Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-20 / 8. szám
FflV hé,en át a film ünnepé- ^Sl nek leszünk résztvevői Bratíslavában, a cseh és a szlovák filmek fesztiváljának idei színhelyén. Banská Bystrica, Plzen, Ostrava, Kosice, Üstí nad Labem, Nitra, Prága és Brno után ebben az évben a szlovák főváros vállalta a házigazda szerepét. Február 21-e és 25-e között itt fogadják a seregszemle vendégeit — rendezőket, írókat, színészeket, kritikusokat és a kulturális éiet vezetőit —, akik találkoznak, hogy áttekintsék a múlt év ha zai filmtermését és lemérjék, hol tart, merre halad a cseh és a szlovák filmművészet. A fesztivál az előző év alkotásait mérlegre téve lehetővé teszi, hogy konfrontáljuk eredményeinket, szocialista filmművészetünk sikereit, s feltárjuk a hibákat és a fogyatékosságokat, hogy áthidalva őket művészi igényességgel párosuló, szocialista elkötelezettségű filmeket készíthessünk. A szemle célja tehát, hogy értékelje a cseh és a szlovák filmgyártás helyzetét és elemezze, mit tettünk a XIV. és XV. pártkongresszus kultúrjiolitikai határa zalainak teljesítéséért. A nemzeti fesztivál jelentősége abban van. hogy jelzi a csehszlovák film útjának egy-egy állomását és képet ad a hazai filmművészet jelenlegi helyzetéről. Az alapszabályzat értelmében a szemlére csak a múlt évben forgatott cseh és szlovák filmek nevezhetők be. Ennek megfelelően a fesztivál versenymezőnyébe 30 cseh és 11 szlovák játékfilm, valamint több tucat rövidfilm került be. Az alkotások elbírálása során főleg a szocialista elkötelezettséget és művészi igényességet, az újszerű ábrázolásmód és kifejező eszközök keresésére irányuló törekvéseket veszik figyelembe. Nem akarjuk az olvasókat túl sok filmcímmel terhelni, az alábbiakban ezért — teljes egészében — csak a ko- iibai stúdió produkcióit soroljuk fel: Vörös bor (rendezte Andrej Lettrich). Az utolsó lélegzetig (Joz. Rezucha), Ha len ne egg nőm (Stefan Uher), Tíz százalék reméng (Jozef Za- char|, Hanguerseng a túlélők nek (Dusán Tranéík), Rövid Cseh és szlovák filmek fesztiválja Vlastimil Harapes és Marta Vanéurová a barranduvi stú dió egyik legújabb alkotásában, az Eljön szerelmünk napja cimüben (Václav Polák és Karel Jesátko felvételei) élet (Zbigniew Kuziminski). Macalu, a fekete óriás (Vlagyimir Ondrus), Vigyázat, jön Jo zefína (Jozef Rezucha), /Szaka dós (Ján Lackó), Rózsaszínű álmok (Dusán Hanák), A Stra- cenai völgy (Martin Tapák). A barrandovi stúdió alkotásai közül csak néhány jelentősebbre hívjuk fel a figyelmet, elsősorban azokra, melyek eddig még nem szerepeltek műsoron: Fuss, hogy utolérd (Stanislav Strnad), Jakab (Ota Koval), Végre megértjük egymást (Ja- roslav Papousek), A zongorista éjszakája (Jindrich Polak), A légy utolsó repülése (Karel Kachyna), A Hic-csapat (Hynek llocan), Prága felszabadítása (Otakar Vávra), Erjedő bor (Václav Vorlíőek) Eljön szerel műnk napja (Juraj Herz). Nincs szándékunkban az értékelés elébe vágni, a filmek java részének ismeretében any- nyit azonban elmondhatunk, hogy a tavalyi filmtermésben dominál a mai téma, az alkotók többsége olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a társadalom életében fölmerülnek. Néhány művész korunk hősének új típusát mutatja be, azt az BRNO UTÁN BRATISLAVA A fesztivált — ünnepélyes külsőségek között —J a SZAKADÁS című szlovák filmmel nyitják meg. A képen jobbra Ján Gresáo, a főszereplő embert, aki gyakran elbukik, de mindig felemelkedik, hogy újrakezdjen valamit. Több alkotó a fiatalok társadalmi beilleszkedésének problémáit, a gyári munkások erkölcsi-etikai kérdéseit, a falusi életforma változatait ábrázolja — azokat a törekvéseket tárja elénk, amelyeket társadalmunk a szocializmus problémájának megvalósításáért, az új típusú ember arculatának formálásáért folytat. Művészeink szocialista felelősséggel elemzik valóságunkat, vizsgálják mai életünket vagy a közelmúltat, s a hibák, a visszásságok feltárásával és bírálatával a szocializmus kibontakozásának ügyét szolgálják. Sokrétű és változatos lesz a cseh és szlovák filmek fesztiválja. A következő napokban ban. A fesztivál ugyanis nem csupán verseny, a zsűri elismeréséért folyó versengés, hanem a filmművészek és a közönség találkozója is. A nemzeti seregszemlét az az elgondolás különbözteti meg a többi fesz tiváltól, hogy minél közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki az alkotók és a nézők között. így a fesztivál filmjeit több üzem. szövetkezet dolgozói is láthatják és az előadás után vitáz hatnak a rendezőkkel, a színészekkel, az alkotókkal. A szemlét kiállítások, ankétok és szemináriumok (a legjelentősebbet A jelen ábrázolása a cseh és a szlovák filmművészetben címmel rendezik meg) teszik még színesebbé. (tölgyessy J a bratislavai Slovan és Hviezdu moziban szinte szünet nélkül peregnek majd a játékfilmek. A tavalyi termésből főleg azokat mutatják be, melyek eddig még nem szerepeltek műsoron; így az érdeklődők több mint húsz játékfilmet láthat nak. A rövidfilmek a Palace moziban tekinthetők meg, a After és a Mladosf moziban a nézők pedig Vladimír Buhnués Palo fíielík nemzeti művészek életművével ismerkedhetnek meg. Az alkotásokat azonban nemcsak a szlovák főváros filmkedvelő közönsége láthatja; a filmeket több városban és faluban is bemumtatják, így Pies- tanybun, Trnavában, Nagylégen, Vágsellyén, Vistukban és fur1977. II. 20. io Václav Vorllőek rendezte az Erjedő bort; « történet a közelmúlt válaágos éveiben játezúdlk
