Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-08 / 278. szám, szombat

Beigrádban megkezdődik az érdemi vita A szovjet küldöttség vezetőjének konstruktív beszéde (ČSTK) — Négy nap elteltével befejeződött a küldöttségek vezetőinek fellépése a 33 európai ország, az Egyesült Álla­mok és Kanada képviselőinek belgrádi találkozóján. Az előre meghatározott sorrend szerint tegnap felszólalt a VATIKÁN, MAGYARORSZÁG, az N1)K. MÁLTA. MONACO, BEL­GIUM, OLASZORSZÁG, CIPRUS, DÁNIA és ÍRORSZÁG képvise­lője. Ezt követően megkezdődik az érdemi vita a helsinki egyez­mény cikkelyeinek jmegtartásáról. A belgrádi találkozón csütör­tökön este felszólalt fulif Vo­roncov, a Szovjet küldöttség vezetője. Felszólalásának ele­jén leszögezte, liogy a helsinki biztonsági értekezlet óta eltelt két év igazolta a Záróokmány-, ban foglaltak életképességét, gyakorlati megvalósításuk szük­ségességét. Európában a béke szilárdabb lett, államaink kap­csolatai pedig jelentősen bővül­tek és gazdagodtak. Ez az egész folyamat az enyhülés konszolidációjának és- megszi­lárdulásának irányába hatott. Ez a tendencia uralkodik a nemzetközi kapcsolatokban, mert korunkban nincs más ész­szerű alternatíva. Ez alatt a két év alatt egy­úttal az is világossá vált, hogy a helsinki Záróokmány ajánlásai végrehajtásának üte­mére visszahatott a dokumen­tumot aláírt országok kapcso­latainak helyzete és fejlődése. Azok, akik az enyhülés ellen foglaltak állást — és ilyen körök a nyugati országokban, mint ismeretes, vannak —, ez­zel csak fékezik azt a tevé­kenységet, amely a Záróok­mány különböző tételeinek megvalósítására irányul. A leszerelés kérdéseire áttér­ve a szovjet képviselő egyebek között emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé- nek tavaly decemberi bukares­ti ülése javasolta: az európai országok vállaljanak szerződé­ses kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak egymás ellen el­sőként atomfegyvert. Utalt arra is, hogy ha ilyen megállapodást sikerülne létrehozni, az új le­hetőségeket nyitna e közép eu­rópai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalások számá­ra is. Hozzátette, hogy ilyen szerződés megkötése fontos lé­pés lenne az atomháború ve­szélyének elhárításán túl a há­ború elhárítása felé, és tovább erősítené a kölcsönös bizalmat. Az elmúlt esztendőkben a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország több mint 70 javas­latot tett a béke. és a leszere­lés biztosítására — mondotta és ktllön utalt arra a javas­latra, hogy ne bővítsék a meg­lévő katonai csoportosuláso­kat. A Szovjetunió szilárdan meg van győződve arról, hogy a belgrádi találkozón csakis a konstruktív légkörben lefolyó tanácskozások vezethetnének sikerhez, anélkül, hogy károso­dást szenvednének a helsinki Záróokmány megvalósítása so­rán eddig elért eredmények. Szó sem lehet a Záróokmány felülvizsgálásáról, holmiféle korrektúrájáról sem. A szovjet küldött végezetül kijelentette, hogy a belgrádi találkozó sikeres lefolyása ked­vező légkört teremthet az eu­rópai biztonság és együttműkö­dés alapvető kérdéseinek meg­oldása számára. ★ Érthető módon nagy figye­lem kísérte Arthur Goldberg­_ —---------------------------------­IQr ckepcsarnok Kortársunk: CHE U arcolt és meghalt. Meg- ■■ ölték, hogy megállítsák azt a folyamatot, amelynek ve­zéralakja volt. 1967. október 8 án a bolíviai La Higuera tele­pülés iskolájában ölték meg az egyenlőtlen harcban megsebe­sült, foglyul ejtett Ernesto Che G ue var át. Ellenségei csak később jöt­tek rá, hogy ez az emberölés értelmi’!■'"•n volt. A halott for­1977 X. 8. radíuuuu- one a.u^ju meg ve­szélyesebb számukra, mint az élő Che Guevaráé. Guevarának a harc volt az éle^eleme. Harcolt a polgári elpuhultság, a mindenbe bele­törődés ellen, habár argentin polgári családból származott. Fiatalon súlyos asztmát kapott, de harcolt a természet, az alattomos kór ellen. Orvos volt, de nem egyes embereket akart gyógyítani, hanem a társadalmat. Az egész emberiséget akarta kigyógyíta­ni az elnyomásból, a nyomor­ból, a jogtalanságból. Che mindig ott volt, ahol a legpusztítóbb volt a kór. Be­járta az egész szenvedő latin- amerikai kontinenst. Harcolt Guatemalában, Costa Ricában, Peruban, Mexikóban, Kubában, Bolíviában, és mindenütt úgy harcolt, mintha saját hazájáért harcolt volna. Jómaga így val­lott erről: „Bárhol lártam La­tin-Amerikában, sehol sem te­kintettem magam idegennek. Guatemalában úgy éreztem, hogy guatemalai vagyok, Me­xikóban — mexikói, Peruban, — perui, éppen úgy, mint most Kubában kubai, és itt is min­denhol argentin.“ Kubában lemondott minden rangjáról, és 196G ban elment Bolíviába, hogy bolíviai legyen. Nem meghalni, hanem győzni ment oda. Több kubai forradal­márral együtt azon fáradozott Bolíviában, hogy gerillaharc út­ján forradalmat robbantson ki. Azt remélte, hogy ezzel meg­könnyíti a kubai forradalom helyzetét és meggyorsítja La­tin-Ameri kában a forradalmi fejlődést. Che különös személyiség volt. Tisztában volt a forradalmi fo­lyamat és a kialakulóban levő új társadalom törvényeivel és alapszabályaival. Ott volt a Granma hajó fedélzetén a ba­rátja, Fidel Castro vezette 82 kubai forradalmár között, akik megkezdték a Sierra Maestra hegyeiben a népi felkelésbe át­növő gerillaháborút. A győze­lem után aktívan részt vett az ország építésében. Pénzügy- majd iparügyi miniszter lett és a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja. Harcos ta­pasztalatait az új Kuba építé­sének kezdeteiről „Hadjárat a Sierra Maestrában“, „A szocia­lizmus és az ember Kubában“, „A gerillaháború“ és a „Bolí­viai napló“ című műveiben ír­ta meg. Azonban szenvedett a forra­dalmárokra, főleg a fiatalokra jellemző romantikától. Chet a türelmetlenség, a nyíltság, a forradalmi cselekvés és szemé­lyes hősiesség csodatevő ere­jébe vetett hit, a kompromisz- szumok eultasítása jellemezte. De mindezek ellenére nem hős- ködött értelmetlenül. Tudatá­ban volt annak, hogy életével, s ha kell, halálával mutat pél­dát, szolgáltat tanulságot a hol­napnak. Che maga volt az élet dia­lektikája, az ellentétek harmo­nikus egysége. Nem pózolt a forradalmár, a hős szerepében. Korunk embere volt. aki ma él a holnapért. GÖRFÖL ZSUZSA nek, az Egyesült Államok dele­gációja vezetőjének beszédét is. Goldberg kijelentette: az USA nem keres konfrontáciot és nem kívánja, hogy a tanács­kozás vádaskodások színhelye legyen. Ehelyett arra törekszik, hogy arról folyjék eszmecsere, miképpen valósítják meg a Zá­róokmányt. Ismertette ezzel kapcsolatban az Egyesült Álla­mok lépéseit, amelyeket a Zá­róokmány szellemében tettek. Beszédének további részét azoknak a kérdéseknek szentel­te, amelyek amerikai felfogás szerint a harmadik kosárba tar­toznak: általánosságban mo­zogva bírálta más országok gyakorlatát. KUBÁBAN is megemlékeztek a csehszlovák néphadsereg napjáról. Havannában fotokiál- lítást nyitottak a csehszlovák néphadsereg életéről és tevé­kenységéről. VARSÓBAN tegnap megkez­dődött a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak 9. plenáris ülésszaka. A tárgyalást Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezeti. A CARTER-KORMÁNY energe­tikai takarékossági programja súlyos vereséget szenvedett a szenátusban. A szenátus pénz­ügyi bizottsága elutasította azt a törvényjavaslatot, amely az importált kőolaj megadóztatá­sának emelésére irányult. NYUGAT-BERLINBEN szep­tember végén csaknem 31000 munkanélküli volt. Tovább nö­vekedett azoknak a munkások­nak a száma, akik kénytelenek rövidített munkaidőben dolgoz­ni. A PORTUGÁL Szocialista Párt (PSP) nemzeti titkárságának 19 tagja azzal vádolta meg Mario Soares miniszterelnök kormányát, hogy a párt prog­ramjával ellentétes politikát követ. Lapunk tegnapi számában A nemzetiségi kérdésben is cí­mű cikk utolsó bekezdésében sajnálatos szövegismétlődés történt. A cikk utolsó bekezdé­se helyesen így hangzik: „A nemzetek közeledése tehát csakis a szocializmusban lehet­séges, s ez a közeledés egyben a nemzetek nemzeti fejlődését is jelenti, de semmiképpen a nemzetek egybeolvadását, még kevésbé egybeolvasztását. „De veszélyes útra lépnénk — fi­gyelmeztet idézett beszédében Leonyid Iljics Brezsnyev —, ha elkezdenénk mesterségesen erőltetni a nemzetek közele désének ezt az objektív folya­matát. Vlagyimir Iljics Lenin állhatatosan óvott ettől, s út­mutatásaitól nem térünk el“. A Szovjetunió politikája követke­zetesen lenini — a nemzetisé­gi kérdésben is.“ Olvasóink szíves elnézését kérjük. A helsinki Záróokmányt aláíró 35 ország képviselőinek belgrádi értekezleten már valamennyi megbízott ismertette kormányának hivatalos álláspontját. Felvételünkön Richard Dvorák, a csehszlo­vák küldöttség vezetője beszél. (Telefoto: CSTK — UPE1 Folytatódik az ENSZ közgyűlés vitája A faiüldözés megszüntetése az egész emberiség érdeke (CSTKJ — Afrika az egye­düli kontinens, ahol még tart a gyarmati uralom, jelentette ki Moussa Sanguiana Camara, Guinea állandó képviselője az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán. A guineai képviselő elítélte a faji elkülönítés politikáját és kijelentette, hogy az ENSZ-nek magára kellene vállalnia a tel­jes felelősséget és biztosítania, hogy Namíbia népe egyedül döntsön jövőjéről. Az imperialista államok igye­keznek megőrizni előjogaikat, jegyezte meg Camara, amikor az Észak Dél párbeszéd helyze­tét értékelte. Az imperialista államok továbbra is kihasznál­ják a fejlődő országok termé­szeti forrásait. Hasszan Ibrahim jordániai külügyminiszter kijelentette, hogy az elmúlt héten közzétett szovjet—amerikai közös nyilat­kozatot a közel keleti igazságos és tartós béke szempontjából kedvező lépésnek tekintik. Jordánia támogatja a genfi békekonferencia mielőbbi ösz- szehívását valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesztinái Felszabaditási Szer­vezetet is. A vitában továbbá felszólalt Zaire, Thaiföld, Omán és a Seychelles szigetek képviselő­je. A csehszlovák küldöttség tel­jes mértékben egyetért azzal, hogy az imperialista monopó­liumok tevékenysége a gyarma­ti területeken, de főleg Afrika déli területein veszélyezteti a békét és a nemzetközi bizton­ságot, állapította meg Franti­šek Peňažka csehszlovák kép­viselő az ENSZ dekolonializá- ciós bizottságának ülésén. Hangsúlyozta, hogy az emlí­tett monopóliumok tevékenysé­ge az egyik akadálya a gyar­matosítás maradványai teljes felszámolásának. A panamai nép tovább harcol teljes függetlenségéért (CSTK) — A szeptember 7- én Washingtonban aláírt, Pa­nama-csatornával kapcsolatos új panamai—amerikai szerződés a panamai nép gyarmatosítás ellen vívott történelmi harcá­nak eredménye — állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet a panamai szakszervezetek ad­tak ki. A dokumentum figyelmeztet ahhoz, hogy a szerződés érvé­nyes legyen, szükséges azt az amerikai szenátusba ratifikálni. Annak ellenére, hogy az új szerződés még nem elégíti ki a panamai nép minden igényét, döntő lépést jelent a teljes nemzeti felszabaduláshoz. Carter elnök a szerződés alá­írását arra igyekezett felhasz­nálni, hogy Latin-Amerikának megmutassa az észak-amerikai imperializmus „szívélyes arcát“. Pinochet, Stroessner és a többi latin-amerikai reakciós rezsim képviselője a szerződés aláírá­sát arra szerette volna fel­A Szovjetunió gazdasági sikereit bemutató állandó üsszövetségi kiállításon megnyílt az első szovjet műbolygó felbocsátásának 20. évfordulófa alkalmából rendezett kiállítás. A felvételen a lá­togatók a Szojuz-Apollo űrhajó modelljét csodálják. (Telefoto: CSTK — TASZSZJ használni, hogy kikerüljön tt nemzetközi elszigetelődésből. Ezeknek az embereknek nem lett volna mit keresniük a szerződés aláírásánál. A szakszervezetek dokumen­tuma felszólítja a munkás-, a földműves, a diák-, a katonai- és a nőszervezeteket, hogy még nagyobb igyekezettel kapcso lódjanak be a nemzeti felsza­badulás folyamatába, hogy tá­mogassák Torrijos tábornok forradalmi kormányát, hogy hozzájáruljanak az ország de­mokratikus és haladó erői an- tllmperialista egységének el­mélyítéséhez. Kína külföldi fegyvereket vásárol (ČSTK) — A kínai vezetőség a világ fejlődésének távlatát egy újabb háborúban látja, ezért úgy döntött, hogy kül­földről fegyvert vásárol a kí­nai fegyveres erők modernizál lása céljából. A KfODO japán hírügynökség tudósítója idézi Teng Sziao- ping, a kínai hadsereg vezér­kari főnökének szavait, aki ki­jelentette, hogy „egy napon biztosan kirobban a háború“. A kínai fegyveres erőket ezért fel kell szerelni a leghatékonyabb és legkorszerűbb fegyverekkel. Szerinte ezt a célt kell szol­gálnia valamennyi ipari üzem­nek és iskolának. Időközben további hírek ér­keznek Kínából, mégpedig ar­ról, hogy az ún. négyek ban­dájának híveit kizárják a köz­hivatalokból. Pekingi megfigye­lők közölték: az ország nem­zeti ünnepének Kiang Szi tar­tományi székhelyen megrende­zett ünnepségein nem vett részt a helyi pártbizottság első tit­kára, ebből arra következtet­nek, hogy a funkcionárius szin­tén tisztogatás áldozata lett. Egyébként a kínai sajtó és rá­dió az utóbbi időben ezt a tar­tományt azon vidékek egyiké­nek nevezte, ahol még mindig jelentős pozíciók birtokában vannak a négyek bandájának hívei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom