Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-06 / 337. szám, kedd

j> ri á d V G Z 61 ő Amikor legutóbb a Revúcai Háncstextilgyár (LYKOTEX) 1- es számú üzemében jártam, fel­hívták figyelmemet a többség­ben levő nődolgozók példás helytállására, munkaszerete­tére. Gregor Petr ášt ól, az üzem igazgatójától kapott tájékozta­tó alapján sok, példásan dol­gozó nő, szocialista munkabri- gádvezető nevével ismerkedtem meg. Végül is egy huszonkilenc tagú szocialista munkabrigádra, illetve annak vezetőjére, Alž­beta Kelichovára esett a vá­lasztás. Az üzem igazgatója elmond­ta róla, hogy Vernárból szár­mazik, az üzemben 1963 óta dolgozik. .Kezdetben a fonal­gyártó részleg munkásnője volt, majd hat évvel később, az akkor létesített szövődében, csévézőként kezdett dolgozni, 1972 óta pedig a fonalraktár kezelője. — Kelicliová kétségtelenül, üzemünk egyik legjobb dolgo­zója — folytatja az igazgató. — Példás szorgalommal, áldo­zatkészen, teljesíti feladatait. 1971-ben „A vállalat legjobb dolgozója“, majd röviddel ez­után „A SLOVAKOTEX legjobb dolgozója“ címmel tüntették ki. Mindannyiunk véleménye szerint, teljesen megérdemel­ten. Többfajta munkához, mun­kafolyamathoz ért, ezért min­dig 1 készségesen elvállalja azoknak a munkatársaknak a tennivalóit, akik betegség miatt kimaradnak. De saját feladatát ilyen esetekben is teljesíti. Ve­zetője egy 29 tagú — ebből 22 nő — szocialista munkabri­gádnak, amely irányításával kimagasló teljesítményeket ér VÖRÖS SZEGFŰVEL Imelyen (Imeľ) a Vöröske­reszt az egyik legtevékenyebb tömegszervezetek közé tartozik. 270 tagot számlál. Az évzáró gyűlésen a művelődési házban minden szék gazdára talált. A gyűlésen 37 önkéntes véradót vörös szegfűvel és könyvvel köszöntöttek. A faluban 120 önkéntes véradó van, s számuk minden évben szaporodik. Ezért a szervezet már több di­csérő oklevelet kapott. Az el­RAGYIL ETEL (kulik] KÜLÖNBÖZŐ B. A.: Ogy tűnik, hogy nagy­nénje a kérdéses ház tulajdono­sa és valószínűleg kezében van — vagy a bíróságon beszerez­heti — a vagyonközösség meg­szüntetéséről szóló döntést (íté­let vagy bírósági egyezség). Ennek alapján a Földmérési és Térképészeti Hivatalnál (Stre­disko Geodézie a kartografie, Rožňava) tulajdonlapot kérhet. Ajánljuk, hogy nagynénije for­duljon az ügyre vonatkozó ira­taival Rozsnyón (Rožňava) az ügyvédi tanácsadó irodához. A nénit gondozó rokon nem kérheti a gondozás alapján sa­ját nyugdíjának felemelését, legfeljebb a nagynéni kérheti romlott egészségi állapotának alapján a jnb szociális osztá­lyán a magatehetetlenségi pót­lékot (zvýšenie dôchodku pre bezvládnosť podľa § 47. zák. č. 121.). Ennek összege a ma­gatehetetlenség mértéke szerint havi 200—400 korona. S. A.: A kérdéses garázsok — az épületek — az Önök tu­lajdonát képezik. A fizetett te­lekbérlet összegének helyessé­gét esetleg a jnb vizsgálhatná felül. Mint végleges megoldás esetleg számításba jöhetne (ha a beépített telekrésze megvé­tele nem lenne elérhető szer­ződéssel) a kérdéses telekrész kisajátítása az 1976/50 sz. épí­tésügyi törvény 108. §-ának 2. bek. g) pontja alapján annak érdekében, hogy megteremtsék az építmény használatának ren­des feltételeit. A kisajátításra a városi nemzeti bizottság len­ne illetékes. Kisajátítás eseté­ben az 1969/47 sz. hirdetmény szerint egyszeri kártérítést kel­lene majd fizetniük a vnb-nak, mely a kártalanítást a tulajdo­nosnak juttatja. Nagyéni jeligére: Az átköltö­zés a közeli rokonokhoz csak áttelepülés alapján lenne lehet­séges. Ebben az esetben azon­ban itteni lakásukat tartani nem tudnák. Csak újabb vissza­település alapján tudnának visszatérni. Az esetleges átte- lepüléshez az első iratot a ma­gyarországi rokonnak kell be­szereznie az ottani tanács előtt tett eltartási nyilatkozattal. Ez­után a Magyar Népköztársaság, FőkonZulátusa. Bratislava, Pa- Jistady 54. hivataltól kérjenek tájékoztatót és űrlapokat. M-né: Elhunyt férje után fe­le-fele arányban az apósával együtt örököl. A hagyaték tár­gya a fél ház, a másik fele a már korábbi ajándékozás címén az ön tulajdonát képezi, vala­mint a házasság alatt szerzett ingóságok fele. A másik fele Önt a házastársak osztatlan kö­zös tulajdonából járó tulajdon- rész címén és nem öröklés cí­m én illeti meg. Ezek szerint öröklés címén a házból ön és ap-ósa negyed-negyed részt, az ingóságokból szintén negyed-ne­gyed részt örökölnek. M. M.: Ha az örökség letár- gyalása után újabb, a hagyaték­ba tartozó vagyontárgy válik ismeretessé, valamelyikük in­dítványára ezekről a vagyon­tárgyakról a jegyzői eljárásról szóló 1963/95 sz. törvény 47. §-a értelmében az állami jegy- zőség dönt. Számolnia kell az­zal is, hogy a kérdéses tárgyak­ból édesapját az osztatlan kö­zös vagyonból őt megillető tu­lajdonrész címén felenész illeti meg, csupán a másik felerész képezné az örökséget, amelyből önnek felerész, tehát az egész­ből negyedrész iár. Rovnice feligére: A családi ház kisajátítása, vagy felvásár­lása esetében csak akkor jut­tat a nemzeti bizottság „csere­ingatlant“, ha van tulajdonában ilyen. Egyébként erre a törvény alapján kötelezni nem lehet. Ha szülei nem tudnának hova költözni, a nemzeti bizottság köteles részükre pótlakást jut­tatni, de nem tulajdonba, ha­nem lakbérleti viszonyba. K. M.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó Irataival for­duljon ügyvédhez, aki megsür­getné az osztatlan közös tulaj­donuk megosztása iránti bíró­sági eljárást. Valószínű, hogy a lakásügyekben is tudna segíteni azzal, hogy indítványt adnának be: lakásukat a bíróság Önnek juttassa pótlakás nyújtásának kötelezettsége nélkül, mivel volt férjének van még egy la­kása. MUNKAJOG K. I.: A bérrendszer ésszerű­sítése kapcsán kiadott hirdet­mények értelmében a vállalat vezetője azoknak a dolgozók­nak esetében, akiknek hosszú szakgyakorlata van, elengedhe­ti a szakműveltség minősítési feltételét, pl. a hosszabb ideig tartó tanfolyamot vagy iskolá­zást, de nem engedheti el ezt a feltételt abban az esetben, ha a tanfolyamok, iskolázások hivatalos vizsgák letételével járnak együtt. Bácsijának ese­te is ilyen. Jó munkája eseté­ben személyi értékeléssel érhet­ne el kedvezőbb munkabért. Nevezett ismerőse ugyan 54. életévének elésérével már elér­te az öregségi nyugdíj korha­tárát, azonban nem teljesítet­te a 25 beszámítható ledolgo­zott munkaév, vagy beszámít­ható pótidő feltételét és mun­kaviszonyát is két évnél sokkal régebben hagyta abba. A ledol­gozott 11 évét és 3 gyermeke felnevelésével szerzett 6—9 évet (nem tudjuk, a gyermekek születése között mennyi év telt el) akkor tudná felhasználni, ha legalább három évet ledol­gozna és így a több mint 5 éve tartó megszakítás az 1975/121 sz. nyugdíjtörvény 13. §-ának 1. bek. szerint nem járna a le­dolgozott, vagy pótidő elvesz­tésével. Ha ismerőse még 3 évet ledolgozna, 60. életéve el­érésével megszervezné a nők aránylagos öregségi nyugdíjának eléréséhez előírt 20 elismerhető évet, és igényt szerezhetne aránylagos öregségi nyugdíjra. Ajánlatos lenne 5 év ledolgo­zása is, hogy havi átlagkerese­tét az utolsó 5 év átlagából kedvezőbb összegljen állapít­hassák meg. P. I.: A fizetés mindig a vég­zett munka jellege, mennyisége, minősége stb. szerint jár. Fel­tételezhető, hogy alapfizetése az iskolák összevonása után sem változik, de a különböző pótlékokra akkor lesz igénye, ha azok feltételeit az új beosz­tásban is teljesíti. A szolgálati lakás használati jogának megszüntetését az épü­letet kezelő hnb vagy jnb a járásbíróságon a Polgári Tör­vénykönyv 184. §-ának a) pontja értelmében akkor indít­ványozhatja, ha arra más dol­g ozója számára van sürgősen szüksége és Ön már nem az ő dolgozójuk. A lakásból csak akkor lenne köteles kiköltöz­ködni a Polgári Törvénykönyv 186. §-a értelmében, ha a nem­zeti bizottság jogerős végzéssel megfelelő pótlakást, vagy pótel­helyezést utalt ki. A már idé­zett 184. § a) pontja értelmé­ben a bíróság kötelezheti a la­káshasználati jog megszünteté­siét indítványozó szervezetet a költözködési költségek megfize­tésére. Brigádosok: Az állami gazda­ságok munkaidő-elosztása rend­szerint a kollektív szerződés, vagy a vállalat kötelező intéz­kedése szerint a nyári és a téli időszakban eltérő. Ezért levele alapján nem lehet megállapíta­ni, hogy túlórái munkáról volt-e szó. A többi kérdést is csak az erre vonatkozó előírá­sok ismeretében lehetne meg­válaszolni. Ajánljuk, hogy a szakszervezeti üzemi bizottság elnökénél, vagy a bérbizottság elnökénél érdeklődjenek a munkaidő elosztásának rend­iéről. Valószínű, hogy az emlí­tett előírások adnak választ ezekre a kérdésekre. Az emlí­tett előírások alapján az üzem érdekében a vállalat vezetősé­ge eltérően is elrendelhet túl­munkát. A túlmunka elmulasz­tása ugyan nem abszencia, de a munkafegyelem megsértését jelentheti. E gyik olvasónk úgy vélte, hogy munkahelyén nem törődnek a kollektív szer­ződésben meghatározott módon a dolgozók munkaruhával, se­gédeszközökkel való ellátásá­val, nem tartják fontosnak a munkakörülmények javítását, így került sor arra, hogy a Palárikovói Nagyhizlalda igaz­gatóságán Juraj Boťanský elv- társ, a szakszervezeti bizottság elnöke közreműködésével tájé­koztatást kértünk az illetéke­sektől a kollektív szerződésben meghatározott feladatok teljesí­téséről. Pontos kimutatást kap­tunk,- mely szerint az igazgató­ság évente 1,6 millió koronát fordít a dolgozók munkakörül­ményeinek javítására. A kimu­tatás szűkszavú, nem értékel, tényeket, adatokat közöl, de azok alapján Ladislav Palacký, az igazgatóság munkavédelmi felelőse részletes magyarázatot adott. Elmondta, hogy ezt az 1,6 millió koronát 952 dolgozó munkakörülményeinek javításá­ra fordítják. Átlagosan egy dol­gozóra 1680 koronát költenek. Munkaruhák vásárlására az idén 279 220 koronát irányoz­tak elő. Az év első felében 183 297 korona értékű munka­ruhát kaptak a dolgozók. A fe­jőknek például egy évi haszná­latra sapka, gumicsizma, fehér köpeny, vagy helyette munka­ruha jár a kollektív szerződés értelmében. Meg is kapták. Az átvételt saját aláírásukkal iga­zolták Csak úgy „találomra“ kikerestük, megnéztük az egyik, a jánosházi (Jánošíkovo) gazdaságban dolgozó fejőnek kiadott juttatásról szóló fel­el. Kelichová még egyéb tiszt­ségeket is ellát, főleg a szak- szervezeti munka terén. Közben megérkezett a bri­gádvezetőnő, Alžbeta Kelichová is. Kijelentette, önmagáról nem kíván beszélni, de a brigád munkájáról szívesen tájékoztat. — Kollektívánk 1971 márciu­sában alakult a CSKP megala­pításának 50. évfordulója tisz­teletére, és rögtön bekapcso­lódott a „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba. Kezdet­ben huszonötén voltunk, majd további néggyel bővült a bri­ngád tagok száma. Hét férfi is dolgozik a brigádunkban, de nincs velük különösebb prob­léma — jegyzi meg mosolyog­va. — Leginkább annak örü­lünk, hogy kollektívánk kez­dettől fogva sikeresen, minden évben 100 százalékon felül tel­jesíti tervét és felajánlásait. Például 1972-ben a terv szá­munkra 1 millió 219 ezer 638 kg fonal előállítását hatá­rozta meg. Ezen felül 12 551 kg fongal gyártását vállaltuk, és végül is 39 364 kg fonalat ké­szítettünk terven felül. Ez a terv 103,3 százalékos teljesíté­sét jelentette. A feladatok év­ről évre növekedtek, ennek el­lenére egy évvel később 113 százalékra, 1974-ben 109,2 szá­zalékra teljesítettük a tervet, tavaly pedig — amikor közel 1,5 millió kg fonalat gyártot­tunk — 106,1 százalékos telje­sítménnyel zártuk az évet. Az eddigi eredmények alapján idén sem vallunk szégyent. A brigádvezetőnő ezzel befe­jezte tájékoztatóját, és vissza- sieitett munkahelyére. Egy-két dolgot viszont még megtudtunk erről a brigádról. ért jó eredmény és a sikeres véradási akciók dr. Ragyil Jó­zsef körzeti orvosnak köszön­hetők. Az önkéntes nővérek idén 96 idős polgárt látogattak meg, valamint a községben levő 16 egészségügyi szekrény­ke feltöltéséről gondoskodtak. Az Októberi Forradalom tiszte­letére 500 órát dolgoztak tár­sadalmi munkában. jegyzést. Tavaly 176,96 korona, az előző évben 148,83 korona értékben kapott munkaruhát. A munkakörülmények megja­vításának másik formája az üzemi étkeztetés, öt évvel ez­előtt naponként 81 dolgozó ét­kezett az üzemi konyha főztjé- ből, az idén már 202 dolgozó. Egy ebéd ára 5,20 korona, melyhez a kollektív szerződés értelmében 3,60 koronás hozzá­járulást fizet a munkaadó, a nagyhizlalda igazgatósága. önként vetődik fel a kérdés: Nem feledkeznek meg erről a tényről a gazdaságok dolgozói? Bizonyára szóra sem érdemes, természetes intézkedésnek tart­ják. Pedig ha jól meggondol­juk. nem is olyan keveset költ erre a nagyhizlalda igazgató­sága. Szűkszavúan, értékelés nélkül közli is a kimutatás, hogy évente hány százezer ko­ronát költ. Illő volna ezt ér­tékelni. Akárcsak azt a tényt, hogy az előbb említett jánosházi gaz­daságban szociális épület áll a dolgozók rendelkezésére. A fe­jők meleg vízzel mosakodhat­nak, zuhanyozhatnak munka­kezdés előtt és a munka vé­geztével. Persze probléma, hogy a villanyfűtésű vízmele­gítő egyszerre nem tud annyi vizet melegíteni, amennyi kívá­natos lenne. Jó és egymást értő beosztással azonban mindenki­nek jut a meleg vízből. Még annak is, aki rendszerint utol­sóként érkezik munkahelyére, és ha késve kezdte a munkát, utolsóként jut a zuhanyozó alá. Persze, a szociális épület üzemeltetésének költségét a kollektív szerződés értelmében Anna Hižnayová, az üzem versenyfelelőse például el­mondta, hogy' a Kelichová ál­tal vezetett brigád a munka­helyen kívül is tevékeny. Több száz órát dolgozott társadalmi munkában a patronált efsz , földjein, s az utóbbi években közel 35 mázsa hulladékpapírt összegyűjtött. Tavaly, a rozsnyói (Rožňava) járás legjobb női kollektívája címért folyó versenyben ez a brigád került az első helyre. A kollektívában példásan helytálló, tapasztalt dolgozók tevékenykednek, akik készsé­gesen segítenek a fiatalabb kol­légáknak. A brigád több tagját megérdemelt kitüntetésben ré­szesítették. A brigádvezetőnőn kívül Mária Meluclxová, Stur- mankinová, Rogožníková bri­gádtagok vállalati, illetve ve- zérigaztatói kitüntetést kaptak. Kelichová brigádja 1975-ben megkapta a szocialista munka- brigád ezüst fokozatát. Igen szívesen tesszük közzé azt is, hogy a brigádtagok egyetlen órát sem mulasztottak igazolat­lanul, és náluk az üzemi bal­eset ismeretlen fogalom. Ezek a tények mindennél jobban bizonyítják, hogy ennek a szocialista munkabrigádnak tagjai Alžbeta Kelichová veze­tésével valóban szocialista módon dolgoznak, s ennek eredményei kézzelfoghatóan megmutatkoznak. Meggyőződésem, hogy a bri- gádvezetőnek — bármennyire szerénykedett is — mindeb­ben nagy érdeme van. a nagyhizlalda igazgatósága fe­dezi. Természetes ez? Termé­szetes bizony! Illő azonban ér­tékelni ezt a tényt, és számon tartani, mint a munkakörülmé­nyek javításának egyik formá­ját. Csak kiragadva a sok közül, egy-két példával szemléltettük, hogy a kollektív szerződés ér­telmében becsülettel teljesíti feladatait az igazgatóság. És a dolgozók? Erre a kérdésre Jozef Svajda elvtárs, a munkaverseny fele­lőse adott választ. A jánosházi gazdaság dolgozóinak felaján­lását idézte: arra kötelezték magukat, hogy ebben az évben 174 740 korona értékkel növe­lik a termelést. Még nincs vé­ge az esztendőnek, a teljesítés értéke 280 012 korona. A tehe­nészetben dolgozók munkasike­re külön is említésre méltói mert a tejtermelés terén 72 000 korona értékű túlteljesítést je­lentettek be felajánlásként, de már 200 százalékon felül tel­jesítették vállalásukat, hiszen 174 882 korona értékkel több tejet termeltek. A jánosházi gazdaság vezetői, Ladislav Mafašovský intéző, Alexander Kukuő zootechnikus, Izsák Ferenc, a pártszervezet elnöke nem titkolják, hogy a szervezés terén milyen a mód­szerük: — Előbb adunk, minden le­hetőt megadunk a jó munká­hoz, utána, persze, joggal kí­vánjuk meg, hogy a munka jó és hatékony legyen. Egyszerű ügy ez. Jó, ha kölcsönösen értik ezt a vezetők és a dolgozók. Jó, ha úgv értelmezik a kollektív szerződés adta logokat és kö­telességeket, hogy azok mind az égvén, mind a közösség bol­dogulását szolgálják. HAJDŰ ANDRÁS Dr. F. J. Egyszerű ügy A kollektív szerződés adta jogokról, kötelességekről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom