­tős ok az, hogy nem rendelkezünk hazai gyártmányú gépekkel. Amivel dolgozunk, mind tőkés importból származnak. A rajtuk esett legkisebb meghibásodás is sok gondot okozva hátráltatja a folyamatos termelést, amit — a minőség rovására — kü­lönböző formában igyekszünk pótol­ni. fgy sorolhatnám tovább azokat a körülményeket és tényeket, melyek jelentős mértékben befolyásolják ter­mékeink minőségét. Ezeket ismerjük és teljes energiával felvesszük elle­nük a harcot. A műszaki igazgató egy téglavörös színű borítólapú dokumentumot tett elém. Ez állt rajta: „A Slavosovcei Papírgyár n. v. gazdasági eredmé­nyeinek elemzése és a rentabilitás, a minőségi termelés elérésére irányuló intézkedések programja“. Amint bele­olvastam a rengeteg, konkrétan meg­fogalmazott tennivalót tartalmazó do­kumentumba, olyan érzés és meggyő­ződés alakult ki bennem, hogy ebben a százhatvan esztendős papírgyárban nagyon komoly feladatnak tartják a minőségi termelésre irányuló törek­vést ... KULIK GELLERT Olasz szakemberek szerelik be a toalettpapírt gyártó gépeket 4 A Nővé Zámky-i (érsekújvári) BraSna ipari szövetkezet termékei, a divatos női táskák több mint kétharmad részben exportra készülnek. A termékfelújítás terén jó eredményeket érnek el, évente több tucat új formájú táskával jelentkeznek a piacon. A szövetkezet évi termelési értéke meghaladja a harmincmillió koronát. Bal oldali képünkön Dojcsán Ilona, a negyvenkét tagú szocialista munkabrigád vezetője, o jobb oldali képen Emília Amrichová és Cjfalusi Anna, a táskák belső vázának készítői láthatók (A CSTK felvétele) Új utakon a 160 éves Slavosovcei Papírgyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom