Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-01 / 271. szám, szombat
Néhány megjegyzés az idegen szavak használatáról Ezt az általános elvet: ne használjunk, fölöslegesen ide gén szavukat, úgyszólván mindenki ismeri, ha nem követi is mindig. Most nem is azzal szeretnék foglalkozni, mikor nélkülözhetetlen egy-egy idegen szó, vagy mennyire pótol ható esetenként megfelelő magyar szóval. Inkább arra akarnám felhívni a figyelmet, hogy ha már használunk ide gén szót, ügyeljünk, hogy jól használjuk, úgy, ahogy a magyar nyelvszokás megkívánja. Sajnos, nagyon sokszor tapasztaljuk mint szlovákiai ma gyár „különlegességet“, hogy bizonyos idegen szavakat a szlovák nyelvben használatos formájukban építünk bele magyar beszélünkbe. Miért? Nyilván azért, mert ezeket az idegen szavakat a szlovák nyelv révén ismertük meg, s onnan átvéve „magyarítottuk meg“ őket. Ebből aztán igen sok hiba származik. Tudom, hogy a kérdés egy cseppet sem egyszerű, hiszen igen sok idegen szavunk — akár a művészet, akár a tudó Hiányok vagy a politikai élet, sőt akár a sport területére vonatkozik a latin és a görög nyelvből valp, ezeket a nyelveket pedig ma általában nem tanuljuk az iskolában. Márpedig a magyar nyelvbe másként épültek bele a latin vagy a görög eredetű szavak, mint a szlovák vagy akár u német nyelvbe. És bizony az idegen szavak „idegenszerű“ használata éppolyan kirívó hiba, mint az idegenszerű, nem magyaros szerkezetek, vonzatok, fordulatok használata. Vegyünk csak «gy példát: Nálunk jó a kollektív, min- itenkinek kellő praxa van már, úgyhogy az akcióink sike resek. Ebben a mondatban három idegen szó fordul elő, mind a három helytelen formában. Magyarul ugyanis ez a forma: kollektív nem főnév, hanem melléknév. Ha azt mondjuk: kollektív szerződés, akkor helyesen használtuk ezt a szól. A közösség, együttes értelmű idegen főnév helyesen kollektíva. A gyakorlatnak megfelelő idegen kifejezés helyesen praxis, a cselekvés, mozgalom stb. értelmű idegen szó pedig akció, nem akcia, mint a szlovák nyelvben (az akcia a magyar nyelvhasználatban részvényt jeleni). Helyesen tehát így hangzik a mondat: Nálunk jó a kollektíva, mindenkinek kellő praxisa van mar, úgyhogy az akcióink sikeresek. Nemrégiben azt olvastam egy labdarúgócsapatról, hogy taktizált, ahelyett hogy kapura játszott volna. Szlovákul van ilyen ige: taktizuje, am a magyar nyelv a görög tak tika szóból kiindulva csak a taktikázik igét ismeri. Sokan azt hiszik, akkor beszélnek művelten, ha chémiát és chinint mondanak kémia és kinin helyett, holott a magyar nyelvbon csakis az utóbbi formák a helyesek. És meg sorolhatnánk a sok sok példát, hiszen sajnos rengeteg hibát lehet ol követ ni nemcsak az idegen eredetű főnevek és igék, hanem a melléknevek használatában is. Szabályokba foglalni n latin és görög eredeti! szavaknak a magyar nyelvben használatos formáit rendkívül bonyolult feladat, és már csak azért sem elég célravezető, mert mint mondottuk, aránylag igén kevesen ismerik .1 klasszikus nyelveket, a szabályok megállapításához pedig feltétlenül szükséges az átadó nyelv legalább bizonyos-ismerete. Általában azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelv jobban ragaszkodik az eredeti latin vagy görög szóalakhoz, mint a szlo vák vagy akár a német nyelv. Ezért mondjuk magyarul így: specialitás, diszkosz, infarktus, archívum, metamorf ó zis, konstrukció, hepatitisz, ágens, míg a felsorolt szavak szlovák formája: špecialita, disk, infarkt, archív, metamorfóza, konštrukcia, hepatitída, vagyis bizonyos változás fi gyelhető meg az átvett idegen szavak végződésében. Hogyan kerülhetjük ol tehát a hibákat? Nemigen tudok mást tanácsolni, mint hogy esetről esetre tanuljuk meg a szükséges idegen szavaknak nyelvünkben helyes formáját, ne Vegyük át őket „kritikátlanul“, úgy ahogyan egy másik nyelvbe beépülve hallottuk, ne is „magyarítsuk“ őket csak úgy gondolomformán. Az utóbbi esetben még olyan tévedésbe is beleeshetünk, hogy az inverzia — inverzió, op- cia opció, okupácia okkupáció, megfelelések mintájára, esetlég majd analógiát. demokráciát, hierarchiát mondunk analógia, demokrácia, hierarchia helyett. Gyanakod iunk egy kicsit az idegen szavakra, nézzünk bele az Idegen Szavak Szótárába, vagy ha erre nincs módunk, ne restelljük megkérdezni a szakembereket. MAVEK JUDIT „Valótlan1’ mondatok Nem állítunk valótlant, amikor kijelentjük, hogy kor társaink közül egyre többen keresik és szerelik a valótlan mondatokat. Elsorolni is aligha tudnám, mii jelentett nekem a /oz.v / Attilával ismerkedés 1943 14 ben. Ezt az előzetes állapotot követi az esztétikai jelenséggel szembekerülés. Az alkotásban gyönyörködni tudás tehát- nemcsak meg felelő értelmi és ízlésbeli fejlettséget igényel . . . A szavakkal való takarékoskodás (tehát nem: szavakkal takarékoskodas!), lám, megbosszulta magát. Egyik mondat sem iskolapéldája a gördülékenységnek, mert záró, illetve kezdő szószerkezetünk döcögősen nehézkes. Vessük össze okét az alábbi változatokkal! Elsorolni is aligha tudnám, mit jelentett nekem a József Attilával való ismerkedés 1943 -44 ben. Ezt az előzetes állapotot követi az eszét 1 kai jelenséggel való szembekerülés. Az alkotásban való gyönyörködni tudás tehat nemcsak megfelelő értelmi és ízlésbeli fejlettséget igényel . . . Ha valamely szövegrészletben többször ismétlődnék a való, az elkedvetlenítő egyhangúság megszűnteiésére szo- cserés megoldásokkal próbálkozhatunk, hogy egyet-egyet el tíi ntethessü nk: Ezt az előzetes allnpotot követi a szembekerülés az esz- tékiai jelenséggel. Még a bonyolultnak tetsző összetett mondatok is követhetőbbek és könnyedebbek ilyenkor, mint a rossz szórend«, val út (un n j egf oga I ma zá so k Elsorolni is aligha tudnám, mit jelentett nekem 1943-44- ben, hogy t meg jismerkedtem József Attilával. A valói többnyire, egyszerű, már-már állandó szókapcso latnak számító szerkezetekből hagyhatjuk el. a szórend megbolygatása nélkül: ..A falu átalakulásának figyelemmel kisérésére nélkülözhetetlen pedagógiai munkánkban.“ MER \! A Dl SANfíOR IGÉNYES LAKÁSÉPÍTÉSI PROGRAM A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa — Berlin •a második világháború idején óriási károkat szenvedett. Megrongálódlak, vagy csaknem teljesen elpusztultak a régi épületek, múzeumok, könyvtárak, színházak. A bombák nem kímélték a lakóházakat sem. A felszabadulás utáni években a városnak a néhány évtized alatt való újjáépítése szinte lehetetlennek tűnt. Az 1949 októberében létrejött Német Demokratikus Köztársaság lakossága azonban bebizonyította, hogy a kivihetetlennek látszó feladatot is meg lehet valósítani. Mégpedig alig három évtized alatt A megrongált műemlékek fokozatosan visszanyerték eredeti arcukat, új városrészek épültek, ahol a főváros egyre növekvő lakossága korszerű otthonokhoz jutott. Az újjáépítési és fejlesztési munkákat azonban nem volt könnyű elvégezni Elsősorban házgyárakat, be tonkészítő üzemeket kellett építeniük, és építőipari gépeket kellett beszerezniük. Nem hanyagolhatták el a szakmunkás képzést sem, hiszen a fejlelt gépipar nagyon sok szakembert követelt és követel. Az idősebb, tapasztaltabb kőművesek, ácsok, asztalosok, villany- és vízvezetékszerelők helyébe fiatalok léptek, akiknek nagyon sok új, korszerű technológiai folyama tot kellett elsajátítaniuk. Hogy jól és gyorsan elsajátították azokat, azt a város mai arca is jól bizonyítja. Az Alexander tér — amelyet a berliniek egyszerűen Alex nak neveznek lakóházai, különböző intézményeknek helyet adó épületei, korszerű áruházai, szállodái méltán vonják magukra a látogatók figyelmei. Köztük van a közismert televíziós torony is, amely már szorosan hozzátartozik a város arculatához, s a több mint 200 méter magasságban elhelyezett kilátókávéházba a vendéglátó berliniek nagyon szívesen hívnak meg minden ott járó vendéget. A forgó kávéház ablakából a szemlélő elé láruló látványért kétségkívül mindenkinek megéri felmenni a toronyba. Már említettük, hogy a fővá- iros fejlesztéséhez milyen lelle teleket kellett létrehozniuk az NDK lakosainak. Ezek közölt szerepeltek a korszerű házgyárak is, valamint a hetonkészí- tő üzemek. így jött létre Berlinben többek között egy lakásépítő kombinál, amelyhez négy betongyár, illetve házgyár is tartozik. Az alábbiakban bemutatjuk az egyik jól felszerelt házgyárat, amely már az eddigiek so rán is jelentősen kivette részét Az Alexander tšr a második világháború után és ma. A fővárosban nem csupán a kilencedik városkerület építéséről gondoskodnak. Ezzel a nagyarányú munkával párhuzamosán egyéb fontos létesítményeket építenek tovább a város központjában, olyanokat, amelyek nélkül egy szocialista nagyváros ma már elélhetetlen. PAhOZDJ GÉRiRÜD A Nemet Demokratikus Köztársaság egyik üzemében, a Funkwerk gyárban (erfurti körzet/ készítenek hallókészülékeket a hallás sérüllek számára. A világ nagyon sok államába exponálják tér mékeiket. A gyár dolgozói együttműködnek számos klinikával és kutatóintézettel, ľ elvételünkön a hallókészülék műszaki ellenőr zését vigzi a gyár egyik dolgozója. (ČSTK — ZB felvétel) a város építéséből. Klule Hortz- tól, a több mint ezer alkalmazottal foglalkoztató üzem vezetőjétől megtudtuk, hogy ennek az üzemnek hazánkkal is szoros kapcsolatai vannak. E kapcsolatok egyik eredménye pedig uz a csehszlovák gyári many ú formázógépsor, amelynek segítségével az utóbbi években nagyon fellendítették üzemük termelését, s ezáltal lényegesen több panelelemet szállíthattak az építőiparnak. A gépsor es a további korszerű és nagy teljesítményű technológiai berendezések segítségével jelenleg naponta kb. 20 lakás elke szíléséhez elegendő panelele- met készítenek. Ahogy végignéztük a termelőcsarnokon és az itt készült panelelemeken, láttuk, hogy nemcsak a meny- iiyiségre, hanem a minőségre és a választék bővítésére is nagy gondot fordítanak. Több színben készítik az ©gyes ele meket, s ezzel lehetővé teszik, hogy az épülő lakóházak élén kebb színű köntöst kapjanak a megszokott „be tonszür k é né 1 “. Az eredmény pedig az egész városban szemmel látható: Berlin külvárosának lakótelepei színesek és ezáltal változatosabbak is, mint a legtöbb nagyvaros [akóházai. Készítenek itt kerámiával fedett panelelemeket is, amelyeknek számos előnyös tulajdonságuk van. Azonkívül, hogy a belőlük készült épületek nagyon szép látványt n y ú 11 anak, kör ny ezet vedel 111 i szempontból is előnyösek. A rájuk tapadó szennyet ugyanis az eső könnyen lemossa, így nem kell külön gondoskodni az épületek tisztításáról és karbantartásáról. Élettartamuk pedig több évtized, így az átlagosnál nagyobb előállítási költ ségeik az említett előnyök ré vén hamarosan visszatérülnek. Ahogy az üzem igazgatójától, megtudtuk, a kerámiával fedett panelelemekel elsősorban azokban a városrészekben használ jak fel az építők, ahol sok a levegőt szennyező gyár éfi üzem. A lentiekben röviden jellemzett házgyár és a hozzá hasonló építöanyaglpari üzemek munkájára az elkövetkező években szintén nagy szükség lesz. Az NSZEP legutóbbi kongresz- szusan ugyanis egyebek között nagyon igényes, lakásépítési programot tűzlek maguk elé, amelyet J990-ig kell megvalósítaniuk. A tervezők elképzelései merészek, és urbanisztikai szempontból nagyon szép megoldásúak. E terv keretében olyan százezer lakosnak otthont nyújtó városkörzet építését kezdték meg a közelmúltban, amely hatalmas anyagi ráfordításokat és nagyon sok munkát követel meg az építőipari dolgozóktól. A „kilencedik“ városkerület építésibe összpontosítanak Berlinben most csaknem minden építőipari kapacitást, mert a fővárosban hasonlóan mint nálunk is nagyon sürgető a la- káskerdés gyors megoldása. Az 560 hektárnyi területen a mai Igényeknek minden szempontból megfelelő várost építenek. Az egyes lakókörzeteknek üti lön kulturális központjai, sportlétesítményei, áruházai, óvodái, bölcsődéi lesznek. Olyan Közlekedési feltételeket alakítanak ki ebben a városrészben, Imgy a lakóházak közvetlen környékéi a lehelő legkevesebb szeny- nyező anyag érje. A tervezők nagyvonalúan oldottak meg minden problémát. Nem leied- keztek meg a zöldövezetek, parkok létesítéséről sem. Figyelembe vették a lakosság észrevételeit és ötleteit, s az eredetileg javasolt tervet azok szerint módosították. Természetes, hogy a tervhez nagyon sokan hozzászóltak, hiszen nem mindegy, hogy milyen városrészt építenek maguknak, s az utá uuk következő nemzedékeknek. A; áHandfian szépüli) NDK-fövaros m mmm
