Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)
1977-10-18 / 288. szám, kedd
Hazánk egyik legkorszerűbb cukorgyára, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) az idei kampány során eddig csaknem 80 000 tonna cukorrépát dolgozott fel. A kampány végéig 400 000 tonna cukorrépát dolgoznak fel a gyár dolgozói, s 4300 vagon cukrot gyártanak. Képünkön: lerakják a cukorrépát. (Felvétel: A. Pákly — ČSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Különböző A. P.: Polgári Törvénykönyvünk a végrendelet két formáját ismeri. Az egyik, ha a vég- rendelkező teljes szövegében — beleértve a dátumot és az aláírást is — a végrendeletet saját kezűleg — (nem írógép :n ) írja. Az érvényességhez nem szükséges tanú aláírása is. Ma a végrendeletet aláírná tanú is, ez nem befolyásolja a végrendelet érvényességét. Ezt a vég reiwieletet a végrendelkező bárkinél elhelyezheti, és joga van átadni az állami jegyzősé- gen is megőrzésre. A másik végrendelkezési mód az állami jegyzőségen jegyzői okiratba foglalt végrendelet, melyet hivatalból vesznek mindjárt megőrzésbe. Polgári Törvénykönyvünk rendelkezései értelmében több személy egy okiratba foglalt közös végrendelete nem érvényes. A végrendeletben az örököst teljes polgári nevével kell megjelölni, ajánlatos a lakhely, esetleg a születési adatok megjelölése is. A látási zavarok, vagy betegség miatt akadálya* zottak, vagy írni és olvasni nem tudók csak közjegyzői okiratban, tanúk előtt végrendel' kéz hét nek. ' B. J.: A szomszédviták gyakorisága arra mutat, hogy még sokan hanyagságból, gyakran önzésből szándékosan nem hajlandók a szocialista együttélés alapelveit megtartani, s azt csak másoktól várják el. A belső elkerített kertekben a baromfit tartó tulajdonosok kötelesek .kerítésüket rendben tartani, hogy a baromfi ne járjon át a szomszédba, és a veteményben, gyümölcsben, szőlőben kárt ne tegyen. Természetesen mindenki saját érdekében joggal védekezhet egy-egy „átkelőhely“ eltorlaszolásával. Rendszerint csak csekély kárról, de annál nagyobb bosszúságról van szó, amellyel gyakran évekre el lehet rontani a jószomszédi viszonyt. Egyébként az esetleges kárt a járásbíróságon a kár keletkezésétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni a bíróságon beadott keresettel. 6. I.: Az Ipari tanulók a III. évfolyamban már rendszerint elég szépen keresnek. Ilyen esetben a tartásdíjat fizetni tartozó személy (apa) kérheti a járásbíróságon a tartásdíj csökkentését, esetleg teljes megszüntetését. A megszüntetés előtti időből származó hátralékot természetesen az apa köteles megfizetni. Ajánljuk, hogy a kérdéses változást jelentse be a járásbíróság végrehajtási osztályán azzal a ké relemmel, hogy a végrehajtást ennek értelmében korlátozza a még fennforgó hátrálék össze gére. A gyermek apja jogtalanul fartotta vissza a családi pótlé kot. Az ilyen kérdésben azonban a bíróság nem Illetékes. Ön legfeljebb egy évre visszamenően a férje munkaadó vállalata mellett működő KNP bizottságnál érvényesíthette volna a családi pótlékot, ha azt helytelenül a gyermekről közvetlenül nem gondoskodó apának fizették ki. Az egy évnél régebbi járandóságra való igénye már elévült, és ezt semmiféle hatóságnál már nem érvényesítheti. Egyébként a családi pótlék ügyekben a KNP bizottságok feletti felügyeleti jogot — beleértve a fellebbezésről való döntést is — a Beteg- biztosítás Járási Igazgatósága (Okresná správa nemocenského poistenia] gyakorolja. H. E.: A méhek re vonatkozóan részletes előírásokat Polgári Törvénykönyvünk nem tartalmaz. A szomszédoknak kaptáraikat úgy kell elhelyezniük, hogy azzal Önöket és további szomszédjaikat ne zavarják. A túlzott zavarás és terhelés ese tén a bíróságra adhatnak be keresetet, mely elrendelhetné (ha a hnb utasítása eredménytelen maradna) a kaptárak távolabbi helven való elhelyezését. Munkajog T. J. és társai: Önöknek, mint üzemi őröknek az 1968/103. sz. hirdetmény 13. §-a értelmében a központi szervek által meghatározott terjedelemben van igényük szolgálati felszerelésre. Ezt a kérdést az Önök esetében nyilván szabályozták is. Ajánljuk, hogy a szakszervezet, ill. a szövetkezet szociális bizottsága útján sürgessék jogos igényük teljesítését. T. O.: ön ez év márciusában tért vissza a katonaságtól. A Munkatörvénykönyv 147. §-á- nak 2. bekezdésére hivatkozva nem a szerződésének megfelelő munkára osztották be. Itt dolgozik már 7 hónapja. Felmondása után a munkaadó vállalat közölte Önnel, hogy 1 + 6 hónap, azaz a meghosszabbított felmondási idővel tudomásul veszik az ön felmondását, de a Munkatörvénykönyv 143. §-a értelmében igénylik kitanítta- tásl költségeinek aránylagos részét. ön kitanulása után kötelezte magát, hogy legalább 3 évig a vállalatban fog dolgozni. Ebben az egyezségben nyilván fel volt tüntetve, hogy milyen ösz- szeget köteles az üzemnek visz- szatéríteni, ha korábban felmondana. Ha felmondását nem minősített felmondási ok alapján (Munkatörvénykönyv 51. § 1. bek.}, hanem ilyen ok nélkül adta, a vállalatnak igaza van a felmondási határidőt és a térítési kötelezettséget illetően. Ha az eredeti munkaszerződése bizonyos meghatározott foglalkozásra szól, akkor a Munkatörvénykönyv 51. §-a 1. bekezdésének d J pontja alapján, azaz, hogy az utolsó egy évben legalább 6 hónapon át nem használták ki minősítését, egyhavi felmondási idővel adhatna felmondást, és a Munka- törvénykönyv 143. §-a 4. bekezdésének b) pontja értelmében nem lenne köteles a kiképzés aránylagos részének visz- sza térítésé re. Dr. F. J. E gészségügy ülik a I»elegek gyógykezelésén kívül a népgazdasági károk csökkentésére törekedve, igyekszik rávilágítani a betegségek okaira. Ez ugyanis a különböző kórok megelőzésének egyik legfőbb feltétele. Több a mukciképtelen dolgozó A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a betegségek száma az utóbbi években emelkedik. Betegség miatt 1976- ban a CSSZSZK-ban 263 117 személy, vagyis 6120 dolgozóval több maradt távol a munkából, miht 1975-ben. Az ebben az időben táppénz címén kifizetett 4 milliárd 793 millió korona tehát az 1975. évhez viszonyítva 38 millió koronával tett ki többet. Az egyes betegségek átlagos időtartama is meghosszabbodott. Noha egyelőre egyértelműen nem sikerült rámutatni ezeknek az aggasztó jelenségeknek az okaira, amelyekkel a IX. szak- szervezeti kongresszus is behatóan foglalkozott, kétségtelen, hogy a folyamatban levő vizsgálatok és ellenőrzések nem maradnak eredménytelenek. Az SZSZK-ban kedvezőbb a helyzet Az országos helyzetből kiinr dúlva minden bizonnyal érdekes képet kapunk a két köztársaság helyzetének összehasonlításával. Az adalok szerint ugyanis az SZSZK-ban — 1971 kivételével — kevesebb volt a munkaképtelenek száma, mint a CSSZK-ban, ahol 1976-ban nagyobb mértékben tombolt a náthaláz. Ezzel magyarázható, hogy a CSSZK-ban a munkaképtelenség 0,49 százalékkal volt nagyobb. Ugyanakkor azonban a munkabalesetek száma 0,05 százalékkal emelkedett. Az SZSZK-ban viszont a munkahelyeken kívül bekövetkezett balA MUNKAKÉPTELENSÉGRŐL Miéri betegeskedünk? esetek 0,03 százalékkal fordultak elő gyakrabban. De nagy előnynek tekinthető, hogy Szlovákiában kevesebb a munkabalesetek száma, bár az emiatt munkaképtelen dolgozók gyógykezelésének átlagos időtartama hosszabb, mint a CSSZK-ban. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy míg a CSSZK-ban a nők 44,73 százaléka, az SZSZK-ban csupán 42,77 százaléka foglalkoztatott, s hogy az egész országban több a munka- képtelen nő, mint férfi. Ezzel szemben azonban a CSSZK-ban 1975-ben minden százezer személy közül 347 élvezett rokkantsági és 250 részbeni rokkantsági nyugdíjat. Ez az arány lényegesen magasabb az SZSZK- ban: 422, illetve 275. Felmérések A sűrűn előforduló munka- képtelenség okainak kivizsgálása a CSSZK-ban két bányavállalatnál, két gépipari, két textil, 1 építőipari és egy vegyipari üzemben folyik. Szlovákiában hasonlóképpen igyekeznek rávilágítani a kedvezőtlen jelenségek okaira, de az összehasonlítható eredmények csak 1979-ben lesznek ismeretesek. A szakszervezetek szövetségei is érdeklődést mutatnak a munkaképtelenség okai iránt. Máris bebizonyosodott, hogy 9 szövetségijen a munkaképtelenség nagyobb az országos átlagnál. A faipari és az építőipari dolgozók alig valamivel lépik túl ezt az átlagot, amely a kereskedelemben, a fémiparban, majd a közlekedésben, a textiliparban fokozódik, és az élelmiszeriparban, valamint a bányaiparban éri el tetőpontját. Azt is megtudhatjuk, hogy többnyire milyen betegségek befolyásolják a munkaképtelenséget. A statisztikai adatok szerint a leggyakoribb — beleértve a náthalázat — a légzőszervek megbetegedése. Járvány idején emiatt a dolgozóknak több mint 60 százaléka, egész évben pedig kb. 30 százaléka munkaképtelen. Ezután a különböző balesetek (17 százalék), majd a végtagok (12,5 százalék) és az emésztőszervek (10,5 százalék) megbetegedés* következik. Noha a vérkeringési rendszer megbetegedése csak az ötödik csoportba tartozik, a rokkantság okát tekintve az ei- ső helyre került. Az elhalálozások 50 százaléka is erre a kórra vezethető vissza. Noha a kóros daganatok csak kis mértékben beiölyásolják a munkaképtelenséget, a rokkantság okai után kutatva ez a kór az ötödik helyet, az elhalálozások okait tekintve pedig a második helyet foglalja el. Az említett számok elgondolkodásra késztetnek. Az igazi betegek, munkaképtelenek gyógykezelésre szorulnak. Ez az egyének és a családok, sőt az egész társadalom elsődleges érdeke. Vannak azonban képzelt betegek, akik fontosabb leendőik, vagy kényelemszeretetük miatt maradnak távol a munkából, s ezzel megkárosítják a népgazdaságot. Ezek a lelkiismeretlen, felelőtlen dolgozók megérdemlik a társadalom megvetését és azt, hogy könyörtelenül felvegyük ellenük a harcot. —km-* figyelmet, elismerést érdemelnek Kölcsönösen segítik egymást £ Hozzájárulnak a kulturális élet fellendítéséhez A sportpálya, a művelődési ház, a gáz bevezetése, a két új iskola fényes bizonyítéka annak az igyekezetnek, amelyet Fél (Tomášov) községben a helyi nemzeti bizottság a lakossággal karöltve és a helybeli efsz támogatásával a falufejlesztésért kifejt. A faluban tett látogatásunk alkalmából arról győződtünk meg, hogy a féli Barátság Efsz nagy odaadással veszi ki részét a középületek létesítéséből és a tömegszervezetek munkájának támogatásából. — A mezőgazdasági üzemek elsőrendű feladata a gazdálkodás és a termelés. Vajon milyen elv vezérli a szövetkezetei abban, hogy ettől eltérő társa dalmi tevékenységet is kifejtsen? — kérdeztük Hérics Józspf elvtársat, az efsz elnökét. — Szövetkezetünk — vála szólta —, azon túlmenően, hogy munkalehetőséget s ezáltal jó megélhetést nyújt dolgozóinknak, szellemi igényeik kielégítéséből is kiveszi részét. Hozzáfűzte, hogy a falu ós a szövetkezet jó kapcsolatának már hagyománya van, mert még a hatvanas évek elején alakult ki. Akkoriban a szövetkezet is gyakran rászorult a községre, főleg csúcsmunkák idején. Nyáron aratáskor, ősszel a cukorrépa, a kukorica betakarítása idején a sportszövetség, a Vöröskereszt, az ifjúsági szövetség és a Nőszövetség tagjainak segítségével került biztos helyre a termés. A ma már nagy teljesítményű gépekkel s kellő létszámú munkaerővel rendelkező szövetkezet megbirkózik mindenfajta munkával, de figyelmessége a faluval szemben nem szűnt meg, sőt... — Melyek azok az akciók, amelyeket az utóbbi években leginkább támogattak? — Mindenekelőtt a sportpálya építését említem, ehhez mi szolgáltattuk a kavicsot saját kavicsbányánkból. Összesen mintegy 500 köbmétert szállítottunk tehergépkocsikon az építkezés színhelyére. S mindezt térítésmentesen. Továbbá lánctalpas traktort s egyéb gépeket adtunk kölcsön az építőknek. A már elkészült sportpályát a szövetkezet fűkaszálógépével kaszálják. A falun kívüli sportrendezvényekre a szövetkezet autóbuszával járnak a sportolók és a szurkolók. Elmentünk megnézni a mintegy hektárnyi területen fekvő létesítményt, amely különböző sportvetélkedők színhelye. Helyi és járási jellegű, sőt még ennél is nagyobb méretű rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A közelmúltban újságírók itt mérkőztek meg az Új Szó kupájáért. A verseny nagy érdeklődést keltett és nagy sikere volt. Másik büszkesége a falunak a művelődési ház. Méltó teret biztosít a tömegszervezetek tevékenységének. Felépítése óta lényegesen fellendült a munkájuk. Ezt bizonyítja az is, hogy a helyi CSEMADOK-szervezet tavaly járási méretű táncdalverseny megrendezésére vállalkozott. A táncdalverseny megrendezéséhez a szövetkezet is hozzájárult. A környező falvakból ők szállították a közönséget. Ennek köszönhető, hogy a kétnapos kulturális rendezvényt mindkét este ötszázan tekintették meg. Említést érdemel az is. hogy a közelmúltban a szövetkezet 12 pár csizmát vásárolt a CSEMADOK táncegyüttesének. Időnként a többi tömegszervezet — a Vöröskereszt, a Nő- szövetség, a SZISZ, a Gyülcs- tcrmesztők és Kertbarátok Szövetségének helyi szervezete is rászorulhat a szövetkezetre. S ők szívesen segítenek, hiszen van rá mód. A szövetkezet ezeket a kiadásokat a kulturális és szociális alapból fedezi, arai évente 400 ezer koronát tesz ki. Ez az összeg ma már a duplája annak, mint amennyi tíz évvel ezelőtt a szövetkezet rendelkezésére állt. A kulturális és szociális célokra előirányzott pénz összege olyan mértékben növekedett, mint amilyen arányban a szövetkezet gazdasági eredményei javultak. A kulturális és szociális alapból az elmondottakon kívül a szövetkezeti tagok üdültetéséhez, étkeztetéséhez és kirándulások szervezéséhez járulnak hozžá. S mindezért együttvéve figyelmet és elismerést érdé mel a féli szövetkezet. KOVÁCS ELVIRA 1977. X. lfl. 6 Épül a harmadik háztömb (Gyökeres György felvétele)
