Új Szó, 1977. november (30. évfolyam, 302-331. szám)
1977-11-16 / 317. szám, szerda
Gyümölcsöző együttműködés A Nagy Október hatása Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti külkereskedelemre A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével alapvetően megváltozott a világ néhány országában a társadalmi rendszer. A Nagy Honvédő Háborúban pedig a Szovjetunió világra szóló győzelmet aratott a fasizmus fölött és így — az emberiség történetében először — olyan társadalmi rendszer jöhetett létre, amelynek alapján a szocialista országok népgazdasága szinte minden területen sokoldalúan fejlődött. Hazánk és a Szovjetunió közötti külkereskedelem fejlődése szorosan összekapcsolódik népgazdaságunk szocialista átépítésével, a szocialista társadalom gazdasági alapjainak megteremtésével és a többi társadalmigazdasági átalakulással, amely mind az új társadalmi rendszer eredménye. A hagyományos hazai ipari ágazatok újjáépítésében és továbbfejlesztésében, a gép- és kohóipar átalakításában jelentős segítséget nyújtottak a szovjet megrendelések, a szovjet műszaki dokumentáció és a kölcsönös tapasztalatátadás. Számos, teljesen új ágazatot is kiépíthettünk. Ezeken kívül azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a hatalmas szovjet piac révén nagy sorozatok gyártására is rátérhettünk. Másrészt a csehszlovák ipar a Szovjetunióba irányuló berendezésszállításaival hozzájárult a Szovjetunió és a többi KGST-tagország — gazdaságának gyorsított ütemű fejlesztéséhez. Hazánk külkereskedelme jelentős minőségi változáson ment keresztül, ami rendkívül pozitív volt. Ezt az is bizonyítja, hogy a külkereskedelmi forgalmunk jelentős részét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Űj lehetőségeket teremt ez Csehszlovákia nemzetközi munkamegosztásban való részvételének növeléséhez, a CSSZSZK és a Szovjetunió közötti gazdasági integráció elmélyítéséhez. A termelőerőket magas szintűre fejlesztettük, így a hatvanas években létrejöhettek az objektív feltételek a nemzetközi-gazdasági együttműködés haladóbb formáinak alkalmazásához. Kidolgozták a szocialista gazdasági integráció komplex programját, az elért eredményekre, tapasztalatokra és az egyes KGST-tagországok eddigi gazdasági bázisára építve —, •amelyet a KGST 25. ülésszaka hagyott jóvá. Az új típusú együttműködés elmélyítését a népgazdasági és a világkereskedelemben felmerült problémák tették szükségessé. Ezek megoldásával főleg az ország nyersanyag-, energia- és kohászati igényeinek hosszú távú biztosítását tettük lehetővé. A szakosításban és az anyagi eszközök célszerű nemzetközi összpontosításában elért eredmények is az internacionális együttműködésnek köszönhetők. Aktívabb lett a nemzetközi munkamegosztás, dinamikusabb a szocialista országok közötti külkereskedelmi forgalom fejlődése. Ez tapasztalható a csehszlovák-—szovjet kereskedelmi kapcsolatok alakulásában is. Az elmúlt ötéves tervidőszakban — 1970-hez képest — 57 százalékkal növekedett a két ország közötti külkereskedelmi forgalom, a hatodik ötéves tervidőszakban pedig további 45 százalékkal fog nőni. A csehszlovák népgazdaság jelentős mértékben bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba. Ami külkereskedelmünk szerkezetét illeti, elmondhatjuk, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban az ötödik ötéves tervidőszakhoz képest a fűtőanyagok, az alapvető nvers- aáyagok és anyagok részaránya a kivitelben és behozatalban egyaránt csökkent. A gépek és berendezések részaránya — az egész külkereskedelmi forgalomhoz képest — mintegy 10 százalékkal növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetét a világban továbbra is meg kell tartanunk, elsősorban azonban a KGST-n belüli helyzetünk megerősítésére kell törekednünk. Figyelmet kell szentelnünk a kölcsönös mérlegkapcsolatok kedvező módon való alakításának, hogy ezek a tervek az összehangolásból eredő tevékenység közben ne romoljanak, hanem fejlődjenek. 1976- ban megkezdtük a feladat végrehajtását a komplex programon belül. Hazánk és a KGST- tagországok közötti árucserekapcsolatok kedvezően alakultak. Különösen fontos partnerünk a Szovjetunió, a KGST-n belüli áruforgalmunk több mint 50 százalékát ,vele bonyolítjuk le. A szerződések értelmében a Szovjetuniótól vásároljuk a legfontosabb fűtőanyagokat, nyersanyagot és anyagot. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében — 1975-höz képest — 3 millió tonnával több kőolajat és 3 milliárd köbméterrel több földgázt szállít a Szovjetunióból (a földgázmennyiség nem tartalmazza a tranzitegyezményből származó szállításokat). Azbesztből 7000 tonnával, villanyáramból 1200 millió kilowattórával, vasércből 1,5 millió tonnával, foszfortartalmú műtrágyából pedig 35 000 tonnával kapunk többet az említett időszakban vásárolt meny- nyiségnél. Hazánk ennek ellenértékeként tömbrendszerü szivattyútelepeket és Tatra tehergépkocsikat szállít a Szovjetuniónak. A Szovjetunióba irány- nyuló csehszlovák gépexport .kb. 70' százalékkal növekedik, a gépek behozatala pedig körülbelül a kétszeresére emelkedik. A szocialista gazdasági integráció komplex programja teljesítésében a múlt évben két területen értünk el kimagasló eredményeket. A szerződéses kötelezettségek teljesítése terén és az 1980-ig szóló integrációs akciók előkészítésében a nemzetközi munkamegosztással kapcsolatos teendőket az SZSZK területén működő, a kormány által irányított szervezetek az exportban 101,8 százalékra teljesítették. A szocialista országokba irányuló ilyen jellegű exportfeladatok tervét 105,2 százalékra teljesítették. Az SZSZK exportja 126,9 százalékra a KGST tagországokba irányuló exporté pedig 134,3 százalékra emelkedett. Ebből is látható, hogy a külkereskedelmi kapcsolatainkban a KGST- tagországokra orientálódunk és a komplex program teljesítésére törekszünk. E program keretében hazánkban kilenc üzem épült. A Szovjetunióban nyolc, Kubában pedig egy üzem épült közös erőfeszítéssel és csehszlovák hozzájárulással azért, hogy így fedezzük azbeszt-, energia-, földgáz-, vasérc-, öntöttvas-, nikkel- és takarmány- élesztő-szükségletünket. A nemzetközi akciókba számos szlovákiai üzem is bekapcsolódik. A KGST-tagországok és Csehszlovákia népgazdasági tervének összehangolása lehetővé teszi, hogy külkereskedelmi kapcsolataink 1977-ben is sikeresen fejlődhessenek. Egységes népgazdasági rendszerünk a hatodik ötéves tervidőszakban is jó feltételeket teremt az ország dinamikus fejlődéséhez, külkereskedelmünk további fellendítéséhez. Ez jelentős mér tékben a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak köszönhető. A CSSZSZK és a Szovjetunó közötti gazdasági kapcsolni ok fejlődése külső gazdasági kapcsolataink mind jelentősebb tényezőjévé válik. Ez döntő mértékben hat népgazdaságunk dinamikus fejlődésére. ANDREJ MIKLÓS Az „ezüstért“ versenyző munkabrigád tagjai (álló sor balról): Nagy Michal brigádvezető, Galo Jozef, Putyera István, Suchopa Ján, Józsa István. Alul: Udvaros Vince és Lehotsky Stefan Az-ezüst várományosai Országos viszonylatban is jelentős szerepet tölt be .a Galántai (Galanta) Szerszámgép- gyár a mezőgazdasági gépek, valamint az esztergapadok készítésében és javításában. Az üzem, amelynek mintegy 700 alkalmazottja van, már 11 éve végzi ezt a fontos termelési Józsa István mester (A szerző felvételei) feladatot. Marógépeket javítanak például a plzeňi Skoda Művek részére. A javítási határidő 12 hét. Az üzem egyik nagy termelőcsarnokában beszélgettem a diószegi (Sládkovičovo) Józsa István mesterrel, aki ugyancsak 11 éve dolgozik a gyárban. Akkor — 24 évesen — 35 munkást irányított, most 25 szocialista mun- kabrigádtag munkájára ügyel. — Az FA-4 és az FA-5 típusú marógépek javítását ebben az évben lezárjuk, ugyanis ezeket a géptípusokat tökéletesebb gépek helyettesítik majd. A mi részlegünk a jövőben az SV-18 RA jelzésű esztergagépek javítását végzi, majd pót- alkatrészeket fog gyártani. — Ezek szerint az egész üzem termelési szerkezetében történnek változások? — Igen. A gépgyár fő termelési célja az úgynevezett RM-25 és az SM-16 típusú esztergapadok gyártása lesz. — A részleg milyen feladatot vállal az új gyártási program megvalósításából? — Brigádunk vállalta, hogy 1978-ban a februári győzelem 30. évfordulójának tiszteletére 720 SV-18 RA jelzésű esztergapad javítását végzi el. Az új típusú esztergapadokhoz mi adjuk a szükséges alkatrészeket. Mivel öntödénk nincs, az öntvényeket a Trenčíni Szerszámgépgyár készíti. — Milyen a munkacsoport összetétele? — Részlegünkön két szocialista munkabrigád dolgozik. Az egyik, amelyben én is dolgozom, már két éve a bronz fokozat tulajdonosa és eredményesen haladunk az „ezüst“ felé.* A másik a bronzért versenyez, s legjobb tagjai: Kiss Mihály, Pinke Imre, Hollósy Zoltán, Tánczos Vilmos, Szalay Ijászló, Panyik László, Csambál Szilveszter, Dobri Géza, Tóth Géza, de sorolhatnám szinte valamennyiük nevét. FODOR RUDOLF A bratislavai Slovnaft vállalat energetikai részlegének dolgozói a Nagy Október 60. évfordulóját jelentős vállalások teljesítésével köszöntötték. A turbogenerator főjavítási idejét a tervezett 7 hétről 3 hétre rövidítették. Így a tervezetthez képest 12 096 megawattórával növelhették a villamosáram-termelést. Az enerr getikai részleg kiváló eredményeiből négy szocialista munkabrigád is kivette a részét. A felvételen: Václav Andrýsek, az „arany" brigád vezetője az áramelosztók ellenőrzése közben. (Imričh Gaszparík felvétele] MIÉRT FOGY A TERMŐFÖLD? Ne szántsuk fel a nagy hozamú réteket A Mezőgazdasági Élelmezésügyi Minisztérium rendezésében megtartott egyik szemináriumon riasztó adatokat hallottam a mező- gazdasági termelésre alkalmas föld rohamos fogyásáról. Az egyik előadó többek között azt állította, hogy ha nem lassul le az ütem, akkor nyolcvanöt év múlva alig lesz hazánkban szántóföld. Talán kissé eltúlozta a dolgot, ennek ellenére azóta is foglalkoztat a gondolat: vajon miért fogy ilyen gyorsan a termőföld. Jártam központi, kerületi, járási hivatalokban, beszéltem üzemek, intézmények vezetőivel, és arra a következtetésre jutottam, hogy átgondoltabb, tervszerűbb munkával, a társadalmi érdekek szem ejőtl tartásával lényegesen lehet változtatni a helyzeten. A terVnő- föld védelmére 1976-ban meghozták a 124-es számú törvényt, ennek ellenére mégis tovább fogy a föld. Tavaly az ipari és a mezőgazdasági üzemek, fogyasztási szövetkezetek és egyéb intézmények 2250 hektár földet építettek be. Ebből mintegy 1500 hektár volt szántó. Jelenleg Szlovákiában egy lakosra már csak 55 ár mezőgazdasági és 33 ár szántóföld jut. A termőföld fogyásának több oka van. Köztudomású, hogy az ipari központok, mező- gazdasági üzemek, sajnos, még mindig jó termőföldre építkeznek. Sokszor azzal indokolják a lakótelepek közelében való építkezést, hogy nehezen tudják megoldani a munkaerőszállítást. Pedig ma már a vállalatoknak autóbuszaik vannak — még az egységes földművesszövetkezeteknek is —, tehát a dolgozókat pár perc alatt a munkahelyükre szállíthatják. Helyesen gondolkoztak a lévai (Levice) Üzemközi Hústermelő Vállalat vezetői, akik az új nagyhizlaldát Veľký Durtôl távol, erdő mellett építik. Itt a földterület sem nagyon alkalmas a mezőgazdasági t re me lés re. Viszont a Nagycsalomijai (Velká Calomija) üzemközi Nagyhizlalda a tervezők jóvoltából a korszerű családi házak mellé került. A hatalmas telep szennyezi a központi község levegőjét és a talajvizet is. Sok községben indokolatlanul beépítik a termőföldet. Pedig az utóbbi években még a mezőgazdasági jellegű községek is kezdenek elnéptelenedni. A vársok több munka- lehetőséget adnak, ezért az ingázók közül többen odaköltöznek. Megunva az utazgatást, otthagyják még a nemrég épített korszerű lakásaikat is. A nemzeti bizottságoknak ideje lenne már felfigyelniük erre a jelenségre is, amikor meghatározzák a falufejlesztésí programokat. Amíg egyrészt a termőföld, másrészt különböző talaj javítási munkákkal újabb termőterületeket szerezhetünk. A nyugat-szlovákiai kerületben — főleg a Bratislava-vidéki, komáromi (KomárnoJ és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban — tavaly nyolcszáz hektár földet tettek termővé. A mocsaras területek lecsapolásával, a kishozamú rétek és legelők felszántásával ezer meg ezer hektár földet lehet nyerni. Azonban jól meg kell gondolni, hogy mikor, hol és milyen minőségű retet szántanak fel. Nemiég az egyik Ipoly menti szövetkezet agronómusa azt mondotta, hogy a folyó árterületébe vetették a búzát. Ha nem önt ki az Ipoly, akkor jó termés lehet, ha azonban kilép medréből és kárt tesz a vetésben, akkor a kárt téríti a biztosító. Több mezőgazdasági üzemben gondolkodnak hasonlóan, ezért a felsőbb szervek javasolják, hogy amíg be nem fejeződnek a szabályozási munkák, ne törjék fel a nagy hozamú léteket, s ha már megtették, a területet füvesítsék be újra. (balla) úl szó 1977-rXI. 16. 4
