Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-02 / 333. szám, péntek

A CSKP KB 9. ülésének határozata Miloš jakeš (Folytatás az 1. oldalról) jedelein, a minőség ás a ter­mékszerkezet mutatóinak telje­sítésében. Ennek következtében nem sikerült teljesíteni a kül­földi és a hazai piacra irányu­ló minden tervbe vett szállí­tást. Nem sikerült következe­tesen érvényesíteni a Iuihinia- nvos műszaki fejlődés vívmá­nyait, a szükséges mértékben elmélyíteni a sokoldalú gazda­ságosságot és javítani a ter­melés minőségét, a tervbe vett mértékben csökkenteni az ön­költségeket, megtartani a mun­katermelékenység és az átlag­bérek tervezett arányát, felszá­molni minden súlyos fogyaté­kosságot a beruházások, az energetikaipar és a közlekedés területén. Emiatt eltérések mu­tatkoznak a 6. ötéves terv cél­jaitól. Egyes objektív tényezőkön kívül ezt főként az okozza, hogy az irányítás és a szerve­zés tökéletesítése elmarad n 6. öitéves terv feladatainak foko­zódó igényessége mögött. Szá­mos vezető dolgozó eddig még nem látta be annak szükséges­ségét, hogy határozottabban kell kiküszöbölni a rutinossá­got az irányító munkából, hogy igényesebb szempontokat kell érvényesíteni ezen a területen és határozottabban kell alkal­mazni az új módszereket a tervfeladatok kidolgozása és megvalósítása során. A gazdasági és a szociális fejlesztésben elért eddigi ered­mények, a kiemelkedő vállala­tok és szakágazatok sikerei azt mutatják, hogy népgazdasá­gunknak elég forrása és ereje van ahhoz, hogy megbirkózzon a gazdasági fejlődés új igényes körülményeivel, fokozatosan felszámolja a meglevő fogya­tékosságokat és sikeresen biz­tosítsa a XV. kongresszuson kitűzött gazdasági és szociális fejlesztési program teljesítését. Döntő fontosságú feladat az, hogy hatékonyabban használ­juk fel ezeket a forrásokat és lehetőségeket a terv teljesí­tése és a nép életszínvonalá­nak emelése érdekében. II. Az 1978. évi állami terv fő irányai és az 1979. évi terv előkészítésének irányelvei a 6. ötéves terv feladataiból indul­nak ki, az ötéves terv eddigi teljesítése során keletkezett egyes eltérések felszámolását célozzák. Nagy gondot fordíta­nak a társadalmi termelés mi­nőségének javítására és haté­konyságának növelésére, vala­mint arra, hogy a termelés szerkezete nagyobb mértékben alkalmazkodjon a népgazdaság szükségleteihez. Azonkívül, ho^y szem előtt tartja a kivi tel fokozását és az export szerkezet tervének teljesítését, valamint a Iegfontosobb épít­kezések szállítási feladatainak teljesítését, a terv a hazai piacra irányuló szállítások je­lentős fokozásával számol. Az állami terv és költségvetés fel­adatai nagyon igényes és moz­gósító programot jelentenek, s minden irányító szervet arra ösztönöznek, hogy használják fel az eddigi gazdasági fejlő­dés minden pozitívumát és energikusabban oldják meg a problémákat. Az 1978. évi terv lebontásá­hoz és teljesítéséhez, valamint az 1979. évi terv előkészítésé hez szükség van arra, hogy az iriinyítás minden szintjén egy­behangolják a párt, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek tevé­kenységét. Ennek előfeltétele, hogy minden munkaterületen konkrét és ellenőrizhető intéz­kedéseket foganatosítsanak, amelyek garantálják a jövő évi terv átfogó és sikeres teljesíté­sével összefüggő nehéz feladv. tok és problémák megoldását. A jövő évi terfeladatok telje­sítésének és az 1979. évi terv előkészítésének döntő előfelté­tele, hogy a jövő év elejétől felelősen biztosítsák a tervfel- adaíivk teljesítését, nagyobb megtakarításokat érjenek el az anyagi fogyasztás és a társa­dalmi kiadások területén, biz tosítsák a fegyelmet és a nagy­fokú szervezettséget minden munkaszakaszon és foként te­gyék