Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-17 / 318. szám, csütörtök
Mezőgazdaságunk jelentősen hozzájárult az életszínvonal emeléséhez Rudolf Rohlíček elvtárs beszéde A szocialista mezőgazdaság gazdasági ereje, amely egyúttal nagy politikai erő is, elsősorban abban nyilvánul meg, amit ez az erő az egész társadalom számára jelent. Elég megemlíteni, hogy az 1936. évhez képest a bruttó mezőgazdasági termelés csaknem más- félszeresére, a piaci mezőgazdasági termelés pedig két és félszeresére növekedett. A szocialista mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárult az egész lakosság, s ezen belül a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez. Ma már nincsenek lényeges különbségek a vidék és a város között sem társadalmi, sem kulturális szempontból, sem pedig az emberek munka- lehetőségei és a társadalombiztosítás szempontjából. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk a fejlett növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó országok egyike. A 100 hektár termőföldre jutó traktorok és kombájnok számát, a villanyáram és a műtrágyafogyasztást tekintve a KGST-n belül az első helyek egyikét foglaljuk el, s egyre jobban felzárkózunk a világ legfejlettebb országai közé. A gabonaneműek átlagos hektárhozamait tekintve már elértük a világszínvonalat. Még mindig jelentősek a tartalékok az önellátás arányának növelése szempontjából az élelmiszer-termelésben, ezen belül a zöldség- és gyümölcstermesztésben, továbbá a termelés, a kereskedelem és a feldolgozó ipar együttműködésének javításában. Sem ez, sem pedig a gépellátás nem éri el azt a színvonalat, amely a távlati tervek következetes kidolgozásához szükséges. Ez elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés koncentrációjára, szakosítására és iparosítására, valamint a friss zöldséggel és gyümölcsei való ellátás javítására vonatkozik. Csehszlovákia a viszonylag kevés termőfölddel rendelkező országok egyike. Egy főre csak 0,7 hektár termőföld jut, tehát nagyjából csak annyi, mint az NDK-ban vagy Ausztriában. Ezért nagy jelentősége van a növénytermesztés fejlesztésének, az ésszerű talajgazdálkodásnak és a föld jobb kihasználásának. Az élelmiszertermelésben az önellátás előfeltételeit nemcsak modern nagyüzemi anyagi-műszaki bázis felépítésével, hanem e bázis hatékony felhasználásával, s a tudományosműszaki haladás vívmányainak sokoldalú érvényesítésével, tehát a biológiai tényezők kihasználásával, a kemizálással, a beruházások segítségével és a gépesítéssel is meg kell teremteni. A fogyasztótól is meg kell követelni, hogy takarékosan és gazdaságosan bánjon az élelmiszerekkel. Jelenleg 1901 az efsz-ek és 195 az állam^ gazdaságok száma, ami azt jelenti, hogy számunk tíz év alatt egyharma- dára csökkent. Az egyik olyan tényező, amely lassítja a vállatok közötti kooperáció és integráció ésszerű fejlődését az a körülmény, hogy sok helyen az ezzel összefüggő problémákat egyszerűen csak az efsz- ek, vagy az állami gazdaságok egyesítésével próbálják megoldani. A kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az efsz-ek, vagy az állami gazdaságok további egyesítése során nagyon megfontoltan és körültekintően kell eljárni. Az eddiginél jobban tekintetbe kell venni annak a lehetőségét, hogy a koncentráció és a szakosítás fokozása érdekében közös mezőgazdasági vállalatokat és kooperációs egyesüléseket alakítsanak. A közélelmezés biztosítása érdekében tovább kell fejleszteni és szilárdítani a mezőgazdasági és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisát. A mezőgazdaságnak 170,3 milliárd korona értékű állóeszköz áll rendelkezésére, ebből a gépekre és a berendezésekre 43 milliárd korona jut. A 6. ötéves tervidőszak első évében egy dolgozóra 161800 korona értékű állóeszköz jutott az 1970. évi 98 000 koronával szemben. Tavaly év végén a traktorok száma meghaladta a 141 000-et, a gabonacséplőgépeké a 20 ezret. Olyan anyagi-műszaki bázist sikerült kiépíteni, amely számos termelési szakágazatban teszi lehetővé a progresz- szív eljárások széles körű érvényesítését, amit az is bizonyít, hogy a mezőgazdaságban dolgozók számának jelentős csökkenése ellenére a többszörösére növekedett a munka termelékenysége és a mezőgazdasági termelés intenzitása. A 6. ötéves tervidőszakban további eszközöket kell szállítani a mezőgazdaságnak, olyanokat, amelyek minősége megfelel a mezőgazdasági fejlesztés új szükségleteinek. A beruházások keretében tovább növekszik a gépi beruházások számaránya; ennek az a célja, hogy 1980-ig teljes mértékben gépesítsük a legfontosabb mezőgazdasági munkákat, s a gépi eszközök új generációját állítjuk a termelésbe. A vegyipartól elvárjuk, hogy 1980-ig mintegy 20 százalékkal növelje a mezőgazdaságnak szállított műtrágya mennyiségét, egyúttal javítsa minőségét is. A vegyipar további feladata, hogy fokozza a növényvédőszerek gyártásának fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. A kormány szüntelenül nagy figyelmet szentel a döntő fontosságú mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások építésének. Felelősebben, következetesebben és meggondol tabban kell törekedni arra, hogy a beruházási eszközöket ésszerűen és gazdaságosan felhasználják. A szállítóvállalatok kötelessége, hogy elegendő mennyiségű és jó minőségű termelőeszközt bocsássanak a mezőgazdaság rendelkezésére. A mezőgazdasági vállalatoknak ezeket az eszközöket gazdaságosan kell kihasználniuk, s az önköltségek minél nagyobb mértékű csökkentésére is törekedniük kell. Josef Nágr elvtárs beszéde Az idén értük el a legjobb eredményeket a növénytermesztésben egészben véve, a ga- bonaneműeket tekintve valamivel túlszárnyaltuk az 1974-es esztendő eredményeit, az utóbbi tizenöt év harmadik legnagyobb cukorrépatermését gyűjtöttük be, s túlteljesítettük a repce, a komló és a tömegtakarmányok termesztési tervét. Csaknem minden fontos terményből teljesítettük a felvásárlási feladatokat. Az állattenyésztés terén túlteljesítettük a vágóállatok, a tej és a tojás felvásárlási tervét. Mezőgazdaságunk történetében először éri el a bruttó mezőgazdasági termelés a 80 milliárd koronát, s 3 milliárd koronával, azaz mintegy 4 százalékkal meghaladja az eddigi rekordot, az 1974-es év csúcsteljesítményét. Az elért eredmények azonban nem tesznek önelégültekké bennünket. Még mindig vannak olyan termelési szakaszok és vállalatok, ahol nem teljesítik a tervet, vagy nem hajtják végre elég gyors ütemben a szükséges szerkezeti átalakításokat. Minden jel arra mutat, hogy még jobban felhasználhatjuk a természetadta lehetőségeket, a termelésnövelés tényezőit, valamint a tudomány és a gyakorlat bevált tapasztalatait. A termelésnövekedés kiegyensúlyozatlanságára utal az a körülmény, hogy az egy hektárra számított bruttó mezőgazdasági termelés a legjobb eredményt elérő kerületben 20,2 százalékkal, míg a íeg- gyengébb eredményt elért kerületben alig 4,6 százalékkal növekedett. Hogy ez a kiegyensúlyozatlanság az állattenyésztésben is megvan, bizonyítja, hogy a 100 hetkárra jutó szarvasmarha-állomány egyes he- lyekan csak 43, másutt 92 szarvasmarhára tehető. A járások egyötödében egy hektárra több mint 80, több mint egynegyedében viszont kevesebb mint 55 szarvasmarha jut. Áz állattenyésztési termések eladásának növelését már jelentős mértékben elősegítik a mezőgazdasági szakvállalatok. Ez főként a baromfi és a tojás felvásárlásában mutatkozik meg, ahol szorosabbra sikerült fűzni a- mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar kapcsolatát. Jelentős mértékben elősegíti - a húsellátás javítását a nagyhizlaldák és a feldolgozó üzemek együttműködése, valamint azon vegyes vállalatok munkája, amelyek szarvasmarha-tenyésztéssel és -hizlalásával egyaránt foglalkoznak. Az efsz-ek átlagos gazdálkodási területe jelenleg 2240 hektár, az állami gazdaságoké pedig több mint 6500 hektár. Egyes tisztségviselők azt hiszik, hogy a mezőgazdasági vállalatok területének növelésével minden probléma megoldódik, megfeledkeznek azonban arról, hogy ezzel kapcsolatban gyakran bonyolult gazdasági, szervezési és káderproblémákat kell megoldani. Ezért a jövőben az a legfontosabb cél, hogy a szakosításra s a meglevő vállalatok keretein belül a nagyobb arányú koncentrációra helyezzük a hangsúlyt, és tökéletesítsük a vállalatokon belüli szervezést. A növénytermesztésben a szakosítás egyelőre csak lassú ütemben valósul meg. A cukorrépa-termelés optimális koncentrációját csak a répatermesztő vidékek vállalatainak mintegy 10 százaléka, a burgonyatermesztését pedig a burgonyatermesztő vidékek vállalatainak 23 százaléka tudja biztosítani, nem is beszélve a gyümölcs- és a zöldségtermesztésről, mert itt az arány még kisebb. Igen fontos feladatok várnak ránk szarvasmarha-tenyésztés koncentrációjának és szakosításának továbfejlesztése terén. Azonkívül, hogy igényes beruházásokat kell eszközölni és bonyolult biológiai problémákkal kell szembenézni, a szarvasmarhák számára készülő takarmány termesztését is iparosítani kell. Ma ezt a célt szolgálja a földállomány 70 százaléka, s egyúttal ebben rejlik a legnagyobb tartalék is a termőföld kihasználása szempontjából. Ezért a tudományos kutatóintézetekkel s a mezőgazda- sági termelőkkel együttműködve keressük annak az útját, hogy az állattenyésztésnek ezt az ágazatát is fokozatosan ipari jellegűvé tegyük minden összefüggésében. A mezőgazdasági koncentráció és szakosítás igényes feladatainak sikeres megoldása lehetetlen a mezőgazdasági vállalatok, valamint az élelmi- szeripari, a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatok szorosabb együttműködése nélkül. Ezen együttműködés hiányát olyan fontos terményekből való hiányos ellátás idején tapasztaljuk, mint például a burgonya, a gyümölcs, vagy a zöldség. Ez nemcsak közvetlenül a piacon érezteti hatását, ahová nem jutnak el idejében azok a termékek, amelyeket másutt viszont nem tudnak eladni, hanem a termelésben is, ahol az eladási nehézségek gátolják a nagyobb arányú koncentrációt. Figyelmünket erre fogjuk összpontosítani, hogy a nemzeti bizottságok tevékeny részvételével e problémák megoldása terén is előre haladjunk. Fontos feladat marad továbbra is a növénytermesztés és az állattenyésztés egy szintre hozatala, a termékek minőségének javítása, a hazai piac jó és folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása. Terveink sikeres megvalósítása érdekében tökéletesen fel kell használnunk az álló- és az intenzifiká- ciós eszközöket és a mezőgazdasági vállalatok belső forrásait. A Irányítás minden szintjén nagy figyelmet fogunk szentelni a termelés hatékonysága növelésének. (Folytatás az 1. oldalról) potenciáljának növelésével, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával és a népgazdaság hatékonyságának fokozásával. „A párt, a Központi Bizottság, az SZKP KB Politikai Bi zottsága és Leonyid Brezsnyev következetesen valósítják meg a tudomány fejlesztésének lenini politikáját. A tudomány így egyre inkább társadalmi termelőerővé válik“ — hangsúlyozta Alekszandrov akadémikus, aki jókívánságait fejezte ki Leonyid Brezsnyevnek a magas kitüntetés alkalmából és további munkájához sok sikert kívánt. Leonyid Brezsnyev válaszában köszönetét mondott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a Marx Károly Aranyérem odaítéléséért. Kijelentette: „Ez a kitüntetés annál is inkább megtisztelő számomra, mert az egyik legnagyobb filozófus nevét viseli. Annak az embernek a nevét, aki minden zsenialitásával a dolgozó nép felszabadítására törekedett. Marx Károly halhatatlan tanítása már több mint száz éve a munkásosztály kiapadhatatlan eröjorrása. Hatvan év telt el azóta, hogy Marx tanítása továbbfejlesztve és gazdagítva Lenin tudományos téziseivel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez vezetett. Ez új világ építésének — a szocializmus építésének kezdetét jelentette. A szovjet népnek — az emberiség történelme legigazságosabb és leghumánusabb építőjének — minden oka megvan rá, hogy Marx, Engels és Lenin műve örökösének és folytatójának vallja magát. Munkánk nemcsak nemzeti, de internacionalista jelentőségű is. Mindez meggyőzően bizonyosodott be a Nagy Október évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségeken. Moszkvában a központi ünnepségekre 104 országból érkeztek hasonló gondolkodású emberek, a szabadságért és a tartós békéért harcoló elvtársak. A Szovjetunió határain túl is gyakorlatilag a világ minden részén ilyen vagy olyan formában megünnepelték a Nagy Október hatvanadik évfordulóját. Leonyid Brezsnyev végül még egyszer köszönetét mondott a magas kitüntetésért. ÜLÉST TARTOTT AZ SZKT ELNÖKSÉGE (ČSTK) — A neratovicei Spolana vállalat szakszervezeti művelődési otthonában ülést tartott tegnap a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége. A résztvevők megvitatták, hogyan teljesítik a szakszervezeti szervek és az alapszervezetek az SZKT II. plenáris ülésének határozatait és hogyan dolgozzák ki jövő évi tevékenységi terveiket. Az elnökség hangsúlyozta, hogy az egyes szakágazati feladatoknak helyet kell kapniuk a tevékenységi tervekben, s törődni kell azzál, hogy a decemberben megrendezendő szakszervezeti taggyűlések előmozdítsák az alapszervezetek tevékenysége színvonalának további emelését. Az elnökség a továbbiakban tájékozódott az idei első félévi kollektív szerződések nyilvános ellenőrzésének eredményeiről és az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott munkakezdeményezés fejlődéséről. Jóváhagyólag tudomásul vette a szakszervezeti szerveknek a bérprogramok kidolgozásában való részvételéről szóló jelentést, s eszmei, politikai valamint politikai szervezési intézkedéseket hagyott jóvá a szak- szervezeteknek a februári győzelem 30. évfordulója ünnepségein való részvételével kapcsolatban. KITÜNTETÉS Tábí László elvtársnak, az SZLKP KB politikai dolgozójának 50. születésnapja alkalmából párt- és közéleti tisztségekben végzett sokéves áldozatkész munkájáért a köztársasági elnök „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetési adományozta. A kitüntetést tegnap Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta át a jubilánsnak. Az átadásnál jelen volt Ivan Litvaj, az SZLKP KB osztályvezetője. A mezőgazdaság tartalékainak mozgósítása időszerű követelmény (Folytatás az 1. oldalról) tett munka arányának növelésére. A felmérésből az is kitűnik, hogy az azonos természeti feltételek mellett dolgozó mezőgazdasági üzemek eltérő hozamokat érnek el. Ezeknek a különbségeknek az okai a szövetségi és nemzeti mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztériumok, valamint a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok irányító és szervező munkája színvonalában, továbbá a mezőgazdaság felkészült, politikailag és szakmailag képzett vezetőkáder-ellátásban, a termelés igényes műszaki és technológiai színvonalában, a tudomány vívmányainak a gyakorlatban való alkalmazásában, s nem utolsósorban a rendelkezésre álló saját gazdasági feltételek kihasználásában rejlenek. R. Zahradník előadói beszéde után a képviselők 8 tagú javasló bizottságot választottak a határozati javaslat kidolgozására. A vitában elsőnek felszólaló M. Fabik a növénytermesztés színvonala emeléséről és további belterjesítéséről szólt. B. Kud- laőková a mezőgazdasági földterület kihasználásával, termékennyé tételével és védelmével, M. Rusnak az állattenyésztés fejlesztési kérdéseivel, hatékonyságának emelésével foglalkozott. J. Turo'sík vitafelszólalásában a mezőgazdasági szakképzés helyzetét vázolta. V. Blažek a technika és a beruházások ésszerű felhasználását érintette. A. Blažej felszólalásában a mezőgazdaság kemizálásával foglalkozott. Csémi József a komáromi járás és a nyugat-szlovákiai kerület tapasztalatain demonstrálta, milyen hatást váltottak ki az új terményfelvásárlási árak a mezőgazdasági üzemekben. A többi közt rámutatott az állami dotációknak és szubvencióknak célszerű, azaz a döntő jelentőségű fejlesztési feladatokra való koncentrálásának fontosságára. F. Veselý a Nemzetvédelmi Minisztérium kezelésében levő mezőgazdasági földterületek ésszerű kihasználásáról beszélt. S. Bainec a mezőgazdaság munkaerő-helyze tével, az efsz-ekben érvényesített anyagi érdekeltségi és jutalmazási rendszer tapasztalataival, foglalkozott. /. Sedláček a csehszlovák mezőgazdaságnak a világban és a KGST-ben betöltött helyéről. P. Jonáš a falusi lakosság művelődési és testnevelési tevékenységének fejlesztéséről szólt. V. Gogova a mező- gazdasági és élelmiszeripari dolgozók szociális ellátottságáról beszélt. L. Kopiiva a mezőgazdasági szolgáltatásokkal foglalkozott s végül V. Stafek váj zolta, miként teljesíti a mező- gazdaság feladatait az élelmiszeripar és a hazai piac irányában. A vita végén J. Nágr és P- Bahyl miniszterek válaszoltak a V. Stáfek, /. Sedláöek és M. Kolesárová képviselők felszólalásában hozzájuk intézett, a, napirenddel kapcsolatos kérdéseikre. R. Rohlíček és R. Zahradník zárszava után a Nemzetek Kamarája egyhangúlag határozatot hagyott jóvá, amely „magában foglalja azokat a feladatokat, amelyek a lakosság élelmezésének biztosítása terén, elsősorban a tartalékok sokoldalú kihasználásával a szocialista mezőgazdasági üzemek előtt állnak. A Nemzetek Kamarájának 2. önálló ülése ezzel véget ért. SOMOGYI MÁTYÁS 1977. XI. 17. Leonyid Brezsnyevet Marx Károly Aranyéremmel tiintették ki
