Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)

1977-11-23 / 324. szám, szerda

A FEBRUÁRI győzelem forradalmi hagyatéka SZELLEMÉBEN A CSKP XV. KONGRESSZUSA PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉÉRT

A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA A DOLGOZÓ NÉP 1948 FEBRUÁR! GYŐZELMÉNEK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

A CSKP KB Elnöksége ülésén jóváhagyta a dolgozó nép reakció felett aratott 1943. februári győzelme 30. évfordulójának politikai-eszmei és politikai-szervezési biztosítását.

A jóváhagyott határozat többek között a CSKP kerületi és városi bizottságainak feladatává teszi, hogy intézkedéseket tegyenek a dolgozó nép reakció felett aratott 1948. februári győzelme 30. évfordulójának politikai-eszmei és politikaiszervezési biztosítására. Továbbá meghagyja, hogy a Nemzeti Front, a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok szerveiben, az iskolai és kulturális népnevelési intézményekben, a tömegtájékoztató eszközökben az elfogadott határozatok szellemében gondoskodjanak a Győzelmes Február 30. évfordulója méltatásának előkészítéséről és megvalósításáról.

1978. február 25-én lesz harminc éve annak, hogy Csehszlovákia dolgozó népe győzelmet aratott a reakció felett.

1948 Győzelmes Februárja Csehszlovákia munkásosztálya és dolgozó népe harcainak történetében az egyik legjelentősebb fordulat. E harcokat a CSKP vezetésével a tőke uralma alóli felszabadításáért vívta munkásosztályunk és népünk. E győzelem sikeresen betetőzte a burzsoá kizsákmányoló rendszer megdöntéséért folytatott sok éves küzdelmet. Hazánkban a szocializmus építéséhez vezető út teljes mértékben szabaddá vált. A világreakció fokozódó felsorakozása, valamint a születőben levő szocialista világ elleni hidegháború kibontakoztatása közepette Csehszlovákia dolgozó népének 1948 februárjában a reakció felett aratott győzelme jelentősen hozzájárult a forradalmi világfolyamathoz, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdett meg.

1948 februárja hazánkban az osztály- és nemzeti felszabadító küzdelmek folytatása volt. A csehszlovák nép antifasiszta harca, amelynek döntő politikai erejét a kommunisták alkották, nemzeti és demokratikus forradalomba torkollott. A Szlovák Nemzeti Felkelés, a cseh nép májusi felkelése és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása e forradalmi folyamat legjelentősebb eseményei voltak. A munkásosztály uralkodó szerepe a nemzeti és demokratikus forradalomban lehetővé tette, hogy a Csehszlovák Köztársaságot új alapokon, mint népi demokratikus országot újítsák fel. A košicei kormányprogram, amelynek tervezetét a CSKP dolgozta és harcolta ki, azoknak a leni-' ni gondolatoknak példás, alkotó szellemű alkalmazását jelentette, amelyek a proletariátusnak a demokratikus forradalomban való eljárásáról szólnak. Kifejezte a legszélesebb néptömegek meggyőződését, hogy az új államnak olvan politikai és szociális intézkedéseket kell foganatosítania, amelyek fokozatosan elvezetnek a szociális szempontból igazságos társadalomhoz — a szocializmushoz.

A népi demokrácia alapvetően különbözött a München előtti burzsoá' parlamenti demokráciától. A népi hatalom politikai alapja a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja lett, amelyben a munkásosztály — Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élén — vette kezébe a vezetést. A csehek és szlovákok Nemzeti Frontja mint a munkásosztály, a parasztság, a városi kispolgárság, az értelmiség és a burzsoázia egy része szövetségének politikai kifejezője, ugyanakkor azoknak a politikai pártoknak a tömbjét alkotta, amelyek vállalták a közön kormány- program teljesítését és a népi demokratikus köztársaság közös erővel való felépítését.

Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a tőke elleni osztályharcokban és a fasizmus elleni nemzeti felszabadító küzdelemben nagy tekintélyt vívott ki magának, a nemzeti és de mokratikus forradalom programjának következetes megvalósítására, továbbfejlesztésére és elmélyítésére, fokozatosan szocialista forradalomba való fejlesztésére törekedett. A marxista— leninista elméletből a nemzetközi konkrét erőviszonyok és az országon belüli erőviszonyok elemzéséből kiindulva a munkásosztály és a többi dolgozó demokratikus hagyományaira, politikai érettségére támaszkodva a CSKP a forradalom békés fejlesztésére törekedett. Emellett nem táplált illúziókat, számolt a reakció ellenállásával, merényleteivel, és felkészült az éles osztályösszecsapások lehetőségére.

A háború után kialakultak a forradalom békés fejlődésének az előfeltételei. Mindenekelőtt a fasizmus veresége ós az erőviszonyoknak a szocializmus javára való megváltozása következtében kedvező volt a nemzetközi helyzet. Továbbá a munkásosztály uralkodó szerepet töltött be, s a legbecsületesebben állta meg helyét a fasizmus elleni küzdelemben, példát mutatott a hősiességben, az áldozat- készségben, a hazaszeretetben. Ez kifejezésre jutott a CSKP helyzetében, amely uralkodó párttá vált. A nemzeti és demokratikus forradalom megvalósulása következtében felszámolták a régi állami apparátust, a hatalmat a népi szervek, a Nemzeti Front kormánya és a nemzeti bizottságok vették át. A köztársaság a csehek és a szlo vákok közös államaként épült fel „az egyenlő az egyenlővel“ elv alapján. Létrejöttek az egyes társadalmi to- megszervezetek, amelyek a dolgozók millióit tömörítették magukba. Jelentős szociális, gazdasági reformok valósultak meg. A fasiszták, a kollaborán- sok és az árulók vagyonát nemzeti igazgatás alá helyezték, bevezették a termelésnek az üzemi bizottságok általi ellenőrzését és a nemzeti tisztogatással kapcsolatban megvalósult a földreform első szakasza a dolgozó parasztság javára. Mindez megteremtette a feltételeket a forradalom békés fejlődéséhez. Jelentős lépés volt a népgazdaság kulcsfontosságú ágazatainak az államosítása 1945 októberében, ami megtörte a nagyburzsoázia és a külföldi tőke pozícióit és megszilárdította a köztársaság gazdasági önállóságát. A bel- és külpolitika népi jellegének megőrzéséért és megszilárdításáért a nemzeti és demokratikus forradalom által megkezdett mű következetes valóra váltásáért és alkotó szellemű továbbfejlesztéséért vívott küzdelem lett a párt további harcainak fő tartalma. A fejlődésnek így szükségszerűen fokozatos szocialista átalakulásokba kellett torkollnia.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1946. évi választásainak eredményei kifejezésre juttatták népünk nagy bizalmát a kommunista párthoz, amely fáradhatatlanul harcolt a nép létérdekeiért A CSKP vált az ország legerősebb politikai pártjává, és Klement Gottvvald lett a kormány elnöke. A Gottwald- kormány építő programja, amelynek fő pontjai a népgazdaság újjáépítésének kétéves torve és az új alkotmány előkészítése voltak — ennek az alkotmánynak a forradalmi vívmányokat kellett lerögzítenie —, a kosicei kormányprogramra épült. Megvalósítása továbbfejlesztette a forradalmat, s a munkásosztály hatalmának erősítésére és kiszélesítésére irányult.

A burzsoázia képviselői azonban, akik fokozatosan hatalmukba kerítették a cseh országrészekben a nemze ti szocialista és a néppárt vezetését. Szlovákiában pedig a demokrata pár! vezetését, fékezték a forradalmi folya matot. Meg akarták állítani e folyamatot és fokozatosan felújítani a München előtti Csehszlovákia viszonyait. A pozícióiból kiszorított reakció fokozta ellenállását. Erőfeszítéseit a gaz daság flláásására összpontosította, hogy ezzel megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy politikai eltolódásokat érjen el a maga javára, később pedig fordulatot idézzen elő. Fő fegyvere a közellátás és az elosztás bomlasztása. a spekuláció, a fekete kereskedelem és a devizacsalás lett, igyekezett meggátolni az ország életének megtiszto- gatását a kollaboránsoktól és árulók tói, fékezni a kormány és az Alkotmá nyozó Nemzetgyűlés munkáját. A reakció felforgató tevékenysége a köztársaság fejlődésének fő akadálya lett.

A CSKP megőrizte kezdeményezését a forradalom kibontakoztatása és a forradalmi folyamat ütemének meghatározása során. Arra törekedett, hogv túlsúlyba kerüljön a következő választásokon, harcot vívott a nemzet több ségéért. Az adott helyzetben döntő fontosságú volt megnyerni a falusi lakosságot, továbbszilárdítani a szövetséget a dolgozó parasztokkal. A CSKP számos intézkedést vívott ki a következő elv szellemében: a föld azoké, akik megművelik. A kommunista párt határozott erőfeszítései a Gottwald-kor- mány építő programjának teljesítése és a burzsoák szabotáló politikájának leleplezése érdekében, a kommunisták áldozatkész hazafias fellépése a gazdasági nehézségek leküzdése során, a következetes demokratizmus a Nemzeti Frontban, a felgyülemlő problémák

megoldása folyamán az egyre szilárduló kapcsolat a széles tömegekkel — mindaz arra utalt, hogy a CSKP a következő, 1948. évi választásokon teljes többséget szerez.

Az 1947-es év folyamán a forradalom további útjáért vívott osztály- és politikai küzdelem új szakaszába lépett. Üj tényező volt a nemzetközi helyzet kiéleződése. Az imperializmus fokozott erőfeszítéssel törekedett pozícióinak felújítására, amelyek a második világháború következtében erősen megrendültek. A nyugati reakciós erők egyre intenzívebben szították a hidegháborút, keresztes hadjáratot folytattak a kommunizmus ellen. Az amerikai imperializmus egyes országok további gazdasági és politikai leigázására és a forradalmi munkásmozgalom elfojtására törekedett. A burzsoáziának sikerült felszámolnia a forradalmi erők pozícióit Görögországban, sikerült fokozatosan eltávolítania a kommunistákat a kormányból Olaszországban és Franciaországban. Az imperialista hatalmak politikája szétbomlasztotta a Hitler-ellenes koalíciót. A nemzetközi helyzet fejlődése arra ösztönözte Csehszlovákiában a reakciót, hogy megkísérelje az országban végbemenő forradalmi folyamat megállítását. Ezért igyekezett szétbomlasztani a Nemzeti Frontot, kialakítani egy antikommunista tömböt, egyezményeket kötött a kommunisták ellen, visszaélt a katasztrofális aszály következményeivel, és ellenforradalmi fordulatra készülődött.

Először Szlovákiában került sor nyílt összecsapásra. 1947 őszén, amikor bebizonyosodott, hogy a demokrata párt egyes tényezői államellenes kapcsolatokat tartottak fenn a külföldi reakcióval, nyílt politikai válság tört ki, amely az egész köztársaság mély politikai válságának kezdetét jelentette. A kommunista párt a szlovák munkásosztály és parasztság határozott fellépésével a reakciót demokratikus eszközökkel elszigetelte, és a reakció veresége meggyengítette a burzsoázia politikai pozícióit Csehszlovákia egész területén.

Mindez a kommunista pártot még nagyobb éberségre mozgósította. A kommunista párt nyomatékosan követelte a többi politikai párt képviselőitől azoknak a kötelezettségeknek a következetes teljesítését, amelyeket a Nemzeti Frontban vállaltak magukra. A reakciós erők azonban, amelyek féltek az elért eredmények megszilárdítását és a forradalom továbbfejlesztését követelő néptömegektől, kockázatra határozták el magukat: kormány- válságot idéztek elő, hivatalnokkormányt akartak alakítani, a kommunistákat még a választások előtt el akarták távolítani a kormányból, és fokozatosan meg akarták változtatni a politikai viszonyokat az országban. Ezért a burzsoá reakció politikai képviselete 1948 februárjában nyílt ellenforradalmi puccsot kísérelt meg, amely elválaszthatatlan része volt a nemzetközi imperializmus azon erőfeszítésének, hogy felújítsa a kapitalista viszonyokat Csehszlovákiában, erősítse a világreakciót, az antikommunista és antiszovjet frontokat.

A reakció által előidézett politikai és kormányválságot a CSKP vezette néptömegek határozott fellépése érdeméből demokratikus, alkotmányos és parlamenti módszerrel küzdötték le. A burzsoázia képviselőinek ellenforradalmi mesterkedéseivel szemben állt az egységes és döntő összecsapásra készen álló munkásosztály, annak népi milíciája és szövetségesei, mindenekelőtt a dolgozó parasztság tömegei. A megújhodott Nemzeti Front alapján egyesültek mindazok a becsületes és alkotó erők, amelyek a munkásosztály vezetésével felléptek a reakció ellen, és kifejezték akaratukat, hogy a szocializmus útján haladjanak. A CSKP következetes forradalmi eljárása lehetővé tette a forradalom kulcskérdésének a megoldását. A burzsoá demokratikus hagyományokkal rendelkező, iparilag fejlett országban első ízben állították fel a proletariátus diktatúráját, megvalósult a dolgozó nép hatalma a munkásosztály döntő helyzetével.

1948 Győzelmes Februárja meghiúsította a nemzetközi és a belföldi reakció azon terveit, hogy Csehszlovákiát visszatérítsék a tőkés viszonyokhoz, az imperialista világ kebelébe. Azáltal, hogy a Szovjetunióval való barátságra és szilárd szövetségre támaszkodhattunk, lehetetlenné vált az imperializmus esetleges beavatkozása, és nemzeteink szuverén módon s létérdekeikkel összhangban dönthettek sorsukról. Csehszlovákia végérvényesen a kialakuló szocialista közösség országai közé sorolódott be. A dolgozó nép 1948- as februári győzelme a csehszlovák társadalom politikai, gazdasági, szociális, kulturális és nemzeti fejlődésének páratlan távlatait nyitotta meg, és ugyanakkor megerősítette a szocializmus pozícióit világszerte.

* # #

Népünk, amely a CSKP vezetésével a CSKP XV. kongresszusának programja alapján a fejlett szocialista társadalmat építi, büszkén vallja magáénak a Győzelmes Február történelmi hagyatékát.

A dolgozók győzelmét a reakció fér lett 1948 februárjában mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy élükön tapasztalt, az osztály- és nemzeti felszabadító küzdelmekben megacélozódott párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja állt, amely a marxista—leninista tanokkal felvértezve nagyszerűen alkalmazta az osztályharcot, stratégiáját és taktikáját. Csehszlovákia konkrét feltételei között kidolgozta azt a politikai irányvonalat, amely a munkásosztály és a széles néprétegek legsajátabb érdekeit és ezáltal a társadalmi fejlődés tényleges szükségleteit fejezi ki. Politikájának köszönhetően népünk saját tapasztalatai alapján győződhetett meg arról, hogy egyedül a kommunista párt védelmezi következetesen a nép létérdekeit. A CSKP az ország elismert vezető erejévé vált.

A kommunista párt élén tapasztalt vezetőség állt, a párt politikai irányvonalának kidolgozásában és megvalósításának valamennyi szakaszában döntő módon részt vett a nagy forradalmár politikus és államférfi, Klement Gottwald elvtárs. Mindenekelőtt az ő érdemei közé tartozik, hogy a párt politikájában az osztályerők viszonyainak mélyreható elemzéséből Indult ki, idejében reagált az új jelenségekre és Irányzatokra, cselekvőképes volt, rendszeres politikai, szervező és propaganda agitációs munkát fejtett ki a tömegek körében, szüntelenül szilárdította kapcsolatát a munkásosztály- lyal és a többi dolgozóval.

Forradalmunk politikai szempontból legfontosabb tapasztalata, amit Február megerősített és ami ma már mélyen meggyökeresedett az egész társadalom tudatában, az a felismerés, hogy a kommunista párt vezető szerepe nélkülözhetetlen a munkásosztálynak a burzsoázia feletti győzelme és a szocializmus építése szempontjából. E felismerést találóan emelte ki már a szocialista építés kezdetén a CSKP IX. kongresszusa: „A párt nélkül nem volna népi demokratikus köztársaság. A párt nélkül nem volna Győzelmes Február. A párt nélkül nem volna biztosíték arra, hogy nem térünk le arról az útról, amelyen haladunk.“

Az elmúlt harminc év folyamán Csehszlovákia dolgozó népe a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalataival egybevágóan megbizonyosodott arról, hogy a marxista—leninista párt vezető szerepének növekedése a szocialista építés általános érvényű törvényszerűsége. Saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy a CSKP politikájának alapját változatlanul a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei, a dolgozó ember felszabadításáért vívott harc, a dolgozók javáról való gondoskodás, a szocializmus művének sikeréért viselt felelősségtudata alkotja a munkásosztállyal, Csehszlovákia nemzeteivel és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal szemben.

A kommunista párt mint a munkás- osztály élcsapata és az ország vezető politikai ereje nem egy teherpróbát állt ki. A szocializmus felépítése éles osztályküzdelem közepette valósult meg az országon belül, és a hidegháború feltételei között. A szocialista építés óriási sikereit nem csekély akadályok leküzdésével értük el. A nehézségekkel vívott harcban tévedések is előfordultak. Voltak tragikus hibák is, amelyek a pártélet és az államirányítás lenini normáinak megsértéséből fakadtak. A kommunista párt a nehézségeket leküzdötte és a hibákat fokozatosan helyrehozta.

A szocialista építés folyamán nyert tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocializmust sikeresen építeni, megszilárdítani és fejleszteni csupán koncepciós, reális és a nép számára érthető politika alapján, a marxista—leninista tanok alapján, a szocialista építés általános törvényszerűségeinek tiszteletben tartásával és e törvényszerűségeknek a konkrét történelmi feltételek között való alkotó érvénye(Folytatús a 4. oldalon)