lehetővé a dolgozók kéz deményezésének fejlődéséi. Sokkal nagyobb következetes­séggel kell biztosítani és ellen­őrizni a határozatok teljesíté­sét. A feladatok igényességével összhangban kell lennie az irá­nyító, a tervező és a szervező munka színvonalának az összes állami és gazdasági szerv és nemzeti bizottság vezető dolgo­zóinak az állami terv teljesíté­sért érzett felelősségének. E dolgozók kötelessége, hogy a párt-, a szakszervezeti és a SZISZ-szervekkel és szerveze­tekkel szorosan együttműködve széleskörűen fejlesszék a dol­gozók munkakezdeményezése, a felajánlási mozgalom, a szocia­lista munka verseny, a szocialis­ta munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok moz­galma, az újító- és a feltaláló mozgalom leghatékonyabb for­máit, a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére kibonta­kozó aktivitást. A jövő évi terv teljesítésének biztosításával egyidejűleg a dolgozók széles körű részvéte- ' lével felelősen meg kell szer- vezni az 1979. évi tervjavaslat kidolgozásával összefüggő mun­kákat. Az 1979. évi terv előké­szítésének irányelvét politikai direktívának kell tartani és a tervjavaslatokat úgy kell kidol­gozni, hogy a tartalékok jobb kihasználásával biztosítsák a lebontott feladatok teljesítésé­nek magas színvonalát a társa­dalmi források további igény- bevétele nélkül. A CSKP Központi Bizottsága meghagyja valamennyi terüle­ten — a kormányban, a köz­ponti hivatalokban, a nemzeti bizottságokban, a társadalmi szervezetekben, a termelési gazdasági egységekben, a vál­lalatoknál és az üzemekben — dolgozó kommunistáknak, hogy minden erejükkel az idei terv- teladatok teljesítésén, jövőre pedig az év kezdetétől fogva az 1978. évi tervfeladatok teljesí­tésének átfogó biztosításán fá­radozzanak. A pártszerveknek és szerve­zeteknek elsőrendű feladatuk­nak kell tekinteniük az idei és a jövő évi terv következetes megvalósításáért és az 1979. évi terv előkészítéséért vívott küz­delmet és ehhez sokoldalúan meg kell teremteniük a politi­kai és a káderfeltételeket. A kommunistáknak igényesen és alkotóan kell viszonyulniuk a munkához, jó példával kell eiöljárniuk a társadalmi érde­kek érvényesítésében. A terv és a költségvetés fel­adatainak teljesítésével össze­függő kérdéseknek központi helyet kell elfoglalniuk a párt- szervezetek és szervek évzáró taggyűlései és konferenciái ta­nácskozásának napirendjén. Itt. A CSKP Központi Bizottsága 1. jóváhagyja a) az 1978 évi állami népgaz­daságfejlesztési terv alapve­tő céljait és feladatait; b) a CSKP KB Elnöksége, Tit­kársága és bizottságai által a CSKP KB 7. ülése, 1977. májusa óta kifejtett tevé­kenységéről szóló jelentést; c) a káderkérdésekben előter­jesztett javaslatokat; 2. tudomásul veszi a CSKP KB 9. ülésén jóvá­hagyott határozatok teljesí­tése érdekében a CSKP KB Elnöksége által foganatosí­tott politikai és szervezési intézkedéseket. / ÜLÉST TARTOTT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) szefüggésben nagyra értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott nagyszabású munka- és politi­kai aktivitást. E történelmi esemény jubileuma ünnepségei­nek előkészületei és lezajlása bebizonyították népünk nagy­fokú öntudatosságát, szocialis­ta hazafiságát és szocialista internacionalizmusát. Az ün­nepségek jelentős mértékben hozzájárultak a csehszlovák- szovjet barátság elmélyítésé­hez. Gustáv Husák elvtárs beha­tóan foglalkozott a párt mun­kájával és a társadalomban betöltött vezető szerepének el­mélyítésével. 1922. augusztus 12-én szüle­tett České Chalupyban (Český Krumlov-i járás). Munkáscsa- ládból származik. Tanulmányai befejeztével elektrotechnika­ként a Baťa cégnél dolgozott. Ezután végezte el az Elektro­technikai Szakközépiskolát, és a gottwaldovi Svit konstruktő­re lett. 1945 után különféle tisztsé­geket töltött be a pártban és az ifjúsági mozgalomban. Tagja volt a gottwaldovi járási párt- bizottság elnökségének és a ke­rületi pártbizottság elnökségé­nek. 1947-ben a Csehszlovák If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának tagjává, egy évvel később a Központi Bizottság El­nökségének tagjává választot­ták. 1950 és 1952 között a gott­waldovi járás egységes nemze­ti bizottságának elnöke volt, és tevékenyen részt vett a falvak szövetkezetesítésében. 1952-ben a CSISZ Központi Bizottságá­nak titkárává választották meg. 1955 és 1958 között az SZKP KB Moszkvai Pártfőiskoláján Mikuláš Benő 1930. november 12-én szüle­tett Nová Bošácában (trenčíni járás). Kisparaszti családból származik. Tanulmányai befe­jeztével kezdetben szabóként, később a púchovi Makyta ru­haipari vállalatnál műszaki és gazdasági tisztségekben dolgo­zott. 1947-től kezdve az üzem és a járás ifjúsági mozgalmában tevékenykedett. Az Ifjúsági Szervezetben nagy érdemeket szerzett, a Csehszlovák Ifjúsá­gi Szövetség üzemi bizottságá­nak elnökeként, később púcho­vi járási bizottságának elnöke­ként sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Mint élmunkást és az élmunkásmozgalom szerve­zőjét 1950-ben felvették párt- tagjelöltnek, egy évvel később a CSKP tagja lett. Ezután az üzemi pártbizottság alelnöke volt és részt vett a járási párt- bizottság aktívájának munkájá­ban. 1956 ban a žilinai kerületi Jindrich Poledník 1937. július 7-én született Stonavában (karvinái járás). Munkáscsaládból származik. Az Olomouci Palacký Egyetem Természettudományi Karán ta­nult. Különféle tisztségeket töl­tött be az ifjúsági mozgalom­ban. 1961 és 1967 között a CSISZ Ostravai Járási és Ke­rületi Bizottságának titkára, 1967-ben és 1968-ban a CSISZ KB titkára volt. Miután a jobb­oldali erők feldarabolták az egységes ifjúsági szervezetet, visszatért Óstravába, ahol a kerületi pártbizottságban dol­gozott. 1969-ben és 1970-ben tevékenyen részt vett az ifjú­sági mozgalom válságának fel­számolásában és az egységes gyermek- és ifjúsági szervezet újjászervezésében. 1970-ben a Szocialista Ifjúsági Szövetség csehországi előkészítő bizott­ságának alelnöke volt, 1970 ok­tóberében a SZISZ Csehországi V Miroslav Capka 1925. június 13-án született Rakodavyban (prerovi járás). Munkáscsaládból származik. A Prerovi Gépgyárban famodelle­zőnek tanult ki, ós itt dolgo­zott 1949-ig, amikor a prerovi járási pártbizotság titkára lett. 1951 és 1953 között a litoveli és a prerovi járási pártbizott­ság vezető titkára volt. 1953-ban az olomouci kerüle­ti pártbizottság ip«rügyi osztá­lyának vezetője lett. 1955-ben megválasztották a kerületi UDVOZLO TAVIRATOK (ČSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fe­jezte ki jókívánságait Zajd Bin Szultán Nahajjani sejknek, az Egyesült Arab Emirátusok el­nökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügymi­niszter üdvözlő táviratot kül­dött Ahmad Kalifa Szuvajdi- nak, az Egyesült Arab Emirá­tusok külügyminiszterének. tanult. Hazatérése után a CSKP KB helyi képviseleti szer­vekkel foglalkozó osztályának vezetője, 1961, és 1963 között a helyi képviseleti szervekkel foglalkozó központi hivatal vezetője volt. 1963-tól 1966-ig a helyi gazdálkodási ipar fej­lesztésével foglalkozó központi igazgatóság első elnökhelyet­tese volt. 1966-ban az igazga­tóság a Belügyminisztérium ré­szévé vált. Ekkor Jakeš elvtárs a belügyminiszternek a polgá­ri, közigazgatási tevékenység­ért felelős helyettese lett. 1966-ban megválasztották a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjává, 1968 márciusában pedig elnö­kévé. A CSKP XIV. és XV. kongresszusán ismét megvá­lasztották a CSKP KERB tag­jává, s a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöki tisztségét egészen mostanáig betöltötte. Az 1971 novemberében meg­tartott választásokon a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselőjévé választották, a ta­valyi általános választásokon ismét parlamentünk képviselője lett. Jakeš elvtárs érdemeit a Köztársasági Érdemrenddel, a Győzelmes Február Érdemrend» del, a Munkaérdemrenddel, va* lamint számos más kitüntetés* sei és emlékéremmel méltá. nyolták. pártbizottsághoz került, 1957- től 1959-ig a CSISZ kerületi bizottságának titkára és a ke­rületi nemzeti bizottság taná­csának tagja volt. 1962-ben a CSKP KB Prágai Politikai Főis­koláján befejezte főiskolai ta­nulmányait és a közép-szlová­kiai kerületi pártbizottságban tevékenykedett osztályvezető­helyettesként, később osztály- vezetőként. 1965-től 1968-ig az SZKP KB Moszkvai Társada­lomtudományi Akadémiáján ta­nult és kandidátusi oklevelet szerzett. Ezután rövid ideig az SZLKP Központi Bizottságában dolgozott, majd 1969-ben és 1970-ben a közép-szlovákiai ke­rületi pártbizottság titkára volt. 1970 óta dolgozik a CSKP Központi Bizottságában, kez­detben a propaganda- és agitá- ciós osztály vezető helyettese, 1971 után a CSKP KB főtitkára titkárságának vezetőhelyette­se, 1973 óta pedig vezetője volt. A XV. pártkongresszuson megválasztották a CSKP Köz­ponti Bizottságának tagjává. Az építésben szerzett érde­mekért állami kitüntetés és több emlékérem tulajdonosa. Központi Bizottságának alelnö­ke és a SZISZ KB Elnökségé­nek tagja lett. Ezt a tisztségét 1972 szeptemberéig töltötte be, amikor megválasztották a SZISZ Csehországi Központi Bi­zottságának elnökévé és a SZISZ KB alelnökévé. 1974 áp­rilisa óta a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak elnöke. Az 1971-ben megtartott par­lamenti választásokon a Cseh Nemzeti Tanács képviselőjévé, 1976 októberében pedig a Szö­vetségi Gyűlés Nemzetek Ka­marájának képviselőjévé vá­lasztották. A CSKP XV. kong­resszusán 1976 áprilisában megválasztották a CSKP Köz­ponti Bizottságának és a CSKP KB Titkárságának tagjává. Tag­ja még a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága El­nökségének és a Szövetségi Gyűlés elnökségének. Poledník elvtárs a Munkaér­demrend, A kiváló munkáért kitüntetés és számos emlék­érem tulajdonosa. pártbizottság tagjává és titká­rává. 1958 után a kerületi nemzeti bizottság alelnöke, 1960 ulán pedig az Olomouci Járási Nemzeti Bizotság elnöke volt. A XII. pártkongresszuson megválasztották a CSKP Köz­ponti Bizottságának póttagjává. 1963-tól 1968-ig az olomouci járási pártbizottság vezető tit­kára volt, 1967-ben befejezte tanulmányait a CSKP KB Poli­tikai Főiskoláján. A CSKP KB 1968. évi januári plenáris ülé­sén a Központi Bizottság tag­jává választották. 1968 októ­berében az észak-morvaországi kerületi pártbizottság elnöksé­gének tagja, a pártbizottság titkára lett. A CSKP XIV. kong­resszusán a CSKP KERB tagjá­vá választották meg. 1972-ben megválasztották az Észak-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság elnökévé és a Szövetségi Gyűlés Népi Ka­marájának képviselőjévé. 1974 óta a CSKP KERB alel­nöke, a XV. pártkongresszus ismét megválasztotta a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjává és alel­nökévé, a tavalyi általános vá­lasztások után ismét a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője lett. Capka elvtárs a Győzelmes Február Érdemrend kitüntetett­je, a Munkaérdemrend kétsze­res, valamint Az építésben szerzett érdemekért kitüntetés és számos emlékérem tulajdo­nosa. ÚI szó 1977. XII. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom