Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-06 / 10. szám
HOGYAN TÁJÉKOZÓDNAK? A következőket írta levelében egy nyolcadikos pionír. Az ősszel nagy csapat seregélyt láttam, a szőlők felé repültek, de elzavarták őket onnan, mert nagy kárt tettek volna a szőlőben. Űtjukat azonban rendesen folytatták, mintha mi 9em történt volna. Hogyan találtak a helyes útra? Hogyan tájékozódnak a seregélyek, a vonuló madarak? Válasz és magyarázat gyanánt először a seregélyről szóljon néhány mondat. Európában, egyes területek kivételével, szinte mindenhol ismerik. Vagy legalább hallottak róla. Ez rossz hírére vezethető vissza. Nem kétséges, ha egy szőlőskertbe leszáll a több ezer seregélyt számláló madársareg, ott néhány perc múlva alig marad a termésből. Ellenszenvet kelt az ilyen eset. Még akkor is, ha tudjuk, hogy nagyszerű rovarirtó a seregély: Ha az előbb említett madársereg a mezőre száll le, szinte fekete tőle a mező, de ha tovarepül, azon a helyen már alig található rovar. Másfajta haszna: a dámvadak testén levő élősködőket kicsipegeti, azokkal maga jóllakik, a dámvadakat pedig megszabadítja az élősködőktől. Tény azonban, hogy a seregélyt nem a haszna mentette meg a kipusztulástól, hanem a szaporasága. Hasznossága, károssága régi vitatéma. Érdekesebb a kérdés: Hogyan tájékozódnak? A seregély nagy szerepet játszott abban, hogy fényt derítsenek a minden fáradozás ellenére is homályba burkolt kérdésre: Hogyan találják meg a vonuló madarak a helyes utat? A meggyűrűzött és kézre került példányok egyértelműen bizonyítják helyhűségüket. Tény tehát, olyan képességgel rendelkeznek, mely lehetővé teszi, hogy nagy távolságokra is biztosan eltaláljanak a faj telelő területére, majd vissza a költő'helyre. Az emlékezőtehetség bizonyára nem elég. Különben a fiatal madaraknál ez nem is jöhet számításba. Feltételezhető: rendelkeznek helyes irányt felismerő képességgel. Kísérlettel bizonyították: a vonulási „nyugtalanság“ állapotában levő madarak kalitkában is megtartják a helyes irányt. Erre a kísérleti seregélyeket megfosztották minden tájékozódási lehetőségtől. Tükör segítségével megváltoztatták a napfény beesésének irányát. Következmény: a madarak vonulásának iránya a megváltoztatás aránya szerint módosult. Ebből megállapították, hogy a seregélyek és a nappal vonuló fajok „nap-iránytűt“ használnak. Hogyan tájékozódnak az éjjel is vonuló fajok? A tudósok komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel is, de ez már nem a seregélyre tartozik, nem vele kapcsolatos. Iff. SIDŐ SZILVESZTER A szerző rajza Feledhetetlen Kedves vendégeket fogadott a múltkoriban a boti [bolyij alapiskola pionírcsapata: Koleszár Gábor elvtársat, a CSKP KB póttagját, Szedlák Miklós elvtársat, a hnb elnökét és Bagos Béla elvtársat, aki hazánk felszabadításakor az I. cselp szlovák hadtest katonájaként harcolt. Feledhetetlen volt ez a találkozás. Koleszár Gábor elvtárs elmondta, hogy ő is pionírként kezdte a politikai tevékenységet, és érdekesen beszélt a XV. pártkongresszusról. Nem titkoljuk: sokat tanultunk tőle. Bagos Béla elvtárs a hadtest harci útjáról beszélt. Bizony, elszorult a szívünk, amikor a véres ütközetről szólt. Természetesen, jegyzeteket is készítettünk, feldolgoztuk azokat krónikánk számára, hogy mások, az utánunk következő pionírnemzedék számára is tanulságul szolgáljon mindaz, amit mi hallottunk. ILLÉS OLGA Szerintünk is Szeptemberben kezdték szervezni a timuristák mozgalmát a Turnianská Podhradie-i (tornai) pionírok. Eddig 160 pajtás kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. Fő feladatuknak az idős, beteg és magányosan élő nyugdíjasok rendszeres látogatását tartják. Közben persze timuristákhoz illően behordják a tüzelőt, vizet, elintézik a kisebb-na- gyobb megbízatásokat, bevásárolnak, házhoz szállítják az ebédet. A timuristák 9 csoportban tevékenykednek, és becsülettel teljesítik vállalt feladatukat. A csapatvezető véleményezése szerint Wiener Éva és Budai Mária sokat vállaltak magukra, például szolgálhatnak a többiek számára. Szerintünk is dicséretet érdemelnek. És nemcsak ők ketten, hanem a többiek is, hiszen timúristának lenni nem könnyű, a munkát nem követi látványos siker, taps, vagy éremeső, csak egy halk „köszönöm“, vagy egy gyöngéd mosoly a jutalom. Tény azonban, hogy timnristának lenni olyan bátor pionírtett, mely dicséretet érdemel. FARKAS RÚZSA Hur rá, a mű jégen...! Amikor a kameníni (kéméndi) pionírok Nővé Zámkyba (Érsekújvárba) látogattak, felkeresték a műjégpályát is, melyet nemrégiben nyitottak meg. Nagyszerű korcsolyázást rendeztek. A legjobb korcsolyázónak Gúgyela Károly, a IX/B. osztály tanulója bizonyult. MEIDLIK GYÖRGY TÖRD A FEJED! Először fejtsétek meg az egész rejtvényt. A rejtvényábra kitöltése után a jobb alsó sarokban számozott négyzetek betűit összeolvasva — 1-től 19-es számig, megkapjátok a rejtvény megfejtését. Ezt küldjétek be! VÍZSZINTES: 1. Lúd. 4. Aminek időben nincs kezdete és vége. 7. Magyar költő. 8. Farkas — szlovákul. 9. Kiütés a szorítóban. 10. A hajó hátsó része. 11. Len szélei. 12. A munka és az energia egysége. 13. Vegyi elem. 14. Terület, ahol a Duna a Fekete-tengerbe ömlik. 17. Hiányos kard. 18. Művészet latinul. 19. Kínai hosszmérték. 20. Előzetes. 21. Azonos mássalhangzók. 22. Pálca. 23. Folyó Magyarországon. 24. Mafla. 25. Hátvéd. FÜGGŐLEGES: 1. A házasságkötést követi. 2. Mesterséges nyelv. 3. A bór és az ittrium vegyjele. 4. Gyilkolt. 5. Irka közepe. 6. Falba beépített fűtőberendezések. 8. Aprított. 10. Trombitahang. 11. Bibliai személy. 12. Vég — angolul. 13. Jeles páratlan Jwéűi. 15. Svájci kanton. 16. Energia. 20. Evőé azonos hangzói. 21. Igeképző. 22. Béla, László. 23. Kötőszó. (t. L.) A február 20-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Február, napjaink élő öröksége.“ — 77 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Singlár Róbert, 3. évf. Jesenské (Feled), Zalezsák Kornélia, 8. évf. Sala (Vágsely- lye). Pásztor Péter, 5. évf. Gém. Hőrka (Gömör- horka), Szőke Attila, 3. évf. Gombos (Gombos, Nagyida), ifj. Fábián Sándor, 8. évf. Roznava (Rozsnyó). HÍREINK Az üveggyűjtésben szép eredményt értek el a buzicai (bu- zitai) alapiskola pionírjai: 2514 üveget gyűjtöttek össze. Egyénileg Kovács Jolán, Körösi Ferenc, Karajfa Sándor voltak a legeredményesebb gyűjtők. Az osztályok közül pedig a IX. osztály. Farkas Mária Egy hetet töltöttek Ruzombe- rok mellett egy üdülőben sítanfolyam résztvevőiként a kameníni (kéméndi) pionírok közül harmincnégyen. Janig Károly, Jankus Gyula, Németh Pál tanító elvtársak vezetésével mind megtanultak sízni. Németh László Három kategóriában rendeztek szavalóversenyt a pozbai alapiskola pionírjai. Huszonöt versenyző közül Szabó Éva, Konkoly Ildikó és Szabó Lívia értek el első helyezést. Fülöp Ildikó Mesedélutánt rendeztek a Zbrojníkví (Fegyverneki) Kilencéves Alapiskola 1—5. évfolyamának tanulói. A napközis csoport a „Hófehérke és a hét törpe“ című mesejátékot mutatta be. Az V. osztály tanulói pedig Szalai Pálné tanítónő vezetésével a „Nemkérek királykisasszony“ című mesejátékot. Egyik jelenete felvételünkön látható. A legjobb szereplők, Révész Gyula, Dulai Sándor, Gaál Éva, Zólyomi Gyula,' de a többiek is sok tapsot kaptak. Drenka Gáborné A szerző felvétele Pályázat MERRE MENJÜNK? Ezzel a címmel pályázatot hirdetünk útiterv elkészítésére. Feladat: 50 km-es útszakaszra (öttel több vagy kevesebb lehet) készítsetek útitervet, kerékpáros kiránduláshoz, úgy, hogy az útiterv egy nap alatt megvalósítható legyen. Ha a végcél nem azonos az indulás helyével, akkor az útvonal vasútállomáson érjen véget, hogy pionírjaink ott vonatra szállhassanak. Pontos, részletes útitervet kérünk. Honnan, merre induljunk? Hol álljunk meg útközben? Mit nézzünk meg? Az útitervet küldjétek be erre a címre: Redakcia ÜJ SZÚ, Gyermekvilág 893 38 Bratislava, Gorkéiio ul. 10. A jó és ötletes útiterveket közölni fogjuk. A közlésért honoráriumot kapnak a beküldők. A három legjobb, legötletesebb útiterv elkészítői ráadásként még könyvjutalomban részesülnek. Beküldési határidő: 1977. március 31. A pályázat eredményét 1977. április 24-én közöljük. Ne tétovázzatok! Az útiterveket minél előbb küldjétek be. A beérkezés után azonnal megkezdjük az arra érdemes útitervek közlését. haj. Látogassuk meg GABIT! Ezzel a felkiáltással kezdődött a vrbovkai (ipoiyvai hói) alapiskola pionírjai körében a timuristák mozgalma. Történt ugyanis, hogy a nyolcadik osztály egyik tanulóját baleset érte. Több hétre otthon maradt. Nyilvánvaló volt: ha nem segL tünk neki, lemaradt a tanulásban. Mit tegyünk? És akkor valaki felkiáltott: Látogassuk meg Gabit! Miért ne? — kérdeztük egymástól, és hozzátettük: Segítünk neki. Azóta mindennap meglátogatja őrsünk egyik tagja, megmagyarázza a leckét, segít neki a tanulásban. Ez, persze, csak a kezdet, mert elhatároztuk, hogy timu- risták leszünk, akik különösebb útmutatás nélkül is tudják, hogy kinek, mikor és hogyan kell segíteni. Oravec Katalin 1977. ITT R 18 % ÚJ SZÚ
