Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-15 / 255. szám, csütörtök

SZIOVÄKiA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. szeptember 15. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA # XXX. ÉVFOLYAM 255. szám Ára 50 fillér ÜNNEPI HANGULATBAN Ma kezdi meg háromnapos tanácskozását Bratislavában a SZISZ szlovákiai kongresszusa, a mely — a napokban meg' tartott csehországi kongresszus után — a SZISZ II. kongresz- szusára való felkészülés legjelentősebb mérföldköve. Ez is, mint minden kongresszus, számot adó és irányt mutató. Hppeu ez a kettő teszi a kongresszust ünnepélyessé — több százezer fiatal munkájában lezárul egy szakasz, egy új időszak nyílik, az előzőnek a folytatása bár, melynek azonban még munká­saiéinak kell lennie. Igen, az értékelt és az elkövetkező idő* szak között a különbség leírva nem nagy: a munkás hoz csak h középfok jelét kell ragasztani. Ez azonban nem könnyű, hiszen minden nap tenni kell érdekében valamit. A fiatalok eddig is eredményes munkát végeztek, s nagy erőfeszítéssel és kitartással lehet csak a jót még jobbá tenni. A fiatalok küldöttei bizonyára szépen csiszolt mondatokban számolnak majd be eddigi munkájukról, úgy, ahogyan az ilyen nagy ünnepeken illik. S remélhető — a járási és kerületi konferenciák tapasztalatai alapján —, hogy nem elégszenek meg a szép mondatokkal, nem marad ki a legfontosabb ami a fiatalokra oly jellemző: az őszinteség, a lelkesedés. Ez adja a tanácskozás savát, borsát. A SZISZ a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom után a leg­jelentősebb társadalmi szervezet, nagy tömegeket képvisel. Hazánk lakosságának 47,6 százaléka HO éven aluli fiatal. A gazdaságilag tevékeny, munkaképes állampolgároknak pedig a 45,4 százalékát teszik ki a fiatalok. Hatalmas erő ez, társa­dalmunk további fejlesztésének legfontosabb forrása. Nem vé­letlenül fordított oly nagy figyelmet a fiatalok kérdésér« a XV. pártkongresszus. Pártunk, szocialista társadalmunk gon* doskodását az ifjúság is viszonozza. Bizalma a párt és annak politikája iránt egyre nő. Azok a felmérések, amelyek a fiata­loknak a szocializmushoz fűződő viszonyát vizsgálják, igazol­ják, bogy az ifjúság nagy része a szocialista társadalom cél­jait össze tudja egyeztetni a saját egyéni céljaival, a társa­dalom problémáit a magáénak tekinti. Becsülik a társadal­munk nyújtotta lehetőségeket, azt, hogy az emberek közötti szociális egyenlőtlenségek megszüntetésével az élet minden területén lehetőséget teremtettünk képességeik sokoldalú ki­bontakoztatásához. Számottevő azon fiatalok száma, akik az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományos intézményekben stb. Költenek be tisztségeket. Ezt támasztja alá a fiatalok számának növekedése az álla­mi szervekben, aminek a tavalyi választások alkalmával is tanúi lehettünk. A megválasztott képviselők 38 százaléka har­mincöt éven aluli, s még további ezrek tevékenykednek a nemzeti bizottságok egyes kommisszióiban, a polgári bizottsá­gokban és a Nemzeti Front szervezeteiben. Ürömmel állapíthatjuk meg, hogy 1970 óta a SZISZ hatal­mas munkát végzett, a kezdeti bizonytalanságok, buktatók ntán lábraállt, megerősödött és az egyik legjelentősebb szer­vezetté váll. Feladatát, az ifjúság aktivizálását, nevelését, eddig is jól teljesítette. Ez már csak azért sem csekélység, mert nein élünk kqnnyíi, gondtalan, nyugodt korban. Életrit­musunk felgyorsult, a nagy és gyors változások idejét éljük. A fiatalok tanúi lehetnek a fejlett szocialista társadalom gyors ütemű építésének, s ugyanakkor a szocializmus és kapitaliz­mus közötti ideológiai harc kiéleződésének. A SZISZ az ifjúság legaktívabb rétegét tömöríti, ezért ered­ményes munkája is. Nem elhanyagolható azonban azoknak a száma, akik kívül állnak, akiknek semmi közük sincs a szer­vezeti élethez. És az ifjúsági szervezetnek n kongresszus után ezek között a fiatalok köpött is hatékonyabb munkát kell végeznie, mint a múltban. Ügy vélem ennek a