Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-28 / 329. szám, hétfő

A kiemelés nem azonos a; előnnyel Sokáig elhúzódott az 1980. évi labdarúgó EB színhelyének kijelölése, míg Olaszországra esett a választás. Az indoklá­sok több pontjáról már szót ejtettünk, de egyet még meg kell említenünk. Az olaszok ugyanis azzal érveltek, hogy az EB rendezői még nem vol­tak, hiszen a jelenlegi Európa- bajnokság elődje a Nemzetek Kupája volt. Ez az a bizonyos szavakon való lovaglás, mert az NK küzdelmeit bizony az EB sorozatban tartják nyilván és győzteseit mindmáig Euró- pa-bajnokként emlegetik. Az Olasz Labdarúgó Szövet­ség egyébként hat várost már­is kijelölt, ahol a hét csoport- győztes és a rendező olasz csapat mérkőzik majd a nyol­cas döntőben, 1980 júniusában, s ezek a következők: Róma, Torino, Milánó, Nápoly, Firen­ze, Genova. Alkalmasint Bolog­na lesz a hetedik színhely. November 30-án végzik el a hét csoport beosztását. Bizo­nyos fokú irányított sorsolásra számítanak. Az UEFA vezető­sége a kiszivárgott hírek sze­rint elsősorban a tavalyi EB négyes döntőjének részvevőit, tehát Csehszlovákiát, az NSZK-t, Hollandiát és Jugoszláviát kí­vánja egy-egy csoport élére állítani, vagyis kiemelni. A to­vábbi három helyre vagy az előző EB elődöntőjébe nem ju­tott négy csapatból hármat jelölnek ki, vagy pedig a je­lenlegi erőviszonyoknak megfe­lelően más megoldást találnak. Tudjuk, hogy lesznek öt és négytagú csoportok. Az előb­biekben minden részvevőre nyolc, az utóbbiakban hat mér­kőzés vár. Ez bizony lényege­sen több, mint a világbajnoki selejtezők csoportjaiban volt, hiszen ott csak négy és három­tagú csoportok voltak. így már a selejtezőcsoportokon belül több mérkőzésre kerül sor, több időpont szükséges. Amennyiben az UEFA megma­rad eddigi elképzelései mellett, az egyes csoportokban szerep­lő csapatok vezetőinek kölcsö­nös megegyezés alapján kell dűlőre jutniuk a színhely Jk sorrendjének kijelölésében és az időpontokban. Ez eddig mindig nagy gondot jelentett. Sokkal egyszerűbb volna, ha az UEFA csakúgy kijelölné az egyes csoportok mérkőzéseinek párosítását és időpontját, mint azt a BEK, a KEK és az UEFA Kupa küzdelmeinél teszi. így sok tárgyalás és vita válna fe­leslegessé. Ami pedig a csoportok kije­lölését illeti, a nehézségekkel kapcsolatban rá kell mutat­nunk azokra az éppen befeje­ződő labdarúgó VB selejtezők­re, amelyeket Európában ren­deztek meg. A világbajnok NSZK az eddigi szabályoknak megfelelően mentesült a selej­tező küzdelmektől, erőnyerő­ként jut el Argentínába. A nyolc csoportgyőztesnek mér­kőzések sorozatában kellett kivívnia ezt a jogot, sőt a( IX. csoport legjobbjának még egy dél-amerikai ellenfél is útját A kope« jobbról Karmost, balról Jurkemikot láthatjuk. Barmos kétszer szerepelt az országos labdarúgó-válogatottban és minden feltétele adva van, hogy annak állandó tagja legyen. Jurkemik, ha teljesen egészséges lesz és formáját visszanyeri, ugyancsak versenyben lehet a védelem egyik posztjának betöltésénél. ČSTK felv. állta a VB tizenhatos döntője előtt. Az előző fejezetben tíz ki­váló európai csapatról tettünk említést, s közülük egynéhány semmiképpen sem lehet majd az EB nyolctagú mezőnyének tagja. Ismét bebizonyosodik, hogy ilyen értelmezésben megerőlte- tőbb és igényesebb az EB, mint a VB. Míg a kontinens bajnokságon a döntő csoport­ban valóban csak nagy játék- erejű csapatok mérkőznek, a világbajnokságon akadnak gyengébb képességűek is. Míg az eddigi. Európa-baj- nokságok (beleértve a Nemze­tek Kupájának küzdelmeit is], négy csapat részvételével bo­nyolították le a döntő csatá­rozásokat, s a két elődöntő győztese küzdött az első he­lyért, a legyőzöttek pedig a bronzérmekért, 1980-tól kezd­ve, amikor nyolc csapat indul szinte azonos eséllyel a döntő küzdelmekbe, minden eddigi­nél nehezebb'lesz megszerezni a földrész bajnoki címét. Ezzel kapcsolatban szeret­nénk ismételten rámutatni arra, amit már hasonló alkal­makkor máskor is felhoztunk: ha már a nemzetközi labdarú­gásban amúgyis olyan nagy gondot okoz a különböző ve­télkedők időpontja, időzavar­ban szenved a FIFA csakúgy, mint az UEFA és az egyes or­szágok labdarúgó szövetségei, a mindenkori kontinens baj­nokságot fel lehetne és kelle­ne használni arra, hogy minő­sítő legyen a legközelebbi vi­lágbajnokságra. Azt minden­képpen el kellene kerülni, hogy a labdarúgás két felleg­vára, Európa és Dél-Amerika majd egy világbajnoki helyért egymással szembe legyen kény­telen egy-egy válogatottját ál­lítani. Ha már más megoldás valóban nem kínálkozik, ám kapjon az egyik európai cso­port győztese például ázsiai, vagy afrikai ellenfelet, a dél­amerikaié pedig valamelyiket az Észak-, vagy Közép-Ameri- ka, illetve Óceánia csapatai közül. Ugyan ki vehetné rossz­néven a labdarúgó VB rende­zőitől, ha az Európa-bajnokság mintájára ugyancsak csupa kiváló együttest sorakoztatná­nak fel. Magáról az EB-ről további latolgatást csak a csoportbe­osztások ismeretében ajánlunk, de megismételjük a címben ki­mondott állításunkat: „A ki­emelés nem azonos az előny- ZALA JÓZSEF A tavaszi mérkőzések időpontja A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség vezetősége természe­tesen már a t.avaszi idényre gondol, s egyelőre az Edzők Tanácsa fogalmazza meg az érvényes időpontlistát. Annyit már tudunk, hogy a javaslat­ban megint jobbára vasárnapi fordulók szerepelnek, négy esetben hétfő, néhányszor pe­dig szerda lenne a játéknap. Korai lesz a ligarajt, már feb­ruár 13-án küzdenek a bajnoki pontokért. Arra is tekintettel kell majd lenni, milyen lesz az „A“ válogatott csoportbe­osztása az EB selejtezőiben (ezt már november 30-án meg­tudjuk), s még inkább arra, milyen együttesekkel hozza össze a sorsolás csapatunkat az 1980. évi olimpiai labdarú­gó-torna selejtezőjében. A Csehszlovák Labdarúgó Szövet­ség vezetősége a közeljövő leg­fontosabb feladatának tartja az olimpiai részvétel biztosítá­sát. Az olimpiai torna sorsolása­kor, amit januárra terveztek, megtudjuk, milyen labdarúgók szerepelhetnek annak selejte­zőiben. Egyelőre úgy tudjuk, hogy az 1978. évi VB-n részt­vevő csapatok játékosai nem, de az is lehet, hogy a VB se­lejtezőkben szerepelt labdarú­gók olimpiai szereplése sem kívánatos. Ha így lesz, teljes mértékben az utánpótlás jut szóhoz, s ez a sportág szem­pontjából kívánatos is. így vol­na biztosítva a radikális fiata­lítás. Állítólag a tavaszi idényben nem ismétlődnek meg a válo­gatott huzamosabb edzőtáboro­zásai, amelyek a közelmúltban sem jártak kézzelfogható ered­ménnyel. Ezt az elgondolást támogatnunk kell és természe­tesen következetesen teljesíte­nünk is. „Korai lesz az idénykezdet, de korai a befejezés is. Való­színűleg már június közepén pontot teszünk az I. liga 1977/78-as bajnoki éve után, s Alberto Juantore­na a középtávfu­tás eddigi legna­gyobb egyénisége, akit 1977 első an- kétjai vitán felül az első helyre tar­tanak érdemes­nek. Ennyire egy­értelműen kevés alkalomkor minő­sítettek valakit is a világ legjobb sportolójának. ČSTK felv. mint ismeretes, az országos kupagyőztest már május 9-én megismerjük. Befejezésül csak annyit sze­retnénk az illetékesek figyel­mébe ajánlani, hogy az idő­pontlistát p.ardont nem ismerő következetességgel állítsák össze, s végre ne adjanak he­lyet azoknak a mindeddig so­rozatos kivételeknek, amelyek amúgy sem erősítik a szabályt. Ez is az általános érvényű sportszerűség egyik követelmé­nye. Feldolgozta: Za Az évforduló tiszteletére A NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére megrendezett ógyal- lai (Hurbanovo) „Barátsági szalag“ elnevezésű utcai futó­verseny, már a 16. hasonló jel­legű sportesemény volt. Hét számban állt rajthoz népes me­zőny, s a küzdelmeket magyar- országi sportolók részvétele tette nemzetközivé. . Az eredményekből, felnőttek 4000 m-es verseny: 1. Javorka (Piešťany), ifjúságiak 2000 m- es küzdelme: 1. Méhes (Tech­nik Komárno), lányok 1000 m es vetélkedője: 1. Csizmadia (MTK VM), ifik 1000 m-es ver­senye: 1. Horváth (Vép, Ma­gyarország), lányok 800 m-es versenye: 1. Pásztó (Slávia Nesvady), serdülő fiúk 800 m- es vetélkedője: 1. Diószegi (Komárnói Magyar Tannyelvű Gimnázium), a serdülő lányok 600 m-es távján: 1. Psenák (Slávia Nesvady). BANGHA DEZSŐ Bemutatkozás a nagy színpadon Premier. Meny­nyi izgalom, vá­rakozás, feszült­ség előzi meg. Aztán öröm vagy csalódás; új re­mények, inert át­léptük a képze- zeletbeli küszö­böt, hozzájuk tartozunk. A futballistáknak nem a hangjuk remeg a bemutatko­zásnál, hanem a lábuk. Néhány pero múlva azonban elmúlik. Nézzük most meg a szovjet lab­darúgó-válogatott bemutatkozását a világ nagy színpadán, az olim­pián és a világbajnokságon. HELSINKI, 1952 Először az olimpián! A szovjet testkultúra nagyszerű képviselői között találjuk a labdarúgókat is. Az első mérkőzés (Bulgária 2:1) nem volt egyszerit, de a ja­va csak azután következett: Ju­goszlávia. Tamperében játszották a mérkőzést, és aki látta, elége­detten távozott a stadionból, mert nagyszerű labdarúgásnak, dinamikus játéknak, feszült izga­lomnak lehetett a szemtanúja. Húsz perccel a befejezés előtt a „szborna“ 5:l-es vesztésre állt! Ám bekövetkezett az, amit senki sem várt: a szovjet válogatott a hajrában pokoli iramot kezdett diktálni, amit a jugoszlávok egy­szerűen nem bírtak. A „szborna“ nyolc emberrel támadott, mindent egy lapra tett fel. A 75. percben 5:2-re csökkentette hátrányát, és a 90. percben egyenlített! Hosz- szabbításra került sor, de döntés nem született. Vszelovod Bobrov így emlékezik vissza a felejthe­tetlen összecsapásra: „Három gólt rúgtam, és a találkozó a legszebb emlékeim közé tartozik. Kár, hogy nem kezdtünk előbb hajrázni.. .“ Negyvennyolc órával később játszották a megismételt mérkő­zést, és a jugoszlávok 3:1 arány­ban nyertek. De nem erről a ta­lálkozóról beszéllek hosszú hóna­pokig, hanem az első összecsa­pásról. A France I-’ootball szer­kesztője írta: „Az évszázad mér­kőzését láttam Tamperében“. B. Vukasz, a sokszoros jugoszláv vá­logatott: „Mindnyájan megegyez­tünk abban, hogy az olimpiai labdarúgótorna legnagyobb élmé­nyével az első összecsapás szol­gált. Szinte ismeretlen ellenfe­leink nagyon jó benyomást kel­tettek, kitűnő erőnléttel rendel­keztek, energikusan vezették gyors, villámgyors ellentámadá­saikat. Sokat gondolkodtunk azon, hogyan lehetett 5:1-ből 5:5. Rájöttünk: az ilyen bravúrra csak egységes, szívós, töretlen küzdő­kedvvel rendelkező csapat képes. És a szovjet válogatott ilyen volt. A megismételt mérkőzésen a „szborna“ vezetett Bobrov góljá­val, ml azonban az első találko­zóból okulva nem csüggedtünk és nyertünk . . .“ Ilyen volt tehát a szovjet láb darúgó-vá Ingatott bemutatkozása az olimpiai játékokon. SVÉDORSZÁG, 1958 Első szereplés a világ legjobb tizenhat labdarúgó csapata kö­zött. Pedig a selejtező sem volt könnyű. A finneket 2:1 és 10:0 arányban verték a szovjet futbal­listák, de a lengyelek majdnem erejükön felüliek voltak, csak harmadik mérkőzés döntött sem­leges pályán. Lipcsében 2:0 arányban a „szborna“ bizonyult jobbnak. A világbajnokság 16-os döntőjének csoportjában olyan tiszteletet parancsoló ellenfeleket kapott a Szovjetunió válogatottja, mint Brazília, Anglia, Ausztria. Senki sem ürült volna a csoport* beosztásnak. A „szborna“ Stockholmban való elutazása előtt a szigorúságáról is­mert Gavril Kacsalln edző ki­hagyta a keretből a fegyelmezet­len Eduárd Sztrelcovot és Vikior Ogonykovot. Melyik edző lett vol­na erre képes néhány nappal a világbajnokság kezdete előtt? Va­lószínűleg nem sok. Kacsalin: „Szükség volt erre az Intézkedés­re, annak ellenére is, hogy tisz­tában voltunk Sztrelcov nagysze­rű képességeivel. A kollektíva tu­dott Sztrelcov fegyelmezetlensé­geiről, és rossz edző, pedagógus lettem volna, ha szemet hunyok a nagy sztár cselekedetei fölött.“ Göteborgban ötvenezer néző előtt mutatkozott be a szovjet vá­logatott. Az ellenfél Anglia volt és a „szborna“ már 2:0-ra veze­tett, végeredményben azonban „csak“ 2:2-es döntetlent ért el. Az egyenlítő gólt hat perccel a befejezés előtt rúgták az angolok — tizenegyesből. Már ezután az összecsapás után is „fantaszti­kus“, „bevehetetlen“ jelzőkkel illették az északi újságok a le­gendás hírű Jasin kapust. Nem sokkal később még több dicsére­tet kapott a „fekete párduc“, mi­után kivédte az osztrák Buzek 11-esét és a „szborna“ 2:0 arány­ban legyőzte Ausztriát. A csoport legvonzóbb mérkőzé­se a Szovjetunió—Brazília össze­csapás volt. Ismét Göteborgban, telt ház (51 ezer néző előtt ke­rült sor a találkozóra, és a szov­jet válogatott 2:0-ra kikapott. Ja­sin és Gilmar, a két kapus nagy­szerű védések sorozatát rautatta be. A győztesek legjobbja a kar­mester Didi volt, mindkét gólt Vava lőtte. Kacsalin edző mondta a találkozó után: „Brazília nyeri a világbajnokságot. Ennél jobb csapatot még nem láttam .. .“ Né­hány nap múlva beteljesedtek a szovjet szakvezető szaval. A cso­portban akkor még nem dőlt el a második továbbjutó kérdése. Anglia és a Szovjetunió újabb mérkőzést játszott, amelyet a szborna nyert meg 1:0 arányban, de a csapat már fáradni kezdett, mivel a rendezők egyik színhely­ről a másikra utaztatták a szov­jet válogatottat. Nem is csoda, hogy a „szbor­na“ negyeddöntőben 2:0 arányba i alulmaradt a vendéglátó svédek­kel szemben. Kacsalin edző: „Ha előzőleg is nem kellett vol­na annyit utazgatnunk az ellen­felek után (a svédek minden mérkőzésüket Stockholmban ját­szották), akkor nem szenvedünk vereséget. . .“ A gólokat a nép­szerű Hamrin és Skoglund lőtte. Később mindketten Olaszországban profiskodtak. Az érdekesség kedvéért közöl­jük a szovjet válogatott összeál­lítását: Jasin — Keszarev, Kri­zsevszkij, Kuznyecov — Vojnov, Carev — A. Ivanov, V. Ivanov, Szimonyan, Szalnyikov, II j in. (Nem játszott a sérült Igor Net­to.) A gazdag hagyományokkal ren­delkező szovjet labdarúgás nem­régen kisebb v'.lságon ment ke­resztül. Szimonyan, az új edző most egy újjáalakított csapattal készül az elkövetkező nagy fel­adatra, az Európa-bajnokságra. A nagyválogatott mellett megalakult az olimpiai csapat, sőt a 21, 19, 18, 17 éven aluliak együttese Is. Minden csapat csakugyan váloga­tott, az ország legjobb futballis­tái kaptak meghívást a keretbe, nem úgy mint a közelmúltban, amikor például a Dinamó Kijev és a Spartak Moszkva játéko­saira bízták a címeres mezt. (T. V.) Jelenet az NDK—Szovjetunió labdarúgó-mérkőzésről. (ČSTK felvétele^

Next

/
Oldalképek
Tartalom