Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-16 / 347. szám, péntek

Kezdeményezésből — jeles Bebizonyítottak: az egészségügyben ts érvényesül a szocialista munkaverseny A Dérer Akadémikus Kórház harmadik belgyógyászati klini­kája lényegében semmiben sem különbözik a kórház többi osz­tályától és mégis... A dr. Ťeofil R. Niederland profeszor vezette kollektíva pél­dásan gondoskodik a betegek­ről, a mindennapi gyakorlatban rugalmasan érvényesítik az or­vostudomány legújabb ismere­teit. Kiváló eredményeikért, a betegek iránti humanizmusukért és a jó kollektív szellem kiala­kításáért már több kitüntetést kaptak. 1959-ben megkapták a szocialista munkabrigád címet és 1974-ben az ezüst fokozatot. Számos további oklevél és ki­tüntetés tanúskodik jó mun­kájukról. Egészségügyünkben a szocialista munkaverseny úttö­rői közé tartoznak. A ma már csaknem 51) tagú kollektíva összhangjának meg­teremtése, szakmai tudásuk szintjének kiegyenlítése megkö­vetelte, hogy valamennyien ál; landóan bővítsék szaktudásukat és politikai ismereteiket Az or­vostudományban fokozottan ér­vényes az az elv, hogy ami ma még jó, holnapra elévülhet. Em­lítsünk meg csak egy adatot: évente mintegy 750 000 oldal­nyi orvosi szakirodalom jelen- nik meg világszerte. Niederland professzort és Fi- íoména Kozárovát, a klinika főnővérét, a szocialista munka­Dr. Teofil R. Niederland pro­fesszor fír. ]án Gvozdják docens • (A szerző felvételei) brigád vezetőjének helyettesét munka közben leptük meg. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszte­letére tett felajánlásuk teljesí­tését értékelték. Meggyőződhet­tünk arról, hogy valóban igé­nyes feladatokat tűztek ki, és ezeket hiánytalanul teljesítet­ték is. Egyébként megalakulá­suk óta minden évben meg­tartják adott szavukat. A kezdet nehéz volt — em­lékezik Niederland professzor. — Már csak azért is, mert so­Filoména Kozúrová fönövér társaival égyült állandóan figyelem­mel kíséri a szakirodalmat kan állították, bogy az egész­ségügyben értelmetlen a szocia­lista verseny bevezetése. De mi kitartottunk, még a válságos években is folytattuk a ver­senyt, amikor a kórházban a többi versenyző kolelktíva szétesett. Brigádunk megalapí­tásakor azt a célt tűztük "ki, hogy kötelességeinken túl is te­gyünk valamit az orvosi ellátás színvonalának emeléséért. Arra törekszünk, hogy a legjobb gyügymódokat és ápolási for­mákat érvényesítsük. Ez meg­követeli, hogy rendszeresen ta­nuljunk, mélyítsük szakismere­teinket. Eleinte ez csak elkép­zelés volt, de ma már egé­szen természetesnek tartjuk. Ilyen jellegű felajánlásokat tet­tünk, miközben nem feledkez­tünk meg a társadalmi élet­ben való részvételről sem. — Eleinte harminchármán voltunk — egészíti ki a tájé­koztatást Filoména Kozárová, aki egyébként jó munkájáért megkapta Az egészségügy pél­dás dolgozója kitüntetést. Ma már 44-en kapcsolódtunk be a szocialista versenybe, s tizen­egy alapító ffig itz arany foko­zatért versenyez. Kik ezek? Niederland professzor, továbbá Éva Brixová, Rastislav Dzúrik, Pavol Kolesár, fán Gvozdják or­vosok, Hermina Bálázóvá kise­gítő, Mária Kaplanová laboráns, Vilma Schrötterová titkárnő, Mária Turzová nővér és jóma­gam. Ugyanis 1966-ban klini­kánkat a Mély úti régi kórház­ból ide helyezték át és ezáltal régi kollektívánk gyakorlatilag szétesett. Űj emberekkel kezd­tünk dolgozni, de fokozatosan meggyőztük őket is céljaink he­lyességéről. Ez eredményeink­ben is megmutatkozott. 1975- beil 19-én kapták meg a bronz fokozatot, egy évvel később to­vábbi heten. Az idén tett és teljesített kö­telezettségvállalások magas fo­kú politikai öntudatról tanús­kodnak. Az 57 ágyas osztályon végzett sokrétű munkán kívül vállalták, hogy újabb véradókat toboroznak, új diagnosztikai és gyógyítási módokat vezetnek be, tovább növelik szakképzett­ségüket, bővítik ideológiai is­mereteiket. Idén összesen 100 órányi előadást tartottak a szovjet orvostudomány eredmé­nyeiről és nagy figyelmet szen­teltek az egészségügyi közép­káderek tapasztalatainak is. A kollektíva jelenleg két kutatási feladatot old meg és további három megoldásában együttmű­ködik más szakemberekkel. Munkájuk szerves részét képe­zik a szakelőadások és a publi­kálás. Ezenkívül Ján Gvozdják, mint kardiológus, a KGST ke­retében is dolgozik, Éva Brixo­vá a Szlovák Hepatólógiai Tár­Rohamosan fejlődik Aki mostanában Perbetére (Pribeta) látogat, új építkezéseket, lakaros családi házakat, középületeket, sőt egész utcasorokat talál. Az új választási program teljesítése keretében befejezik a meg­kezdett vagy elmaradt építkezéseket is. Még idén átadják az 1493 000 korona beruházással épült szolgáltatóházat, melyben férfi és női fodrászat, cipő- és háztartási gépeket javító részleg, szabóság kap helyet. Már működik az új egészségügyi közpunt is, körzeti szakorvosi, gyermek- és fogorvosi, nőgyógyászati ren­delővel s gyógyszertárral. Megkezdték az önsegéllyel épülő óvo­da építését is. Legtöbbet eddig a SZISZ-tagok, a jednota Fogyasz­tási Szövetkezet dolgozói, a Rokkantak Szövetségének tagjai és a helyi efsz dolgozói munkálkodtak az építésénél. Jövő év tava­szán kezdik a ravatalozó építését, valamint két utca közműve­sítését is. Perbetérői tehát elmondhatjuk, hogy a rohamosan fejlődő köz­ségeink közé tartozik . MISÁK RUDOLF saság tudományos titkára, Ras­tislav Dzúrik a Szlovák Kardio- lógiai Társaság elnöke, Pavol Kolesár a Diabetológiai Társa­ság vezetőségének tagja, Teo­fil R. Niederland professzort pedig munkássága elismerése­ként kinevezték az NDK-beli Belgyógyászok Társaságának tiszteletbeli tagjává. Talán említenem sem kell, hogy gyakran közösen látogat­nak meg kulturális és más jel­legű rendezvényeket és a tár­sadalmi munkától sem idegen­kednek. Problémák, nézetelté­rések természetesen nálunk is akadnak, de ezeket közösen, úgymond menet közben oldják meg, ami lehetővé teszi, hogy osztályukon kedvező légkör uralkodjon. Ha összegezni akarjuk az el­mondottakat, röviden megálla­píthatjuk: ez a kollektíva pon­tosan tudja, mit akar, és kitű­zöd céljail tervszerűen meg is valósítja. Mindezt természete­sen elsősorban a betegekért te­szik. Nem közömbös, .az sem, hogy sikerült lerövidíteniük a kezelések általános időtartal­mát és így több beteget tudnak gyógyítani. Egy év alatt 1200 beteget vizsgálnak ki és gyó­gyítanak. Munkásságukat, em- berszeretetüket az a cél vezér­li, hogy minél többen és minél rövidebb idő alatt visszanyer­jék egészségüket. JOZEF SLUKA Kommentáljuk Ne csigatempóban Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít az egész ségügyi hálózat fejlesztésére. Hogy ez az igyekezet nem hozza meg mindig a kívánt eredményeket abban elsősor­ban az építőipar a ludas. Az ötödik ötéves tervidőszakban számos kórház, egészségügyi létesítmény átadásával ma­radtak adósak, ígérve, hogy ezt a lemaradást a hatodik öt­éves tervidőszak éveiben behozzák. „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó“ mondja a régi közmondás. Ezt azonban az építők nem ismerik, vagy nem akarják ismerni. Ez pe­dig nagy kár. Ugyanis a hatodik ötéves terv 800 ágy átadását irányozza elő, vagyis évente átlagban 1600 at. Az építők azonban tavaly csak 1206 kórházi ágyat adtak át rendeltetésének, s az idei év feladatait tíz hónap alatt nsak 50,6 százalékra teljesítették. Az idén végre átadják Trebišov 510 ágyas kórházát, de egy kis szépséghibával. A fertőző és a tüdőosztály pavilon jának átadása „átcsúszik“ a jövő év elejére. A Žilinai Magasépítő Vállalat 410 ágyai bővítené székhelyén a kór házi ágyak számát. Sajnos, a szóban forgó idő alatt évi tervüket csak 44 százalékra teljesítik. Ennek ellenére megvan a lehetőség arra, hogy — ba megemberelik ma­gukat — úgyannyira előkészíthetik az épületeket, hogy a Chirana vállalat szerelői idejében megkezdhessék a béren dezések és műszerek beszerelését. Kilátás van arra is, hogy Topofčanyban és Dudincében az építők megtartják a határidőt. Ha sikerülne teljesíteniük az idei tervfelada tokát, elmondhatnánk, hogy a hatodik ötéves terv első két évét eredményesen zárjuk, ez azonban csak reményt keltő föltételezés. Ismerve az átadással járó nehézségeket, a kollaudálási hibák helyrehozásának elhúzódását, a leg kevésbé sem lehetünk az egészségügyi létesítmények épí lésének ütemtervével elégedettek. Az említett létesítmények során az építők egész évben csigatempóhan dolgoznak, csak az év végén fokozódik az igyekezetük. Ez azonban természetesen nem hozhatja meg a kellő eredményt. Itt az ideje, hogy az illetékesek levonják végre a kellő tanulságot, annál is inkább, mivel a következő években átadasra kijelölt építkezések üteme is igen lassú. Példa ként a Galántai Kórház és Poliklinika épületét hozhatnánk fel, amely 1969 tői épül. Az azóta eltelt időszak alatt az építők a beruházási tervet csak 54 százalékra, az idei évi feladatukat tíz hónap alatt csak 19 százalékra teljesítet ték. Ilyen tempó mellett úgy látszik, hogy tíz év alatt sem tudják befejezni ezt az építkezést, és ez megengedhetetlen, nemcsak azért, mert az említett létesítményre igen nagy szükség lenne, hanem azért is, mert a terv készítésekor meghatározott berendezések egy része akkorra elavul, kor­szerűtlen lesz. Ezt tudatosítani kell a beruházónak és a ki­vitelezőnek egyaránt. Ez a megállapítás vonatkozik Szlovákia egyik legua gyobb, több mint ezer ágyas kórházának az építésére is Košicében, amelyet a Kohóépítő Vállalat épít. Nem való színű az sem, hogy a Magasépítő Vállalat 1970 ben Szlo­vákia fővárosában átadja rendeltetésének a ružinovi lakó­telepen épülő kórházat, mivel évi tervüket nem egészen 20 százalékra teljesítik. Ezzel szemben dicséretes, hogy az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Rozsnyói (Rožňava) Kór ház építői a nehézségek ellenére is tartani tudják az ütem­tervet. Jó volna, ha a lemaradók követnék példájukat, és a csigatempót meg az év végi hajrát mindenütt átgondolt, rendszeres munkamenet váltaná fel. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Idejében forduljunk orvoshoz A betegség olyan jelenség, amelyről nem tudjuk, mely na­pon, mely órában jelentkezik. Néha a vele való küzdelem könnyű és gyors, máskor ne­héz és orvosi beavatkozásra, gyógyszerekre van szükségünk ahhoz, hogy leküzdjük. Vannak azonban olyan betegségek is, melyeket — annak ellenére, hogy a világ kutató orvosai kö­zösen keresik az okát, kezelési módját — még nem sikerült tisztázni. Ezek egyike a rák, vagyis a daganatos megbete­gedés. Jó kezelési eredménye­ket mulattak ki az utóbbi idő­ben a vér, a bőr, a mell, és a női szervek daganatos megbe­tegedéseinél azokban az ese­tekben, amikor a beteg a leg­első gyanús jel felfedezésekor azonnal orvoshoz fordult. Miről is van szó? Ha a be­tegséget idejében felismerik, illetve kezelik, a gyógyítás eredményességének arányszá­ma növekszik. A rosszindulatú daganatos megbetegedéseket egy erődítményhez hasonlíthat­juk, melyet csak lépésről lé­pésre lehet elfoglalni, ledönte­ni, de reménykednünk kell, hogy az emberiség előbb vagy utóbb mégiscsak legyőzi és megszabadul a félelemtől, mely e betegség kísérője. Napjaink­ban még nehéz teljesen meg­szüntetni ezt a félelmet, ha­bár már sokan élnek köztünk olyanok, akik kigyógyultak eb­ből a betegségből. Tehát két ellenség van: a félelem és a ve­szélyes betegség. Erőnket a felvilágosításra kell összponto­sítanunk, mivel csak Szlovákia területén évente 11000 a meg­betegedettek száma, s ennek 3—4-szerese azoknak a száma, akiknél & betegség gyanúja merül fel. Jó sebészeink, nő­gyógyászaink, bel gy óg y ásza i n k, gyermekorvosaink vannak, akik ezen a területen alapos szak­tudást szerezlek. Ehhez még hozzájárulnak az új hatásos gyógyszerek, és a besugárzás­sal való eredményes gyógyke­zelés. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy Szlovákiában éven­te 8000-ey hálnak meg a rossz­indulatú daganatos megbete­gedések következtében. Ezek a lények még fokozzák az embe­rek aggodalmát. De arról már csak kevesen tudnak, hogy a 8000 beteg zöme későn jelent­kezett panaszával orvosánál. Statisztikailag kimutatták, hogy míg Csehországban a kései je­lentkezés 20—30 százalékos, Szlovákiában ez 60 százalékot tesz ki. Az adatokat nem azért említjük, hogy valakit is meg­félemlítsünk, hanem azért, hogy kötelességiudatra ébresz- szünk mindenkit az egészségé­vel és társadalmunkkal szem­ben. Sokan halogatják az orvos felkeresését, s a bőrön, mel­len, vagy a nemi szerveken ta­pasztalt rendellenességnek nem tulajdonítanak jelentőséget, vagy azért nem keresik fel or­vosukat, mert félnek a . betegr ség megállapításától. így az­után az orvosok, az egészség­ügyi dolgozók harca nagyon nehéz. A szocialista egészség­ügy gondoskodik az előzetes szűrővizsgálatokról, de szüksé­ges, hogy ezeken mindenki a maga érdekében részt vegyen, és ne várja, hogy az orvos jöjjön utána. Ilyen szűrővizsgá­latokat végeznek a közeljövő­ben a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda), a Žiar nad Hro- uom-i, nilrai, martini, prešovi járásban, majd a többi járás­ban is. Elsősorban a száj, tüdő, mel, bőr, nemi szervek, vég­bél, prosztata kivizsgálásáról van szó, mivel az említett szer­veken a leggyakoribb a daga­natos megbetegedés. A nőknél leggyakoribb a nemi szervek és a mell, férfiaknál a légző­szervek és az emésztőcsatorna rákosodása, elsősorban a gyo­morrák, és mindkét nemnél egyforma mértékben növekedik a bőrrákosok száma, legtöbb­ször az úgynevezett anyaje- gyekből kiinduló elrákosodás* de íi beteségnek ez a fajtája már jól kezelhető. Nagy figyelmet kell szentel­ni a rák előtti tüneteknek és az orvosi előírások pontos megtartásának. Az orvosi fe­lülvizsgálat munkába lépéskor* vagy munkahelyváltoztaláskor már megszokott, de a szűrő- vizsgálatra fel lehet használni minden alkalmat, amikor a be* teg bármely oknál fogva fel­keresi az orvost. Arra törek* šziiňk, hogy elsősorban a prev duklív életkorban levő lakosa ságot vizsgáljuk ki, melynél až elhalálozás oka elsősorban H szívinfarktus és a daganatos nfegbetegedések. Az eddigi üza* mi szűrővizsgálataink során k»* derült, hogy többen különböző szív- és érrendszeri rendelle­nességekben, továbbá cukorbe* tegségben, bőrbetegségekben szenvednek. De ami a legfőbb, rákos megbetegedéseket is fér fedeztek olyan fokon, mikor 4 beteg még panaszmentes, és ň betegség jól kezelhető. Az elmondottakból követke­zik, hogy a rák elhanyagolása Rlőbb-utóbb halált jelent, korai felismerése és gyógyítása azon­ban életet jelenthet. E két le1 hetőséget illetően sok múlik rajtunk is. Orvosaink, tudósaink azon fáradoznak, hogy a gyó­gyulás lehetőségei növekedje­nek, a betegségtől való félelem pedig állandóban csökkenjen. Dr. ANDREJ ŠESTÁK 1977. XII. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom