Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-08 / 339. szám, csütörtök
1. Az ellenőrzés - a hatékonyság eszköze A GAZDASÁGI VEZETŐK TÁMOGATÁSA (Részlet a szerző — régi, közismert pártharcos, nyugdíjba vonulásáig a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke — készülő önéletrajzi könyvéből.) A tél folyamán megkaptam a vádiratot, amelyben engem mint egy idegen hatalom, a Szovjetunió ügynökét helyeztek vád alá több mint kétszáz társammal együtt; azonkívül egy tiltott szervezetben való részvételért, ebbe a szervezetbe — vagyis a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségébe — való toborzásért, melyet Cerny belügyminisztériuma már 1922-ben betiltott. Áprilisban pedig több mint száz társammal együtt megkaptam az idézést á rima- szombati törvényszékre, arra az emlékezetes tömegperre, melynek a fővádlottja voltam. A per előkészítése három és fél évig tartott, beleértve a falvak, városok, és üzemek vezetőinek, sőt még az egyházak vezetőinek a közreműködését is, főleg ami a tanúk megszervezését illette ... Hogy miért éppen a rozsnyói pártterületet szemelték ki a burzsoá hatóságok az egyik legnagyobb tömegper megrendezésére, mindenekelőtt a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség illegálisan működő csehszlovákiai szervezeteinek „felgöngyölítésére“, azt hiszem, nem volt véletlen. Ez volt az a szlovákiai terület — főleg egyes járásai — amely sok gondot okozott a hatóságoknak. Az 1930-as évek elején ezekben a járásokban, főleg Rozsnyón, pártunk több jól sikerült akciót szervezett: sztrájkok egész sorát, az építők, famunkások, földmunkások sztrájkait, nem beszélve a Vöröskő—Mar- gitfalva-i vasútépítők hatalmas sztrájkjáról fa telgárti és a gö- mörhorkai sorttízről) és több más hatalmas megmozdulásról, amelyek nagyon nyugtalanították az uralkodó osztályt. Ezeknek az akcióknak a megszervezésében, vezetésében fontos szerepe volt a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége, a csehszlovák Kmnszomol rozsnyói területi szervezeteinek is. Ezért 1931—32 telén, összevonva karhatalmukat Szlovákia más területeiről is, egyszerre csaptak le szervezeteinkre. Több száz házkutatást, kb. 90—100 letartóztatást eszközöltek. A kihallgatások. a tömegper előkészítése három és fél évig tartott, és 1935 május második felében került megrendezésre. A tömegper megrendezésében nem volt könnyű dolga a bíróságnak, mert az eredeti vádat Időközben meg kellett változtatni, alapjában átdolgozni, mivel az eredeti vád alapja csehszlovák állam rendjének felforgatása" lett volna, s egy idegen állam ügynökeiként kellett volna a vádlottakat felelősségre vonni. Ez az idegen hatalom a Szovjetunió volt. A csendőrségeken felvett jegyzőkönyvek mindegyike erre a főbenjáró bűnre. volt alapozva. Közben pedig ez az. „idegen hatalom“ Csehszlovákiával 1935-ben barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. Tehát az eredeti vádak alapján már nem lehetett volna ítélkezni, a „megrögzött bűnösöket“ azonban mindenáron el kellett ítélni. Ha nem volt vád, keresni kellett. Maradt tehát mint fő vád: tiltott szervezetben való részvétel, e szervezetbe való toborzás — azaz egy olyan szervezetben való részvétel és toborzás, amelynek programja. célja az államrend erőszakos felforgatása, megdöntése. Hogy a Csehszlovák Köztársaság államrendjét valóban kik forgatták fel, kik árulták el, és hat évre kik szolgáltatták ki népeinket az idegen, vérszomjas fasiszta hatalomnak, sajnos azt később saját bőrünkön kellett keservesen tapasztalnunk. A tárgyalást reggel 9 órára tűzték ki, de a tárgyalóterem már 8 óra előtt megtelt. A vádlottakon kívül a küldöttségek, az újságírók, a helybeli és a vidéki elvtársak foglaltak itt helyet. Mindenkinek feltűnt a sok fiatal résztvevő. Mert ebben a teremben fiatalokat fognak ítélni, felelősségre vonni az államvédelmi törvény alapján, kommunista fiatalokat, mert tagjai mertek lenni a Kommunista Ifjúmunkások Szervezetének, amely szervezetet még 1922-ben hivatalosan betiltotta a Masaryk-féle demokratikus kormány Cerny nevű belügyminisztere. A rimaszombati törvényszék épülete a városka legszebb helyén állt. Kétemeletes épület, lehet talán százéves is. Előtte Tompa Mihály szobra áll ma is, akkor dacolni látszott az úri rend „igazságot osztó“ nagyságaival. Körülötte a parkban, a padokon azok üldögéltek, akiket .a bejárat előtt álló rendőrök és hekusok nem engedtek a tárgyalóterembe. A rendőröket és a rohamsisakos csendőröket egyenruhájukról könnyű 'volt felismerni, de a hekusokat és a fizetett ügynököket csak a tapasztaltabb elvtársak ismerték fel. Az emberek csoportokba verődtek, morogtak, tiltakoztak, mert mindenáron hallani akarták, tulajdonképpen, mi a vétkük azoknak a fiataloknak, akiket az „igazságszolgáltatás“ felelősségre akar vonni azért, mert elégedetlenkedni mertek, mert egy olyan szervezetben kerestek támaszt, amely egyedül harcol becsületesen mindennapi érdekeikért: a munkáért, a kenyérért, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megtartásáért, a bizonytalanságot, a kilátástalan jövőt kínáló úri rend ellen. 9 óra előtt megindult a rendcsinálás. A rendőrök, a csendőrök és a hekusok oszlásra szólították fel a csoportokat, és ahol nem használt a szó, működésbe léptek a gumibotok és a puskatusok, a burzsoá demokrácia eszközei. Alig huszonnégy éves, napégette, szikár bányászgyerek voltam, az alakom egyaránt ismerős volt azok előtt, akik azért jöttek a városokból és a falvakból, hogy tanúi lehessenek a jogaikért harcoló ifjak harcias kiállásának. Ugyancsak ismertek a rend őrei is, hiszen már szinte majd mind- annyiukkal találkoztam valamilyen nagygyűlésen, tüntetésen, sztrájk alkalmával. Rozsnyón, R i maszombatban, Losoncon, Tornaiján, Feleden, Füleken. Emezek felemelt ököllel üdvözöltek, mint jó ismerősüket, amazok pedig vasvillaszemek- kel méregettek, míg csak el nem nyelt a törvényszék épületének hatalmas tölgyfa kapuja. A folyosón kisebb csoport állta utamat: — Váraljai elvtárs! * Mi az észak-csehországi és a kladnói bányászifjak üdvözletét hoztuk, azt a bányászüdvözleten:, amely nálunk az elnyomott ifjú nemzedék harcának az élén jár. Meggyőződésünk, hogy közös ügyünket becsülettel fogjátok védelmezni az osztálybírák előtt. — Köszönöm elvtársak! Nyugodtak lehettek, hogy a rozsnyói bányászok ugyanolyan kemény öklűek, mint ti. Nem magamat, hanem igazságos ügyünket fogom védeni bíráink előtt. Bármilyen legyen is az ítélet, minket megtörni nem fognak! Ugyanez ismétlődött meg a hosszú folyosó további részén, ahol az ostravai fiatalok üdvözöltek. majd a prágai főiskolás ifik küldöttsége szorongatta a kezemet, és végül a Rudé právo, a Tvorba, a Slovenské zvesti, a Magyar Nap és a Munkás szerkesztői kértek rövid interjút: — Mi a véleményed a jól megrendezett tárgyalásról? — Ök minket bűnösöknek tartanak, és el is fognak ítélni, hiszen az osztályellenségtől nem is várhatunk mást. Az ő szemükben az igazságért harcolni, a fiatalok jogaiért küzdeni bűn, mert ez veszélyezteti busás hasznukat — osztályérdekeiket, egész bűnös kapitalista rendszerüket. Rudé právo: Igen ám, de ha a holnapi lapokban egy üres oldalt találsz majd, akkor a te szavaidat csak egyedül tudod olvasni a cenzúrázott oldalon —• no meg a cenzor úr. A teremőrök, akik a nap tiszteletére az oldalfegyver és gumi bot mellett még rohamsisa- kot is viseltek, a tárgyalás megkezdésére szólították a folyosón zsibongókat. A terem zsúfolásig megtelt: minden padsorban legalább három-négy hekus — akiknek az arcára volt írva küldetésük. Meg aztán egyedül ők voltak azok, akik mintha rugókon ültek volna, úgy pattantak fel, amikor bevonult a „tisztelt bíróság“. A bíróság elnöke felállt, pocakját a zöld posztóval takart asztal tartotta. Az asztalon a törvénykönyvek halmaza és a részükről jól ismert „tárgyi bizonyítékok“: a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség csehszlovákiai szekciójának igazolványai, röplapok, újságok, és a forradalmi daloskönyvek, amelyeket a házkutatások során szedtek össze a csendőrök Rozsnyón, Tornaiján, Rimaszombatban, Losoncon, Horkán, Berzétén, Körösben, Királyiban, Gömörön, Kh. Váralján, Sánk- falván, Rácén és másutt. Több mint kétszáznegyven volt a vádlottak száma. De ott volt ám az asztalon a feszület is, no meg a falon, pontosan az elnök úr feje felett, Csehszlovákia címere, a felirattal: ,,Az igazság győz!“ Micsoda szimmetria! Micsoda komédia és micsoda szemfényvesztés mindez! — gondoltam magamban. A vádlottak padján néhány rendőr mellett csak mi öten, a fővádlottak fértünk el: Vajda Jóska, Lakos Andor, Péntek Laci, Barna Pista bácsi, Horkáról — és jómagam. Sokáig tartott a jelenlét megállapítása, mert a vádlottak fele sem volt jelen. Én is csak azért jöttem el. mert Steiner Gábor szenátor megparancsolta — hiszen nekünk védenünk kellett az eszmét. A vádirat felolvasása, amelyet már a valamennyiünk által ismert Vágási főállamügyész szerkesztett, jó öt óra hosszig tartott — az ebédidőre szóló megszakítással együtt. A fiatalok izegtek-mozogtak, morogtak: nagyrészt ismerték már a „vádpontokat“, hiszen a csendőrségeken, a járásbíróságokon, a kihallgatások alkalmával bőven volt módjuk megismerni bűneiket, a „demokrácia“ jól bevált vallató módszereivel egyetemijen. Nem kevesen voltak jelen a teremben, akik már „táncoltak füttyszóra, gumibot- és pofozógép-kísérettel“. t A holnapi számunkban folytatjuk f HATÁRIDŐ ELŐTT (CSTK) — AB. iitéves tervidőszak igényes feladatai megkövetelik, hogy növeljük a kohóipar termelési kapacitásait, mégpedig elsősorban új beruházások létesítésével. A Klement Gottwald Új Kohóban jelenleg három nagyobb üzemegység épül csaknem félmil- liárd korona beruházással. Az ostravai Ingstav vállalatnak, a beruházás £ő kiviteľezo- jének felhívására az építők együttes szocialista felajánlást teltek. Ebben megígérték, hogy az új oxigéngyártó üzem első berendezését 25 hónapon belül, a jövő év végéig, a második berendezést pádig 1973 július elsejéig próbaüzembe helyezik. Ezzel egy harmadával rövidítik le az átadási határidőt. A szerelést megelőző legfontosabb építési munkák ez idei tervét az érintett vállalatoknak már szeptember 3-ig sikerült teljesíteniük. SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK gazdasági és szociális fejlesztési programja eredményes teljesítésében a 6. ötéves tervidőszakban nagy jelentőségű a párthatározatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése. A termeléssel közvetlen kapcsolatban levő pártszerveknek és -szervezeteknek sokoldalú lehetőséget nyújt a párt alapszabályzata, főleg a 69. cikkely. A CSKP KB 1976. november 19-én tartott 5. ülésének határozata hangsúlyozza, hogy valameny- nyi pártszerv és -szervezet feladata következetesen élni a gazdasági vezetőség ellenőrzésének jogával. Az ezen a téren szerzett tapasztalatok igazolják, hogy a pártszervezetek, a kommunista vezetők megértették e feladat jelentőségét és igényességét, ezért megvalósítását a gazdasági területen mindennapi áldozatkész pártmunkával bizonyítják. Egyes vállalatokban és üzemekben még nem sikerült teljes mértékben eleget tenni, a termelés minősége javításával és a munka hatékonyságával szemben támasztott követelményeknek. Nemegyszer előfordul, hogy az üzem vagy vállalat dolgozóinak minden törekvése ellenére nincsenek a kívánt színvonalon a gazdasági feladatok teljesítésének eredményei. Hasonló volt a helyzet a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt nemzeti vállalatban is, amelyben az SZLKP KERB az SZLKP KB osztályával és az alacsonyabb fokú bizottságokkal együtt 1977 első felében felülvizsgálta az ellenőrzési jog érvényesítésének hatékonyságát. Ebben a vállalatban az utóbbi időszakban problémák merültek fel a tervteljesítésben. A gyártmányok minősége állandóan romlott, az ellenőrzés időszakában egyetlenegy gyártmányt sem sorolhattak az első minőségi osztályba. A minőség romlásával párhuzamosan csökkent a vállalat gazdasági hatékonysága is. Az elmúlt évi gazdasági eredményekben a veszteség aránytalanul nagy volt. Ezt a nem kívánatos helyzetet objektív és szubjektív tényezők közre- játszúsa okozta. A problémákat rugalmasabban kellett megoldani, a vállalat vezetőségének konkrét és hatékony segítséget kellett nyújtani. Ám a rossz minőségű munka szubjektív okait saját erejükből eltávolíthatták. Ilyenek voltak főleg a termelés operatív irányítási rendszerérében felmerült fogyatékosságok, a laza techonlógiai és munkafegyelem, a szakképzettség alacsony színvonala, a végtermék nem következetes ellenőrzése stb. E PROBLÉMÁKAT a gazdasági és pár(vezetőség kevésbé ismerte. A párt- és gazdasági tisztségviselők előterjesztették őket a gazdasági vezetőség, az üzemi pártbizottság különböző tanácskozásain, a pártbizottságokban és párttaggyűlésekeu. A problémákat nem oldották meg azonnal, s ha igen, elég felületesen. Az intézkedéseknek nem volt sok eredményük, mivel nem érvényesítették elég hatékonyan az ellenőrzés jogát. A vállalati pártbizottság és a pártszervezetek beidegződ ott munkamódszerei nem tették lehetővé az összes párttagok aktivitásának - teljes kibontakozását a pártos állásfoglalás megalkotásakor. A párt alapszabályzatának 69. cikkelye meghagyja a termelésben működő pártszervezeteknek, hogy önállóan vizsgálják és ellenőrizzék a termelési feladatok teljesítését, fokozzák a kommunista gazdasági vezetők felelősségét az üzemek s a vállalatok termelésének és gazdálkodásának fejlesztéséért. Ebben a tevékenységben felhasználják, a dolgozók, a szkaszervezetek s az ifjúsági szervezetek, illetve a népi ellenőrzési bizottságok tapasztalatait. A füleki Kovosmalt vállalati pártbizottságának és párt- szervezetei bizottságainak mélyrehatóbban és rendszeresebben ki kell használniuk a fenti ismereteket. A gazdasági bizottságot rendszeresebben be kell vonni a pártszer- vek tanácskozása anyagainak előkészítésébe a kollektív bölcsesség teljesebb kihasz- nánása érdekében. Az ellenőrzési jog érvényesítésének hatékonyságát konkrét elemzésekkel, e problémáknak a pártszervezetek tanácskozásain való felvetésével szükséges fokozni. A gazdasági feladatok álalános teljesítéséről tett jelentések — még ha havonta rendszeresen meg is vitatják őket — csak általános képet nyújtanak, s nem teszik lehetővé a pártszervezetek számára, hogy mélyebben behatolhassanak az egyes problémákba, s az egyes területeken feltárják a tartalékokat. A Kovosmaltban az üzemi pártbizottságnak és az alapszervezetek bizottságainak tehát az ellenőrzési jog érvényesítésében el kell mélyíteniük tevékenységüket. A TAGGYŰLÉSEKEN, a vitában és a megvitatott anyagokban egyaránt hiányzott a konkrét kritika. A rossz minőségű munka és egyéb fogyatékosságok okozói mindig és mindenütt konkrét személyek. Nem elég, ha velük szemben csak az általános bírálatot alkalmazzuk. Bármi- I lyen fogyatékosság okozója ellen mindig konkrétan, elv- hűen, a CSKP KB 1974. évi novemberi plenáris ülése határozatainak értelmében kell eljárni. Az alapszervezetek bizottságainak emellett az általános bírálatot is az „Elvek“ értelmében kell megoldaniuk. A Kovosmaltban az üzemi pártbizottságnak még jobban fokoznia kell az ellenőrzési jog hatékonyságát, magasabb színvonalra kell emelnie szervezési munkáját és támogatnia kell a vezető gazdasági dolgozókat. A formális eljárás elleni küzdelem legbeváltabb eszköze a határozatok következetes, igényes teljesítése, ennek ellenőrzése, az egyes párttagok konkrét feladatainak teljesítése. Hatásos, ha ezeket a taggyűlésen értékelik. Ez a módszer egyben serkentően hat azokra, akik a feladatok teljesítésében lemaradtak. A füleki Kovosmalt párt- szervezeteinek problémáit megvitatták a losonci (Lučenec) jáfási pártbizottság elnökségen. Az ismereteket felhasználták arra, hogy a járás más vállalataiban és üzemeiben fokozzák az ellenőrzési jog alkalmazásának hatékonyságát. A vállalat gazdasági problémáit a szakágazat keretében a felsőbb szervekben vitatták meg. Ezek konkrét intézkedéseket tettek a fogyatékosságok kiküszöbölésére, a gazdasági vezetőség konkrét támogatására. A VÁLLALAT VEZETŐ GAZ DASÄG1 DOLGOZÓI kidolgozták az 1977-es év konszolidációs tervét. Ehhez kapcsolódnak a pártszervezetek politikai-szervezési intézkedései, melyek célja a vállalat gazdasági vezetőségének nyújtandó konkrét segítség. Az ellenőrzés óta aránylag rövid idő telt el. A vállalat problémái azonban igen bonyolultak, felszámolásuk több időt vesz igénybe. A vállalat vezető dolgozói, de a pártalapszervezetek tisztségviselői is tudatosítják a helyzet komolyságát, melynek megoldása erélyes eljárást követel, hisz a cél az, hogy megalapozzák az 1978. évi állami tervfeladatok teljesítését. Ehhez még kell nverniük, a dolgozók teljes támogatását. » BENKOVICS TOZSRF, az SZLKP KERB dolgozója i
