Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-20 / 8. szám

FflV hé,en át a film ünnepé- ^Sl nek leszünk résztvevői Bratíslavában, a cseh és a szlo­vák filmek fesztiváljának idei színhelyén. Banská Bystrica, Plzen, Ostrava, Kosice, Üstí nad Labem, Nitra, Prága és Brno után ebben az évben a szlovák főváros vállalta a házigazda szerepét. Február 21-e és 25-e között itt fogadják a sereg­szemle vendégeit — rendező­ket, írókat, színészeket, kriti­kusokat és a kulturális éiet vezetőit —, akik találkoznak, hogy áttekintsék a múlt év ha zai filmtermését és lemérjék, hol tart, merre halad a cseh és a szlovák filmművészet. A fesztivál az előző év alko­tásait mérlegre téve lehetővé teszi, hogy konfrontáljuk ered­ményeinket, szocialista film­művészetünk sikereit, s feltár­juk a hibákat és a fogyatékos­ságokat, hogy áthidalva őket művészi igényességgel párosu­ló, szocialista elkötelezettségű filmeket készíthessünk. A szem­le célja tehát, hogy értékelje a cseh és a szlovák filmgyártás helyzetét és elemezze, mit tet­tünk a XIV. és XV. pártkong­resszus kultúrjiolitikai határa zalainak teljesítéséért. A nem­zeti fesztivál jelentősége abban van. hogy jelzi a csehszlovák film útjának egy-egy állomá­sát és képet ad a hazai film­művészet jelenlegi helyzetéről. Az alapszabályzat értelmében a szemlére csak a múlt évben forgatott cseh és szlovák fil­mek nevezhetők be. Ennek megfelelően a fesztivál ver­senymezőnyébe 30 cseh és 11 szlovák játékfilm, valamint több tucat rövidfilm került be. Az alkotások elbírálása során főleg a szocialista elkötelezett­séget és művészi igényességet, az újszerű ábrázolásmód és ki­fejező eszközök keresésére irá­nyuló törekvéseket veszik fi­gyelembe. Nem akarjuk az ol­vasókat túl sok filmcímmel ter­helni, az alábbiakban ezért — teljes egészében — csak a ko- iibai stúdió produkcióit sorol­juk fel: Vörös bor (rendezte Andrej Lettrich). Az utolsó lé­legzetig (Joz. Rezucha), Ha len ne egg nőm (Stefan Uher), Tíz százalék reméng (Jozef Za- char|, Hanguerseng a túlélők nek (Dusán Tranéík), Rövid Cseh és szlovák filmek fesztiválja Vlastimil Harapes és Marta Vanéurová a barranduvi stú dió egyik legújabb alkotásában, az Eljön szerel­münk napja cimüben (Václav Polák és Karel Jesátko felvételei) élet (Zbigniew Kuziminski). Macalu, a fekete óriás (Vlagyi­mir Ondrus), Vigyázat, jön Jo zefína (Jozef Rezucha), /Szaka dós (Ján Lackó), Rózsaszínű álmok (Dusán Hanák), A Stra- cenai völgy (Martin Tapák). A barrandovi stúdió alkotásai közül csak néhány jelentősebb­re hívjuk fel a figyelmet, első­sorban azokra, melyek eddig még nem szerepeltek műsoron: Fuss, hogy utolérd (Stanislav Strnad), Jakab (Ota Koval), Végre megértjük egymást (Ja- roslav Papousek), A zongorista éjszakája (Jindrich Polak), A légy utolsó repülése (Karel Kachyna), A Hic-csapat (Hynek llocan), Prága felszabadítása (Otakar Vávra), Erjedő bor (Václav Vorlíőek) Eljön szerel műnk napja (Juraj Herz). Nincs szándékunkban az ér­tékelés elébe vágni, a filmek java részének ismeretében any- nyit azonban elmondhatunk, hogy a tavalyi filmtermésben dominál a mai téma, az alkotók többsége olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a társa­dalom életében fölmerülnek. Néhány művész korunk hősének új típusát mutatja be, azt az BRNO UTÁN BRATISLAVA A fesztivált — ünnepélyes külsőségek között —J a SZAKADÁS című szlovák filmmel nyitják meg. A képen jobbra Ján Gresáo, a főszereplő embert, aki gyakran elbukik, de mindig felemelkedik, hogy újrakezdjen valamit. Több alkotó a fiatalok társa­dalmi beilleszkedésének prob­lémáit, a gyári munkások er­kölcsi-etikai kérdéseit, a falusi életforma változatait ábrázolja — azokat a törekvéseket tárja elénk, amelyeket társadalmunk a szocializmus problémájának megvalósításáért, az új típusú ember arculatának formálásáért folytat. Művészeink szocialista felelősséggel elemzik valósá­gunkat, vizsgálják mai életün­ket vagy a közelmúltat, s a hi­bák, a visszásságok feltárásá­val és bírálatával a szocializ­mus kibontakozásának ügyét szolgálják. Sokrétű és változatos lesz a cseh és szlovák filmek feszti­válja. A következő napokban ban. A fesztivál ugyanis nem csupán verseny, a zsűri elisme­réséért folyó versengés, hanem a filmművészek és a közönség találkozója is. A nemzeti se­regszemlét az az elgondolás különbözteti meg a többi fesz tiváltól, hogy minél közvetle­nebb kapcsolat alakuljon ki az alkotók és a nézők között. így a fesztivál filmjeit több üzem. szövetkezet dolgozói is láthat­ják és az előadás után vitáz hatnak a rendezőkkel, a színé­szekkel, az alkotókkal. A szem­lét kiállítások, ankétok és sze­mináriumok (a legjelentősebbet A jelen ábrázolása a cseh és a szlovák filmművészetben cím­mel rendezik meg) teszik még színesebbé. (tölgyessy J a bratislavai Slovan és Hviezdu moziban szinte szünet nélkül peregnek majd a játékfilmek. A tavalyi termésből főleg azo­kat mutatják be, melyek ed­dig még nem szerepeltek mű­soron; így az érdeklődők több mint húsz játékfilmet láthat nak. A rövidfilmek a Palace moziban tekinthetők meg, a After és a Mladosf moziban a nézők pedig Vladimír Buhnués Palo fíielík nemzeti művészek életművével ismerkedhetnek meg. Az alkotásokat azonban nem­csak a szlovák főváros filmked­velő közönsége láthatja; a fil­meket több városban és falu­ban is bemumtatják, így Pies- tanybun, Trnavában, Nagylégen, Vágsellyén, Vistukban és fur­1977. II. 20. io Václav Vorllőek rendezte az Erjedő bort; « történet a közelmúlt válaágos éveiben játezúdlk

Next

/
Oldalképek
Tartalom