Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-20 / 290. szám, csütörtök

ŐSÉG JAVÍTÁSÁVAL JÁRULUNK HOZZÁ ESSZUSA HATÁROZATAINAK TELJESÍTÉSÉHEZ Ez az archív-felvétel még a Szlovák Ha­tógyárban, a vízrebocsátás előtt készült a Valerian Kujbisev nevű OL 400-as jel­zésű személybajúról. " (ČSTK — ]. Lofaj felvétele) Világszínvonalú hajók A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának méltó megünnep­lésére készül az ország népe. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek, az intézmények és a hivatalok dolgozói e világraszóló esemény kapcsán kapott javakat társada­lomgyarapító tettekkel hálálják meg. Ér­tékeket adnak az értékekért. Az októbe­ri szikra nemes tüzeket gyújtott nemcsak a Szovjetunió területén, hanem az egész világon, igy természetesen hazánkban is. Amikor a dicső szovjet hadsereg kivívta számunkra a szabadságot, a Nagy Októ­beri Szocialista Forrad.alom eszméi meg­valósultak országunk újjáépítésében, a szocialista társadalom alapjainak leraká­sában, építésének későbbi szakaszában; teret kapnak mai munkánkban, a közeli és a legtávolabbi jövőben is. A felszabadulás után egykori elmara­dott országrészek emelkedtek ki az is­meretlenség homályából, és mind az élet­környezet kultúráltságában, mind az élet­színvonal további emelkedését döntően befolyásoló iparosodásban az élvonalba kerültek. Ezek közé tartozik a Csallóköz déli csücskében levő Komárom (Komár­no), is, mely a valamikori Erzsébet-szige- ten működő és „fénykorában mintegy 300—350 embert foglalkoztató hajógyárán — vagy inkább hajójavító műhelyén kívül — ßlig tudott munkaalkalmat biztosítani a város és környéke lakosainak. 1945. március 30-án, a város felszaba­dulásának napján, a háborús romokon hozzákezdtek az új élet alapjainak lera­kásához. A legjelentősebb alapkőletételre 30 évvel ezelőtt, 1947-ben ,a Duna holt ágánál került sor, ahol Közép-Európa leg­modernebb hajógyárát kezdték építeni. Különféle típusú és rendeltetésű úszómű­vek készültek itt. A legismertebbek közé tartozik az 1100 lóerős folyami vontató­hajó, a Diesel-elektromos meghajtású sze­mélyhajó, az MNL jelzésű 2700 tonnás te­herhajó, az RMNL folyami-tengeri bajó, a hőérzékeny áruk szállítására kiválóan al­kalmas motoros hűtőhajó, a MÓL 1200-as személyhajó és az üzem büszkesége: a hazánkban eddig gyártott legnagyobb utasszállító hajó, az OL-400-as. A bevezetőben említett egykori „öreg- gyárat“ nemcsak terjedelmében, de tech­nikai felszereltségében is messze túlnőtte az új gyár. A műszaki fejlődés gyors üte­mét két beszélgetésfoszlány is hitelesen bizonyítja. Az új gyár műszertechnikai osztályának egykori vezetője a legkorsze­rűbb technikai eszközük között keresgél­ve a következőket mondotta. — Valamikor ilyen műszerekről nem is álmodtunk. A régi gyárban egykor uj­jongtak a technikusok, amikor egy sze­rény mikrométert kapt.ak. „Már ilyen ki­tűnő műszerünk is vani“ — mondották. Mi pedig hol vagyunk ma már a mikro­métertől! Egy hajdani szegecselőmunkás az első hegesztő-automaták behozatalára így em­lékezett: — Amikor megkaptuk ezeket a kiváló gépeket, a hegesztők idegenkedtek tőlük. Volt, aki azt mondt,a: mit tudhat egy Ilyen gép, dobjuk ,a Dunába! S mekkorát fordult azóta a kocka! Az emberek meg­tanulták a hegesztőautomaták kezelését és a későbbiek folyamán nem tudtak nélkü­lük dolgozni. Az új gyár korszerű hajóleeresztő be­rendezéséről hazai és külföldi szakembe­rek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoz­nak, az anyagmozgatást gépesítették, s ez­zel felszámolták a nehéz fizikai munkát. A Steiner Gábor nevét viselő Szlovák Hajógyár főleg szovjet megrendelésre dol­gozik. A szovjet szakemberek nemcsak 1949 után, á termelés megkezdésekor nyúj­tottak felbecsülhetetlen értékű segítséget, hanem ,a továbbiakban is. Tapasztalataikat átadják ma is. Ennek eredményeként si­került megépíteniük a komáromi hajóépí­tőknek az OL-4ÜO-as jelzésű, 136 méter hosszú, 16,8 méter széles és több mint 16 méter magas személyszállító hajót, mely 400 utassal a fedélzetén óránkét 26 kilo­méteres sebességet ér el. A Valerian Kuj­bisev nevét viselő hajót ,a város felszaba­dulása 30. évfordulója ünnepségéinek ke­retében bocsátották vízre. Nagy segítséget kaptak a komáromi hajóépítők a többi vi­lágszínvonalú úszómű elkészítéséhez is a szovjet mérnököktől, technikusoktól. A Komáromban gyártott úszóműveket — melyeket joggal nevezhetünk a barátság hajóinak — megtalálhatjuk a nagy szov­jet folyókon, s mivel az úszóműveket kor­szerű navigációs berendezésekkel látták el, a tengerszéleken is használják őket. Ezeknek a hajóknak az elkészítésében a Steiner Gábor üzem dolgozóin kívül szá­mos más hazai vállalat dolgozói is részt vesznek. A kooperáció keretében műszere­ket, szerkezeteket, motorokat és más fon­tos berendezéseket kap ,a hajógyár az or­szág legkülönbözőbb pontjairól. A barát­ság -hajói így mindannyiunk köszönetét vi­szik a Szovjetunióba a Nagy Október esz­méjéért, hazánk felszabadításáért és bol­dog életünk megteremtéséért. A NOSZF közelgő 60. évfordulója jó alkalom arra, hogy a komáromi hajóépítők teljesített munkavállalásokkal gyorsítsák meg a Szovjetunió részére készülő úszóművek el­készítését, és tovább javítsák minőségi színvonalukat. KOMLOSI LAJOS A BARÁTSÁGRÓL NEM ELÉG CSAK BESZÉLNI Vállalták — teljesítik NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG A TARTALÉKOK HASZNOSÍTÁSÁVAL Méltóan köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját az Érsekújvári (Nová Zámky) Fejlődés Efsz állattenyésztői. Egyéni és kollektív válla­lásaikban arra kötelezték magukat, hogy az év folyamán a tervezettnél több húst és tejet termelnek. Ezzel évi bruttó ter­vüket 420 000 koronával szárnyalják túl, miközben a termelési költségeket nem növelik, sőt a nagyobb termelékenység által a tavalyihoz viszonyítva kevesebb koncentrált takarmányt fognak megetetni. A kitűzött célok teljesítése tervszerű, gondos és fegyelmezett munkát igényelt. Csak így lehetett hatékonyabbá tenni a termelést, csak így lehetett elérni azt, amit vállaltak. A harmadik negyedév eredményei már egyértelműen bizonyítják, hogy az elhatá­rozást az év végéig hiánytalanul sikerül valóra váltani. Az Októberi Forradalom^ tiszteletére kibontakozott munkaverseny ösztönzőként hatott, segítette feltárni a tartalékokat, aminek eredménye a haté­konyabb termelés és a tervek túlszárnya­lása lett. — Amint az a szeptember végi eredmé­nyekből kitűnik, az állattenyésztés szaka­szán teljesítettük, illetve túlszárnyaltuk terveinket, így a tervezettnél többet tud­tunk eladni. A húseladás tervét például 116 százalékra* a tej eladását pedig közel 103 százalékra teljesítettük — mondta Barák László mérnök, a szövetkezet fő­zootechnikusa, majd a sikert eredményező tényezőket vette sorra. — Eredményeink elsősorban a fejők és a hízó állatok gondozóinak az érdeme. A fe­jők például vállalták, hogy a tervezettnél 50 000 liter tejjel többet termelnek, s úgy igyekeztek, hogy teljesítsék vállalásukat. Czuezor Antal az év elejétől szeptember végéig a gondjaira bízott teheneknél elér­te a 3695 literes fejési átlagot, és ezzel a múlt év szeptemberéhez viszonyítva tehe­nenként napi 1,2 literrel fej többet. Ha­sonló eredményt ért el Bodoki Tibor, Ta­kács József, Majercsík József, Ficza Fe­renc, Czagány István és Bari Géza. A ser­téshizlalók közül Gsutkay József és Pro- cházka Imre, a hízó marhák gondozói kö­zül pedig a Ščibráň házaspár, Szvitek Jó­zsef, Kurucz Ferenc és Ozorák József érte el a legjobb eredményt. Az utóbbi három gondozó például kollektív vállalást tett. Varjak lepik el a frissen szántott ba­rázdákat. Ekéket, tárcsákat húzó fürge traktorok készítik a jövő évi termés mag­ágyát a Szinai (Seňa) Csehszlovák—Szov­jet Barátság Efsz határában. Az elnök, Július Kováčik mérnök a ta­lajelőkészítést vizsgálja. A puhára lazított földön együtt lépkedünk, közben az el­nök tájékoztat: — Rendkívül nagy gondot fordítunk a talajelőkészítésre és a vetés jó minőségű elvégzésére, mert — amint köztudomású — ezekkel a munkálatokkal kezdődik a jó termés elérése. Szövetkezetünk több mint kilencszáz hektáron termeszt g,abo- naneműeket, s az idén ősszel közel négy- százhetven hektárt vetünk be kalászosok­kal. Tovább növeljük a szovjet búzafaj­ták vetésterületét, mert ezekből átlagosan 50 mázsán felüli a hektárhozam. Az „II- jicsovka egy 75 hektáros parcellán csak­nem 56 mázsás hozamot adott hektáron­ként. Magtermesztő gazdaság vagyunk, évente 200—250 vagonra való vetőmagot értékesít szövetkezetünk. Ez a feladat fo­kozott figyelmet, igyekezetei igényel tő­lünk. De mi bízunk a szovjet búzafajták­ban, amelyek a mi szövetkezetünk határá­ban is megtalálták új otthonukat, magá­gyukat. Az elnök dolgozószobájában lapozgat­juk a szövetkezet krónikáját, benne sok­sok aláírás, bejegyzés. Például Levesük elvtárs, a Szovjetunió Kárpátontúli terüle­te vinogradovi járásának párttitkára a szövetkezeiben tett látogatása alkalmával ezt írta: „Önöknél nemcsak a szovjet föld és emberek iránti barátság nyilvánul meg, hanem a nemeztek és nemzetiségek in­ternacionalista szövetsége is, hiszen itt Szinán a szlovákok és a magyarok, mint A vseíiiu Zbrojovka nemzeti vállalat dolgozói a Nagy Október 60. évfordu­lójának tiszteletére arra kötelezték magukat, hogy november 7-ig teljesítik a Szovjetunió számára készített pneu­matikus szövőszékek, december 15-ig pedig a pótalkatrészek gyártásának ex- porttervét. Felvételünkön: František Chromý, az ifjúsági szocialista munka­brigád vezetője szerelés közben. (Felvétel: j. Svorčík) a szocialista társadalom új típusú állam­polgárai élnek és együtt építik közös ha­zájukat, boldogabb jövőjüket.“ A szinai CSSZB Efsz 1967 óta szoros ba­rátságot tart fenn a vinogradovi járás nagykoppányi „Kommunard“ Kolhozzal. Erről a kétoldalú kapcsolatról az elnök így nyilatkozik: — Széles méreteket ölt az internaciona­lizmuson alapuló barátságunk és együtt­működésünk. Sok jó dolgot megtanultunk szovjet barátainktól. A búzatermesztésen kívül többek között azt is, hogyan lehet növelni a kukorica hozamát. A „Kom­munard“ Kolhoz szakembereinek köszön­hetjük, hogy a magkukorica terméshoza­mait hektáronként átlagosan 10,7 mázsá­val növeltük, az általuk alkalmazott és jól bevált komplex agrotechnika segítségével. Ezen a téren még nem tartunk ott, ahol a „Kommunard“, de reméljük, a közeljö­vőben nálunk sem lesz ritkaság a 80 má­zsás hektárhozam magkukoricából. A szovjet elvtársak tapasztalatai alapján, a kosicei botanikus kert szakembereinek se­gítségével sikerült kinemesítenünk a „Dargovka“ lóheremagot. Ennek termesz­tését átvette tőlünk a szomszédos Magyar Népköztársaságban velünk baráti kapcso­latot tartó baktakéki, hajdúnánási és gön­ci termelőszövetkezet is. így alakult ki a tulajdonképpeni csehszlovák—szovjet- magyar hármas baráti kapcsolat. Kovács Imre, a hajdúnánási „Micsurin“ Magter­mesztő Termelőszövetkezet elnöke kíván­ságának eleget téve szövetkezetünk komp­lex racionalizációs brigádja, — Ján El'ko főmérnök irányításával —, bemutatta ná­lunk a szovjet búzafajták vetésével kap­csolatos, általunk alkalmazott munkálato­kat. Az idén — az eddig legnagyobb — 41,5 mázsás átlaghozamot értek el hajdú­nánási barátaink. A szinai CSSZB Efsz-ben — amely már 12 esztendeje viseli a megtisztelő címet — hasznos politikai nevelőmunka folyik. A szövetkezet minden tagja bekapcsoló­dik a CSSZBSZ munkájába, és azon fá­radozik, hogy közös gazdaságuk a jövőben is méltó legyen a megtisztelő cím viselé­sére. Nagyon találóan jegyezte meg p 3750 hektáros szövetkezet elnöke: a barátság­ról nem elég csak beszélni, azt konkrét, sokrétű sikeres munkával kell bizonyítani. Ebben szovjet barátaink igen jó példát mutatnak, amit mi is igyekszünk követni. Július Kováčik, ezelőtt a Košicei Vető- magnemesítő Vállalatban dolgozott, onnan került 1973-ban a szinai szövetkezet élére, amelyet már ismert. A járási pártbizottság aktivistájaként 1970-től eljárt ide. Amikor ide került, egy főiskolát végzett és két középiskolát végzett szakember dolgozott a szövetkezetben. Jelenleg a negyven mű­szaki-gazdasági dolgozó közül tizenöt fő­iskolát végzett, a többinek középiskolai végzettsége v.an. Kováčik elvtárs a CSSZBSZ-ben is több tisztséget tölt be. Tagja a Košice-vidéki járási bizottság elnökségének, elnöke a helyi szervezetnek. Ahol lehet, beszámol az elért eredményekről, a csehszlovák— szovjet barátság elmélyítése érdekében végzett munkájukról. KULIK GELLERT Kötelezték magukat, hogy a tervezett napi súlygyarapodást állatonként öt dekával túlszárnyalják. Szeptember végén 1,04 kg volt az átlagos súlygyarapodás s ezzel a vállalt öt dekát megduplázták. Persze, hiába igyekeztek volna a szö­vetkezetben a fejők, vagy a hízó állatok I gondozói, ha a gondjaikra bízott állatok számára a növénytermesztő csoport nem termelt volna elegendő és jó minőségű takarmányt, vagy például, ha a többi ál­lattenyésztő nem végezte volna pontosan a munkáját, és annak következtében nem választottak volna el elegendő malacot, vagy a tervezettnél kevesebb üszőborjüt soroltak volna át a tehénállományba. — Ügyeltünk rá, hogy a vállalás széles körű legyen, és a tervezettnél jobb ered­mények elérésére sokoldalúan teremtsük meg a feltételeket. A pontosabb és a még jobb minőségű munkára természetesen a borjak és a malacok gondozói is kötelez­ték magukat. Ennek köszönhetjük, hogy a tervezett 582 borjú helyett 614-et válasz­tottunk el, de azt is, hogy az 5900-as ma- lacelválasztási tervet közel 700-zal szár­nyaltuk túl. Elsősorban Procházka József és Danis fános érdemeként, akik a harma­dik negyedév végéig átlagosan közel 18 malacot válas-ztottak el. A borjúnevelés­ben elsősorban a háromtagú bronzérmes szocialista munkabrigádunk ért el figye­lemre méltó sikert. Tagjai Tuzár Miros­lav, Verbó Borbála és Barák Mária. A szövetkezet növénytermesztőinek az érdeme, hogy a téli takarmányalapon kí­vül jelentős tartalékuk is van. Tavaly ősz­szel elegendő takarmányt tartósítottak, még most is van régi kukoricasilójük, ami a téli takarmányozásra való áttérés idején sokat jelent. Az áttérésre egyébként nagy gondot fordítanak. Két hétig fokozatosan szoktatják hozzá az állatokat a téli ta­karmányhoz, a siló javára arányosan csökkentve a zöldtakarmány mennyiségét, így az áttérés nem hoz kiesést. — Az elmondottakon kívül célszerűen és gazdaságosan korszerűsítettük az istál­lókat, így bővült a férőhely és párhuza­mosan megoldottuk a szakosítást is. Nagy siker a préselt takarmányok gyártásának bevezetése, mivel így iparszerű etetési módot alkalmazhatunk. Az emberek igye­kezetén és akaratán túl éppen a korsze­rűbb állattartásnak is köszönhető, hogy jelenleg gazdaságosabban termelünk, mint tavaly, és hogy sikerült valóra váltanunk azt. amire a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére kö­teleztük magunkat. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom