Új Szó, 1977. október (30. évfolyam, 271-301. szám)

1977-10-18 / 288. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŰJ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. október 18. KEDD BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 288. szám Ára 50 fillér Ä haladó emiieriség alapokmánya A Szovjetunió új alkotmánya, amelyet a közelmúltban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendkívüli ülés­szakín hagytak jóvá, rendkívüli jelentőségű nemcsak a szov­jet nép, hanem az egész világ szempontjából is. Figyelmesen tanulmányozzák a szocialista országokban, nagy érdeklődési váltott ki a nemrégen felszabadult országokban, s a kapita­lista országok dolgozói is ismerkednek tartalmával. Kétségkívül korunk legfontosabb dokumentumáról van szó, amely macában foglalja a szovjet nép hat évtizedes erőfeszí­téseinek eredményeit, a fejlett szocializmus sikereit, s kitűzi az egész társadalom legniagasabbrendü célját — a kommuniz mu.t. Arról tanúskodik, hogy Lenin hagyatékát, Október esz­méit sikeresen alkalmazzák az életben. Amint azt Leonyid Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének ülésszakán kijelentette: ,,Az új alkotmányt joggal nevezik a fejlett szocialista társadalom éle­te alaptörvényének.“ Éppen az ilyen fejlett, szocialista társa­dalom épül a szocialista tábor többi országában is. A társadalom közös vonásai folytán, amelyek a szocialista Csehszlovákiában és a többi szocialista országban kibontakoz­nak, a szocialista országokban érthetően nagy érdeklődés nyilvánult meg a Szovjetunió új alkotmánya iránt. Amint azt a moszkvai Pravda a közelmúltban hangsúlyozta, „az új szov­jet alkotmány a szocialista táborban támogatásra talált, nagy­ra értékelték az országok vezető politikusai, a hírközlő esz­közök és a dolgozók széles rétegei“. Természetes, hogy a Szovjetunió új alkotmányának vissz­hangja a kapitalista világban nem egységes. A dolgozó töme­gek és főleg a kommunisták az alkotmánytervezetet megér' téssel és érdeklődéssel fogadták, figyelmesen tanulmányoz­ták és elemezték. A haladó, de főleg a kommunista sajtó a dokumentumot nagy segítségnek minősítette a világ átalakí­tásáért vívott harcban. A burzsoá sajtó egy része szintén bizonyos mértékig objek­tiven tájékoztatta olvasóit az alkotmánytervezetről. Például a The Times című brit lap, valamint a Le Monde című fran­cia napilap bizonyos fejezeteket idézett a tervezetből, és ter­jedelmes tudósításokat közölt az össznépi vitáról. A Baltimore Sun című amerikai napilap megállapította, hogy az alkot­mánytervezet a szovjet polgárok számára biztosítja „a munká­hoz, a pihenéshez, a pályaválasztáshoz, a szociális biztosítás­hoz, a lakáshoz, a művelődéshez és az ingyenes orvosi ellá­tásra való jogot“, tehát azokat a jogokat, amelyeket nein ta­lálunk meg egyetlen nyugati állam alkotmányában sem. A bur- zsoá sajtó többségének be kellett ismernie, hogy a Szovjet­unió új alaptörvénye a demokrácia továbbfejlődését, a polgá­rok jogainak kibővítését jelenti a Szovjetunióban. A burzsoá tömegtájékoztatási eszközök döntő többsége azonban mindenképpen és minden eszközzel arra törekszik, hogy beszennyezze e történelmi dokumentumot, hogy csök­kentse jelentőségét a szovjet állam, a szocialista demokrácia, az emberi jogok szempontjából. Azt ismétlik, amit már több­ször tettek, kiforgatják és elferdítik a dokumentumot. Az al­kotmánytervezet közlése után a Volkstimine. az osztrák kom­munisták napilapja ezt írta: „A szocializmus ellenségei nyil­ván igyekeznek majd ezt a dokumentumot elferdíteni és le­járatni", mert félnek, hogy „a szovjet alkotmány az elmúlt hónapok folyamán indított hazug és arcátlan szovjetellenes kampánynak éppen az ellenkezőjét bizonyítja“. Annak a kam­pánynak, amelynek az volt a célja, hogy „a szocializmust sza­badságjogokat nélkülöző nem demokratikus rendszerként tün­tesse fel“. A Volkstimine cikke után a burzsoá sajtó és a többi tömegtájékoztató eszköz igyekezett igazolni az osztrák napilap jóslatának helyességét. A szocializmus ellenségei természetesen nem titkolhatják el, hogy a szociális, gazdasági és politikai szabadságjogok a Szovjetunió új alkotmányában sokkal inkább helyet kapnak, mint bármely más alkotmányban. De ezek a jogok, amint azt az alkotmány hangsúlyozza, nem választhatók el a polgár kötelességeitől, s nem használhatók fel a társadalom, a szo­cializmus érdekei ellen. A „bírálók“ egy része épp ebben látja az új alkotmány hiá­nyosságait. Ez azt jelenti, amint azt a Salzburger Volksblatt írta, hogy a szovjet polgároknak nincsen semmilyen joguk. Amint az látható, a nyugati burzsoázia néhány képviselője kész elismerni a szovjet polgárok jogait, de csak abbao az esetben, ha azokat fel lehet használni a szocializmus ellen és a szovjet rendszer ellen. Számukra csak ezek a jogok je­lentősek. A burzsoá hírközlő szervek felháborodással fogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja vezető szerepének beiktatását a Szovjetunió új alkotmányába. Néhányan ezzel kapcsolatban „a kommunista párt diktatúrájának kinyilvánításáról“, „a párt- és az állami szervek veszélyes összefonódásáról“, „a párt és az állam közötti különbség felszámolásáról“, sőt „ál­lamcsínyről“ beszélnek. Amint azt azonban a moszkvai Prav­da is hangsúlyozza, az a kísérlet, hogy a pártot és a népet egymással szembeállítsák, ugyanaz, mint amikor a szivet el­távolítják az emberi szervezetből. „A mi burzsoá kritikusaink nem látják, vagy nem akarják látni a legfontosabbat: állami és társadalmi fejlődésünk dia­lektikáját. Ez abban rejlik, hogy a szocialista állam fejlődé­sével és tökéletesítésével az emberek milliói aktívan bekap­csolódnak a népi ellenőrzésbe, a termelés irányításába, a szo­ciális és kulturális politikába“ — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Minden „kétség“ és „kifogás“ ellenére az új alkotmány a haladó emberiség erőfeszítéseinek alapokmánya. Az egész vi­lágnak megmutatja, hogy a jövő nincs a jelen határain túl. Ellenkezőleg, a jelenből indul ki. A jelen feladatainak meg­oldása során a holnapba, a kommunista holnapba lépünk. (Rudé právo) Belgrádban a „harmadik kosárról" Csehszlovákia a külföld kultúráiénak megismertetésére törekszik RICHARD DVORÁK FELSZÓLALÁSA (ČSTK) — A belgrádi európai biztonsági és együttmüködé- si találkozó résztvevői hétfőn zárt plenáris ülésen folytat­ták az általános vitát, amelynek keretében • humanitárius és egyéb területeken való együttműködés kérdéseivel, vagyis a helsinki Záróokmány úgynevezett „harmadik kosarának* problematikájával foglalkoztak. Az új kubai főkonzul bemutatkozó látogatásai (ÖSTKJ — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap bemutatkozó látogatáson fogadta Juan Sancliez Monroct, a Kubai Köztársaság új bratis­lavai főkonzul iát. A szívélyes légkörben lezajlott fogadáson Lenárt elvtárs a szocialista épí­tés szlovákiai sikereiről és a XV. pártkongresszus határoza­taiból adódó időszerű felada­tokról tájékoztatta vendégét. A főkonzult szintén fogadta Peter Colotka, a CSKP KB El­nökségének tagja, szlovák mi­niszterelnök, s elbeszélgetett vele a csehszlovák—kubai kap­csolatok fejlődéséről, és a két ország együttműködésének el­mélyítéséről. Juan Sanchez Monroe bemu­tatkozó látogatást tett Viliam Šalgovičnál, az SZLKP KB El­nökségének tagjánál, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökénél is, aki őt a legfelsőbb szlovákiai törvényhozó szerv feladatairól és tevékenységéről tájékoztat­ta. Magyar vendégek Bratislavában (CSTK) — Štefan Lazar szlo­vák belügyminiszter meghívá­sára ötnapos hivatalos látoga­tásra tegnap Bratislavába érke­zett a Magyar Népköztársaság Államtanácsának 4-tagú kül­döttsége Papp Lajos államtit­kár vezetésével. A vendégek Szlovákia egyes kerületeiben és járásaiban tanulmányozzák a nemzeti bizottságok tevé­kenysége irányításának rend­szerét, valamint az államhata­lom és igazgatás gyakorlásá­nak kérdéseit. A délutáni órákban a kül­döttséget Dániel Futejnak, az SZLKP KB osztályvezetőjének jelenlétében Štefan Lazar elv­társ fogadta. Tájékoztatta ven­dégeit a XV. pártkongresszus határozataiból a nemzeti bi­zottságokra háruló feladatok­ról és a Nemzeti Front válasz­tási programjainak teljesítésé­ről. A küldöttséget Štefan Lazar szlovák belügyminiszter és he­lyettese, Ján Gonda jelenlété­ben Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is fo­gadta. A fogadáson Tatai Jó­zsef, Magyarország bratislavai főkonzulja is részt vett. A vitában felszólalt Richard Dvorák, a csehszlovák küldött­ség vezetője is. Beszédében a kulturális együttműködés kér­déseire mutatott rá. Kijelentet­te, Csehszlovákia mindig arra törekedett, hogy a csehszlo­vák közvélemény minél jobban megismerkedjék más országok kultúrájával. Csehszlovákia mű­velődés-politikájának ezt a vo­nását több konkrét példával dokumentálta. Elmondotta, hogy Csehszlovákiában tavaly külföl­di szerzőknek 600 könyvét ad­ták ki és a televízió mintegy 700 műsort sugárzott nem szo­cialista országok produkciói­ból. Tavaly külföldön összesen 49 000 csehszlovák művész, míg Csehszlovákiában 3» 700 külföl­di művész lépett fel. Csehszlo­vákia a világ több mint 50 országával kötött kulturális megállapodást. Richard Dvorák visszautasí­totta egyes szónokoknak azt a kívánságát, hogy a „harmadik kosár“ kérdéseivel foglalkozó vitában ne ismertessenek sta­tisztikai adatokat. Hangsúlyoz­A Csallóköz hévizeit az iiveg- házakban zöldségtermesztésre, az Agrofigor vállalat raktárai­nak melegítésére és üdülési cé­lokra használják fel. A vendé­gek megtekintették a dunaszer­dahelyi termálfürdőt. Ez a termálfürdő 1973-ban nyílt meg, de ezzel még csak az el­ső szakasza valósult meg a hé­vízfelhasználás programjának. Az 1990 ig terjedő időszakra ta, egyedül konkrét számada­tokkal lehet dokumentálni, mi­lyen eredményeket sikerült eh érni d helsinki értekezlet óta. Délután az öt munkabizott- ság közül három megkezdte te­vékenységét — az európai biz­tonság kérdéseivel foglalkozó bizottság, a gazdasági tudomá­nyos, műszaki és környezetvé­delmi együttműködési bizott­ság, valamint az a bizottság, amely a humanitárius és egyéb területeken való együtt­működés kérdéseivel foglalko­zik. A belgrádi találkozó résztve­vői ezen a héten az előre meg­határozott program szerint négyszer jönnek össze plená­ris ülésen és az egyes bizott­ságok összesen 15 ülést tarta­nak. Az a további .két bizott­ság, amely a Földközi-tenger-i biztonság és •gyíittműködés kérdéseivel, valamint a belgrá­di találkozó utáni további lé­pésekkel foglalkozik majd, a jövő héten kezdi meg a mun­kát. kidolgozott program a jövő időszakra kitűzi, hogy a hé­vizet balneoterápiai célokra is használják fel, főként magas jódtartalma miatt. I Foli/tatás a 2. oldalon/ Külügyminiszterünket fogadta a panamai kormányfő (ČSTK) — Bohuslav Chňou­pek csehszlovák külügyminisz­tert, aki hivatalos látogatáson Panamában tartózkodik, tegnap fogadta Omar Torrijos tábor­nok, panamai kormányfő. Bo­huslav Chňoupek Omar Torri- jossal folytatott megbeszélése során megállapította, hogy Csehszlovákia támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Panama az ország szuverenitá­sának felújítására, az új pana­mai—amerikai szerződés követ­kezetes megvalósítására fejt ki, továbbá támogatja Panama po­litikai és gazdasági független­ségért vívott harcát. Tegnap Chňoupek miniszter folytatta tárgyalásait a pana­mai külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzetről. A csehszlovák külügyminisz­ter ellátogatott Panama fővá­rosának közelében lévő Lidice községbe. Növeltek korábbi felajánlásuk értékét a Revúcai Textilgyár dolgo­zói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére. A szőnyegek termelésének idei tervét 150 000 négyzet- méterrel túlszárnyalják. A képen: Viera Zigová szocialista brigádtag a szőnyegkiszítő gépet kezeli. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) A hévízforrások jelenlegi és távlati felhasználása Jözef Lenárt elvtárs látogatása a Dunajská Streda-i járásban (ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Karol Martinka szlovák minisz­terelnök helyettes, a szlovák T ervbizottság elnöke tegnap a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásba látogatottá A ven­dégek tájékozódlak a hévizek jelenlegi és távlati jelhasználá­sáról. Elkísérte őket Ján Kúrán, a Szlovák Geológiai Hivatal igazgatója, a járás, a város, egyes termelőüzemek és ter­málfürdők képviselői, illetve dolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom