Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-26 / 296. szám, szerda
FÉLMILLIÓ KORONA TERVEN FELÖL Teljesítik az Októberi Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásukat Hónapokkal ezelőtt, amikoi a kora tavaszi napsugarak hívására először vonultak ki a lel• sőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz növénytermesztői a határba, Andrikovies József pártelnök íróasztalában eggyel több lett a díszes kötésű dossziék száma. Ez a legújabb a tagok egyéni és kollektív vállalásait tartalmazta, értékben, mennyiségben kifejezte a szövetkezet keretében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkakezdeményezés nagyságát. A vállalásokat összegező rósz utolsó sorában ez áll: A tagok az évi bruttó termelési tervet 587 000 koronával teljesítik túl, miközben a ráfordítási költség a tervezett szinten marad. Az állattenyésztők érdeme A háromnegyed évi értékelés után, és napokkal az évforduló előtt időszerű feltenni a kérdést, hogy miként sikerült valóra váltani az elhatározást, mennyit eredményezett a még pontosabb és jobb munkára való törekvés? Michal Zálusky, a szövetkezet elnöke örömmel tette a számvetést, hiszen amit vállaltak, azt maradéktalanul teljesítették, sőt az állattenyésztők például még azokat az eredményeket is túlszárnyalták, amelyek elérésére az év elején kötelezték magukat. — Sertéstenyésztőink úgy határoztak, hogy lehetővé teszik a tervezettnél 100 mázsával több hús eladását. Fegyelmezett munkájuk eredményeként szinte nullára csökkent az elhullás, nagyobb lett a napi súlygyarapodás, így már a harmadik negyedév végéig a tervezettnél nem 100, hanem 400 mázsával adtunk el több sertéshúst. Hasonlóan túlteljesítettük marhahús-eladási tervünket, és baromfitenyésztőink érdemeként ugyanezt mondhatom a baromfihúsról is. A növénytermesztők sikerei is figyelemre méltóak Szabó Dániel mérnök, a szövetkezet főagronómusa egyelőre csak előzetes adatokkal szolgálhat, hiszen még javában folynak az őszi betakarítási munkák, és a végleges eredmények összegezésére csak ezt követően kerül sor. Annyi azonban már most bizonyos, hogy a növénytermesztők is megtartják adott szavukat. — Búzából a tervezettnél nagyobb hektárhozamot értünk el, így az eladási terv 200 mázsa val való túlszárnyalására tett vállalásunkat hiánytalanul teljesítettük. Az őszi munkák eddigi menete és jelenlegi állása alapján már bizonyosra vehető, hogy a vállalások teljesítésével ezúttal sem lesz probléma — mondta a főagro- nómus, majd rövid képet is adott a mezei munkákról, hogy hitelesebbek legyenek szavai. A cukorrépának már csak ötödé van a földben. Valamennyi parcellán összeszedték a gépek után elmaradt répát, így a veszteség nem nagyobb 10 százaléknál. Folyamatos a szemes kukorica betakarítása, a szárítók éjjel-nappal üzemelnek. Sajnos, komoly gondot okoz a 25 hektár cikória és a 35 hektár magra termesztett kender betakarítása. Különösen az utóbbi, mivel új gépek hiányában 25—30 éves cséplőgépeket kénytelenek használni. Ezekből is csak három van, ennyit tudtak a tíz régiből elkészíteni. Hogy e nehézségek ellenére is teljesítsék vállalásukat — miszerint november 7-ig befejezik a betakarítást —, az elmúlt szombaton és vasárnap szövetkezeti munkanapot tartottak, amikor a tagok mellett családtagjaik is segítettek a kender betakarításában. — Ez a vállalások igazi értéke — summázta az áttekintés tanulságát a pártelnök. — Amint a példákból is látható, rengeteg a problémánk. Kevés a szárítónk, ezért éjszaka is dolgoznunk kell. Ha nem néznénk a társadalmi igényt, legszívesebben elhagynánk a mag- kender termesztését, mivel egyszerűen nem kapunk gépet, amivel kicsépelhetnénk a magot. Mégis tesszük, mert szükség van rá, teljesítjük, sőt túlszárnyaljuk termelési feladatainkat, mert erre köteleztük magunkat. És közben még arra is marad erőnk — nem kis ér demeként a széles körű munkaversenynek —, hogy társa dalmi munkával javítsuk és szépítsük munkakörnyezetünket. Az év folyamán ilyen céllal 2250 órát dolgoztunk le. További 300—300 órával Felső- illetve Alsószeli választási prog ramjának teljesítését segítettük. A helyi nemzeti bizottságoknak ugyanis szükség esetén gépeket és szállítóeszközöket adunk kölcsön, az őket kezelő emberekkel együtt. A brigádmozgalom is sokat segít A szövetkezetben jelenleg há rom kollektíva versenyez a szó cialista munkabrigád címért, egy az alsószeli zöldségkertészet, kettő pedig a javítóműhelyekben dolgozókat tömöríti. Michal Ančin, a káderosztály vezetője elsősorban azt a nat- hatós segítséget emelte ki, amivel e kollektívák — mindenekelőtt a javítók — más ágaza tok munkáját segítik. — A címért versenyző kollek tívák elsősorban saját eredményeik javítását vállalták. A kertészetben dolgozók például a tervezettnél több zöldség tér mesztését, aminek értéke 25 000 korona lesz. A jelek szerint elhatározásukat négyszeresen túlszárnyalják. A javítók kollektívái egyenként 14 000 korona értékű pótalkatrész felújítására kötelezték magukat, amit példásan teljesítenek. A felsőszeliek műhelyük mellé fedett bicikliállványt készítettek, az alsószeliek pedig kibetonozták műhelyük udvarát. Ezen túlmenően vállalták, hogy a szezonmunkák idején az elromlott gépeket éjszaka fogják megjavítani. Az alsószeliek a gabona hideglevegös szárításánál használt vasrácsalagutak elkészítését vállalták, és megjavították a helybeli kertészet üvegházának tetejét, a felső szeli javítók pedig öntözőberendezést szereltek a fóliasátrakba, amivel jelentős mennyiségű munkaerőt lehet megtakarítani. A saját munkasikereiken kívül így járultak hozzá más ágazatok eredményeinek javításához. EGRI FERENC mCEL naponta SZÁZÉVES JUBILEUM Már az őseink is tudták, hogy nem minden vas egyforma. Az egyik törékeny, a másik rugalmas, szilárd, kovácsolható és egyéb sok jó tulajdonságú: Ezt a jobb vasat nevezték el acélnak. -k Trinecben az üzem megalapítása után közel 40 éven keresztül nem olvasztottak acélt. Vasat igen. Öntötték, zománcozták, tisztították. Acélt a közeli Lískovec u Frídku-i karlovái kohóban gyártottak, ahová Baskából, később pedig Tri- necből szállították a vasat. Jól látta a téšíni vár hercege, hogy így nem lehet gazdálkodni. 1876-ban úgy döntött — nagyon okosan —, hogy Trinecben összpontosítja a termelést. A Bessemer-eljáráshoz szükséges berendezéseket Lískovecből átköltöztették Tfinecbe. Ide vándorolt az ustroni hengersor is. Hosszú volt az út, míg a hatalmas berendezéseket az akkori szállítóeszközökön ide juttatták. 1877. október 29 én — tehát éppen száz éve — került sor Tfinecben a nagy ünnepélyre. Rudolf trónörökös is részt vett az első olvasztáson, s tiszteletére az új Trineci acálgyárat és hengersort „Rudolf-kohónak“ nevezték el. A konventerek kicsik, csupán öt tonna befo- gadóképességűek voltak. Később 7,5 tonnásakkal Mintát vesznek a második trineci olvasztóban készülő acélból (A szerző felvételej cserélték fel őket. A Bessemer-konventerek 16 évvel szabadalmaztatásuk után már Tfinecben is működtek. Sajnos, hazánkban nem ők szerezték meg az elsőséget, mert a Teplicei Vasmű ebben négy évvel megelőzte a trinecieket. A trineciek azonban nem csak a Bessemer-eljárást alkalmazták. A Thomas-eljárást pl. szabadalmaztatása után 6 évvel már it’t is bevezették. Csupán 1877-ben vezették be az ún. vítkovicei — kétszeres — eljárást, amikor a kavarás helyett két tartályban kezdték olvasztani ,a vasat. Már 1907-et írtak, amikor a kapitalista Bánya- és Kohóipar! Részvénytársaság a feudális uraktól megvásárolta a trineci gyárat és ekkor — mint ismeretes — bevezették a Martin eljárást. A taneci kohóban száz éve gyártanak acélt. Már az első évben óriási mennyiséget készítettek — amely segítette megtömni az uraság pén- zes-ládikáját —, pontosan 8553 tonnát. Es milyen acél volt ez! Az Északi-sarkon kibírja a legkegyetlenebb fagyokat is. A folyamatos huzal készítő gépsor pedig másodpercenként 200 méteres sebességgel dolgozott. A százéves évfordulót újabb konventerekkel akarták köszönteni. Az oxigénnel dúsított levegő használatára alkalmas új konventerek építésén ugyanis már javában dolgoznak, s rövidesen átadják őket. Mindkettő szovjet gyártmányú, és 24 óra alatt 7500 tonna acélt olvasztanak majd benne. Közel annyit, amennyit száz éve egy egész éven keresztül. Egy évszázada tehát, hogy Tfinecben edzik és nemesítik a vasat, illetve az acélt. Annak viszont már több éve, hogy a vasat a csehek, a szlovákok és a lengyelek elkezdték ezen a helyen gyártani. A trineci kohó születésénél 140 évvel ezelőtt mind ott voltak, s ott vannak ma is. A feudális urakat, később pedig a bécsi és a párizsi kapitalista tulajdonosokat szolgálókból lettek a vasmű mai tulajdonosai. A birtokbavétel nem volt könnyű a dolgozók számára, de szerencsére nem tartott túl hosszú ideig. A Nagy Október eseményeinek 28. évfordulója után kezükbe vették a hatalmat. Valamennyien, akik a sok millió tonna acél olvasztásában részt vettek, illetve részt vesznek, ezen a jelentős évfordulón, külön elismerést érdemelnek. VÍTÉZSLAV PAŠTRNÁK GAZDASÁGOSABB termelésre törekednek Délutáni műszakba tartó asz- szonyokkal, lányokkal találkozunk a revúca i LYKOTEX vállalat helyi üzemének bejáratánál. Néhány percig elnézem a többnyire csoportosan érkező, beszélgető nőket, amint munkalapjukat leemelik a polcról és a bélyegzőgépije rakják. Kattan a gép. pontosan bejegyzi a kartonra az érkezés idejét. Amíg ott állok, egyetlen férfi sem érkezik. Később Jozef Šoltés elvtárstól, a vállalati szakszervezeti bizottság elnökétől megtudom, hogy a liáncstextilgyár többi fan Kano's, a vállalat egyik legsikeresebb újítója üzemében — Hlinnében, Voja- nyban és Kokava nad Rimavou- ban — hasonló a helyzet. A vállalat mintegy kétezer dolgozójának 70 százaléka női munkaerő. A termelési folyamat fürge női kezeket igényel. A revúcai üzemben a REKOS varrott szőnyeg készül, a ponyvavásznon kívül Kokava nad Rimavouban a nyerslent, Hlinnében a lenrostot dolgozzák fel, Vojanyban pedig épületszigetelésre alkalmazható üvegszövetet gyártanak. A vállalati szakszervezeti bizottság elnöke egyúttal a gazdasági mutatók teljesítését figyelemmel kísérő részleg vezetője is, így kellő tájékoztatási kapunk a gazdasági eredményekről, valamint a verseny- és újítómozgalom alakulásáról, a dolgozók 1 ezdeményezéséről. Már üzemlátogatásunk idején elkészült a háromnegyedévi eredmények kimutatása. Ebből megtudjuk, hogy a vállalat kilenc hónap alatt 5,1 millió koronával túlszárnyalta a bruttó termelési tervet, ami az előző év hasonló időszakához képest galom előadójának jelenlétében munkaszervezési kérdésekről, az üzemszervezés formáiról és módszereiről beszélgetünk. — Munkánk eredményességét elsősorban annak köszönhetjük — mondja Šoltés elvtárs —. hogy vállalatunk dolgozóinak kezdeményezését a „Magas fokú gazdaságosságért és a jobb minőségű termelésért“ jelszó jegyében azokra a szakaszokra irányítottuk, ahoQ a feladatok megvalósítása fokozott szorgalmat igényel. A beszélgetésije bekapcsolódó Anna Hižnayová elmondja, hdgy év közben, a vállalati gazdasági terv módosításával egyidejűleg két ízben módosították az eredeti kötelezettségvállalásokat is. Végül is a vállalati felajánlás alapján a revúcai háncs- textilgyár dolgozói az idén az árutermelés értékét 500 000 koronával, a bruttó termelést 550 ezer koronával, az egy dolgozóra jutó munkatermelékenységet 435 000 koronával növelik, s a szocialista államokba irányuló exportfeladatokat december 20-ig teljesítik. Figyelemre méltó — ami egyébként másutt is meghonosodott —, hogy a revúcai — Likotex vállalat a Centrotex külkereskedelmi vállalattal közös felajánlást tett csaknem 45,7 millió korona értékű REKOS szőnyeg, közel 100 000 korona értékű ponyvavászon külföldi értékesítésére. Ennek alapján jelentkezett a revúcai vállalat az SZSZK Iparügyi Minisztériuma által az „Exportfeladatok példás teljesítéséért“ meghirdetett versenybe. Beszélgetőtársaim örömmel számoltak be arról is, hogy a vállalat dolgozóinak közel 98 százaléka bekapcsolódott a ?nindenki szocialista módon mozgalomba. 76 kollektíva versenyez a szocialista munkabrt- qád címért. Eddig 36 csoport viselője ennek a címnek. A vállalat központjában 6 komplex racionalizációs brigád működik. A legjobb újítók versenyében 76 dolgozó vesz részt, akik eddig .91 újítási javaslatot terjesztenek be. Ezeknek csaknem 78 százalékát már megvalósították, ami közel 795 000 korona hasznot eredményezett. — Ezeknek a számunkra is örvendetes eredményeknek a felsorolásával nem azt akarjuk állítani — hangsúlyozza Jozef Šoltés —, hogy nálunk minden a legnagyobb rendben megy. A jó eredményeket elérő vállalatoknál a szocialista versenymozgalom, de azt sem titkoljuk, hogy a verseny szervezése még nem minden esetben mentes a formaságoktól és a szubjektív nézetek káros hatásától. EzekMária Pabčanová példás szövőnő, a SZISZ üzemi bizottságának tagja 9 százalékkal nagyobb teljesítmény. Ez egyben az egész évi feladat több mint 75 százalékos teljesítését is jelenti. Hasonló sikereket értek el az árutermelés és a munkatermelékenység növelése terén is. Ennek következtében a pénzügyi terv teljesítése is biztató. Például a vállalat nyeresége az értékelt időszakban meghaladta a 7 millió koronát. A továbbiakban Josef Soltésszal Anna Hižnayová elvtársnőnek, az üzemi versenymozről a dolgokról tudunk, beszélünk, s a velük összefüggő problémák rendezése sem marad el. Jozef Šoltés végezetül kifejezte azt a meggyőződését, hogy vállalatuk dolgozói becsületes munkával köszöntik a Nagy Október jubileumát és a vállalat közelgő negyedszázados fennállását. Ezzei egyúttal jó feltételeket teremtenek az 1978-as évi feladatokra való alapos felkészüléshez is. KULIK GELLÉRT
