Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-02 / 333. szám, péntek

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSE 1978. ÉVI LEGFONTOSABB FELADATAIRÓL (Folytatás az 5. oldalról) forgalmat, és túlteljesítjük uz árukivitelt a szocialista orszá­gokba, de ßz ötéves teryidő- szak első két évében nem tel­jesítjük a tőkésországokba irá nyaló kivitelt, elsősorban ami a gépeket és berendezéseket il­leti. 1976—1977-ben kb. 6 mil­liárd koronával nagyobb összeg­gel terheltük meg gazdaságun­kat, mint amennyit az ötéves terv előirányzott a rosszabb me­zőgazdasági termés következ­tében. Ez természetesen devi­zahelyzetünkben is megnyilvá­nult. E hatás fokozatos enyhítése érdekében az 1978. évi terv a kivitel gyorsabb növelését irá­nyozza elő (a kivitelt 7,9 szá­zalékkal, a behozatalt 6,5 szá­zalékkal), elsősorban a tőkés- országok viszonylatában. E fel­adat teljesítése gyakorlatilag az összes ágazatra hárul a kivi­teli feladatok, illetve a beho­zatalban megnyilvánuló követ­kezetes takarékosság révén. A 6. ötéves terv koncepciójá­val összhangban a kivitel növe­lésének fő tényezője a gépipar, amelynek feladatai 1978 ban 10.9 százalékkal lesznek na­gyobbak a szocialista orszá­gokkal, és 18,8 százalékkal a nem szocialista országokkal szemben. A XV. kongresszus, és első­sorban a CSKP KB 3. ülése ha­tározatainak megvalósítása gépipari termékeink exportké­pességének fokozását illetően nem olyan ütemű, ahogyan azt gazdaságunk stabil fejlődésé­nek szükségletei megkövetelik. Nemcsak a kiviteli feladatok teljesítéséről van szó, egyúttal meg kell követelnünk a szi­gorú fegyelmet a behozatal fel­adatainak és limitjeinek meg­tartásával. így például nem tűrhetjük meg továbbra azt a gyakorlatot, hogy a kiemelt be­hozatali feladatokat nem a ter­vezett összegekből fedezik, és utólagosan devizaösszegeket követelnek. A 6. ötéves terv céljainak teljesítése a külső gazdasági kapcsolatokban, valamint a to­vábbi ötéves tervidőszakba va­ló folyamatos áttérés biztosítá­sa elképzelhetetlen a szocialis­ta gazdasági Integrációban va­ló részvételünk elmélyítése, el­sősorban pedig gazdaságunk és a Szovjetunió gazdasága közti kapcsolat megszilárdítása nél­kül. Ez azt jelenti, hogv már ezekben az években fokozato­san érvényesítenünk keli a KGST-országok közös gazdasá­gi politikaiját az anyagi terme­lés kulcsfontosságú szakaszain, ezt tükröznie kell a gazdasági együttműködés hosszú lejáratú célprogramjainak, valamint a szakosítás és a kooperáció két­oldalú vagy sokoldalú prog­ramjainak. A hatékony kivitel növelése számunkra létfontosságú felié­től a gazdaság további dinami- Ipus fejlődése és a lakosság életszínvonalának emelése szempontjából. Ezt tudatosíta­niuk kell a termelőknek, a konstruktőröknek, vagyis min­denkinek, aki hozzájárulhat ezen a téren a feladatok telje­sítéséhez. Az egyenletes tervteljesítés a népgazdaság folyamatos fejlődésének feltétele Elv társak! Az 1978. évi terv és egyenle­tes teljesítése valamennyi vál­lalatban hozzájárul ahhoz, hogy megteremtsük a feltétele­ket az egész 6. ötéves terv fő céljának és alapvető feladatai­nak teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a népgazdaság 1980 ban Is folyamatosan fej­lődjön. A CSKP KB Elnöksége, a szövetségi és a nemzeti kor­mányok ezért az 1978. évi terv előkészítése és megvitatása során elsőrendű figyelmet szenteltek annak, hogv a ko-. vetkező években hogyan konk­retizáljuk a feladatokat. Ter­mészetes, hogy a figyelem az ismert régebbi problémákra összpontosult. Ezek nem oldha­tók meg egy év alatt, néme­lyek közülük egy ötéves terv­időszakban sem. Szükséges azonban és lehetséges is, hogy már 1978-ban és 1979-ben is jelentős előrehaladást érjünk el. Ogy döntöttünk, hogy az 1978. évi terv javaslatával egy­időben jóváhagyjuk az 1979. évi terv kidolgozásának irány­elveit. Ezzel akarjuk biztosíta­ni az egész tervező folyamat folyamatosságát, de főleg több időt akarunk adni az irányító szerveknek a jő minőségű évi tervek kidolgozására és jobb előkészítésére. Ezzel megterem­tettük a feltételeket a szállí­tói—megrendelői kapcsolatok jobb tisztázásához, a termelés és az építés előkészítése mű­szaki-szervezési feltételeinek megteremtéséhez a termelés szükséges strukturális változá­saival összhangban. Az irányvonal a 6. ötéves terv 1979. évi feladataiból in­dul ki, s ezeket az eddigi fej­lődés, valamint az 1978. évi terv alapján konkretizálja. Az építkezési beruházásokban meg­határozták az 1980. évi felada­tokat is. Az 1979. évi terv kidolgozá­sának irányvonalai alapjában azonosak, mint 1978-ban, mi­közben a. dinamika meggyorsí­tására törekszünk. Ezért 1979- ben a nemzeti jövedelem mint­egy 5 százalékos, az ipari tér melés 5,4 százalékos, a beruhá­zások több mint 6 százalékos növekedésére és a munkater­melékenység gyorsabb növeke­désére számítunk. A források kialakítása tervezett ütemével összhangban az irányelv számít a személyi fogyasztás növeke­dési ütemének bizonyos gyor­sulására is. Az iparban újból a legnagyobb ütemben a gép­ipari termelés növekszik (kb. 8,4 százalék). Ez az iparág döntő mértékben járul hozzá a kivitel növeléséhez. A hazai piac szükségleteivel összhang­ban számítunk a közszükségleti ipar termelésének további nö­vekedésével (több mint 5 szá­zalékkal). Javítani kell a tü- zelőanyag-eneregtikai helyzetet, elsősorban a Makszim Gorkij Bánya üzemeltetésének megja­vításával, az orenburgi gázve­zeték építésének befejezésével, a Chvaleticei és a Dalešieei Vlllnnyerőmű üzembe helyezé­sével kapcsolatban. Tovább kell tökéletesíteni a tervezést Elvtársak! Az ötéves tervidőszak első két évében nem teljesítettünk egyes mutatókat, amelyek a gazdasági fejlődés hatékonysá­gának növekedését jellemzik. Különösen figyelmeztető, hogy nem teljesítjük az anyagi költ­ségek tervét. Gyakorlatilag min­denütt vannak kiaknázható tar­talékaink. így például az ipar­ban a munkaidő kihasználtsága az 5. ötéves tervidőszak utolsó éveinek szintjén maradt, tovább csökken a műszakszám, és az állóeszközök hatékonysága 1977-ben csaknem 5 százalék­kal alacsonyabb lesz, mint 1975-ben. A tudomány és a technika nagyobb mértékű és gyorsabb érvényesítése dönt nagymérték­ben arról, milyen lesz a társa­dalmi termelés hatékonysága, milyen gyors lesz a termékfel­újítás, hogyan tudunk helytáll­ni a nemzetközi konkurenciá­ban. Ezt tartotta szem előtt a CSKP XV. kongresszusának ha­tározata is. Ezen a téren az eredmények nem mindig kielé- gítőek. Továbbra is meghosz- szabbodik a tudomány és a fejlődés eredményei életbe lép­tetésének ideje, ami természe­tesen népgazdasági károkat okoz. Az elemzések azt mutat­ják, hogy többnyire nincs szó objektív és leküzdhetetlen aka­dályokról. Szükséges, hogy az irányítás minden szintjén kö­vetkezetesebben egybehangoljuk a műszaki fejlődés terveit a gazdasági tervek megfelelő ré­szeivel, továbbá a műszaki ha­ladás maximális kihasználását a megoldás során. Szükséges, hogy erélyesen megszüntessük annak akadályait, hogv a tudo­mányt és a technikát gyors ütemben érvényesítsük a terme­ié ben. Ezzel kapcsolatiján lob­ban ki kell használni a szo­cialista országokkal folytatott tudományos-műszaki együttmű­ködés lehetőségeit, főleg az együttműködés magasabb for­máit s így a licencvásárlást is. Ugyancsak szükséges, hogy céltudatosabban irányítsuk a kutatási és fejlesztési alap te­vékenységét. Ez az alap, amely mintegy 170 000 dolgozót s eb­ből 47 000 főiskolai végzettségű szakembert foglalkoztat, jelen­tős alkotó erőt képvisel, amely bizonyára jobban is hozzá tud járulni a népgazdaság hatékony fejlődéséhez. Elvtársak! A további időszakban a jobb eredmények elérése érdekében következetesebben meg kell va­lósítanunk a CSKP KB és a kor­mány által meghatározott fela­datokat. A tapasztalat ugyanis az, hogy a határozatokat gyak­ran többé kevésbé formálisan teljesítik s így nem vezetnek a várt eredményekhez. Gyakorla­tilag naponta beszélünk a haté­konyságról, a takarékoskodás­ról, a minőségről és ennek el­lenéne csak olyan előrehaladást értünk el, amely nem elegendő a népgazdaság kitűzött felada­tai és szükségletei szempont­jából. Minden arra vall, hogy a XV. kongnesszus arra vonatkozó kö­vetkeztetése, hogy a fejlődés új igényesebb szakaszába lépünk, miég nem hatolt kellő mérték- l>en a gazdasági apparátus gya­korlati tevékenységébe. A párt- szerveknek és -szervezeteknek ezen a téren lokozott politikai nyomást kell gyakorolniuk. A helyzet megjavításának alapja a tervezés további töké­letesítése (a távlati ötéves és éves terveké). A terveket a termelés fejlesztésének tökéle­tesebb, hatékonyabb és reáli­sabb tárgyi programjai alapján kell összeállítani. Az eddiginél jobban meg kell nyilvánulnia a népgazdasági tervezésnek, mint a szocialista gazdaság irányítása fő eszközé­nek, a tervkidolgozás folyama­tának az irányítás minden szintjén, a gazdasági 6®"jlődés elemzése eszközének, a terv- fetadatok teljesítése, ellenőrzé­se és az intézkedésiek rugalmas mégha tá rozása eszközének. Döntő feladata, hogy meghatá­rozza a szocialista gazdaság bő­vített újratermelése optimális arányait és ütemét. A szocialis­ta gazdaságot a demokratikus centralizmus alapján szervez­zük. Állandóan tökéletesítenünk kell a tervezés módszertanát, tökéletesítenünk kell a gazda­sági ösztönzők rendszerét, javí­tanunk kell a termelési-műsza­ki alap szervezését, javítanunk kell a népgazdaság irányításá­nak minden szintjén a terve­zést. Az említett kérdésekkel az előre meghatározott programok értelmében foglalkozunk, és már számos intézkedést fogana­tosítottunk. Figyelmünket a gazdasági fej­lődés távlati tervének kidolgo­zására összpontosítjuk, arra tö­rekszünk, hogy megszilárdítsuk a folytonosságot a távlati ter­vek és az egyes ötéves tervek között. Megteremtjük a feltéte­leket a terv anyagi és érték- kapcsolatainak tökéletesítésé­hez. Intézkedéseket hozunk az ipari és az építőipari termelés struktúrája és a beruházások­ban, valamint a külkereskede­lemben való alkalmazása közti kapcsolatok megjavítására. A közeljövőben a legfelsőbb párt- és kormányszervek megítélik az anyagi tervezés tökéletesítésére s a szállítói-megrendelői kap­csolatok javítására vonatkozó intézkedéseket. A kormány in­tézkedéseket foganatosított a terv megvalósításában, elsősor­ban a termelés struktúrájában való anyagi érdekeltség fokozá­sára. A tervek és az egész tervezés minőségének javításával szoro­san összefügg az állami s a tervfegyelem megszilárdítása. Ezzel kapcsolatban az egész év folyamán minden szinten fokoz­ni kell a terv stabilitását. Nem értelmezhető mereven. Az élet megkövetelheti, hogy azokban az esetekben, amikor a kitűzött feladatokat hatékonyabban tel jesíthetjük, célszerű változáso­kat haitsunk végre a tervben. Túlságosan sokan kérik az év folyamán minden szinten a terv megváltoztatását, a terv csök­kentésére törekednek, miköz­ben kiemelik az úgynevezett egvre rosszabb hatásokat, köve­telik elismerésüket, és ezeket a tervek megváltoztatásakor túl­ságosan gyakran el is ismerik A jobb hatásokat, amelyekből elegendő van, természetesen elhallgatják, ami összességében ahhoz vezet, hogy spekulálnak a tervvel, módosításával, a ter­vei a valóságos fejlődéshez mó­dosít ják, csökken a tekintélye, nyomást gyakorolnak a társa­dalmi forrásokra és ezáltal csökken a gazdasági fejlődés hatékonysága, és megteremtik a feltételieket a tervfe ladatok könnyebb teljesítéséhez. Ezért fontos feladat az állami végrehajtási terv előkészítésé­nek és lebontásának megjavítá­sa, a szervezetek gazdasági ter­vei kidolgozásának megjavítása, a terv stabilitásának szavatolás* sa és a változtatások engedé­lyezésének megszigorítása. Meg kell javítanunk a vállalatok pénzügyi terveit is, ezeket mindjárt az év elején stabili­zálni kell, fokozni kell a gaz­dasági szervezetek tevékenysé­ge évi elemzéseinek szerepét úgy, hogy ezek ne legyenek formálisak. A vállalatok és a termelési gazdasági egységek munkájának értékelése során jobban kell előtérbe helyezni a terv minőségi mutatóinak tel­jesítésiét s a termelés kihasz­nálását. Következetes kádei munkával az irányítás javításáért Elvtársak! A tervezett feladatokat és célokat csakis azok öntudatos és elkötelezett munkájával tel­jesíthet |ük, akik irányítják tel­jesítésüket és akik kezdemé­nyezőim megvalósítják felada­taikat. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból még egyszer idéz­zem L. I. Brezsnyevnek a Kremlben az Októberi Forrada­lom 60. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésen el­mondott szavait: A jövőbe te­kintve még egy következtetést kell levonnunk. Életünk és a társadalmi fejlődés valamennyi területén egyre nagyobb szere­pet fog játszani az öntudat, a kultúra színvonala, a szovjet emberek állampolgári felelős­ségérzete. Egyik elsőrendű fel­adatunk, hogy az emberekben vágyat ébresszünk magasabb célok elérésére a társadalom jóléte érdekében, s kineveljük bennük az eszmei meggyőző­dést és a munka iránti alkotó viszonyt. Ez jelenti a kommu­nizmusért folytatott harcunk fontos frontját, az ezen a fron­ton elért győzelmeinktől függ egvre inkább országunk gazda­sági és társadalom-politikai fej­lődése. Ezek a gondolatok teljes mér­ték ben ránk is vonatkoznak. Az irányítás megjavítása azt jelenti, hogy következetese« megtartsuk a kádermunka, a káderek kiválasztásának és ne­velésének pártszerű elveit, ami azt jelenti, hogy rendszeresen s céltudatosan dolgozzunk a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésén. Ez azt jelenti, hogy egyúttal szakmailag sok­oldalúan és elsősorban politi­kailag támogassuk azokat, akik a problémák megoldásának szükségszerűségét tudatosítva akarnak irányítani. Tökéletesítenünk kell a konk­rét mindennapi irányító mun­kát, a szakmailag igényes szak­képzett és elsősorban politikai irányítómunkát. Ahol az illeté­kes pártszervek szükségesnek tartiák, nem szabad félnünk a határozott káder intézkedések­től sem. Erőnket a döntő feladatok teljesítésére összpontosítsuk Elvtársak! A CSSZSZK kormányá, vala­mint a CSSZK és az SZSZK kor­mányai az 1978. évi terv és az 1979. évi irányelvek jóváhagyá­sával egyidejűleg intézkedése­ket foganatosítottak, amelyek meghatározzák az 1978. évi terv lebontásának, összeállításának és ellenőrzésének tárgy- és idő­rend jiét és az 1979. évi tervja­vaslat kidolgozását. Az állami terv feladatait ma­radéktalanul le kell bontani, és a terv egyes részeiben biztosí­tani kell a kölcsönös kapcso­latokat, valamint a szükséges anyagi kapcsolatokat. A reszor­toknak, a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak meg kell teremteniük az opti­mális feltételeket ahhoz, hogy az állami terv feladatait konk­rétan lebontsák minden egyes munkahelyre. Az irányelvek korai jóváha­gyása lehetővé teszi minden vállalatnak, termelési-gazdasági egységnek és reszortnak, hogy kidolgozzák az 1979. évi terv- javaslatokat és egyúttal megí­téljék, hogyan teljesítik a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött feladatokat négy év alatt, vagy­is az ötéves tervidőszak na­gyobb részében. A CSKP KB Elnöksége meg van győződve arról, hogy teljes mértékben támogatni fogják az 1978. évi terv igényes céljait és feladatait, valamint az 1979. évi irányelveket. A pártszervek és -szervezetek tevékenységét az állami és gazdasági irányítás és minden kommunista konkrét munkáját az alábbi döntő fela­datok teljesítésére kell össz­pontosítanunk: 1 Maximálisan arra kell tö- • rekednünk, hogy 1978ele­iétől egyenletesen és komple­xen teljesítsük a tervet; 2 abból kell kiindulni, hogy • jövőre a tervfeladatok teljesítésének alapvető feltéte­le az összes tartalék kiaknázá­sa, a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok és a takarmá­nyok gazdaságosabb kihasználá­sa, a termelési alapok jobb ki­használása, a feladatok teljesí­tése jó minőségben és a meg­határozott struktúrában. Ezek a feladatok az iparra és a többi ágazatra — a mezőgazdaságra, az építőiparra, a közlekedésre és az összes többi területre vo­natkoznak; 3 a termelésben a terve- • zett növekedési ütemen kívül teljesíteni és túl kell tel­jesíteni a feladatokat a külföl­di piacra és a hazai piacra irá­nyuló szállítmányoknál, külön figyelmet kell szentelnünk azoknak az ágazatoknak, ame­lyek a legigényesebb feladato­kat teljesítik, vagyis a gépipari kivitelnek, a gépipar, valamint a CSSZK és az SZSZK Ipar­ügyi Minisztériuma által ter­melt közszükségleti cikkek szál­lítmányainak; 4 a külkereskedelemben a • kivitelező vállalatoknak és a külkereskedelmi vállalatok­nak rövid idő alatt megállapo­dást kell kötniük a kiviteli fel­adatokat illetően, s növelni kell a kivitel és a behozatal ha­tékonyságát; 5 az építkezési beruházá- • sokban az összes részt­vevő figyelmét a kapacitások üzembe helyezésének tervezett határidejére összpontosítjuk; azokon a kapacitásokon, ame­lyek már üzemben vannak, hozzunk intézkedéseket a ter­vezett műszaki-gazdasági muta­tók elérésére; 6 a közlekedésben tervsze- • rűen használjuk ki a for­rásokat (a 6. ötéves terv elő­irányzatán túl meghatározott forrásokat is) a folyamatos közlekedés biztosítására, ellen­zi Folytatás a 7. oldalon) új szó 1977. XII. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom