Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-06 / 6. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A SZOVJET GÉPIPAR FEJLŐDÉSE A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija nemrégiben rövid összefoglalót adott a szovjet gépipar fejlesztéséről. A cikk már a bevezetőben rámutat arra, hogy a műszaki-tudományos fejlődés kibontakoztatásának és az ipar műszaki rekonstrukciójának, alapja csakis a gépgyártás fejlesztése lehet, hiszen az új, korszerű, nagy termelékenységű gépek és berendezések feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az egész ipar fejlődését biztosítani lehessen. 20-RÖL 27 SZÁZALÉKRA A gépipari termelés az egész szovjet ipar termelésének 1970-ben 20 százalékát tette ki, s a tervek szerint 1980-ra el kell érni a 27 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a gépipar termelése továbbra is sokkal gyorsabb lesz, mint az ipari termelés egészéé, hiszen 1980-ban a szovjet ipar jóval több terméket bocsát majd ki, mint 1970-ben. A gépipar korábban is a leggyorsabban fejlődő iparág volt a Szovjetunióban, és az idézett számok azt mutatják, hogy ez a tendencia továbbra is érvényben marad. Mint a lap rámutat, megváltozik a gépipari termelés szerkezete is. Gyors ütemben fejlődik a nukleáris, a kohászati berendezések, a vegyipari, elektrotechnikai, mezőgazdasági gépek, szerszámgépek és műszerek gyártása. A gépiparban a műszaki fejlődés fontos iránya a gépek, a berendezések egyedi teljesítményének növelése, ami lehetővé teszi az üzemeltetési mutatók javítását, az egységi teljesítményre jutó költségek csökkentését. Már megindult a 5000 köbméteres nagykohók automatizált berendezéseinek, a 350 tonnás konvertereknek, az 500 és 800 ezer kilo- wattos energiablokkoknak a gyártása. A mező- gazdasági gépgyártásban az SZK—4 kombájnokat felváltják a termelékenyebb Kolosz, Szi- birja és Nyiva kombájnok. A berendezések egyedi kapacitásának növekedési tendenciája a 10. (1976—1980) ötéves tervben is érvényesül. Már folyik többek között a legalább egymillió kilowatt teljesítményű gyorsneutronos reaktorok sorozatgyártásának i előkészítése. Az egyedi teljesítmény növelése jellemzi a kohászati, a rakodó-, a szállítási, a mezőgazda- sági és az építőipari gépiek és berendezések gyártását is. A műszaki-tudományos fejlődés együtt jár az új technológiai folyamatokra épülő korszerű gépiek és berendezések arányának és meny- nyi9égének bővülésével. A tizedik ötéves terv,ben jóval több új gépiét, berendezést készüléket és műszert kell a termelésbe bevezetni, mint kprábban. A termékszerkezet megújulása nemcsak a nehézipari berendezések gyártására, hanem a könnyű és élelmiszeripari gépiek gyártására is kiterjed. A gépipar kulcságazatában, a szerszámgép- gyártásban bővül a numerikus vezérlésű szerszámgépek gyártása, a kiszolgálási műveletek gépesítése és automatizálása. A tizedik ötéves terv végére a gépipari ágazatok többségében a legjobb minőségű kategóriába tartozó termékek hányada a jelenlegi 20 százalékkal szemben eléri a 30—40 százalékot. A feladat azonban az, hogy a termelés fennmaradó része is kielégítse a mai műszaki követelményeket. A termékminőség javítása nagymértékben függ a gépipart kiszolgáló ágazatokban gyártott alkatrészek és részegységek műszaki színvonalának emelésétől. Ugyanakkor a kohászati, vegyipari és kőolajvegyészeti vállalatoknak is jó minőségű, megfelelő összetételű hengerelt árut, vegyszert, olajokat és zsírokat kell szállítania a gépiparnak. FOKOZOTT KOOPERÁCIÓ Az új gépek és berendezések sorozatgyártásának megjpdításához szükséges idő csökkentése feltételezi a folyamatban részt vevő vállalatok összehangoltabb együttműködését. Előre gondoskodni kell az új berendezéseket kezelő, kiszolgáló szakemberek képzéséről. A tizedik ötéves tervben a Szovjetunióban először dolgozzák ki a komplex tudományosműszaki programokat. A programok előirányozzák az új berendezések és ezek termeléséhez szükséges alkatrészek tervezésének és gyártásuk megindításának komplex szervezését. A gépek műszaki színvonalának és minőségi javításának nagymértékben hozzá kell járulniuk a kutatási és tervezési intézményeknek. A termelési és tudományos-termelési egyesülések kialakításával kedvező feltételek jönnek létre a kutatási és műszaki-tervezési tevékenység anyagi-műszaki bázisának erősítésére. Az egyesüléseken belül megfelelő kísérleti üzemek és részlegek alakíthatók ki. Egyúttal a kutató- és tervezőkollektívák érdekeltebbé tehetők az eredményes munkában, erkölcsi és anyagi ösztönzésük közvetlenül függővé válhat az eredmények gazdasági hatékonyságától. A Szovjetunióban nagy erőfeszítéseket tesznek a gépipari fejlődés gyorsítására, s ennek minden bizonnyal már korán jelentkeznek az - /eredményei. Épül a világ legnagyobb duzzasztógátja Argentína, Brazília és Paraguay határvidékén ötmilliárd dolláros költséggel épül a világ leghatalmasabb, az asszuáninál háromszor nagyobb vízi erőműve. A tervek szerint 1989-re készül el, és akkor 18 turbinája 12 60Ó 000 kilowatt villamos energiát termel majd. Az óriás erőmű 44 kilométernyire északra a híres Iguazu-vízeséstől, a Parana folyó egyik szigetén épül és Itaipu lesz a neve. Az építési munkálatok költségeit Brazília és a Vil|g- bank finanszírozza. Több mint 15 000 ember dolgozik a munkálatokon. A Parana folyót két 70 méter magas zárógáttal terelik el, így víztelenítik azt a területet, ahol a főgát épül fel. Elkészülte után 1350 négyetkilométernyi területet árasztanak el vízzel. A mesterséges tenger legmélyebb pontja 220 méter lesz és 30 millió köbméter vizet tárol majd. Az óriás zárógáton hajózsilippel teszik lehetővé a hajózást a mesterséges tengeren, és a Parana folyón. < Mesterséges sóstó a Kara-Kumban Szovjet tudósok behatóan kutatják azt a sós tavat, amely 15 évvel ezelőtt a Kara-Kum sivatag egyik hatalmas bemélyedésében keletkezett. Érdeklődésüket elsősorban az indokolja, hogy a tó emberi tevékenység eredménye. Körülbelül 50 éven át az öntöző- rendszerek gyűjtőinedenoéiből sós vizet vezettek a sivatagba. Miután a homok teleszívta magát vízzel, létrejött a tó. amelynek vízfelszíne ma már négyezer négyzetkilométer kiterjedésű. A tavai 40 méter széles nádöv veszi körül, sok hal él benne és a nádasokban madarak is megtelepültek. A tudósok véleménye szerint a nagy kiterjedésű tóból előbb-utóbb összekötő öböl lesz a Kaszpi-tenger és az Aral-tó között. Lengyelország tengeri kincsei MÍNUSZ 50 FOKNÁL ÉPÜL AZ USZTY— ILIMSZK-I TB?MELÖKOMPLEXUM Az irkutszki és a bratszki erőmű után az Angarán épülő harmadik vízi erőmű, az Uszfy-Iljmszk-i már 1 200 000 kilowaftos teljesítménnyel gazdagította a Szovjetunió egyesített energiarendszerét. Az évi 22 milliárd kilowattóra termelésre tervezett vízi erőmű építése nehéz időjárási viszonyok k'özött folyik. Télen a hideg gyakran eléri a mínusz 50 fokot. Az erőmű építésével egy- időben, a KGST-tagországok közös erőfeszítésével épül az euroázsial kontinens leghatalmasabb faipari komplexuma, amelynek energia- szükségletét a bratszki és az Uszty-Ilimszk-i erőmű biztosítja. A cellulózgyáron kívül, amelynek tervezését, műszaki előkészítését a Szovjetunió vállalta, két feldolgozó üzem, egy élesztő- gyár és egy forgácslapgyár is épül. A faipari komplexum évente 6,3 millió köbméter faanyagot dolgoz fel. Az építkezésben a KGST- tagországokon kívül részt vesz Franciaország, Svédország és Finnország is. Az egyes országok a komplexum termelésének megindulása után hozzájárulásuk arányában kapnak cellulózt. Az Uszty-Ilimszk-i Területi Termelökomplexum befejezését, a vízi erőmű teljes kapacitásának elérését és a cellulőzüzem felépítését a 10. ötéves tervben tervezik. A Lengyel Népköztársaság keleti-tengeri partvidékén, a sekély vizű tengerszakaszokon viszonylag könnyen kitermelhető kavics- és kvarchomok-, valamint kősó- és kálisőkész- letekre bukkantak lengyel geo lógusok. A slupski zátonyok térségében például mindössze két méter mélységben ha1 almas kavicskészletek vannak, amelyek nagyobb beruházás nélkül kitermelhetők és uszályokkal elszállíthatok. Az évente itt kitermelhető 600 ezer tonnányi kaviccsal valamennyi keleti-tengeri vajdaság szükségletét kielégíthetik. Ugyancsak a sluski zátonyok térségében már a közeljövőben nagy értékű kvarchomok kitermelését kezdik meg; ezt az értékes homokot a lengyel üveggyárakba szállítják majd. A lengyel tengeri geológusok által felfedezett hatalmas kősó- és kálisókészletek mintegy tízkilométeres sávban húzódnak a lengyel partok előtt. Kincskeresés radarral Az új energiaforrások, nyersanyag-lelőhelyek felkutatása napjaink egyik igen aktuális problémája. Az ilyen felderítő tevékenységnek egyre gyakrabban használt eszköze a radar. Az USA-ban jelenleg hatalmas, 90 000 négyzetkilométer kiterjedésű területet tárnak fel ilyen módon Virginia, Kentucky és Ohió térségében. Ezeken a területen földgázt keresnek. A felderítést egy Caravelle repülőgép végzi, amely a megfigyelt területeken átrepülve egy meghatározott szögből oldalirányú látóterű radarral folyamatosan impulzusokat bocsát ki a földre. A földfelszínről visszavert radarimpulzusokat elektronikus adatgyűjtő fogja fel és azokat egy speciális képátalakító szerkezet képinformációkká alakítja át. A visszavert impulzusok tartalmazzák a pontos és részletekben gazdag domborzati ábrázoláshoz szükséges adatokat. Ezek segítségével olyan geológiaiig jelentős információkat kapnak, amelyekhez a normál fényképek útján nem lehet hozzájutni. A Goodyear Aerospace Corporation által kidolgozott légi felderítési eljárás előnye az is, hogy felhős időben és éjjel is zavartalanul lehet a kutatásokat végezni. A műholdakról végzett mérések nemzetközi szabályozása A Föld erőforrásait felmérő mesterséges holdak a világűrben keringve végzik munkájukat. Ezek célja, hogy egy-egy ország vagy országrész ásványi kincseit, víztartalékait felmérjék, a mező- és erdőgazdálkodási területeket lefényképezzék, a növények betegségeit felderítsék stb. Az adatokból következtetéseket lehet levonni egy-egy ország gabonaterméséről is. Ezek a holdak a Föld bármely pontját fényképezhetik. Ilyen speciális kísérleti műhold a két amerikai Landsat, amelyek 900 km-es magasságban keringenek és fényképeznek különböző hullámhosszokon (egy Landsat műhold 18 nap alatt fényképezné le a Föld egész területét). Eddig a két mesterséges hold kamerái több millió felvételt készítettek. Az értékelést az EROS DATA centerben végzik az amerikai légifényképszakértők. A jelenleg is dolgozó két Landsat még kísérleti hold, és csak 1978-ban lövik fel a Landsat C operatív mesterséges holdat, melynek teljesítménye már nagyobb lesz a mostani műholdakénál. Ezeknek a holdaknak a tevékenysége az utóbbi időben a nemzetközi jog szempontjából került előtérbe. Az ilyen típusú holdak bármely ország természeti erőforrásait képesek felmérni. Problémák akkor keletkeznek, amikor egy ország végigfényképezi a másik ország területét és a klisék vagy az adatok egy harmadik ország, esetleg magántársaságok kezébe jutnak. Ezeket az adatokat azután illetéktelenek használhatják fel, vagy akár egy negyedik félnek adhatják tovább. A nemzetközi jog szempontjából rendszabályozni kellene az adatok kiszolgálását. Magát a világűrbeli tevékenységet megtiltani technikai szempontból sem lehetne, de ennek nem is volna értelme. Mindenesetre vannak országok — pl. Brazília és Argentína —, amelyek saját területüknek a világűrből való fényképezését a jövőben előzetes engedélyhez kötik. A képen látható óriásszelep kifejlesztésében és legyártásában több csehszlovák vállalat és kutatóintézet együttműködött. A szelep fő részeit a CKU Blansko nemzeti vállalat G. Dimitrov üzemében gyártották. A szelep a vízi erőművek vizturbináihoz vezető csatorna gyors elzárására szolgál a turboaggregátor működésének szabályozásában előforduló rendellenességek esetében. A víz áramlásának teljes elzárásához csupán 30 másodperc szükséges, és ezzel a szelep elejét veszi a turbina jelentősebb károsodásának. Az óriásszelep a tavalyi Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyérmet nyert. A zárószelep műszaki kivitelezésére az eredetiség, az aránylag kis súly, működésére pedig az energetikai célokra szolgáló víz gazdaságosabb kihasználása jellemző KAROL 2ILINSKY felvétele N C/3 #
