Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-13 / 344. szám, kedd

JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE fFolytatás az 1. oldalról) szocialista társadalom építésé­vel. Az eltelt emlékezetes na­pok és hetek hozzájárultak a dolgozók szocialista tudatának megszilárdításához, hazafias és internacionalista gondolkodás- módjuk elmélyítéséhez, tovább erősítették Csehszlovákia és a Szovjetunió testvéri szövetsé­gét. Oj erővel és elszántsággal töltöttek el bennünket, hogy fáradhatatlanul munkálkodjunk a béke és a haladás megszilár­dításán, Október eszméinek űj győzelmein. Olyan időben tartjuk meg ülésünket, amelyet pártunknak és a dolgozók millióinak alko­tó igyekezete, valamint a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa megvalósítá­sáért folytatott szívós harca jellemez. A kitűzött igényes feladatok és a merész célok azokra az eredményekre épül­nek, amelyeket az előbbi idő­szakban értünk el. Ez az idő­szak szocialista építésünk tör­ténetének egyik legsikeresebb időszaka volt. Jóllehet tudunk a fogyatékos­ságokról, a problémákról és a ki nem használt lehetőségekről, felelősségteljesen megállapít­hatjuk, hogy társadalmunk har­monikusan fejlődik és gazdasá­gunk fellendülőben van, ami le­hetővé teszi az életszínvonal további emelését, a dolgozók szociális és létbiztonságának megszilárdítását. Ez szemmellátható és meg­győző tanúbizonysága a XV. kongresszus programja helyes­ségének, reális voltának és cél­ravezető Jellegének. Ez a párt politikájával azonosuló és a ki­tűzött célokat gyakorlattá váltó embermilliók áldozatos mun­kájának az eredménye. Az em­a Szovjetuniával Mindannyian tudjuk, hogy fellendülésünknek, közvetlen feladataink és perspektív cél­jaink sikeres megvalósításának egyik további döntő tényezője Csehszlovákia szilárd helye a szocialista közösség országai­nak családjában, elsősorban barátságunk, szövetségünk és sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval. Az elmúlt napokban és he­tekben éppen az eltelt hat év­tized megvilágításában még jobban tudatosítottuk, még job­ban átéreztük, hogy mit jelent számunkra a Szovjetunió a legújabb kori történelemben. Mit jelentett a csehszlovák ál­lam megalakulása, kommunista pártunk létrejötte és bolseviki megedzése, nemzeteink pusztu­lás előli megmentése, tényle­ges nemzeti és szociális sza­badságunk kivívása, a szocia­lizmus győzelme szempontjá­ból. Mit jelentett a Szovjetunió hazánk iparosítása, a mezőgaz­daság szocialista átépítése, a tudomány, az iskolaügy és a kultúra fejlődése szempontjá­ból. Csehszlovákia dolgozói mil­lióinak tapasztalataival, haza­fias érzelmeivel és internacio­nalista meggyőződésével össz­hangban megállapíthatjuk, hogy az új élet építésének eltelt harminc esztendejében a szov­jet emberek jó és rossz idők­ben mindig szilárdan és ren­díthetetlenül az oldalunkon álltak. Nem volt olyan nap és olyan óra — és így volt ez 1968- ban is —, amelyben ne érez­tük volna a Szovjetunió sza­kadatlan és döntő fontosságú politikai, valamint gazdasági segítségét, azt, hogy népünk forradalmi vívmányainak, békés munkájának és szabadságának védőpajzsa. Több mint három évtizeddel ezelőtt, az akkori tapasztala­tok alapján, megszületett a gottwaldi jelszó: „A Szovjet­unióval örök időkre“. Ma új ta­pasztalatokkal gazdagabban, még tisztábban érzékeljük, hogy milyen előrelátó volt nemzeteink hazafias haladó erőinek ez a meggyőződése. Az előző időszakokhoz ha­sonlóan programunkat, amint azt Husák elvtárs hangsúlyoz­ta a XV. kongresszuson, a