Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-05 / 275. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Közlázsaság és a Német DemoMius Xüzlórsasag liaráfségi, együttműködési és kölcsönös segilséguyűjMsi szerzedese 'A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság abból kiindulva, hogy a dicső szovjet hadsereg ál­tal a hitleri fasizmuson aratott győzelem óta eltelt rövid történelmi időszakban, a szocialista építés fo­lyamatában, a marxizmus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a testvérbarátság és a sokoldalú együttműködés szilárd kapcsolatai alakultak ki, abban a szilárd elhatározásban, hogy sokoldalúan továbbfejleszti szoros baráti kapcsolatait mindkét ország és népeik, valamint a szocialista országok közössége javára, és támogatja a szocialista orszá­gok és népeik további közeledésének törvényszerű folyamatát, nagy jelentőséget tulajdonítva a politikai és az Ideológiai együttműködés további tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésé­nek és elmélyítésének, a szocialista külpolitika elveivel és céljaival össz­hangban a szocializmus éí a kommunizmus építése legkedvezőbb nemzetköti feltételeinek megteremté­sére törekedve, nagy jelentőséget tulajdonítva mindkét ország te­rületi egysége és szuverenitása védelmének bármi­nemű támadás ellen, abban a szilárd elhatározásban, hogy következe­tesen megvalósítja az 1955. május 14-én Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésből eredő kötelezettségeit, arra törekedve, hogy hozzájáruljon a szocialista közösség országai egységének megerősítéséhez, ame­lyet a közös társadalmi rendszer és a közös célok határoznak meg, abban a meggyőződésben, hogy a nép hősi erő­feszítéseivel és áldozatkész munkájával elért szocia­lista vívmányok megszilárdítása, fejlesztése és vé­delme a szocialista országok közös internacionalista kötelessége, abban a szilárd elhatározásban, hogy támogatni fogja az európai, valamint a világbéke és a nem­zetközi biztonság további megszilárdítását, és hozzá fog járulni a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése elvének érvé­nyesítéséhez, s ezen az alapon fejleszteni fogja az országok közötti eredményes és kölcsönösen elő­nyös együttműködést, és határozottan fel fog lépni a fesziiltségenyliülés valamennyi ellenségével szem­ben, abban a meggyőződésben, hogy a szocialista és a tőkésországok között kiépített szerződésrendszer és annak további kiszélesítése alapvető jelentőségű az európai biztonság megszilárdítása és a meglevő európai határok sérthetetlensége szempontjából, abból kiindulva, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság teljesítette a potsdami megállapodás elveit, és mint szuverén, független szocialista ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljes jogú tagjá­vá vált, tekintetbe véve azokat a figyelemreméltó ered­ményeket, amelyeket mindkét ország elért a fejlett szocialista társadalom építésében, nagy jelentőséget tulajdonítva kölcsönös kapcso­lataik szerződésjogi bázisa továbbfejlesztésének és (Vikéletesítésének és tekintettel az Európában és e világban lejátszódott változásokra, tiszteletben tartva az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Alapokmánya céljait és elveit, így állapodott meg: 1. cikkely A Magas Szerződő Felek a szocialista internaciona­lizmus alapelveivel összhangban továbbra is minden téren elmélyítik tartós, megbonthatatlan barátságukat ás a kölcsönös testvéri segítségnyújtást. Ebben a szel­lemben tervszerűen és tántoríthatatlanul fogják fej­leszteni a sokoldalú együttműködést és egymásnak sokoldalú támogatást nyújtanak, miközben egymás állami szuverenitásának és függetlenségének, egyen­jogúságának és a belügyekbe való be nem avatko­zásnak tiszteletben tartásából indulnak ki. 2. cikkely A Magas Szerződő Felek egyre hatékonyabban fogják felhasználni népeik és államaik anyagi és szellemi potenciálját a szocialista és kommunista társadalom építésére és az egész szocialista közös­ség erősítésére. A szocialista gazdasági integráció elveivel és cél­jaival összhangban, valamint a két nép egyre növek­vő anyagi és szellemi szükségleteinek jobb kielégí­tése érdekében minden lehető eszközt felhasználnak a kölcsönösen előnyös kétoldalú és sokoldalú gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés kiszéle­sítésére és intenzívebbé tételére, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa keretében kifejtett együtt­működést is beleértve. Mindkét fél a jövőben is távlatilag koordinálja és egyezteti népgazdaságfejlesztési terveit, bővíti a termelési és kutatási szakosítást és a kooperációt, egybehangolja a gazdasági élet, a tudomány és technika fontos területein hozott hosszútávú intéz­kedéseket, ismeret- és tapasztalatcserét folytat a szocializmus és a kommunizmus építéséről, valamint a társadalmi termelés hatékonyságának növelése érdekében biztosítja a két ország népgazdaságának egyre szorosabb együttműködését. 3. cikkely A Magas Szerződő Felek elősegítik majd a két oz-szág állami szerveinek és a dolgozók társadalmi szervezeteinek együttműködését. Mindkét fél a jövőben előmozdítja a jószomszédi szocialista együttműködés fejlesztését a társadalmi élet minden területén, az üzemek között a munka- tapasztalatok cseréje céljából kiépített közvetlen kapcsolatok tervszerű bővítését, a kerületek és járá­sok, a városok, a főiskolák és más intézmények közti kapcsolatok fejlesztését. Támogatni fogják a két ország dolgozói és összes állampolgárai közti bará­ti kapcsolatok további megszilárdítását, és nagy súlyt fognak helyezni a két ország fiatalsága közti kapcsolatok fejlesztésére. 4. cikkely A Magas Szerződő Felek tervszerűen fogják fej­leszteni és elmélyítik a két ország tudományos és kulturális együttműködését, továbbá a művelődés, az irodalom és a művészet, a sajtó, a rádió és a televízió munkája, a filmgyártás, az egészségügy, a környezetvédelem, a turisztika, a testnevelés, a sport területén és egyéb téren kifejtett együttmű­ködést. 5. cikkely A Magas Szerződő Felek sokoldalúan a jövőben is támogatják a szocialista tábor valamennyi orszá­ga közötti testvéri kapcsolatok továbbfejlesztését, és mindig a szocialista tábor egysége és összefor- rottsága, megszilárdításának érdekében fognak cse­lekedni. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szocializmus, a két ország biztonsága és független­sége történelmi vívmányainak védelmére. 6. cikkely A Magas Szez-ződő Felek továbbra is törekednek a különböző társadalzni rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában le­fektetett elveknek következetes érvényesítésére, az enyhülési folyamat kiszélesítésére és elmélyítésére, s tevékenyen hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a háborút véglegesen kiiktassák a népek életéből. Mindent zneg fognak tenni a világbéke és a nemzet­közi biztonság védelme érdekében, az imperializmus és a reakció agresszív erőinek mesterkedései ellen, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az általá­nos és teljes leszerelésért a gyarmatosítás minden formájának és megnyilvánulásának véleges felszámo­lásáért és támogatni fogják a gyarmati elnyomás alól felszabadult oz-szágokat nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megszilárdításában. 7. cikkely A Magas Szerződő Felek az európai államhatárok sérthetetlenségét — beleértve a második világhábo­rú következményeképpen és a háború utáni fejlődés során létrejött határokét is — az európai biztonság legfontosabb feltételének tartják. Szilárd elhatáz-o- zásuk, hogy, az 1955. május 14-én Varsóban zneg- kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés többi aláíró országával szö­vetségben biztosítani fogják a Varsói Szerződés tag­államai határainak sérthetetlenségét, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság határainak sérthetetlenségét is. Mindkét fél közösen szeznbe szegül a revansizinus és a militarizmus minden megnyilvánulásával, és az európai biztonság megszilárdítása céljából meg­kötött szerződések következetes megtartására fog törekedni. 8. cikkely Az 1971. szeptember 3-án megkötött négyhatalmi egyezménnyel összhangban a Magas Szerződő Felek fenntartják és fejlesztik kapcsolataikat Nyugat-Ber- linnel abból kiindulva, hogy Nyugat-Berlin nem ré­sze a Német Szövetségi Köztársaságnak, és ez az ország a jövőben sem fogja igazgatni. 9. cikkely Ha a Magas Szerződő Felek egyikét fegyveres támadás veszélye fenyegeti bárznely állam vagy államok csoportja részéről, ezt a másik Magas Szer­ződő Fél saját maga ellen irányuló támadásnak te­kinti, és a másik félnek azonnal megad minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is, és zninden rendelkezésére álló eszközzel táznogatni fogja a megtámadott felet az egyéni vagy kollektív önvédelezizhez való jogának érvényesítésében az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 51. cikkelye értelmében. Az e cikkely értelzuében foganatosított intézke- désekről a Magas Szerződő Felek haladéktalanul tájékoztatni fogják az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Biztonsági Tanácsát, és az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában lefektetett elvek szerint járnak el. Iü. cikkely A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást, tanácskozni fognak zninden jelentős nem­zetközi és más kérdésről, saját tevékenységükben pedig a rögzített közös álláspontból indulnak ki. 11. cikkely Ezt a szerződést ratifikálni kell, és a ratifikációs okmányok kicserélése után válik érvényessé, amelyre Prágában nzielőbb sor kerül. 12. cikkely Ezt a szerződést huszonöt évre kötötték meg, s mindig automatikusan érvénybe marad további tíz esztendőre, ha a Magas Szerződő Felek valamelyike nezn óhajtja felmondani, és ha ezt nem jelenti be 12 hónappal az érvényessségi határidő letelte előtt. Kelt Berlinben 1977. október 3-án egy-egy cseh és német nyelvű példányban, mindkét nyelvű szöveg egyaránt érvényes. I Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről GUSTAV HUSÁK A Nézziet Demokratikus Köztársaság részéről ERICH HONECKER MEGKEZDŐDÖTT A BELGRÁDI TALÁLKOZÓ Párt- és állami küldöttségünk látogatásának sajtóvisszhangja fFolytatás az 1. oldalrólJ dott bestédet. Megállapította, hogy a helsinki Záróokmány elfogadásától eltelt két év alatt születtek figyelemre méltó si­kerek az enyhülési politikában. Ennek ellenére azonban tovább­ra is megoldatlanok olyan fon­tos problémák, mint például a közel-keleti helyzet, a ciprusi kérdés és mások, melyek új válságok forrásai lehetnek. A jugoszláv államférfi külö­nös jigyelmet szentelt a lesze­reléssel kapcsolatos problémák­nak. Eznlékeztetett aura, hogy a katonai feszültség felszámo­lása nélkül nem lehetséges a politikai közeledés sem, és, hogy leszerelés megvalósítása, és a fegyverkezési verseny megfékezése századunk legfon­tosabb kérdései közé tartozik. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ennek a problémának a megoldásában majd minden bi- zonnyal jelentős szerepet ját­szik az ENSZ-közgyűlés 1978 tavaszán összeülő rendkívüli le­szerelési ülésszaka. Milos Minies továbbá elmozi- Üotta, hogy a belgrádi találko­zó előtt komoly és felelősség- teljes feladatok állnak, és re­ményét fejezte ki, hogy vala­mennyi résztvevő hozzájárul ezek sikeres megoldásához. Ezután Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárnak a találkozó résztve­vőihez intézett üzenetét Vitto­rio Winspeare Guicciardi, a vi­lágszervezet főtitkárának he­lyettese olvasta fel. Az üze- netben Kurt Waldheim a bel­grádi találkozót rendkívül fon­tosnak minősítette a béke meg­szilárdítása szempontjából, ami teljesen összhangban van az ENSZ céljaival és érdekeivel. A belgrádi találkozó célja, hogy a résztvevők széles körű eszmecserét folytassanak azok­ról a tapasztalatokról, amelye­ket a helsinki értekezlet Záró­okmánya rendelkezéseinek ér­vényre juttatása során szerez­tek. A résztvevők ezenkívül újabb utakat keresnek annak érdekében, hogy tovább javít­sák a kölcsönös kapcsolatokat, szilárdítsák az európai bizton­ságot és együttműködést. Az ünnepi megnyitó után a találkozót megszakították, majd délután munkaértekezlet­tel folytatódott, melyen a Né­met Szövetségi Köztársaság képviselője elnökölt. Az NDK sajtója rendkívül bő terjedelmeben foglalkozik a csehszlovák—NDK politikai és gazdasági kapcsolatokkal, s tá­jékoztatja olvasóit a csehszlo­vák párt- és állami küldöttség hivatalos baráti látogatásáról. Az új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés aláírásával kap­csolatban valamennyi berlini lap címoldalon hangsúlyozza a sokoldalú testvéri együttműkö­dést, a szocializmus építésének azonos céljait és a béke meg­szilárdítását. valamint Csehszlo­vákiának és az NDK-nak a Szovjetunióval való szilárd szö­vetségét. A Neues Deutschland Gustáv Husáknak a Köztársaság Palo­tában elhangzott l>eszédéből azt a részt emeli ki, amely megál­lapítja. hogy Csehszlovákia és az NDK népe testvéri barátsá­gának, a CSKP és az NSZEP sokoldalú szoros kapcsolatainak alapját a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internacionaliz- nus, valamint a Szovjetunióval és a többi testvéri állammal való barátság és együttműködés elvei alkotják. A Szovjet Központi Rádió nagy figyelmet szentelt Gustáv Husák és Erich Honecker tár­gyalásainak. A szovjet rádió tájékoztatott a csehszlovák—NDK barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alá- írásáról. Ünnepségek a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából (ČSTK) — Koszorúzási ün­nepséget tartottak tegnap a Duklai-hágónál és Svidníkbezi a kárpát-dizfclai hadművelet 33. évfordulója és a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából. Az elesett hősök emlékének kegyelettel adózott a csehszlo­vák néphadsereg küldöttsége Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter veze­tésével, a hazánkban állomáso­zó középső szovjet hadsereg- csoport küldöttsége Dmitrij Szuhorukov vezérezredessel az élen, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyvez’es erői főparancsnokságáziak küldött­sége Fjodor Viktorov altábor­nagy vezetésével, a kelet-szlo­vákiai kerület párt- és állami szerveinek küldöttsége Ján Pircnek, a kerületi pártbizott­ság vezető titkárának vezeté­sével és a svidníki járás kül­döttsége. A koszorúzási ünnep­ségeken jelen volt Szemjin Szokolov, a csehszlovákiai szov­jet nagykövetség katonai és légügyi attaséja. A koszorúzás után a résztve­vők a svidníki Dukla Múzeum­ban jöttek össze, ahol felolvas­ták a köztársasági elnöknek a csehszlovák néphadsereg új tá­bornokai kinevezéséről és a Vörös Csillag Érdemrend oda­ítéléséről szóló parancsát, majd Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter beszé­det mondott. Az összejövetel végén a nemzetvédelmi minisz­ter parancsára egyéneket és kollektívákat kiváló művészi és ' alkotó munkásságukért a Vít Nejedlý-díjjal tüntettek ki. OBI 1977. X. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom