Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-29 / 330. szám, kedd
Egy kiállítás margójára Jobb minőségre törekszik az építőipar Sikeresen hasznosítják a haladó szovjet tapasztalatokat A CSKP XV. kongresszusának Irányvonala értelmében az építőiparnak komplex módon kell hozzáfognia a minőség fejlasz- téséhez. A bratislavai Priem- stav vállalatban a kongresszusi határozatokat megfelelő módon konkretizálták. 1975-ben kidolgozták a minőségfejesztés 1980-ig szóló tervét. A dokumentum értelmében számos intézkedést kellett végrehajtani. A Priemstav dolgozói 1976-ban vállalati szocialista felajánlást tettek, amely elsősorban a termelés hatékonyságának fokozására és a munka minőségének javítására irányul. A szocialista vállalás kidolgozásával feleltek a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyár kollektívájának felhívására. A felajánlás egyik leglényegesebb pontja az, hogy a termelés fejlesztésében az összes dolgozót érdekeltté tették. A termelés irányítói mindenütt kedvező feltételeket teremtettek a folyamatos termelés biztosításához, tökéletesítették a termelés és az építkezési munkahelyek előkészíté- tését, és az irányításban tudományos módszereket kezdtek alkalmazni. Az is fontos tényező, hogy hosszú távra, az egész 6. ötéves tervidőszakra dolgozták ki a minőségfejlesztés tervét. Mi történt a munkahelyeken a fontos dokumentum kidolgozása óta eltelt két esztendő alatt? Elsősorban megállapíthatjuk, hogy a vállalatban is sikeresen alkalmazzák a minőség tökéletesítésére irányuló szaratovi és Ívovi ismereteket. Az egyes munkahelyek dolgozói nem várnak arra, hogy „hivatásos ellenőrök“ vizsgálják meg munkájuk minőségét. Minden dolgozó és kollektíva maga gondoskodik a minőségi normák megtartásáról. Ez év februárjában minőségvizsgáló bizottságokat hoztak létre, márciusban pedig kidolgozták a minőségvizsgálás módszertanát is, amelynél figyelembe vették a dolgozók kezdeményezésében rejlő lehetőségeket. A módszertani utasítások azóta egyfajta „belső törvénnyé“ váltak a vállalat munkahelyein. Az új módszer alkalyiazása- kor a szocialista munkabrigádok váltak a legfontosabb tényezőkké. Az év elején ezért összehívták a brigádvezetők vállalati aktíváját, amelyen az egyes munkacsoportok versenyt indítottak. Június végéig 74 kollektíva kapcsolódott be a mozgalomba, a későbbi hónapokban pedig szinte minden munkahelyen általánossá vált a minőség javítására irányuló törekvés. Ez év folyamán a munkahelyeken a minőségfejlesztés tervét is kidolgozták. E terv értelmében az egyes objektumokat kifogástalan minőségben, átadási hibák nélkül kell felépíteni. A vállalat legjobb dolgozói versenyt kezdeményezlek és kidolgozták „a legkiválóbb munkát végző üzem“ cím elnyerésének feltételeit. A termelési-gazdasági egység a társult vállalatokat is versenyre szólította fel, amely szintén fontos tényezővé válhat a minőség komplex javításában. E verseny értékelésére első ízben az év végén kerül sor. Ügy tűnik, hogy a Priemstav e vetélkedőben kiemelkedő helyezést ér el. Az év végétől ma még jó egy hónap választ el bennünket, így végleges adataink még nincsenek. A már rendelkezésünkre álló adatok viszont azt bizonyítják, hogy a munkahelyeken szép eredmények születtek. Már a múlt évben is lényegesen javult a minőség, hiszen — 1975-höz viszonyítva — a hibátlan minőségben átadott objektumok részaránya 18,8 százalékai növekedett. Az 1977- es év első felében további javulást tapasztalhattak a. minőség értékelésekor. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 1977 első hat hónapjában további 7,6 százalékkal növekedett a kiváló minőségben átadott objektumok száma. A vállalati szocialista felajánlás érteimében ez év első felében a kiváló minőségben átadott objektumok részarányának 36 százalékosnak kellett lennie. A vállalást túlteljesítették, és a kiváló minőségben átadott létesítmények részaránya 60,6 százalék volt. A Priemstav dolgozói nem pihennek a babérjaikon, és a minőség fejlesztésében még jobb eredményeket akarnak elérni. Az átadások során észlelt minőségi hibák felszámolására fokozott gondot fordítanak, s ugyanakkor a költségek csökkentésével is törődnek. A munkahelyeken komoly feladatokat kell végrehajtaniuk a hibák megelőzésében és a szakembernevelésben is. Egyszóval: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a beruházók, az épületek használói elégedettek legyenek munkájukkal.-mtSÚjítók és feltalálók a mezőgazdaságban RACIO ‘77 Aligha kell különösebben bizonygatni, milyen nagy szerepe van gazdasági eredményeink növelésében a feltalálók és újítók tevékenységének, akik öntudatos hozzáállásukkal, műszaki ismereteikkel és érzékükkel a termelés folyamatában évente több milliárd korona értékű költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Ezt a Racio ’77 közel 150 kiállítója által bemutatott mintegy 5000 újítás és találmány is tanúsította. Az ötletek, új eljárások és módszerek mindegyike a technika korszerűsítését, a műszaki fejlesztést és a gazdaságosabb termelést szolgálja. Az ipar legkülönbözőbb ágazataiban, kísérleti és tudományos intézetekben dolgozók ezernyi értékes ötlete között jelentős helyet foglalnak el a mezőgazdasági dolgozók újításai és találmányai. Adatok, tények bizonyítják, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek, szolgáltatóvál- latok és termelési gazdasági egységek dolgozóit tömörítő újítómozgalom az utóbbi években jelentősen kiszélesedett. Amíg például a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói 1974-ben 4859 újítást, illetve találmányt nyújtottak be, .addig tavaly már közel ezerrel többet. Még számottevőbb ez a fejlődés, ha az újítások megvalósításából származó gazdasági eredményt vetjük össze. Ez 1974-ben megközelítően 4 millió koronát tett ki, két évvel később pedig már meghaladta a 100 millió koronát. Az újítások tényleges gazdasági haszna persze még ennél is nagyobb, hiszen az egy bizonyos évben elfogadott s bevezetett újszerű eljárásokat és módszereket több éven át hasznosítják. Konkrét példák bizonyítják, hogy az újítómozgalom fejlődését hathatósan szolgálja, ha pályázatot írnak ki a megoldandó feladatokra. így az újítók és feltalálók valóban a legfontosabb problémákra összpontosítják figyelmüket, nem szólva arról, hogy ez a forma az újítási kedvet is növeli, hiszen a pályázati témák kidolgozói bizonyosak lehetnek ben- nek, hogy ötletük megvalósul. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ilyen szempontból is támogatja az újítók és feltalálók munkáját. Tavaly például 1234 tematikus feladatot írtak ki, ezek közül 34 feladatot megoldottak, s a megoldásokból 237-et a gyakorlatba is bevezettek. Közkinccsé válnak a jó ötleteik Az újítási kedvet nagymértékben befolyásolja a megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülés. Az újítóknak érezniük kell, hogy ötleteikre szükség van, hogy a többletmunka, amelyet az új eljárás kidolgozása igényelt, nem vész kárba, és az értékes ötlet nem marad „házon belül“, hanem máshol is hasznát veszik. A mezőgazdasági élelmiszer- ipari komplexum feltalálóinak és újítóinak felkarolása az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma illeté’- kes osztályának a feladata, amely Nyitrán (Nitra), az Agrokomplex — Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának keretében működik. Az iroda a Racio ’77 elnevezésű kiállításon elsősorban azokat az újításokat mutatja be — az újítók /ényképeivel együtt —, amelyeket, mint .arra érdemeseket, már beírták a hivatalos nyilvántartóba; Az újítások sorában kiemelkedik Kaprinay Imre mérnöknek, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz alelnökinek újítási javaslata. Újszerű függesztett rotációs kultivátora a növények sorközi megművelésében jelent előrelépést, és a használatából származó gazdasági érték 150 000 korona. Ján Ondó, a Kassai (Kosice) Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozója a gabona betakarítás utáni tisztításának és szárításának gépesítésére dolgozott ki újszerű megoldást, s ennek alkalmazásával 250 000 koronát lehet megtakarítani. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó újítók és feltalálók szorgosan tevékenykednek, amit a további bemutatott eljárások és módszeA Racio 77 kiállítás egyik Legnagyobb résztvevője a Murikaérdem* renddel kitüntetett Nové Mesto Nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet, melynek rövidített elnevezését — VUMA — ma már külföldön is jól ismerik. A kutatóintézet az utóbbi években különösen jó eredményeket ért el az elektrokémiai megmunkáló gépek fejlesztésében. Ezúttal további újdonságokat mutattak be a kiállításon, éspedig a felvétel bal oldalán látható VSI M6 os és VSJ S csavarozógépeket, valamint a kép jobb oldalán látható TSIJU szegecselőgépet. Ezek a berendezések elsősorban a műszaki fogyasztási cikkek nagy szériákban történő gyártásánál érvényesülnek. A kutatóintézet dolgozói a budapesti Patentinform ’77 kiállításon is bemutatták ezeket a gépeket, amely a napokban zárult. Legfontosabb előnyük a jelentős munkaerő- megtakarítás, a termelési folyamatok automatizálása, a munkaműveletek pontossága és zajtalansága. rek is bizonyítanak. Figyelmet érdemel például a több emeletes sertéshizlalda, amelynek egyik változata szarvasmarhák istállózására is alkalmas. Fényképen látható a több célú zöldség- és gyümölcsosztályozó gép, amelynek további előnye, hogy kiszolgálásához kevesebb munkaerőre van szükség, mint a korábbi hasonló célú gépekhez. Maketten látható a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság, dolgozóinak értékes újítási javaslata, amelynek megvalósításával megakadályozható, hogy munka közben a földön heverő fémdarab bekerüljön a szecskázók belső szerkezetébe. Elsődleges céljuk az alkatrészeik felújítása jól működő karbantartó és javítószolgálat, valamint bőséges alkatrész kell ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek a korszerű és nagy teljesítményű gépeket gazdaságosan kihasználják. Nem titok, hogy különösen az alkatrészellátás sok kívánnivalót hagy maga után. A pótalkatrész-hiány állandóan visszatérő probléma, és az enyhítésére tett komplex intézkedések sorában jelentős helyet képvisel az elhasználódott alkatrészek felújítása. E munkában az úttörő szerepet a gép- és traktorállomások s mezőgazdasági gépjavítók vállalják magukra, s nem véletlen, hogy az alkatrészek felújítását az újítómozgalom is hathatósan támogatja. A gazdasági egység dolgozói az elmúlt évben 540 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek nép- gazdasági értéke meghaladja a 3 millió koronát, és az újítók többsége az alkatrész-felújításra dolgozott ki eljárást. A Trnavai Gép- és Traktorállomáson például kidolgozták a sebességváltó variátorának felújítási módját, amely 349 koronába kerül. Az új alkatrész ára meghaladja a 2000 koronát. És még egy példa, amely a Nitrai Gép- és Traktorállomás újítóit dicséri. A fékberendezések egyik részének felújítási költsége tíz korona, és ezzel darabonként közel 25 koronát takarítanak meg. EGRI FERENC /i nratisiavai L ecnniKa Házában megrendezett K a c i u ' / 7 kiállítás gazdagon szemlélteti az egyes népgazdasági ágazatok műszaki fejlesztésében elért legújabb eredményeket, a komplex racionalizációs brigádok, a feltalálók és az újítók munkáját. A kiállítás legfiatalabb látogatói szívesen tartózkodnak az elektronikai részlegen, ahol a Tesla népszerű készülékén néhány izgalmas té- vétenisz-mérkózést is lebonyolíthatnak. Egy-egy ilyen játszma után arra is nyílik lehetőség, hogy megismerkedjenek a Praha— Cakovice-i Ipari Aulomatizációs Művekben kifejlesztett ADT 4316 os jelzésű elektronikus folyamatszabályozó központ működésével. A felvételen látható központhoz lengyel és magyar perifériaegységek tartoznak. Alkalmazhatósága igen sokoldalú, jól érvényesül például a számjegyes vezérlésű szerszámgépek, a rajzolóautomaták és a tesztelő berendezések munkájának irányításánál, valamint a tájékoztató táblázatrendszerek vezérlésénél, a közlekedés szervezésében, a különböző mérések statisztikai értékelésénél és a tudományos-műszaki számítások elvégzésénél. Az elektronikai ipar egyik további érdekessége a piešťanyi Tesla üzemben kifejlesztett diódamérő és -osztályozó berendezés. A gépet egy személy kezeli, aki 8 óra alatt 12 600 diódát képes megvizsgálni. A diódákat automatikus berendezés juttatja a mérőfejbe, ahonnan a mérés adatainak megfelelően a diódák 10 különböző csoportban kerülnek az osztályozó tartályaiba. MAKRAI MIKLÓS felvételei
