Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-02 / 242. szám, péntek

Jasszer Áradatot Moszkvában fogadta Andrej Gromiko külügymi­niszter. (Telefoto: ČSTK — TASZSZ) A Szovjetunió és a PFSZ törekvése Fel kell újítani a genfi közel-keleti értekezletet Szovjet—Szomáliái tárgyalások Sziad Barre befejezte moszkvai látogatását (ČSTK) — A Palesztinai Fel- szabadítási Szervezet küldöttsé­gének moszkvai látogatásáról ki­adott közlemény hangsúlyozza, bogy továbbra is szükséges har­colni az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolásá­ért és az igazságos és tartós közel-keleti békéért. A Jasszer Arafat vezette kül­döttséget fogadta Andre] Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, szovjet kü- líK" miniszter is. A tárgyalások si ti mindkét fél nyugtalansá­gai fejezte ki Izrael libanoni provokációi és az ország belügyeibe való beavatkozási kísérletek felett, ami magában hordozza a dél-libanoni feszült­ség fokozását. A közel-keleti események (ČSTK) — James Carter amerikai elnök „az Egyesült Államok nemzeti stratégiájá­ról szóló“, közelmúltban kifej­tett irányelve előirányozza a NATO harci képességének foko­zását Nyugat-Európában és to­vábbi objektumok kiválasztását, amelyek háború esetén az atomtámadások célpontjai le­hetnek. Erről a határozatról beszélt sajtókonferenciáján Zbigniew Brzezinski, az elnök tanácsadó­ja, s a nagyközönséget, az ame­rikai sajtót is tájékoztatta. A alakulása arról tanúskodik, hogy a közel-keleti probléma komplex megoldását csakis a genfi békekonferencia biztosít­hatja valamennyi érdekelt fél — beleértve a Palesztinai Fel- szabadítási Szervezetet is, mint Palesztina arab népének egye­düli képviselőjét — részvéte­lével. A Szovjetunió és a Paleszti­nai Feiszabadítási Szervezet to­vábbra is arra törekszenek, hogy a genfi békekonferenciát a közeljövőben felújítsák. Jasszer Arafat hangsúlyozta, hogy a Palesztinai Felszabadí­tást Szervezet a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és együttműkö­dés megszilárdítására törek­szik. határozat az Egyesült Államok katonai költségvetésének foko­zását irányozza elő és feltétele­zi, hogy az Egyesült Államok és a nyugat-európai NATO-tag- államok évente 3 százalékkal több pénzösszeggel járulnak hozzá a NATO katonai költség- vetéséhez. Brzezinski a sajtókonferen­cián igyekezett megmagyarázni az Egyesült Államok és NATO szövetségesei katonai poten­ciáljának növekedését, a „szov­jet veszélyről“ szóló koholmá­nyokkal. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv államelnök, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnö­ke csütörtökön délután foly­tatta hivatalos megbeszéléseit Hua Kuo-fenggel, a Kínai KP KB elnökével. JUMZSAGIJN CEDENBAl., a Mongol .Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja Elnökségének elnöke bul­gáriai látogatásának befejezté­vel visszautazott hazájába. SZTANKO TODOROVNAK, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívá­sára csütörtöiicön kétnapos hi­vatalos baráti látogatásra Bul­gáriába érkezett Lázár György magyar miniszterelnök. RAYMOND BARRE francia miniszterelnök szeptember 15—17-én hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban — jelentették be tegnap hiva­talosan Párizsban. AGOSTINHO NETO angolai államelnök Ismael Martinest, az Angolai Nemzeti Bank el­nökét pénzügyminiszterré ne­vezte ki, jelentette be az An­golai Sajtóügynökség. PHENJANBAN aláírták a csehszlovák—koreai árucsere- forgalmi és fizetési jegyző­könyvet. Az okmányt František Žulek csehszlovák külügymi­niszter-helyettes és Han Szu Gil, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügymi­nisztere látta el kézjegyével. SRI LANKÁBAN a kormány megszüntette a két héttel ez­előtt az akkori zavargások miatt elrendelt kijárási tilal­mat. QUEBEC kanadai tartomány kormányának a tartományi par­lamentben lefolyt viharos viták után sikerült keresztülvinnie azt a törvényt, amely szerint ezután kizárólag a francia lesz a tartomány hivatalos nyelve. VARSÓBAN háromoldalú meg­állapodást írtak alá, amelynek értelmében Ausztria 1983-tól kezdődően villamos energiát kap majd Lengyelországtól a csehszlovák távvezetékhálózat közbeiktatásával. (ČSTK) — Augusztus 29-e és 31-e között a Szovjetunióban tar­tózkodott Mohammed Sziad Barre, a Szomáliái Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára a Szomáli Demokra­tikus Köztársaság államfője, a Minisztertanács elnöke. Mohammed Sziad Barre meg­beszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a (ČSTK) — A Szovjetunió és az Egyesült Államok korábban megállapodott abban, hogy kü­lügyminiszterei szeptember 7 és 9 között Bécsben találkoz­nak és folytatják a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­val, valamint más kölcsönös (ČSTK) — Észak-Spanyolor- szágban Guipuzcoa baszk tarto­mány fővárosában, San Sebas- tianban több százan vettek részt abban a tüntetésben, ame­lyen Miguel Angelo Apalategui (ČSTK) — Hanoiban tegnap a Vietnami Szocialista Köztár­saság nemzeti ünnepének — a köztársaság kikiáltásának 32. évfordulója alkalmából a fővá­ros lakói ünnepi nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlést Troung Hinh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a VSZK Nemzetgyűlése Állandó Bizott­ságának elnöke nyitotta meg. Figyelmeztetett arra, hogy o vietnami nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának évében ünnepli a köztársaság kikiáltásának 32. évfordulóját és szocialista mun­kaversenyt folytat a Vietnami Kommunista Párt IV. kongresz- szusa határozatainak sikeres teljesítéséért. Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével, Mihail Szuszlovval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjávai, az SZKP KB titkárával és Andrej Gromiko- val, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szov­jetunió külügyminiszterével. A megbeszéléseken a felek véleménycserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos tár­gyalásaikat. Egy újabb megál­lapodás szerint Washington ké­résére a találkozót szeptem­ber második felére halasztot­ták, amikor Andrej Gromiko az ENSZ közgyűlés ülésszaka ide­jén Washingtonba látogat. baszk hazafi szabadon bocsátá­sát követelték, akit Marseille- ben tartanak fogva. A rendőr­ség igyekezett a tüntetőket szétverni. Az összecsapások so­rán hatan megsebesültek. A főbeszámolót Pham Van Dong, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, a kormánytanács elnöke tartotta. „Az ország teljes felszabadulá­sa óta eltelt két év alatt olyan utat tettünk meg, amelynek nagy történelmi jelentősége van nemzetünk szempontjából: Ismét egyesítettük országunkat, nemzetgyűlési választásokat tartottunk és összehívtuk a párt IV. kongresszusát, amely meghatározta a második ötéves terv feladatait“, — mondta Pham Van Dong. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lizmus építése hosszú folyamat és kifejezte meggyőződését, hogy a vietnami nép a párt ve­zetésével legyőzi a nehézsége­ket és új győzelmeket arat. BRZE7JNSKÍ MAGYARÁZZA CARTER STRATÉGIAI IRÁNYELVEIT Washingtoni kérésre ELHALASZTOTTÁK A GROMIKO—VANCE TALÁLKOZÓT ÖSSZETŰZÉSEK SAN SEBASTIANBAN 1 PHAM VAN DONG: KÉT ÉV ALATT TÖRTÉNELMI UTAT TETTÜNK MEG A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 32. évfordulóját ünnepli ma az egységes, szocialista Vietnam. Ez az esemény korántsem je­lentette a harc végét, hanem a vietnami nép szabadság- 6s függetlenségi harcának kezde­tét. A köztársaság kikiáltása után pár nappal az ország dáli részén francia Intervenciós csapatok szálltak 'partra és a déli területeket igyekezték ki­vonni az egységes állami Köz- igazgatás alól. Az ország két részre szakadt, a 17-es széles­ségi foktól délre elterülő úgy­nevezett Vietnami Köztársaság­ra és a VDK-ra. 1954. május 7-én a Dien Bien Phu-i csata vetett véget a fran­ciák új gyarmatosító szándé­kának. Ezt követően Amerika egyre gyakrabban avatkozott be a VDK belügyeibe, ami hosszan tartó, agresszív, imperialista háborúvá fajult. Az Egyesült Államok óriási összegeket ál­dozott erre a háborúra. Viet­namba jól felszerelt, nagyszá­mú katonaságot vezényelt. 1968-ban például Dél-Vietnam- ban kb. 550 000 amerikai gya­logos harcolt, s a támadások során 1600 repülőgép, 4000 he­likopter és 8 hadihajó állt az agresszorosok rendelkezésére. Az agresszív háborúban 65 000 dél-koreai, ausztráliai, thaiföl­di, Fülöp-szigeti és új-zélandi zsoldos is részt vett. Az im­perialisták terve még ilyen fel­szereléssel és támogatással sem sikerült. A vietnami nép harci elszántságát, a gazdasá­got és a szocialista építést a barbár támadások nem törték meg. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front, amely 1960. december 20-án az amerikai imperializmus támogatta saigo- ni diktatúra ellen alakult, a A VSZK NEMZETI ÜNNEPEN A siochNimus délkelet-oisiai védőbástyája honvédő antikolonialista harc élére állt. A vietnami hazafiak három arcvonalon — katonai, politikai és diplomáciai fron­ton harcoltak. A sokat szenve­dett nép hősi harca eredménye­képpen és a világméretű szo­lidaritási mozgalom hatására 1973. január 23-án Párizsban aláírták a „Megállapodás a vietnami háború, befejezéséről és a béke helyreállításáról“ című dokumentumot. A Nyugat-barát*' saigoni re­zsim, amely a háború idején is szorosan együttműködött az amerikai agresszörokkal, a Pen­tagon támogatásával katonai akciókat hajtott végre a fel­szabadított területek ellen, megsértve a párizsi szerződést. Ezek az akciók nagy felhábo­rodást váltottak ki a felsza­badított területeken. A saigoni rezsim ellen indított népi fegy­veres erők offenzíváját minde­nütt támogatta a lakosság fel­kelése. Ez jelentette a saigoni bábrendszer bukását. A sokat szenvedett vietnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult a Szovjetunió, ha­zánk és a többi szocialista or­szág sokoldalú támogatása. E segítség a végső győzelem egyik döntő tényezőjévé vált. A történelmi fordulópont után Vietnamban a forradalom új szakaszhoz, a szocialista forradalom szakaszához érke­zett. Az amerikaiak és dél-viet­nami csatlósaik felett aratott győzelem után a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizott­ságának felhívására nagyará­nyú újjáépítő munka bontako­zott ki. A lerombolt lakóházak, iskolák és kórházak helyén újak születtek. A Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szo­cialista ország segítségével új ipari objektumokat építettek. E kitartó munka eredményének tekinthető az a tény, hogy 1975 végére befejeződött a háború okozta károk felszámolása. A népgazdaság legfontosabb ága­zataiban elérték, sőt túltelje­sítették a vietnami háború előtti legutolsó év, 1965 gaz­dasági eredményeit. 1976, június 24-e újabb mér­földkő Vietnam életében: meg­alakult az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság. Ekkor tartotta első ülését a nemzet- gyűlés, ahol Le Duan, a Viet­nami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára kijelen­tette: „Legfőbb feladatunk a szocialista iparosítás.“ Ez meg­követeli a nehézipar fejleszté­sét, a külgazdasági kapcsola­tok, mindenekelőtt a szocialis­ta országokkal való kapcsola­tok kiszélesítését. Az ország fejlődését meghatározó, 1970— 1980-ra szőlő népgazdasági terv szerint 1980-ig valamennyi termelési ágazat 35—40 száza­lékát gépesítik. A vietnami nép előtt álló legfontosabb hosszú­távú feladat: 10—15 éven belül az országban megteremteni a szocializmus anyagi-műszaki bázisát. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az SZKP XXV. kongresszusán Vietnamot talá­lóan a „szocializmus délkelet­ázsiai védőbástyájának“ nevez­te. Ezt meggyőzően bizonyítják Le Duannak, a párt főtitkárá­nak a nemzetgyűlés első ülé­sén elhangzott szavai: „Váll­vetve haladunk a szocialista országokkal 'és a viläg azon népeivel, amelyek fáradhatatla­nul harcolnak a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért ... Hozzá akarunk járulni a szocialista országoknak a nemzetközi kommunista moz­galommal való szolidaritása megszilárdításához, s meg akar­juk szilárdítani a világ népei­nek antiimperialista frontját.* Ebben a szellemben került sor 1976. december 14-e és 16-a között a Vietnami Dolgozók Pártjának — új nevén a Viet­nami Kommunista Pártnak — a IV. kongresszusára, amely cé­lul tűzte ki a párt vezető sze­repének és egységének a meg­szilárdítását, munkájának töké­letesítését. Vietnam és Csehiszlovc^ia népének baráti kapcsolatai sok­éves hagyományra tekintenek vissza. E kapcsolatok eszmei gyökerei a marxizmus—leniniz­mus forradalmi tanaiban és a proletár internacionalizmus eszméiben rejlenek. A két nép barátsága leginkább az ameri­kai agresszió elleni háború ide­jén szilárdult meg. Csehszlo­vák szakemberek egész sora segített a háború okozta károk felszámolásában. A barátság to­vábbi fejlődése szempontjából jelentős esemény volt Le Duan­nak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtit­kárának 1975. októberi cseh­szlovákiai lőtogatása, amely során a két állam vezetői alá­írták 1976—1978-ra a gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről és bővítéséről szóló szerződést. A szerződésben foglaltak megva­lósítása érdekében került sor ez év májusában Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügy­miniszter vietnami látogatásá­ra, amely kétségtelenül hozzá­járult a csehszlovák—vietnami kapcsolatok elmélyítéséhez és megszilárdításához. Az elmúlt években mérhetet­lenül megnőtt Vietnam nemzet­közi tekintélye. Diplomáciai kapcsolatokat létesített a világ csaknem száz államával. Ezek a kapcsolatok a függetlenség, a szuverenitás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvein alapulnak. Az ország nemzet­közi tekintélyének megszilárdí­tását bizonyítja az is, hogy ez év nyarán az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag java­solta a közgyűlésnek, hogy a Vietnami Szocialista Köztársa­ságot vegye fel a világszerve- zet tagjainak sorába. Ez a győzelem az 1975 augusztusá­ban Indult diplomáciai csata eredménye. Az USA ugyanis vétójogával élve nem egyszer akadályozta meg, hogy Viet- nam, tagfelvételi kérelme a közgyűlés elé kerüljön. Ogy tű­nik, hogy az USA, kissé meg­késve ugyan, de beismerte ka­tonai kudarca után diplomáciai vereségét Is. így tehát csaknem biztosra vehető, hogy az ENSZ szeptemberi közgyűlésén a VSZK-t felveszik a világszerve­zet tagjai sorába. A világ békeszerető és ha­ladó erőit örömmel tölti el az a tudat, hogy Vietnam a szo­cializmus védőbástyájává vált Dél-Kelet Ázsiában, olyan or­szággá, amely példát mutat a térség antiimperialista és bé­keszerető erőinek. KOVÁCS ILONA

Next

/
Oldalképek
Tartalom