területnek nem szenteltünk eddig kellő figyelmet. Önáltatás lenne nem bevallani, hogy elég gyakoriak a kispolgári nézetek nálunk, az emberek egy része a saját kényelmén kívül semmi mással nem törődik. S közöttük olyan fiatalok, akik természetesnek veszik, hogy teljes mértékben élvezzék a szocializmus elő­nyeit, de csak nagyon keveset tettek érte. Mindent a fogyasz­tó szemével néznek, személyes érdekeiket a társadalmi érde­kek elé helyezik, nem érdekli őket a politikai élet, ezért a társadalmi jelenségeket meg sem értik, szemléletük nem osz­tályszempontú. E tekintetben vannak elég jelentős tartalékaink a politikai nevelés terén. A fiatalságnak az említett része távol áll min­dennemű elkötelezettségtől, amely nemzedékének többi tag­ját jellemzi. Ezért kell több erőfeszítést kifejteni érdekükben, segítő kezet nyújtani nekik. Ez a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség felelősségteljes feladata, így válik tevékenységskálája gaz­dagabbá, vonzóbbá. Éppen ezért a fiatal nemzedék tanítása, az ifjúság érzel­mének és értelmének megnyerése, cselekedeteinek irányítása napjainkban az osztályszempontú nevelés legfontosabb és leg­összetettebb formája. A múltban is tapasztalhattuk néhányszor — nein is olyan régen —, hogy amint bármilyen módon csök­kent a párt érdeklődése a fiatalok iránt, annak nemcsak a társadalom látta kárát, hanem elsősorban maga a fiatalság. A szocialista tudat kialakítása nem könnyű, nem születik az emberrel. A társadalom nyújtotta legjnbb, legtökéletesebb anyagi feltételek sem hatnak automatikusan a fiatalok tudatá­ra, ezt a feladatot egy jól összehangolt nevelési komplexum — család, iskola, munkakörnyezet, társadalmi szervezetek stb. — tudja csak elvégezni. Az ifjúság szocialista szellemben történő nevelése amellett, hogy egyike a legfontosabb feladatoknak, a legszebb is. A ki­sebbekre és a tizenévesekre ez egyaránt vonatkozik, hiszen a pionírokból lesznek SZISZ-tagok, s az ő soraikból keriil ki a legtöbb fiatal párttagjelölt, kommunista, akiknek néhány év múlva át kell venniük társadalmunk további építésének fel­adatait, ők állnak az üzemek, gyárak, szövetkezetek élére. E távlatok szellemében kerül sor a szlovákiai kongresszusra, e nemes cél szolgálatába állítva hoznak az elkövetkező né­hány évre utat mutató határozatokat. MALINÁK ISTVÄN Gustav Husák vezetésével Budapestre érkezett a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Ünnepélyes fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren • Megkezdődtek a hivatalos tárgya­lások • Kádár János és Gustáv Husák pohárköszöntöje Kádár János és Gustáv Husák a repülőtéren az ünnepélyes ingád tatás pillanataiban. (Telefoto: ČSTK) Kiküldött munkatársunk je­lenti: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának meghívására szerdán csehszlo­vák párt- és kormányküldött­ség utazott hivatalos baráti lá­togatásra a Magyar Népköztár­saságba. A küldöttséget Gustáv ' Husák, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Ľu­bomír Strougal, a CSKP KB El­nökségének tagja, a CSSZSZK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (ČSTK) — Gustáv llusák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Danié­in Odubern Quirosnak, a Custa Rica-i Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter üdvözlő táviratot kül­dött Gonzalo Facio Costa Ri­ca-i külügyminiszternek. Erich Honecker távirata Gustáv Husáknak (ČSTK) — Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke — úl- ban hazafelé a Bolgár Népköz- társaságban > tett hivatalos lá­togatásáról — Csehszlovákia területe fölött áthaladva üd­vözlő táviratot küldött Gustáv Husáknak, p CSKP KB főtitká­rának, köztársaságunk elnöké­nek. A távirat szövege a kö­vetkező: Útban hazafelé — a Bolgár Népköztársaságban tett hivata­los baráti látogatásról — Cseh­szlovákia területe fölött átha­ladva szívből jövő jókívánsá­gaimat küldöm önnek és az or­szág dolgozóinak. Felhasználom ezt az alkal­mat arra, hogy további sikere­ket kívánjak Csehszlovákia testvéri népének a fejlett szo­cialista társadalom építéséhez* vulamint a világbékéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harchoz. , miniszterelnöke, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Jo­sef Haviin, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Rudolf Rohlíček, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK kormányának minisz­terelnök-helyettese, Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere, és Václav Moravec, a CSSZSZK budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. Az ünnepélyesen feldíszített Ruzynö-i repülőtéren, melynek főépületét csehszlovák és ma­gyar zászlókkal lobogózták fel, a küldöttség búcsúztatására megjelentek a CSKP KB Elnök­ségének tagjai: Vasil Bifak, Václav Hüla, Antonín Kapek, Jo­sef Kempný és Josef Korčák, továbbá Miloš Jakeš, a CSKP KERB elnöke, a CSKP KB Tit­kárságának tagjai: Jan Fojtík, Čestmír Lovétínský, jindrich Poledník és Oldŕich Švestka. A búcsúztatáson továbbá részt vetlek a CSKP KB osztályveze­tői, a szövetségi kormány mi­niszterelnök-helyettesei és mi­niszterei, a Szövetségi Gyűlés képviselői, valamint, más poli­tikai és közéleti személyiségek. Jelen volt Hanko János, Ma­gyarország prágai nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője és a magyar nagykövetség többi tagja. A csehszlovák himnusz el­hangzása után Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársa­sági elnök. Martin Dzúr hadse­regtábornok nemzetvédelmi mi­niszter kíséretében elléptek a repülőtéren harci zászlóval fel­sorakozott katonai díszegység előtt. Az egység díszmenetelé­se után búcsúzóul prágai pio­nírok vörös szegfűcsokrokat adtak át Gustáv Husák elv­társnak és a küldöttség többi tagjának. Nyolc óra 50 perckor a kü- lönrepülőgép — fedélzetén a csehszlovák párt- és kormány­küldöttség tagjaival — elindult a prágai repülőtérről. Rövid idő elteltével már díszkíséret- lel folytatta útját. mivel a csehszlovák—magyar határtól magyar vadászrepülőgépek kö­teléke kísérte egészen a ma­gvar fővárosig. Pontosan 10 órakor ereszke­dett le a Ferihegyi repülőtér­re a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség gépe, ahol a Magyar Népköztársaság vezetői, valamint a budapestiek ezrei várták a szomszédos országból érkező államférfiakat. Amikor a repülőgép ajtaján kilépett Husák elvtárs, felharsant a taps, s a tömeg a két testvér­párt és a két ország testvéri barátságát kifejező jelszavak­kal köszöntötte a kedves _veu- déget. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség fogadására megjelent Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Losnnczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Huszár Ist­ván, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre a Központi Bizottság titkárai, Katona Imre, a budapesti párt- bizottság első titkára, Safekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigye* külügyminiszter. Ábrahám Kál­mán, Benkei András, Czinege Lajos vezérezredes, Polinszky Károly, Pullai Árpád, Román Pál. Ságliy Vilmos, Schultheisz Emil a kormány tagjai, Katona István és Berecz Jánns, az MSZMP KB osztályvezetői. Ott volt Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykö­vete, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak a csehszlovák nagykö­vetség diplomatái, s a buda­pesti csehszlovák kolónia tag­jai is. Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György baráti kézfogás­sal üdvözölte a repülőgépből kilépő Gustáv Husákot, és a küldöttség tagjait. Díszjel har- sant, a díszzászlóalj parancs­noka jelentést tett Gustáv Hu­sáknak, majd felcsendült a csehszlovák és a magyar him­nusz, közben 21 tüzérségi dísz- lövést ad Kik le a csehszlovák párt- és kormányküldöttség ve- aetőinek tiszteletére. Gustáv Hu­sák, Kádár jános társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt és köszöntötte a katonákat. Cseh­szlovák, magyar és vörös zász­(Folytalás a 2. oldalon/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom