Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-11 / 281. szám, kedd

" 'A képviselők menteim! Jogát és a képviselői tevékenységük további garanciáit a képviselők státusáról szóló törvény, vala­mint az SZSZKSZ, a szövetségi és az autonóm köztársaságok további törvényhozása határozza meg. 107. cikkely. A képviselő köteles számot adni tevékeny­ségéről és ,a tanács tevékenységéről a választóknak, valamint azoknak a kollektíváknak és társadalmi szervezeteknek, ame­lyek képviselőjelöltté javasolták. Az a képviselő, aki méltat­lannak bizonyult a választók bizalmára, ,a választók többségé­nek döntése alapján a törvényben meghatározott módon bár­mikor visszahívható. 5. AZ SZSZKSZ LEGFELSŐBB ÁLLAMHATALMI ÉS ÍGAZGATÁSI SZERVEI XV. fejezet AZ SZSZKSZ LEGFELSŐBB TANÁCSA 108. cikkely. A legfelsőbb államhatalmi szerv az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának joga van mindazon kérdésekben dönteni, amelyek ezen Alkotmány értelmében az SZSZKSZ hatáskörébe tartoznak. Az SZSZKSZ Alkotmányának jóváhagyása és megváltoztatá­sa, újabb köztársaságok felvétele az SZSZKSZ-be, az új auto­nóm köztársaságok és autonóm területek létesítésének jóvá­hagyása; az SZSZKSZ állami gazdasági és szociális fejlesztési terveinek, az SZSZKSZ állami költségvetésének és zárszámadá­sának jóváhagyása; az SZSZKSZ-nek felelős szervek létrehozá­sa az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának kizárólagos hatásköre. Az SZSZKSZ törvényeit az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa, vagy pedig az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa határozata értel­mében megvalósított össznépi szavazás (népszavazás) hagyja jóvá. 109. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának két kamarája van: a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Taná­csa. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának két kamarája egyenjo­gú. 110. cikkely. A Szövetségi Tanácsnak és a Nemzetisé­gek Tanácsának azonos számú képviselője van. A Szövetségi Tanácsot azonos számú lakosságú választóke­rületekben választják. A Nemzetiségek Tanácsát a következő kulcs szerint választ­ják: 32 képviselő minden szövetségi köztársaság, 11 képviselő minden autonóm köztársaság, 5 képviselő minden autonóm terület és egy képviselő minden autonóm körzet képviseleté­ben. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsa az általuk választott mandátumvizsgáló bizottságok javaslatára hitelesíti a képviselők mandátumát, és a választási törvény megsértése esetén érvényteleníti egyes képviselők megválasztását. 111. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának mind­egyik kamarája megválasztja a kamara elnökét és négy elnök- helyettesét. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsának elnökei irányítják az illetékes kamarák üléseit és igazgatják belügyeit. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa kamaráinak együttes ple­náris üléseit a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsá­nak elnöke váltakozva irányítja. 112. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának ülés­szakát évente kétszer hívják össze. Rendkívüli ülésszakát az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége saját kezdeményezésére, vagy a szövetségi köztár­saság javaslatára, valamint az egyik kamara képviselői leg­alább egyharmadának javaslatára hív össze. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka a kamarák külön-külön és együttes plenáris üléseiből, valamint a kama­rák állandó bizottságainak, vagy az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsa bizottságainak az ülésszakok közti időszakban megtar­tott üléseiből áll. Az ülésszak a kamarák külön, vagy együt­tesen megtartott üléseivel kezdődik és fejeződik be. 113. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsában a tör­vényhozási kezdeményezés a Szövetségi Tanácsot, a Nemzeti­ségek Tanácsát, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­gét, az SZSZKSZ Minisztertanácsát, a legfelsőbb államhatalmi szervek által képviselt szövetségi köztársaságokat, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának bizottságait, a kamarák állandó bizott­ságait, az SZSZKSZ' Legfelsőbb Tanácsának képviselőit, taz SZSZKSZ Legfelsőbb Bíróságát, ,az SZSZKSZ főügyészét illeti. Törvényhozási kezdeményezés joga az össz-szövetségi szer­vek által képviselt társadalmi szervezeteknek is van. 114. cikkely. A törvényjavaslatokat és az SZSZKSZ Leg­felsőbb Tanácsa elé megvitatás végett előterjesztett kérdése­ket a kamarák külön tartott, vagy együttes ülésein vitatják meg. Szükség esetén a törvényjavaslatot vagy az Illetékes kér­dést előzetes, vagy utólagos megvitatás végett egy vagy több bizottság elé terjeszthetik. Az SZSZKSZ törvénye akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha ß Legfelsőbb Tanács mindegyik kamarájában a kamara képvi­selőinek többsége reá szavazott. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsának rendeleteit és más intézkedéseit az SZSZKSZ Leg­felsőbb Tanácsa képviselőinek többsége hagyja jóvá. A törvényjavaslatokat és az állami élet más legfontosabb kérdéseit az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének saját kezdeményezésére, vagy a szövetségi köztársaságok egyikének kezdeményezésé­re hozott döntése alapján össznépi vitára bocsáthatják. 115. cikkely. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsa nézetének eltérése esetében a kérdést megoldás vé­gett a kamarák által az egyenlőség elve alapján létrehozott egyeztető bizottság elé terjesztik, majd a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségek Tanácsa együttes ülésén másodszor is meg­vitatja. Ha ebben az esetben sem jön létre megegyezés, a kér­dést megvitatás végett az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának következő ülésszaka elé terjesztik, vagy az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsa össznépi szavazásra (népszavazásra) terjeszti elő. 116. cikkely. Az SZSZKSZ törvényeit, az SZSZKSZ Leg­felsőbb Tanácsának rendeleteit és további intézkedéseit a szö­vetségi köztársaságok nyelvein az SZSZKSZ Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének és titkárának aláírásával hozzák nyilvánosságra. 117. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa képvise­lőinek joguk van interpellálni az SZSZKSZ Minisztertanácsá­nál, a minisztereknél, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa által létrehozott más szervek vezetőinél. Az SZSZKSZ Miniszterta­nácsa, vagy a tisztségviselő, akihez az interpellációt intézték, legkésőbb három napon belül köteles szóbeli, vagy írásbeli választ adni az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának ülésén. 118. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának be­leegyezése, az ülésszakok közötti időben pedig az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének beleegyezése nélkül az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának képviselője ellen nem indít­ható bűnvádi eljárás, nem vehető őrizetbe és adminisztratív büntetést sem foganatosíthat ellene a bíróság. 119. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa a kama­rák együttes ülésén megválasztja az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsának Elnökségét, amely számot ad neki tevékenységéről és az Alkotmány által meghatározott terjedelemben betölti az SZSZKSZ legfelsőbb államhatalmi szervének funkcióját a két ülésszak közti időszakban. 120. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának El­nökségét a képviselők soraiból a következő összetételben vá­lasztják meg: a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, az elnök első helyettese, az elnök 15 helyettese — minden szö­vetségi köztársaság képviseletében egy-egy, az Elnökség tit­kára és az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 21 tagja. 121. cikkely. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége: 1. meghirdeti a választásokat az SZSZKSZ Legfelsőbb Taná­csába; 2. összehívja az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának üléssza­kait; 3. egybehangolja az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsa kamarái állandó bizottságainak tevékenységét; 4. ellenőrzi az SZSZKSZ Alkotmányának megtartását, és biz­tosítja a szövetségi köztársaságok alkotmányainak és törvé­nyeinek összhangját az SZSZKSZ Alkotmányával és törvényei* vei;

Next

/
Oldalképek
Tartalom