Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-25 / 326. szám, péntek
Afélkészüruké és a konzerveke a jövő ÉVENTE 6 MILLIÁRD ÖRA A HÁZTARTÁSI MUNKÁKRA • MIÉRT IDEGENKEDNEK AZ ÚJDONSÁGOKTÓL? • A GAZDAG VÁLASZTÉK VONZZA A VÁSÁRLÓKAT Habár a szolgáltatások színvonala állandóan javul, s hálózatuk is bővül, elégedettek még távolról sem lehetünk. Hihetetlennek tűnik, de sajnos igaz: a háztartási munkákra — fűzésre, mosásra, vasalásra, takarításra — évente 6 milliárd órát fordítunk. S ebből az oroszlánrész a nőkre hárul, mégpedig általában második műszakban. A háztartási munkák egy részét megkönnyítik a modern háztartási gépek — automata mosógép, porszívó stb. —, vagy a szolgáltatások — mosoda, tisztító (már ahol van), de a legfontosabb, a főzés még ma is éppolyan időigényes, mint nagyanyáink idejében. Jelenleg még csupán a nők 20 %-a könnyít az ételkészítésén félkészáruk vagy kon- zervek használatával. A miértre egyszerű a válasz: igaz, hogy az idősebbek körében a bizalmatlanság és a konzervatív gondolkodás — csak az az igazi, amit magam készítek — is szerepet játszik, a fő ok azonban az, hogy konzervekből kicsi a választék, és sok esetben a minőségüket sem dicsérhetjük, a félkészárukról pedig sok helyütt csak álmodhatnak a háziasszonyok. Például Tardoskedden ( Tvrdošovce). A 6000 lakosú községben a háziasszonyok csak hírből ismerik a félkészárukat. — Én öttagú családnak főzök naponta. Bizony jól jönne, ha az előkészített húst vagy tésztafélét vehetnem elő a bevásárlótáskámból. De nálunk konzerveken kívül, azt pedig riiem vásárolok, csak fagyasztott árut kapnak az élelmiszer- üzletekbe. Az is pillanatok alatt elfogy — mondta Spevák Izabella, a hnb dolgozója, s a jelenlevő kolléganői egyetértőén bólogattak. Komárom (Komárno) járási központ, naponta a környező falvakból is sokan vásárolnak itt. Félkészáruk feliratú üzletet azonban hiába keresnének a vásárlók, mert nincs. — A belsőrészeket és baromfit árusító üzletben lehetett egy időben néhányfajta húsfélkész- árut kapni, de most már az sincs — világosított fel bennünket Molnár Mária, egy találomra megállított komáromi háziasszony. Bende Istvántól, a vnb alel- nökétől tudtuk meg, hogy az éttermekben rendelhetnek, illetve kaphatnak félkészárukat az érdeklődők. Mint kiderült, a Vág étterem félkészáru-kínálatában csak gombóc szerepel, a Centrál étteremben húsféleségek is kaphatók, de érdeklődés nem nagyon van irántuk. S ez egyáltalán nem csoda, mert kinek jut eszébe, hogy étteremben esetleg félkészárul is vehet. De ha tud róla, akkor sem megfelelő módja ez a kínálatnak, mint ezt a gyér kereslet is bizonyítja. Jövőre kezdik egy diétás étterem építését, s a tervek szerint ebben az épületben fél- készáru-részleg is helyet kap. Eredmények és problémák Andódon (Andovce) nyilvános gyűlésen foglalkoztak a választási programba foglalt feladatok teljesítésével és a vele kapcsolatos problémákkal. Cza- párik László, a hnb titkára bejelentette: az új óvoda alapjának építésekor probléma adódott, mivel az alapokat meg kellett emelni, a tervezett 540 000 korona beruházási ösz- szegből 375 000 koronát költöttek el eddig. A szombati, vasárnapi társadalmi munkában rendszeresen részt vett eddig a lakosság 80 százaléka. Czuczor Sándor, a hnb elnöke arról beszélt, hogy az épületet tető alá kell hozni, az év végéig, s akkor a téli időszakban folytathatják majd a belső építési munkálatokat. Szeretnék, ha a tervezett határidőre, 1978 végére átadhatnák rendeltetésének az új, 60 férőhelyes óvodát. A gyűlésen örömmel állapították meg, hogy a lakosság becsülettel teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évfordulójának tiszteletére tett vállalásokat. Ennek egyik bizonysága: a faluban már csaknem minden ház előtt gondozott virágoskert díszeleg, ürömmel állapították meg: mind a szlovák, mind a magyar tanítási nyelvű óvodában újonnan festett tantermekben foglalkoznak a gyermekekkel. A hnb 35 000 koronát fordított az óvodák rendbetételére. A magyar tanítási nyelvű óvoda udvara ugyancsak megváltozott az utóbbi időben, hiszen az óvoda igazgatónője társadalmi munkát szervezett és karöltve a szülőkkel játszóteret létesített az udvaron. Nem hiányzik onnan a homokozó sem, és hintákból sincs hiány. Boldog vagyok, ha ilyen és hasonló, szép eredményekről, sikerekről írhatok. Nem elég azonban csak a jót megírni. Néha olyan jelenségek is mutatkoznak, melyeket bírálnunk kell. Ilyen például, hogy elégedetlenek vagyunk az élelmiszerüzlet nyitvatartási idejével. Erről azonban évek óta csak a kiskapuk előtt suttogtunk, mondván: úgysem lehet ezen a helyzeten változtatni, kár magunkat emészteni miatta. Ahelyett, hogy bíráltunk volna, munka után felöltöztünk, beutaztunk a városba, és ott vásároltunk., Van ugyan élelmiszerüzletünk, de az nem szolgálja megfelelően a lakosságot. Ugyanis 16 óra 30-kor bezár, így az a dolgozó nő, aki a munkáját 16 órakor fejezi be, helyben már nem vásárolhat be. Reméljük, ez a probléma hamarosan megoldódik. Cukrászda is hiányzik a falunkból, pedig oda szívesen beülnének a fiatalok és az édesanyák gyermekeikkel. Persze, több ilyen probléma is akad a faluban, melyeken segíteni lehet, ha azokról a gyűléseken beszélünk és nem a kiskapuk előtt. Sok mindenen javítani lehet, ha mindenki felelősséggel végzi munkáját, és becsülettel teljesíti a reá bízott feladatokat. CZUCZOR JÁNOSNÉ Erre azonban még jó ideig várniuk kell a komáromi háziasszonyoknak. Nem így Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda). Itt már egy év óta modern, jól felszerelt és ellátott félkészáru-üzlet üzemel. Seregi Valéria, az üzletvezető-helyettes büszkén számolt be róla, mi mindent vásárolhatnak náluk a háziasz- szonyok: — 22-féle húskészítmény — zsiványpecsenye, rántott hús, fasírozott, töltött sertésborda, spanyolmadár, töltött paprika, rostélyos stb. — rétestészta, rizsfelfújt, gombóc és túróstáska szerepel az „étlapunkon“. Mindent a saját konyhánkon készítünk tíz munkaerővel. Mi látjuk el feldolgozott áruval a hősi fél készáruüzletet is. Nem hiányoznak a hűtőpultról a fagyasztott áruk, a polcokról a konzervek,sőt a főzéshez szükséges alapélelmiszercikkek — olaj, fűszerek, vaj, zsír, tojás, tej, tejfel stb. — sem. — Nemcsak fiatal, idősebb állandó vásárlóink is vannak. Friss és ízlésesen kínált áruval könnyű megnyerni a bizalmukat. Szívesen adunk tanácsot is az ételek elkészítéséhez — mondja Seregi Valéria. A megfelelő kínálat és a készséges kiszolgálás eredménye a bevételen is meglátszik: 250—300 ezer korona havonta. Hasonló üzletet bárhol, többek közt a bratislavai vásárlók is szívesen fogadnának. Bratislavában van ugyan 14 félkészáru-tizlet, s 13 további élelmiszerboltban és büfében is árusítanak félkészárukat, de a lakosság számához mérten ez még mindig kevés. Nem jobb a helyzet Szlovákia más városaiban sem, a falvakról nem is be- szélvf. A nők körében végzett felmérések azt igazolják, hogy a jövő a félkészáruké és az ízletes konzerveke. Mert a konyhában a főzéssel eltöltött időt — minimálisan napi 2 órát — értékesebben, ésszerűbben is el lehet tölteni. Hogy az idő érték, ezt az élelmiszeripari szerveknek is tudatosítaniuk kell. A probléma megoldása ugyanis elsősorban rájuk vár. FLÖRIÁNNÉ M. MÁRTA Az időjárás hatása az emberi szervezetre Az egészség, a munkaképesség, az ember kiegyensúlyozottsága attól függ, hogyan tud beilleszkedni a környezetébe, alkalmazkodni, és nem utolsósorban attól, hogyan tud egyensúlyt teremteni környezete és saját elvárásai között. Az ember belső világa szoros kapcsolatban áll a külvilággal, amellyel biológiai egységet képez. A külvilág befolyásai, pl. a meleg, a hideg, a nyirkosság, a légnyomás, a szél, a légáram — amelyekre a szervezet érzékeny és melyeket az idegvégződéseken keresztül érzékel —, több különböző szervre is hatással vannak, és változásokat idéznek elő, melyeket reakcióknak nevezünk. A meteorológiai változásokra az ún. neurohumorális szabályozó mechanizmussal válaszol az emberi szervezet, ennek segítségével alkalmazkodik a külvilág változásaihoz. A gyors változások szubjektív érzéseket váltanak ki az egészséges embernél is, de ezek még fokozottabbak a betegnél. Egyes esetekben a gyors időjárásváltozások némely betegségek kiváltó okaiként is szerepelhetnek. Például fájdalmak jelentkeznek az angina pectorisnál, vagy a szív- infarktusnál. Gyakran összefüggést találhatunk az időjárás és a bizonyos betegségek következtében beállt elhalálozások között is. Ebből ered az időjárás felosztása bizonyos típusokra aszerint, milyen hatással van az emberre. Fontos azonban megemlíteni, hogy az egyes betegségek kiváltásában a társadalmi környezet erősebben hat, mint a külső befolyások. Úgy tűnik, hogy pl. az időjárás gyors változása csak az utolsó „cseppet“ jelenti ahhoz, hogy a lappangó betegség felszínre törjön és legyőzze a meggyengült szervezetet. Az elmondottakból tehát nyilvánvaló, hogy az időjárás csak meggyengíti az ember ellenállását a megterhelésekkel szemben és nincs közvetlen kihatással magára a betegségre. A Kommentáljuk ELVESZETT MILLIÓK Az idő pénz — bizonyára mindenki ismeri ezt a szállóigét, de mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkeznünk erről az igazságról és rosszul gazdálkodunk az idővel Míg azonban a szabad időnk eltékozlásával elsősorban önmagunkat károsítjuk meg, a munkaidő kihasználtságának kérdése már nem magánügy. Hiszen minden percnyi veszteség országos szinten milliókba kerül, és mindenki saját tapasztalatából tudja, hogy az egyes munkahelyeken számtalan esetben nem elveszett percekről, hanem órákról van szó. Hogy ez pénzben inennyit jelent, azt az üzemek, vállalatok egy alapos felméréssel kimutathatják. Mindenesetre Szlovákiában csak az iparban 30 perces munkaidő kiesés napi 35,5 millió korona veszteséget jelent. Éppen ezért nagyon elgondolkoztató az az adat, amelyet a Munka és Szociálisügyi Minisztérium legutóbbi ellenőrzése alapján tett közzé: Szlovákiában az iparban a munkaidőt átlag 92,5 százalékban használják ki. A többi területen sem kedvezőbb a helyzet. Mi okozza ezt? Röviden: a rossz munkaszervezés, a dolgozók fegyelmezetlensége és nem utolsósorban a vezetők következetlensége, az, hogy eltűrik a rendetlenséget. Azt mondtuk, hogy a vállalatok ki tudják mutatni, mit jelent számukra egy-egy perc elvesztése. A tapasztalatuk szerint csak azokon a munkahelyeken érhető el javulás, ahol alaposan felmérik a munkaidő kihasználtságát, feltárják a kiesések okait. Csak ott, ahol elgondolkodnak afölött, hogyan rövidíthető le az állásidő, miért várakoznak hosszú sorban az üzemi étteremben és büfében, utánanéznek, hogy az autóbuszok meuelrendje megfeleljen a bejáróknak, ahol nem törődnek beíe abba, hogy egyesek a munkakezdést a gyárkapu átlépésével azonosítják, munkaidőben öltözködnek át, készülnek fel a munkavégzésre, illetve a hazamenetelre. A szlovák kormány már több ízben foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, és az 1975-ben foganatosított intézkedések nem is maradtak hatástalanok. Szigorúbb lett a munkahelyeken a belső ellenőrzés, a nemzeti bizottságokon és az egészségügyi intézményekben bevezették a délutáni félfogadást, illetve rendelést, módosították az üzletek nyitvatartási idejét. De élünk-e minden esetben ezekkel a lehetőségekkel? A válasz egyértelmű: nem. Lehetetlen pontosan kimutatni hány óra vész kárba azon a címen, hogy munkaidő alatt intézzük ügyeinket, orvoshoz megyünk, szereinkre várunk, elugrunk bevásárolni. Igaz, vannak munkahelyek, ahol elképzelhetetlen, hogy valaki otthagyja a munkáját, a szalagok nem állíthatók meg, a vonat nem várakozhat a mozdonyvezető miatt, az áramszolgáltatás nem szakítható meg. De hány olyan munkahely van, ahol a vezetők szemet hunynak az ilyen „elugrások“ felett?! Mert hogyan lehetne másképpen megmagyarázni, hogy pl. a Poprádi Városi Nemzeti Bizottságot egy hét alatt felkereső 849 ügyfél 87 százalékának nem volt engedélye munkaadójától, hogy munkaidő alatt intézhesse ügyeit. A Trnavai Városi Nemzeti Bizottságon egy hét alatt 496-an fordultak meg és közülük 419-en a délelőtti órákban. Szlovákiai viszonylatban az ügyfeleknek csak 10—15 százaléka él a délutáni félfogadás lehetőségével. Átmeneti javulás után tavaly ismét kedvezőtlenebb lett az üzletek és a szolgáltatóvállalatok nyitvatartási ideje. Még mindig sok a 18 óra előtt záró üzlet, nem is beszélve a szolgáltatásokról, főleg a lakáskarbantartásról, amelyet zömmel a délelőtti órákban végeznek. Talán apróságnak tűnik, de összességében sok-sok óra elvesztését okozza, hogy a megvásárolt árut csak délelőtt szállítják házhoz, sőt még a teliertaxik is csak délután négyig vállalnak fuvart, jogos az a panasz, hogy a keresett árucikkek a reggeli órákban kerülnek a pultokra és a legfontosabb élelmiszerek, a friss pékáru, a hús, a tejtermékek árusításában sem veszik figyelembe a dolgozó nők munka idejét A problémák nem oldhatók meg egy-két intézkedéssel, egyik napról a másikra. A legfelsőbb szervek, az egyes intézmények és munkahelyek egybehangolt törekvése kell ahhoz, hogy megteremtsük a feltételeket a munkaidő jobb kihasználásához és ezenkívül megváltoztassuk a közszemléletet — tanuljuk meg, hogy az idő valóban pénz, de nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára is. CSIZMÁR ESZTER betegség azonban fokozhatja az ember érzékenységét az időjárással szemben, és ez szerepet játszhat a különböző betegségek előidézésében és úgyszintén az elhalálozásokban is. Nem minden ember érzékeny az időjárásváltozásokra. Ez személyenként változó, sőt előfordul, hogy az érzékenység a betegség folyamán változó. A légköri változásokra főleg a következő betegségekben szenvedők érzékenyek nagyobb mértékben: 1. az úgynevezett időjárás előidézte fájdalmak; (operáció, vagy amputáció utáni hege- sedések, fejfájások, fogfájások, epe- és -vesekólikák, reumatikus megbetegedések, mellhártyaösszenövések], 2. szív és érrendszeri betegségek; (szívgyengeség, szédülés, tüdőembólia, véralvadé- konyság), 3. allergikus betegségek (asztma, nátha), 4.légszőszervi betegségek — (bronchi tis, tüdőgyulladás), 5. fertőző betegségek — influenza, agyhártyagyulladás, 6. némely szembetegségek, 7. az ember lelkiállapotának zavarai. Mivel az egészséges ember az időjárás változásaira csak akkor reagál, ha az életritmusában változás áll be, vagy a neurovegetatív szabályozása zavart, fontos a megelőzés, ami rendszeres edzéssel, fürdőkúrákkal, de gyógyszeres kezeléssel is elérhető. Elsősorban a fürdőkezelések hatékonyak, melyek betegenként változtathatók. Ezek nemcsak a megelőzésben játszanak szerepet, de gyógyuláshoz is vezethetnek. Jól választott és alkalmazott klimatoterápiával a szervezet erőnléte és ellenállása növelhető. Továbbá növeli az alkalmazkodási készséget a környezeti változásokkal szemben, fokozza a szervezet ellenállóképességét, növeli az idegrendszer kiegyensúlyozottságát, serkenti a testi és szellemi teljesítőképességet és megnyilvánul még az általános kedélyállapot javulásában is. Több idült megbetegedésnél is javulást hoz a klimatikus kezelés. Ahogy már említettük, az időjárásváltozások egyszer kedvezően, máskor kedvezőtlenül hatnak a beteg vagy az egészséges szervezetre, és az orvos- tudomány feladata — főleg a bioklimatológiáé, valamint a meteorológiáé —, hogy pontosan felismerje ezeket a fázisokat, a beteg embert megvédje a kellemetlen hatásoktól, illetve a kedvezőket tudományos alapon kihasználja a megelőzésre, a gyógykezelésre, a rehabilitációra, az ember egészségének a védelmezésére. Prof. Dr. JURAJ KOLESÁR DrSc