kö­vetkező években is „a Szovjet­unióval való megbonthatatlan barátságunkra és szövetségünk­re épöl“. berek azért azonosulnak ezzel a politikával, mivel tisztában vannak azzal, hogy legsajátabb érdekeiket és szükségleteiket szocialista társadalmunk sokol­dalú fejlesztése szavatolja s ez alapozza meg holnapjuk szilárd biztonságérzetét. És éppen a szocialista utunk helyességébe vetett meggyőző­dés szüli a munka iránti öntu­datos viszonyt, a kezdeménye­zést, a tettrekészséget, az al­kotószellemet. Éppen ebben a jubileumi esztendőben nyilvá­nult meg az úttörő munkát végző kollektívák tevékenysé­gében, hogy az alkotó aktivi­tás társadalmunknak milyen óriási potenciálja. Tisztelt elvtársak, szeretnénk erről a szószékről is köszöne­tét mondani azoknak a kollek­tíváknak és egyéneknek, akik munkájukkal és alkotó tetteik­kel köszöntötték a dicső ju­bileumot a termelésben, a tu­dományban és a kutatásban, a kultúrában, a művészetben és más területeken. Nagyra becsül­jük a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetségnek, irányító szerveinek, szervezeteinek, ver­sengő kollektíváinak és áldo­zatkész tagjainak nagy hozzá­járulását a kezdeményezésnek és az aktivitásnak ehhez az áramlatához. Munkásainknak, parasztjaik­nak, az értelmiség tagjainak, az ifjúságnak és a nőknek ez az öntudatos és áldozatkész munkája a nehézségek leküz­dését, a problémák megoldását, a jobb, színvonalasabb ered­mények elérését célzó akara­tuk erőforrása volt, s ma is erőforrása az új szocialista társadalom fejlődésének, töké­letesebbé válásának, szüntelen előrehaladásának. És a fejlett szocialista társa­dalom építésével összefüggő igényes célok, az élet új szük­ségletei azok, amelyek megkí­vánják a Szovjetunióval való együttműködésünk további el­mélyítését, magasabb színvo­nalra emelését, azt, hogy or­szágaink közeledésének útját járjuk. Egész életünkben minden te­rületen és minden szakaszon meggyőződünk annak szüksé­gességéről, hogy nemzeteink­nek ezt a létfontosságú érde­két cselekvőbben kell megva­lósítanunk. Meg kell mondanunk, hogy csak az ilyen elmélyülő együtt­működés alapján tervezhetjük és biztosíthatjuk gazdaságunk dinamikus és hatékony fejlesz­tését, főleg az olyan kulcsfon­tosságú ágazatok* fellendítését, amilyen a kohászat, a gépipar és annak keretében a nukleá­ris energetika programja. Ez vonatkozik továbbá a nagy hozzáértést igénylő vegyipari szakágak fejlesztéséhez, vala­mint a mezőgazdaság belterje- sítéséhez, amelyben — főleg a gépesítés és a vetőmag viszony­latában — az együttműködés híján nem tűzhetnénk ki célul azt, hogy élelmiszerekben ön­ellátókká váljunk. Az együttműködésnek sok gyümölcsöző eredménye van, meg még többel kecsegtető ki­látásai és lehetőségei a tudo­mány területén, ahol támasz­kodnunk kell a Szovjetunió hatalmas tudományos-kutatási bázisára. Hasonló a helyzet az iskolaügyben, a kultúrában, a sportban és más területeken. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nagy érdeme, hogy nemzeteink érdekeiből és szükségleteiből, a szocializmus érdekeiből ki­indulva, szem előtt tartva a társadalmi fejlődés objektív törvényeit, megteremtették annak nagyon kedvező feltéte­leit, hogy a csehszlovák—szov­jet együttműködés magasabb szintet érjen el. Ebből az alkalomból joggal és megérdemelten szeretnénk kiemelni Husák és Brezsnyev elvtárs jelentős személyi hoz­zájárulását ahhoz, hogy az át­élt próbatétek, a drágán meg­fizetett tandíj után a csehszlo­vák-szovjet kapcsolatok ma szilárdabbak, mint bármikor ezelőtt. Barátságunk igazabb lett, együttműködésünk sokol­dalúbb és gyümölcsözőbb. S ez, elvtársak, erőnk és biztonságérzetünk kútforrása. Ezért nem a véletlen műve, hogy ellenségeink, főleg az utóbbi években, olyan gyűlöl­ködve támadják testvéri kap­csolatunkat a Szovjetunióval és népével. Ezért terjesztenek ki­gondolásokat és rágalmakat, az imperialista diverzközpontok ezért szövetkeznek reakciós emigránsokkal és szakadárok- kal, ezért csapnak zenebonát az úgynevezett „disszidensek­kel“ kapcsolatban s ezért szer­veznek provokációkat. Ezek az urak mit sem változtathatnak és nem is változtatnak azon az alapvető tényen, hogy kapcso­lataink szilárdak és megbont- hatatlanok. Éppen ezért becsüljük mun­kájukat, a szövetség tagjainak és tisztségviselőinek munkáját, mivel önök az igazat mondják és terjesztik a Szovjetunióról, védik szövetségünket hazánk, a Szovjetunió, a béke és a ha­ladás ellenségeivel szemben. S ebben a szellemben fogunk tö­rekedni arra, hogy ezt tegye minden hazafi. Az eredmények bizonyítanak Elvtársald A Zavadil elvtárs által elő­terjesztett jelentés a szerveze­tük keretében a legutóbbi kong­resszus óta kifejtett valóban gazdag és sokoldalú tevékeny­ség tanúbizonysága. A CSKP KB és a NF KB nagy­ra becsüli, hogy a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség jelen­tős mértékben hozzájárult a XIV. kongresszuson kitűzött cé­lok sikeres eléréséhez és ered­ményesen részt vesz a CSKP XV. kongresszusa irányvonalai­nak megvalósításában. Örvendetes és ösztönző kö­rülmény, hogy ebben a serény igyekezetben szervezetük to­vább erősödött, gazdagította tevékenysége formáit, tagállo­mánya jelentősen, több mint kétszeresére gyarapodott. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség eredményeivel és mindennapos tevékenységével bizonyítja, hogy a CSKD hasz­nos segítőtársa. Hangsúlyozni szeretném tisz­telt barátaink, szervezetük tag­állományának ilyen jelentős gyarapodásában elsősorban az az objektív tény tükröződik, hogy a csehszlovák—szovjet kapcsolatok minőségileg maga­sabb fokot értek el és érvény­re jutnak életünk minden szfé­rájában. Ez a tény egyben ar­ról tanúskodik, hogy az embe­rek nálunk mind mélyebben tu­datosítják ennek a barátságnak jelentőségét, cselekvően pártol­ják azt, annak tudatában és abban a meggyőződésben, hogy ez a haza, a béke és a szocia­lizmus javát szolgálja. Erre a tényre, szervezetük jelentős gyarapodásának tányé­ré emlékeztetve, egyidejűleg tisztában kell lennünk azzal, hogy ez újabb és magasabb igényeket támaszt a szövetség szerveivel és szervezeteivel szemben. A feladat az, hogy azoknak az elvtársaknak zömé­ből, akiket a Szovjetunió irán­ti érdeklődés és forró rokon- szenv vezetett soraikba, való­ban öntudatos, tettre kész ha­zafiakat és internacionalistá­kat, olyan embereket nevel­jünk, akik aktívan részt vesz­nek a csehszlovák—szovjet együttműködésben. Ez nyilván gondokkal is jár és járni fog. Hiszen ügyelniük kell tagságuk sokrétű összeté­telére, vagyis sikeres munkájuk megkívánja a differenciáltsá­got, a meggyőző erőt, velősen kifejezve tehát, a -színvonala­sabb munkát. Közben mindenütt tartsuk szem előtt, hogy a mi­nőség nem jelenti a nemegy­szer nem megfelelően előkészí­tett akciók tömegét, mivel cé­lunk nem a felszíni effektus, az akciók számának kimutatá­sa, hanem az, hogy az embereket megnyerjük, meggyőzzük és új ismeretekkel gazdagítsuk. Vagy­is feladatunk olyan célszerű és jól előkészített rendezvények szervezése, amelyek érdeklő­dést váltanak ki s örömmel töltik el a tagokat és a tiszt­ségviselőket is. Befolyásuk tartós növelése megkívánja az olyan tenden­ciák leküzdését, hogy egyes szervezeteik elzárkóznak szűk kereteik közé, nem hatnak a szélesebb nyilvánosságra. Ezzel egyidejűleg a szövetségnek mind nagyobb hatást kell gya­korolnia a munkások és a pa­rasztok szüntelenül szélesedő körére. E célok elérésének feltétele, hogy a szervezetek tevékenysé­gének tökéletesítésével egyide­jűleg hatásosabbá váljon a szö­vetségi szervek irányító tevé­kenysége és az alsóbb fokú láncszemeknek nyújtott diffe­renciált segítségük. Nagyon helyesnek tartjuk azt — s erre a jelentésben rá­mutatott Zavadil elvtárs is —, hogy tevékenységük elsősorban a fiatalokra orientálódjék és befolyásuk az ő körükben le­gyen a legmélyebb és a leg­tartósabb. Elsősorban arra gondolunk, hogy a fiatalokkal ne csak ismertessük a Szovjet­unió történelmi szerepét nem­zeteink legújabb kori történel­mében, hanem egyben célsze­rűen rámutassunk arra is, mit jelent számunkra a Szovjetunió ma és mit fog jelenteni hol­nap: Mit jelent számunkra biz­tonságérzetünk és általában Társadalmunk harmonikus fejlődése, gazdasági fellendülé­se, az emberek életszínvonalá­nak emelkedése és biztonság- érzetük megszilárdítása érdeké­ben a XV. kongresszus figyel­münk homlokterébe állította azt a feladatot, hogy elérjük minden munka magas fokú ha­tékonyságát és kiváló minősé­gét. Ez a szükségszerűség mind inkább tükröződik az emberek tudatában, de a tényleges for­dulat érdekében még sokat kell tennünk. Ki kell emelnünk azt, hogy a legnagyobb előre­lépés azoknál a kollektíváknál — köztük a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség kollektí­váinál is — tapasztalható, ame­lyek alkotó szellemben kezdik érvényesíteni a minőség szabá­lyozásának Ívovi vagy szaratovi tapasztalatait. Véleményem sze­rint itt az ideje annak, hogy a gazdasági vezetés, a szak- szervezetek, az ifjúság válive- tett igyekezetével, az önök hozzájárulásával ezeknek a mozgalmaknak széles fronton szabad utat nyissunk. Ez nem­csak az ipari vállalatokra vo­natkozik, hanem az építőipar­ra, a tervdokumentációra, a tu­dományos és kutatóintézetekre s más munkahelyekre is. Szá­munkra érdekes például a be­ruházások kérdése újszerű meg­oldásával kapcsolatos belorusz kezdeményezés. Sok tanulságot meríthetünk abból, ahogy a szovjet elvtár­sak a jobb minőségért és a nagyobb hatékonyságért har­colva, tökéletesítik az irányí­tást, elmélyítik a tervezést és azt gazdagítják a kibernetika legújabb vívmányaival. Céltuda­tosan érvényesítik a munka tu­dományos megszervezését, az egyeztetett eljárást, a fegyel­met és a racionális megköze­lítés módozatait. Sokat merít­hetünk abból, ahogy alkalmaz­zák a munka mennyisége és minősége szerinti díjazásnak egyedül helyes szocialista el­vét, mégpedig az anyagi és az erkölcsi ösztönzés útján. Ösztönzőleg hat ránk, ahogy a szovjet elvtársak ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, te­kintetbe véve nem a szűk tech­nológiai szempontokat, hanem az általános társadalmi vonat­kozásokat, amelyek a termelés fejlesztése mellett kiindulnak az üzemek, a városok és a la­kótelepek kollektívái komplex fejlesztésének érdekeiből, s amelyek ügyelnek az emberek szociális, műveltségi és kulturá­lis szükségleteire. E tekintet­ben sokat tanulhatnánk a vá­rosfejlesztés komplex szociális- gazdasági tervezésének lenin­grádi példájából. Gyakorlatunk­ra ösztönzőleg hat az a körül­tekintő és felelősségteljes meg­biztonságunk számára korunk osztályszempontból megosztott világában és abban is, hogy nem nagy országként lépést tarthatunk a világszerte forra­dalmi módon fejlődő tudomány­nyal és technikával. Általában a fiataloknak vonzóbb formák­ban kell bemutatni a Szovjet­uniót, mint korszerű szocialista nagyhatalmat, fejlett gazdasá­gát, a tudományban, a kultúrá­ban és a művészetben elért vi­lágraszóló eredményeit. Engedjék meg, nogy ezzel összefüggésben külön kiemel­jem azt az alapvető tényt, szö­vetségük munkájában is abból kell kiindulniuk, hogy nálunk a fejlett szocialista társadalmat építjük. Csehszlovákiában a fej­lett szocialista társadalom épí­tése nem vágyálom, hanem ob­jektív szükségszerűség és a sa­ját érdekünkben ezt harmoni­kusan és célszerűen kell ten­nünk. Mi rendkívül nagy előny­nek tekintjük azt, hogy az elő­ző fejlődési szakaszokhoz ha­sonlóan a jelenlegi szakaszban is tanulhatunk az érett szocia­lista társadalmat már felépí­tett Szovjetunió tapasztalatai­ból. Számunkra létfontosságú szükségszerűség átvenni a ha­ladó társadalmi gyakorlat e nagy laboratóriumának ta­pasztalatait, annál is inkább, mivel az élet, amint arról meggyőződhetünk, újszerűen vet fel számos kérdést és el­térően állít be nem egy prob­lémát. közelítés, amellyel a Szovjet­unióban védik és formálják az életkörnyezetet, védik a kultu­rális és a történelmi műemlé­keket. Vissza-visszatérünk az új szovjet alkotmányhoz, ösz­tönzésük kútforrásához is, amely Husák elvtárs sza­vai szerint példát és utat mutat a mi fejlődésünkben is. Ez az alkotmány előreveti azo­kat a folyamatokat, amelyek felé mi is igyekszünk, még­pedig az egyes osztályok és tár­sadalmi csoportok közeledése, a teljes mérvű fejlődés bázisán nemzeteink és nemzetiségeink baráti együttműködése, az em­berközi kapcsolatok nemesítése és a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítése tekintetében. S talán a leghatásosabb ösz­tönzést a szovjet embernek, a szovjet haza építőjének és vé­delmezőiének ragyogó példájá­ból, a szovjet emberek élet­módjából meríthetjük és kell is merítenünk. A mi szemünkben is vonzóak a szovjet ember olyan vonásai, amilyen az osz­tályszolidaritás és az elvtár- siasság érzése, amely megedző­dött a harcokban és az építő munkában is. Olyan vonások, amilyen a haza iránti forró szeretet, a vele kapcsolatos büszkeség és az internaciona­lizmus. Továbbá a szovjet em­bereket annyira jellemző alko­tó szellemű nyugtalanság, a nagy dolgok feltárásának igé­nye, az önpallérozás akarata, a bírálat és az önbírálat szel­leme. Példát mutat számunkra közösségi szellemük, barátsá- guk, szerénységük, önzetlen ál­dozatkészségük és az erre rá­szorulók megsegítésének haj­landósága is. A szovjet társa­dalmat a fiatal nemzedékről való rendkívüli gondoskodás és az jellemzi, hogy megteremti érvényesülésének lehetőségeit s ugyanakkor a fiatalabb nemze­dékek idősebb nemzedékek iránti tiszteletét is. Ilyeneknek ismertük meg a szovjet embe>- reket a múltban, s így ismer­jük meg őket. így találkozunk velük manapság is. Az élet megtanított bennün­ket arra, hogy gazdag gyümöl­csöt hozott az, amikor merí­tettünk a szovjet tapasztalatok­ból és azokat alkotó módon ér­vényesítettük főleg olyan jelen­tős társadalmi változások so­rán, amilyen például az iparo-, sítás és a kollektivizálás volt. Ez így van és így is lesz, ami­kor a fejlett szocialista társa­dalom építésének nem könnyű feladatait oldiuk meg. S éppen az önök szövetségé­re hárul barátaink, a haladó (Folytatás a 3. oldalon) Dl 1977 Xfl. 13. Merítsünk többet a szovjet tapasztalatokból

Next

/
Oldalképek
Tartalom