Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-03 / 334. szám, szombat

Mozgósítsuk az alkotó erôkei, fokozzuk a források kihasználását (Folytatás az 1. oldalról) összefüggések fontosságára. Már évek óta tart és egyre job­ban elmélyül a tőkés világ sú­lyos gazdasági és politikai vál­sága. Drágulnak különféle nyersanyagok és áruk, amelye­ket kénytelenek vagyunk be­hozni és természetesen ezekért termékeinkkel kell fizetni. Csehszlovákia számára, mint nyersanyagokban szegény és fejlett feldolgozóiparral rendel­kező ország számára ez meg­nehezítette a feltételeket. A polgári közgazdászok és politi­kusok becslései szerint a tő­kés világ válsága — nemcsak a gazdasági válság — a jövő­ben tovább folytatódik és el­mélyül. Tehát a jövő időszak­ban is szembe kell néznünk termékeink eladásával és a nyersanyagok behozatalával kapcsolatos, ebből adódó prob­lémákkal. Az, hogy ilyen bonyolult kö­rülmények közepette is dinami­kusan fejlődik népgazdaságunk, hogy az ipar növekedési üteme az idén a becslés szerint el­éri az 5,7 százalékot, ami több a tervezettnél, hogy állandóan sikerül emelnünk népünk élet- színvonalát és stabilizálnunk a belföldi piacot, mindez az em­berek milliói áldozatkész mun­kájának, pártunk nagy erőfe­szítésének, felelős szerveink tevékenységének jelentős ered­ménye, amely miatt nemzetközi viszonylatban sem kell szé­gyenkeznünk. Mindezt azért említem meg, hogy hangsúlyozzam: a nép­gazdaság dinamikus fejlődésé­nek fenntartása a jövő évek­ben sem lesz könnyű feladat. A jövő évi terv feladatait és céljait, amelyeket ma a Köz­ponti Bizottság elé terjesztet­tünk és amelyeket a Központi Bizottság jóváhagyott, nagyon igényeseknek, de reálisaknak tartjuk. Abból indulunk ki, hogy a csehszlovák népgazda­ságnak egészében véve meg­vannak a szükséges erői és eszközei ahhoz, hogy biztosítsa e feladatok teljesítését. Ezért most az a legfontosabb köte­lességünk, hogy mü-den forrá­sunkat és lehetőségünket moz­gósítsuk a cél elérése érdeké­ben, annak érdekében, hogy népgazdaságunk sikeresen to­vábbfejlődjön, az emberek jól éljenek, és becsületes munká­jukkal mindehhez megteremt­sék a szükséges feltételeket. A mai tanácskozásból azt a fő következtetést vonhatjuk le a XV. pártkongresszus szelle­mében, hogy minden munka- szakaszon az igényesség foko­zásának követelményét kell ér­vényesíteni. Számos konkrét eredmény azt mutatja, hogy a Központi Bizottság irányvonala ezen a téren sikereket eredmé­nyez. Az igényesség követelmé­nyét azonban tovább kell fo­koznunk, más út nincs. Felvetődhet az a kérdés, hon­nan kezdjük ezt, „felülről“ vagy „alulról“. A válasz egy­szerű: az igényesség fokozásá­nak követelménye kivétel nél­kül az irányítás minden szint­jén, tehát a kormányoktól és a minisztériumoktól kezdve, a termelési gazdasági egységeken és a vállalatokon át az üzeme­kig és a műhelyekig, de for­dított sorrendben is érvényes. Nemcsak az állami és a gazda­sági szférára vonatkozik ez a követelmény, hanem a párt, a nemzeti bizottságok és a tár­sadalmi szervezetek tevékeny­ségére is. Mindenkinek magá­ból kell kiindulnia, elsősorban saját problémáival és fogyaté­kosságaival kell szembenéznie. Ha érvényesítjük a fokozott igényesség elvét életünkben, konkrét mindennapos tevékeny­ségünkben a központi szervek­től kezdve az egyes munkahe­lyekig, ha minden munkasza­kaszon tökéletesítjük munkán­kat, és a nép öntudatos mun­kájának hatalmas erejére tá­maszkodunk, akkor nem lehet kétség afelől, hogy a jövő évi terv igényes feladatai teljesít­hetők lesznek. Az Elnökség Jelentése és a vi­ta számos problémára és fo­gyatékosságra mutatott rá. Ezek egyike-másika már hosz- szabb ideje létezik, a többit a fejlődés okozza. Problémák persze mindig lesznek, de min­dig meg kell őket oldanunk, nem szabad elodáznunk a ha­tékony megoldást. Tudjuk pél­dául, hogy a tudományos mű­szaki fejlesztés, a korszerűsí­tés, valamint az új technika kihasználása és érvényesítése terén a dolgok nem úgy ala­kulnak, ahogy szeretnénk. Egy bizonyos idővel ezelőtt megvi­tattuk ezt a helyzetet, és konk­rét határozatot fogadtunk el. E határozat teljesítése azonban nem kielégítő. Mintegy 170 000 dolgozó foglalkozik tudomá­nyos kutatómunkával. Köztük sok a képzett és tehetséges ember. El kell gondolkodni azon, miért, nem érünk el eze­ken a területeken olyan ered­ményeket, amilyeneket szeret­nénk és amilyenekre szüksé­günk van, és mit kell konkré­tan tennünk a javulás érdeké­ben. A közlekedés problémáival kapcsolatban is számos észre­vétel hangzott el. Következete­sen elemezni kell e problémák keletkezésének okait, s haté­kony rövid és hosszú lejáratú intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani a közlekedés helyzetének javítása érdekében. Nem vagyunk teljesen elége­dettek az építőipar idei terv­teljesítésével. Ebben az ágazat­ban is fokozni kell a tervfel­adatok teljesítésére tett erő­feszítéseket. Továbbra is fokozott figyel­met kell szentelnünk az ener­giaellátással kapcsolatos hely­zetnek, törődnünk kell azzal, hogy a tervezett kapacitásokat határidőn belül és a tervben szereplő mutatók szerint üzem­be helyezzék, hogy minél ke­vesebb legyen az üzemzavar, hogy minél gyorsabban elvé­gezzék a berendezések javítá­sát, és hogy szüntelenül töké­letesebbé váljon az irányítás ezen a területen. A párt- és állami szervek­nek, valamint a nemzeti bi­zottságoknak állandóan gondot kell fordítaniuk a kereskede­lem tevékenységének tökélete­sítésére, a CSKP KB 7. ülésén hozott határozatok teljesítésé­re. Számos problémát okoz a kereskedelmi hálózat tevékeny­ségében mutatkozó sok fogya­tékosság, s e munkaterület irá­nyítása „fölülről“. Abból kell kiindulni, hogy nagymértékben a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások tevékenységétől függ a lakosság megelégedett­sége. Általánosan érvényes az a követelmény, hogy minden té­ren következetesan és intenzí­ven kell küzdeni a tervfelada­tok teljesítéséért, energikusan kell harcolni minden visszás­ság és fogyatékosság ellen. Kü­lönféle területek problémái és fogyatékosságai okainak vizs­gálata során azt láthatjuk, hogy a legtöbb ok szubjektív jellegű, főként konkrét embe­rek nem kifogástalan munká­jának a következménye. Ezen mit sem változtat egyeseknek az a gyakori törekvése, hogy e fogyatékosságokat különféle objektív okokra való hivatko­zással kendőzzék. Egyes ese­tekben ezek az objektív okok tényleg negatív következmé­nyekkel járhatnak, semmi eset­re sem szabad azonban mögé­jük rejteni azt, ami az embe­rek és munkájuk hibája. Min­dennemű fogyatékosság, felü­letesség és nemtörődömség el­len vívott harcunknak politi­kai munkánk tartós részévé kell válnia. Ezzed nagyon összefügg a konkrét irányítás kérdése. Ezen a téren bizonyos javulás következett be, de ez a javulás nem tart lépést a feladatok és a társadalmi szükségletek fokozódásával. Foglalkoznak az irányítás szférájára vonat­kozó koncepció és rendszer egyes kérdéseivel, de a legna­gyobb jelentősége a mindenna­pos irányítómunka szüntelen tökéletesítésének, főként a kulcsfontosságú beosztású sze­mélyek munkájának van. Az irányítás egész területén a leg­felsőbb szinttől a legalsóig je­lentős javulást kell elérni, biz­tosítanunk kell a modern fej­lett gazdaság — mert Cseh­szlovákiáé ilyen — mechaniz­musának jobb működését, haté­konyabban kell megelőznünk a különféle zavarokat, és rugal­masabban kell megoldanunk a felvetődött problémákat. Az ed­diginél sokkal Jobban a figye­lem homlokterében kell állniuk a mindennapos irányítómunka minőségével és hatékonyságá­val, a munka stílusa és mód­szerei szüntelen tökéletesítésé­vel, a felelősség és a felada­tok ésszerű megosztásával és a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzésével ösz- szefüggő kérdéseknek. El kell érni, hogy a központi szervek apparátusai munkájának szín­vonala összhangba kerüljön a jelenlegi feladatok színvonalá­val. Az irányítás rendszerében rendkívül fontos szerep hárul a középső láncszemre, a vezér- igazgatóságokra, amelyek nagy­mértékben felelősek a gazda­ságpolitikai feladatok teljesí­tésének biztosításáért és a vál­lalatok kedvező munkakörül­ményeinek megteremtéséért. Reájuk is vonatkozik a foko­zott igényesség és felelősség követelménye, amelyről már szó volt. Az irányító apparátusban sok becsületes és áldozatkész em­ber dolgozik, akik minden ere­jükkel és energiájukkal a fel­adatok teljesítésén fáradoznak. Ezért köszönet jár nekik. Saj­nos, nem mindenki követi pél­dájukat. Sokak munkája nem mindig célozza ésszerűen a döntő kérdések megoldását. Ezen apparátusok munkájában még mindig sok a rutinosság, a bürokratizmus, az alibizmus és az a törekvés, hogy döntés helyett csak elodázzák a prob­lémák megoldását. Ez nem más, mint a politikai opportunizmus megnyilvánulása, ami ellen harcolnunk kell. Aki felelős tisztséget tölt be, nem számít­hat arra, hogy kényelmes lesz az élete. A jövő évi tervfeladatok tel­jesítésének biztosítása szem­pontjából rendkívül jelentős szerepet játszik a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése. Az emberek elkötelezettsége szocialista rendszerünk pótol­hatatlan ereje. A szocialista rendszerben, amely az emberek bizalmán és támogatásán ala­pul, minden feltétel adott ah­hoz, hogy az embereknek az irányításban való részvétele a fejlődés nagy politikai és tár­sadalmi mozgatóerejeként szün­telenül fejlődjön. Ezért semmi­lyen kérdés megoldása során sem elég kizárólag a műszaki és a szervezési szempontokat figyelembe venni, hanem min­dig számolni kell a dolgozók elkötelezettségével is, támogat­ni kell kezdeményezésüket, öt­leteiket, rendszeres politikai munkát kell a körükben végez­ni. Husák elvtárs a továbbiakban a pártélet egyes kérdéseivel foglalkozott, egyrészt a gazda­sági feladatokkal, másrészt az­zal kapcsolatban, hogy nemso­kára sor kerül az évzáró tag­gyűlésekre, a járási és a kerü­leti pártkonferenciákra, ame­lyek fontos eseményt jelente­nek a párt és a társadalom életében. Nagyon örvendetes pártunk mennyiségi és minőségi fejlő­dése. Október elsején tagjainak és tagjelöltjeinek a száma 1 451202 volt. Az idei év első kilenc hónapjában a tagjelöl­tek száma 56 763-mal növeke­dett, 71 százalékuk a munkás­ság és a szövetkezeti paraszt­ság soraiból került ki. Ez pozi­tív fejlődési irányzat, amely megfiatalítja pártunkat, erősí­ti munkűsmagvát és az anyagi termelésben dolgozó párttagok számarányát. Ez is mutatja, mennyire jelentős a kommunis­ták serege hazánkban és meny­nyire fontos, hogy sikeresen megvalósítsuk a kongresszusi irányelveket és a Központi Bi­zottság határozatait. Elmondhatjuk, hogy pártunk szilárd, eszmeileg és szervezé- sileg egységes, hogy a párt- szervezetek, valamint a járási és a kerületi pártszervek jó munkát végeznek. Különben nem értük volna el azokat az eredményeket, amelyekről be­széltünk. A párt munkáját azonban rendszeresen tökélete­síteni kell, erre kell törekedni az évzáró taggyűléseket és a pártkonferenciákat megelőző időszakban is. Arra törekszünk, hogy az évzáró taggyűlések ne csak szokványos tanácsko­zások legyenek, hanem színvo­naluk megfeleljen azoknak a növekvő igényeknek, amelye­ket a társadalmi fejlődés tá­maszt a párttal szemben, s an­nak is figyelmet kell szentelni, hogy a Központi Bizottság ha­tározatai gyorsabban és rugal­masabban eljussanak az alap­szervezetekhez, hogy ezeket a határozatokat saját hatásköré­ben minden pártszervezet kez- deményezően valóra váltsa. Az évzáró taggyűlések előtt ismét jó lesz tudatosítani: nem­csak az a fontos, hogy helyes határozatokat hozzanak, hanem főként az, hogy ezek a határo­zatok ne csak papíron maradja­nak, hanem megvalósítsák őket a gyakorlatban. Arra kell töre­kednünk, hogy minden párttag nagy aktivitást fejtsen ki és te­vékenyen részt vegyen a párt- politika formálásában és valóra váltásában. Ez megköveteli, hogy rendszeres munkát végez­zenek az emberek körében, hogy a párttagokat konkrét fel­adatokkal bízzák meg. E fela­datok teljesítését ellenőrizni kell, s mindezzel fokozni kell az alapszervezetek végrehajtó­képességét. A gazdasági kérdéseket meg­vitatva az évzáró taggyűlések­nek foglalkozniuk kell a mai plenáris ülés határozatainak, a jövő évi terv konkrét feladatai­nak megvalósításával. A kommunistáknak minden munkahelyen meg kell vitatni­uk, mit tegyenek az egyszerű párttagoktól kezdve az igazga­tóig a kommunisták a tervfela­datok teljesítése érdekében. Ez megköveteli a párt vezető és el­lenőrző szerepének érvényesíté­sével kapcsolatos módszerek szüntelen tökéletesítését. A pártszervezet nem érthet auto­matikusan mindenben egyet a gazdasági vezetőséggel, hanem önállóan kell elemeznie a prob­lémákat, és el kell döntenie, mi helyes és mi nem helyes. Teljes mértékben támogatnia kell a vezető dolgozók prog­resszív erőfeszítéseit, igényes magatartását, bírálnia kell a fo­gyatékosságokat és követelnie felszámolásukat. Az évzáró tag­gyűléseken nyíltan kell beszél­ni arról, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe minden szervezet konkrét körülményei között. Az alapszervezeteknek az év­záró taggyűlések előkészítésé­hez nyújtott segítség terén kulcsfontosságú szerep hárul a járási pártbizottságokra. A ke­rületi és a járási pártbizottsá­goknak behatóan kell foglal­kozniuk azzal, hogyan lehetne még több segítséget nyújtani az alapszervezeteknek. Ezen a té­ren már sokat elértünk, de az új szükségletek megkövetelik, hogy még többet tegyünk. A párt soraiba sok fiatal ke­rül. Rendszeresen foglalkozni kell velük, felelősségre kell őket tanítani, nem szabad fél­ni attól, hogy a fiatal, jól kép­zett embert felelős tisztég be­töltésével bízzuk meg. A párt- szervezeteknek ügyelniük kell arra, hogy megfelelő teret ad­janak a rátermett, jól képzett fiataloknak. Intenzíven kell fog­lalkozni azokkal a fiatalokkal, akik csak néhány éve tagjai a pártnak. A párttagok több mint 25 százaléka fiatal, és a körük­ben végzett munkától függ, ho­gyan használjuk fel ezt a nagy potenciális erőt a pártpolitika megvalósítására a jelenben, sőt még inkább a jövőben. Nem kell külön hangsúlyoz­nom, mennyire fontos az alap­szervezetek tömegpolitikai mun­kája, a kommunistáknak a szak- szervezetekben, a SZISZ-ben és más szervezetekben végzett azon munkája, amely politikánk megmagyarázásával és az em­berek bizalmának megnyerésé­vel kapcsolatos. Pártunk becsü­letes politikát követ, s ezt dol­gozóink saját tapasztalatukból jól tudják. A kádermunkának a jelenlegi időszakban nagy jelentősége van. Ennek a pártmunka min­den területén a jövőben jóval nagyobb figyelmet fogunk szen­telni. A párt kádermunkájának lényege az, hogy a párthoz hű, a szocializmus ügye iránt oda­adó, rátermett, tehetséges, dol­gos és becsületes embereket válogassunk ki, és a megfelelő beosztásokba helyezzük őket. Ezeket az elveket nagyobb kö­vetkezetességgel kell a gyakor­latban érvényesítenünk. Ahogy az embereket a tisztségekbe be­osztjuk, olyan sikeres a mun­kánk. Ezért az évzáró taggyűlé­seken és a konferenciákon nagy gondot kell fordítani arra, hogy megteremtsük a feladatok tel­jesítésének káderfeltételeit, ká- derszempontból megszilárdítsuk az irányítás összes láncszemét az alapszervezetektől kezdve fölfelé annak érdekében, hogy a párt még akcióképesebb le­gyen a reánk váró jelentős fel­adatok teljesítése során. Szükséges, hogy a pártszer­vek az alapszervezetektől kezd­ve. az összes kommunista aktív küzdelmet vívjon a XV. párt- kongresszus határozatainak megvalósításáért, a Központi Bizottság határozatainak teljesí­téséért, a pártpolitikának való­ra váltásáért, megküzd jenek a felületességgel, a közömbösség­gel, a negatív jelenségekkel. Szem előtt kell tartanunk, hogy pártunk harcos pártként jött létre, ma is az, és harcos párt­nak kell maradnia, mert ezt kö­vetelik meg azok a nagy célok, amelyeket kitűz a nép jólétéért vívott küzdelemben. Minden kommunistának a munkásosz­tály s a nép nagy eszméiért, a dolgozók jogaiért, szabadságá­ért és boldogságáért küzdő har­cosnak kell lennie. Ha értékeljük, egészében vé­ve milyen eredményeket értünk el — mondotta végezetül Hu­sák elvtárs —, megállapíthat­juk, hogy a gazdaság fejleszté­sében és más területeken vég­zett idei munkánk jó volt. Pár­tunk erejébe vetett bizalommal, népünk támogatásával, bizton­ságérzettel és kedvező távla­tokkal kezdjük majd meg az új esztendőt még akkor is, ha körülményeink bonyolultabbak; szilárd elhatározásunk, hogy minden erőnkkel a XV. párt- kongresszuson kitűzött felada­tok sikeres teljesítésén fára­dozunk. ÜLÉST TARTOTT A CSKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGA (ČSTK) — Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának rész­vételével megtartotta nyolcadik ülését csütörtökön Prágában a CSKP Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottsága. Mivel Miloš Jakeš elvtársat megválasztották a CSKP KB Elnökségének póttagjává és a Központi Bizottság titkárává, a bizottság felmentette őt a CSKP KERB elnökének és tag­jának tisztsége alól. Köszöne­tét mondott Miloš Jakeš elv­társnak sikeres munkájáért. A CSKP KERB elnökévé Miroslav Capka elvtársat választotta meg. Gustáv Husák elvtárs beszé­dében nagyra értékelte a bi­zottság pártunk politikája meg­valósításában betöltött szere­pét, és kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy a bizott­ság továbbra is teljesíteni fog­ja küldetését. Egyúttal nagyra értékelte Miloš Jakeš elvtárs­nak a CSKP KERB elnöki tiszt­ségében végzett sokéves ter­mékeny munkáját, és jelentős hozzájárulását a párt tevékeny­ségéhez. ÜLÉSEZETT AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK NEMZETI TANÁCSA (ČSTK) — Ján Gregor mi­niszterelnök-helyettes vezetésé­vel ülést tartott tegnap Brati­slavában a SZSZK kormányá­nak Nemzetiségi Tanácsa. A tanács megvitatta a SZSZK Belügyminisztériumának Jelen­tését a nemzetiségek nyelvének érvényesítéséről a nemzeti bi­zottságokkal való hivatalos érintkezésben a nemzetiségek által lakott területeken. A tanács ezután megvitatta a SZSZK Kulturális Minisztériu­mának, a CSEMADOK, és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége tevékenységéről, valamint a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Nemzetiségku­tatási Bizottsága munkájáról szóló jelentését. 1977. XII. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom