Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-14 / 345. szám, szerda
(GAZDAGÍTJÁK A VÁLASZTÉKOT Szabad szombatokon is dolgoznak Öt százalékkal több szárazszalámit gyártanak • A minőség ellenőrzése minden brigádtag feladata ® Az idősebbek átadják tapasztalataikat a fiatalabbaknak Állandóan jönnek-mennek a teherautók. A kapus alig győzi a nyilvántartó könyvbe jegyezni az autók rendszámát és rakományuk súlyát. Egy kapun szállítják be a hízóáll.atokat, és a tejet is. Két feldolgozó üzem működik kisebb-nagyobb sikerrel egymás szomszédságában. — Az új évben több, továbbtárolható szalámit gyártunk —- mondja Štefan Zaťko, az üzemi pártszervezet elnöke. Néhányan úgy vélik, hogy jó ez így, mások azt állítják, hogy olykor torlódás van a bejárati kapu előtt. Sajnos,' így tervezték valamikor, a helyzeten már egyhamar nem lehet változtatni. Dolgozni viszont kell, ha a körülmények nem a legjobbak is, mert minden évben több tej- és hústermékre van szükség. Štefan Zaťko, az üzemi pártalapszervezet elnöke a Nitrai Húsfeldolgozó Üzem műszakifejlesztési osztályának vezetője csak hosszabb beszélgetés után nyilatkozik az eddigi eredményekről és a terv teljesítésének lehetőségeiről. Eddig nem volt különösebb nehézség, de az év vége felé az idényjellegű termelés miatt a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél jóval több hízósertést szállítanak be. Ezért az eredeti tervfeladatokat „menet közben“ mintegy 50 millió koronával kellett növelni. A pártgyűlésen többször foglalkoztak az új feladatok teljesítésének lehetőségeivel, és a taggyűlés a pártcsoportok tagjainak feladatul adta, hogy jó politikai agitációs munkával győzzék meg a pártonkívülie- ket is arról, hogy a munkaszüneti napokon is dolgozzanak. Az agitációs munka sikerrel járt, és már eddig több szab.ad szombaton dolgoztak, hogy a fogyasztóknak az év végi ünnepekre minél több hústerméket készítsenek. A tervteljesítésért folyó versenyben élen járnak a szocialista munkabrigádok tagjai. Bekényi Vince vezetésével a vágórészlegen az élősúlyhoz viszonyítva öl százalék húst termelnek. A munka ütemére Jellemző, hogy a dolgozók félpercenként darabolnak szét egy-egy sertést. František Lauko mester ifjúsági szocialista muHkabrigádja is igazán kiváló munkát végez. A szaratovi mozgalom szerint tagjai naponta ellenőrzik munkájukat és a műszak végén kartonlapokra lejegyzik a minőségi mutatókat. Ez az „önellenőrzés“ hozzásegítette őket ahhoz, hogy az év eleje óta nem kaptak jelentősebb reklamációt az innen kikerülő árukra. Milan Marko szocialista munkabrigádja a csontozórészlegen szintén túlteljesíti a tervet. Több vezetővel folytatott beszélgetéskor megtudtam, hogy az újítómozgalom is elősegíti a termelés minőségének javítását. Milan Smädo, a műszaki osztály dolgozója a többi szakemberrel és tapasztalt dolgozóval együttműködve már olyan újítási javaslatokat adott be, amelyeknek értéke meghaladja a 600 000 koronát. szemben 75. Ebben a termelési ágban ez nagyon jó eredménynek számít, és ezért az üzemnek adományozták a „Példás üzem“ nevet. Most a szocialista munkaverseny az elért minőség megtartásáért és a termékek további javításért folyik. Nagy elismerés volt számukra, hogy a Nitran szalámiért megkapták a Salima aranyérmet. Megkezdték már a Pribina szárazszalámi gyártását is. A pártelnök szerint az új évben a szárazszalámik gyártása a mostanival szemben mintegy öt százalékkal növekedik. A munkahelyeken sokáig elidőztünk és beszélgettünk a sikerekről, problémákról, szerettük volna tudni, hogyan készül a híres, annyira keresett Nitran szalámi. Bockó Júzsef — aki már közel húsz éve dolgozik ebben a szakmában — röviden ennyit mondott: — Jó hús és fűszer kell... A többi már a mi belső gyártási titkunk, illetve módszerünk ... Szó esett a húsüzletekkel való kapcsolatokról is. Ezen a téren bizony még sok a javítanivaló. Az üzem felkészült: fóliába csomagolják a hús és a hústermékek egy részét. Az üzletvezetők bizony ebből nem rendelnek túl sokat, mert a fólia zacskókba az üzemben beBekényi István és František Lauko mester a minőségellenőrző füzeteket tanulmányozza (A szerző felvételei) Az üzemszemle alkalmából meggyőződtünk róla, hogy az egyes munkafolyamatokat igazán jól gépesítették. Ennek következtében két műszakban naponta 1500 sertést és 200 szarvasmarhát dolgoznak fel. A munkaidőt minden munkaterületen jól kihasználják, mert az egyes kollektívák teljesíteni akarják vállalt kötelezettségeiket. Az üzemben az állami minő ségellenőrző szervek nemrég értékelték a termékeket. Megállapították, hogy a minőség értéke a tervezett 67 ponttal lehelyezik az áru értékéről szóló cédulát. Azonban ebbe a helyzetbe nem nyugodnak bele, és bizonyos intézkedésekkel kényszerítik az üzletvezetőket, hogy minél többet rendeljenek előrecsomagolt áruból. Sonkaszalámit csakis felszeletelve és fólia zacskókban szállítanak. A kapunál a forgalom fokozódik, állandóan érkeznek a teherautók, teljes kapacitással dolgozik az üzem, hogy minél több család asztalára kerülhessen az itt készített termékekből. BALLA JÓZSEF Kommentáljuk Nincs? Van! Az SZLKP KB legutóbbi ülése, melyen megtárgyalták a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága 1978. évi fejlesztésének fő feladatait, elgondolkoztató tényeket sorakoztatott fel mindazok számára, akiket érdekelnek a gazdasági kérdések, akik a lapokban elolvasták az Elnökség jelentését. Elgondolkoztató, mert amellett, hogy választ adott azokra a miértekre, amelyek az idén tapasztalt fogyatékosságok révén merültek fel, megszabta azt is, mit kell tennünk, hogy a jövőben úgy, olyan életszínvonalon élhessünk, ahogyan akarunk, ahogyan azt a XV. kongresz- sziis célul tűzte ki. A jövő évben a terv szerint Szlovákiában a társadalmi termék 5,8 százalékkal növekszik, amiben döntő szerepe lesz az ipari termelésnek. E feladat megoldásához ki kell küszöbölni az eddigi hibákat. A jelentés rámutatott, hogy a termelést nem sikerült a tervezettnek megfelelően gazdaságossá tennünk, s a végtermékek előállítási tervét sem teljesítettük. Amint Peter Colotka elvtárs hangsúlyozta, ennek egyik fő oka, hogy az új létesítményeket megkésve adták át rendeltetésüknek. S máris elérkeztünk ahhoz T« problémához, amely már huzamosabb ideje gyakran kerül terítékre a taríácskozásokon, a várt, döntő javulás azonban még nem következett he. Az építési beruházásokról van szó. A jelentés megállapítja: „jóllehet a kiemelt építkezéseken jobban teljesítik a feladatokat, a beruházók és kivitelezők még mindig nem összpontosítják megfelelőképpen kivitelezői kapacitásukat a döntő fontosságú építkezésekre, nem tartják meg az építkezési ütemterveket, s ezáltal a befejezetlen építkezéseken jelentős eszközlöket befagyasztanak.“ Az elhangzottak alapján az okokat két nagy csoportra lehetne osztani. Az első az irányító munka, melynek színvonala nem emelkedett a feladatok igényességével arányosan, a másik a termelés megszervezése, a tartalékok kihasználása, amihez a munkaidő felhasználásától a gyakorlatban felmerült problémák racionális megoldásáig minden beletartozik. Néhány éve, amikor nem adtak át határidőre egy-egy épületet, majd minden esetben ezzel indokolták: nincs cement. Most már az is van. Azonban ma is, ha megkérdezzük a munkásokat egy-egy építkezésen, hogy miért áll a munka, a válasz: nincs ez vagy az. Pedig nagyon gyakran van, csak nem ott, ahol kellene. Baj van a szállítói-megrendelői kapcsolatokkal, a szállítással stb. tehát az irányítással, a szervezéssel. S ezek a fogyatékosságok a dolgozónál az említett rövid szóban csapódnak le: nincs. A munkafegyelmet nemcsak az jelenti, hogy nem sörözünk át egy fél délelőttöt. Például a még épülő lakótelepeinken nem ártana egyszer összeszámolni a szanaszét heverő szerszámokat, a még használható faanyagot, a szabad ég alatt ledobált cementeszsákokat. Mennyi építőanyag megy így veszendőbe! E téren is van mód a változtatásra. Ha valamely üzemben a tervleljesítés körül szorít a cipő, elővesszük a munkaversenyt, az újítókat, mint olyan tartalékot, melynek kiaknázásához nincs szükség anyagi ráfordításra. Ez rendben is van, a dolgozók helytállásával mindig számolni kell. Most sem teszek hát kivételt. Az idén például Szlovákia építővállalataiban 415 komplex racionalizációs munkabrigádot tartottak számon, melyek 66 millió korona értéket teremtettek 320 feladat megoldásával. Például a rozsnyói (Rožňava) Járási Építővállalat dolgozói új eljárásukkal egy lakásnál a munkaráfordítást 233 normaórával csökkentették, azaz egy épület 41 nappal előbb készül el a munkatermelékenység 10 százalékos növekedése mellett. Az űj technológia hasznosnak bizonyult, tehát másutt is alkalmazható. így válik majd egy munkacsoport kezdeményezése hasznossá az ország más vidékein is. A kihasznált munkaóra, a jó ötlet, a zsák cement sokat számít, ha sok van belőle. S amint az ülésen is hangsúlyozták, ez a minisztériumtól kezdve a vállalati és üzemi irányításon keresztül az egyes dolgozókig, minden ember lelkiismeretességén múlik. Már ma így kell dolgoznunk, mert: „ ... ez arra ösztönöz bennünket, hogy túl sok feladat teljesítését ne odázzuk el az utolsó évre (a 6. ötéves tervidőszak utolsó évére) mivel a feladatok akkor meghaladhatnák erőnket.“ MALINÄK ISTVÁN Az év végéhez közeledve a Brnói Vásárok és Kiállítások külkereskedelmi vállalat dolgozói elkészítették tevékenységük idei mérlegét. Dr. Jaromir Koláčný vezérigazgató a napokban sajtótájékoztatón összegezte a hazai és a külföldi rendezvények tapasztalatait, eredményességét. A hazai vásárakciók sorozatát 1977- l>en is a Salima nemzetközi élelmiszer- ipari bemutató nyitotta meg, melynek népszerűsége és gazdasági-kereskedelmi jelentősége rendkívül gyors ütemben megnövekedett. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy e bemutató egész területének kétharmad részét külföldi kiállítók foglalhatják el. Az idén már 31 ország 700 szervezete és vállalata vett részt a bemutatón, melynek nagyon jó volt a nemzetközi visszhangja. Úgyszintén jó eredménnyel zárult a nemzetközi fogyasztási cikk vásár immár nyolcadik évfolyama is 32 ország részvételével. A vásáron kötött szerződések értéke az elmúlt évihez viszonyítva 20 százalékkal, a látogatottság 17 százalékkal növekedett. Az őszi nemzetközi gépipari vásár jelentőségét lényeges mértékben kiemelte az a körülmény, hogy az idei rendezvényen az energetikai gépgyártás került az előtérbe. A gazdaságos és hatékony energiatermelés problémái világszerte élénken foglalkoztatják a szakembereket é9 a közvéleményt, s a csehszlovák gépiparnak nemcsak gazdag hagyományai vannak ezen a téren, hanem a szocialista gazdasági Integráció keretében, főleg a Szovjetunióval együttműködve jelentős ÖTVEN ÉV A BRNÓI VÁSÁROK TÖRTÉNETÉBEN Kedvező a Brnói Vásárok és Kiállítások külkereskedelmi vállalat ez évi mérlege fejlesztési programot is teljesít az atomenergetikai berendezések gyártásában. Az idei gépipari vásár áttekintő képet adott az egyes tudományos- kutatóintézetekkel szorosan együttműködő kohászati és gépipari üzemek gyártási programjáról, s bemutatta a KGST keretében megvalósuló nemzetközi kooperáció és szakosítás eredményeit a gépipar különböző ágazataiban, főleg a szerszámgépek gyártásában. A vásáron kötött szerződések értéke 13 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet. A vásárterület egyébként egész évben forgalmas volt, hiszen az említett •három legismertebb rendezvényen kívül sor került még az EMBAX-PRINT nemzetközi csomagolástechnikai és nyomdaipari kiállításra, a CTX 78 kontrak- tációs kiállításra, a Brno 77 elárusí- tással egybekötött kiállításra, legutóbb pedig az Inteco és az Arbien nemzetközi kiállításokra, amelyeken a kiállítók a kiskereskedelmi és a közétkeztetési berendezéseket, illetve kiállítás- és kirakterendezési kellékeket mutattak be. A vállalatban ebben az évben 25 hivatalos külföldi csehszlovák részvételről, valamint 25 koordinált és 38 önálló bemutatóról gondoskodott szervezési és műszaki téren. A külföldi rendezvényekre küldött csehszlovák termékek szállításához összesen 200 vagonra és 260 kamionra volt szükség. A Brnói Vásárok és Kiállítások külkereskedelmi vállalat dolgozói nagy körültekintéssel készültek fel az eseménydúsnak ígérkező 1978-as évre. Csehszlovákia dolgozó népe ebben az évben ünnepli a Februári Győzelem 30. évfordulóját, s ez az esztendő a brnói kiállítási terület eddigi fejlődésében is jubileuminak számít. Jövőre lesz ötven éve annak, hogy 1928 májusától szemptemberéig megrendezték az első köztársaság kulturális fejlődésének országos kiállítását. Erre a kiállításra a köztársaság alapításának 10. évfordulója alkalmából került sor. Erre az alkalomra építették fel a kiállítási térség előterében ma is domináló A pavilon épületkomplexumát. Érdemes megemlíteni, hogy az építkezéshez 2000 vagon kavicsot és homokot, 220 vagon cementet és 100 vagon vasat használtak fel, s 2000 mz területet üvegeztek be. Ekkor készült el a mai G pavilon is a kilátótoronnyal, s néhány további csarnok, amelyek helyén ma újabb, korszerűbb építmények vannak. Az első kiállításnak kétmillió hétszázezer látogatója volt. A következő években váltakozó tartalommal rendszeresen megszervezték a brnói kiállításokat és vásárokat, egészen 1938-ig. 1931-ben például üvegipari termékeket, 1932-ben és 1933-ban főleg bútoripari termékeket mutattak be, 1934-ben pedig élelmiszeripari kiállításra került sor. A felszabadulás utáni években az A pavilonban felújították az országos szakágazati kiállításokat. A gépipari vásárok hagyománya 1955-ben kezdődött, méghozzá átütő sikerrel. A nagy érdeklődés miatt kétszer is meghosz- szabbították. Az első vásárnak 900 000 látogatója volt, s 57 országból érkeztek külföldi szakemberek, érdeklődők. A soron következő két évfolyam tovább fokozta a gépipari vásár népszerűségét, s a kiállítási terület további pavilonokkal bővült. Az országos gépipari vásárok hatalmas sikere jó alapot jelentett a nemzetközi gépipari vásárok előkészítéséhez, amelyre első alkalommal 1959 őszén kerül sor. Az első nemzetközi gépipari vasárt 2 millió 364 ezer, látogató tekintette meg, közöttük 13 500 szakember 44 országból. A vásár területe ezekben az években építészeti szempontból is sokat fejlődött, a Z pavilon korszerű épülete például világviszonylatban is a legnagyobb és legkorszerűbb kiállítási csarnokok közé tartozik. A jövő évi jubileumi esztendő gazdag programja méltó folytatása lesz majd az eddigi sikeres éveknek. MAKRAI MIKLÓS
