Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-13 / 253. szám, kedd
A LEVEGŐ ÉS A FOLYÖK TISZTASÁGÁNAK IGÉNYE NEM UTÓPIA FÉKEZZÜK MEG AZ IPARI ÁRTALMAKAT! A legfelsőbb párt- és kormányszervek hatékony intézkedéseket foganatosítanak a negatív ipari jelenségek felszámolására © Ha a Duslóban lehetett, másutt is lehet # A megoldás kulcsa tudósaink kezében van Gyakran panaszkodnak az emberek: az üzemek szennyezik a levegőt, az ivóvíz meglehetősen furcsa ízű, és alig található egy csendes zug, ahol zavartalanul pihenhetnének. Riasztó, de nem mindig helytálló közléseket olvashatunk az ipari ártalmakról, sokat foglalkozik a rádió és a televízió is a zaj káros hatásával és a rezgésártalmakkal. Az orvosok civilizációs betegségként tartják nyilván a szívinfarktust, az ideg és az érrendszer néhány megbetegedését. A mezőgazdasági dolgozók keseregnek, hogy az ipari üzemek által szennyezett víz a talajba kerülve Károkat okoz, a halászok azt állítják: maholnap hal helyei csak horgász- botot foghatnak. A vészharangok szorgalmas húzói az ipar- telepítés korlátozásának szükségességét hangoztatják. Kétségtelen, hogy az ipari ártalmak gyakran megkeserítik életünket. Felgyorsult az élet- tempó és a gyors iparosodás kihatásai még a nagyobb városoktól távol eső vidékeken is fellelhetők. Az életszínvonal állandó emelése azonban szorosan összefügg az ipari termelés bővítésével, ezért helytelen lenne, ha korlátoznánk a gyávák terjeszkedését. Másutt kell keresnünk a megoldást. Tudósok ezrei nemzetközi összefogással tanulmányozzák a levegő és a víz tisztaságát veszélyeztető ártalmak hatóerejét, és el leni nt éžkedések e t dolgozna k ki. A tudomány és technika mai fejlettségi fokával mégnem vehetjük fel teljes sikert sza- vatolóan a küzdelmet az ipari ártalmak ellen, de eredményeket tudunk felmutatni. Az állítás hitelességét többek között egy vágsellyei (Šaľa) példa is bizonyítja. Az ottani Duslo üzem kéményeiből egykor óránként 700 kg, mindenekelőtt a levegőt szennyező por és vegyi- anyag távozott. A környezetvé- delemmei foglalkozó szervek a tudósokkal karöltve olyan szűrőberendezéseket szerkesztettek és helyeztek üzembe, melyek az említett mennyiséget óránkénti 50 kg ra szorították le. S ha Vágsellyén lehetett, miért ne lehetne másutt is kidolgozni és üzembe helyezni a termelés közben keletkezett és a levegőbe, a folyókba, vagy h talajba távozó szennyezett anyagokat hatástalanító vagy agresszivitásukat a minimumra csökkentő . védőberendezéseket? Az ipari ártalmak ellen főleg ipari és technikai berendezések felszerelésével védekezhetünk a leghatékonyabban. A tét igen nagy: mindannyiunk egészségéről van szó.. A legfelsőbb párt és kormányszervek nagy horderejű intézkedéseket foganatosítottak eddig is uz ipari ártalmak minimumra való csökkentésére, a közvetlenül előttünk álló megoldásra váró feladatok pedig minden eddigiek nél nagyobbak. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége 1974 májusában nagyoy fontos intézkedéseket foganatosított az ipari ártalmak megfékezésére. Többek között a talajvédelemmel kapcsolatosan. A határozatban ezt olvashatjuk: „A mezőgazdasági földterületeket az eddigieknél hatékonyabban kel! védeni a vegyszerek okozta ártalmaktól főleg oly módon, hogy azok ne tegyék meddővé a termőföldeket,, ne rontsák a mezőgazda- sági termékek minőségét és ne okozzanak zavarokat a természet biológiai egyensúlyában.“ A termelés állandó növelése korparancs. Az ipartelepítéskor azonban a munkacsarnokok építésével egyidőben hozzá kell látniuk az építőknek a termelés közben keletkező ipari ártalmak megfékezését biztositó berendezések felszereléséhez, hogy a levegőbe, a folyók, tavak vizébe, és a talajba kerülő melléktermékek hatóereje a megengedett normák keretein belül maradjon. A tervezők előtt necsak a minél nagyobb termelés és gazdaságosság egyébként igen fontos célja lebegjen, hanem vizsgálják meg azt is, milyen áron érik el az effektivitás növelését, mert ellenkező esetben, amit megnyernek a vámon, azt elvesztik a révén. Tervezzenek úgy, hogy a maximális gazdaságosság elérése mellett őrizzék meg az ipar- vállalatok környéke légi terének tisztaságát, a megengedettnél nagyobb mértékben ne szeny- nyezzék a talajt és a folyók vizét. Ezek összhangba hozása nem utópia, hanem — amint azt országos viszonylatban számos példa bizonyítja — megvalósítható feladat. Az ipari ártalmak megfékezésének munkájába az eddigi- női nagyobb mértékben be kell vonni a tudósokat, akik az Elmúlt évek során felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtónak. Ők állapították meg többek között, hogy az ipari ártalmak a Szlovák Szocialista Köztársaság területén soha nem egyedi módon, egy irányba terjedően, az életkörnyezet egy területét érintően fordulnak elő, hanem bonyolultak, és több káros hatás hordozói. Ebből logikusan következik, hogy az ellenintézkedéseket ezek figyelembevételével kell kidolgozni. Helytelen lenne gyár mellé gyárat telepíteni, de a-z sem lenne helyes, ha egy viszonylag sűrűn lakott és a légi terét illetően teljesen tiszta város vagy nagyközség kellős közepébe gyárat telepítenének mondván: itt még tiszta a levegő, melynek a gyárkéményekből kiáramló füst és korom meg se koly- tyan. Sok bírálat érte a Ranská Bystrica-i Cementgyár építőit az tizembe helyezés után éppen ilyen vonatkozásban. Segít, de nem minden n magas kémény! A bratislavai Kablo üzem környékének lakói egy időben borzadva nézték, hogy az tizem bőségesen füstölgő magas kéménye mellett építeni kezdtek egy még magasabbat. Amikor az utóbbit üzembe helyezték, a másik „kihűlt“v A magas kémény füstje nem csapódik le. Felszáll a magasba és. így a belőle kiáramló korom, gáz és más — főleg káros hatású vegyianyag —• nem szeny- nyezi az alsó légréteget. Sajnos azonban, az ipari üzemek nagy többsége nemcsak a levegőt szennyezi, mely eljen — mint azt a Kablo példája is mutatja — eredményesen harcolhatnak a szakemberek, hanem a talajt és a folyókat is. Tudósaink ezeket a jelenségeket sem szemlélik ölbe tett kézzel. Ismét egy bratislavai példa: A Slovnaft óriási összegeket fordít szenny- vízderí tő-berendezések felszerelésére, melyek közvetlenül a Duna vizét, közvetetten a hazánk éléskamrájának is nevezhető Csallóköz termőtalaját védik majd. Megoldást tehát mindig lehet és kell is találni! A Szlovák Szocialista Köztársaság területén 194H-IÓ1 1977-ig több minta tizenötszörösére nőtt az ipari termelés. A kormány 150/1974. számú, főleg az ipari ártalmak megfékezését célzó intézkedéseket tartalmazó rendeletének megvalósítása alapján sikerült a légitérbe jutó, főleg vegyi anyagokat tartalmazó szennyeződés növekedését megállítani, és az évi 520 000 tonnát 501 000 re csökkenteni. Ez utóbbi számot az újonnan létesített és üzembe helyezett ipar-vállalatok nem növelik, mert korszerű szűrőberendezésekkel látták el őket. A hatodik ötéves tervidőszak megkezdéséig 42 nagy hatású szűrőberendezést szereltek fel az SZSZK területén levő üzemekben. A közeljövőben még lö-ot szerelnek fel. Ezektől lényeges javulás várható. Több üzem áttért a korszerű fűtő- és energiatermelő alapanyagok használatára. A Dolné Vestenice i Gumigyár környékének lakói már nem panaszkodnak, mert ez az intézkedés a levegő korábbi szennyezésének lényeges megfékezését eredményezte. A tudósok és tudományos kutatók figyelmének fókuszába a kéndioxid terjedésének csökkentése, illetve megállítása áll. Nem kis problémáról van szó. E káros hatóanyag megfékezése műszakilag igen bonyolult és rendkívül költséges. Valószínűleg a kutatást más irányban kell végezni, mert ha a jelen leg ismert eszközöket vetnék be — ahogy mondani szokás —, a leves drágább lenne, mint a hús. Vagyis többet emésztene fel a védekezés, mint amennyit azok az ipari üzemek produkálnak, melyek kéndioxiddal szennyezik a levegőt. Az ipari ártalmaknak az érvényben levő normák közé szorítása Össztársadalmi feladat. A legfelsőbb párt- és kormány- szervek hatékony intézkedéseket dolgoztak ki a levegő, a talaj és a víz szennyezésének, valamint a rezgésártalmaknak a megfékezésére. Erre a célra jelentős anyagi eszközöket irányoztak elő. Most már a tudományos kutatókon a sor, mikor és milyen műszaki berendezések megszerkesztésével és üzembe helyezésével védekezhetünk az eddiginél sokkal hatékonyabban az ipari jellegű negatív jelenségek ellen. Reméljük, sikerül minél előbb olyan megoldásokat találni, melyek a kívánt eredmények eléréséhez vezetnek. KUMLÓSI LAJOS Az építkezésre gyakran ellátogat a vállalati pártbizottság elnöke, Juraj Biío elvtárs is. A felvételen az építésvezetővel beszélget. Vállalatok közös felajánlásának eredménye: A Košicei Kohóépítő Vállalat legsikeresebb építkezése Kelet-Szlovákia székhelyének központjától, a Nad jazerom nevű új lakónegyed felé veze- 'tő útszakasz mentén új ipari körzet alakul ki. Többnyire élelmiszeripari üzemek: a Húskombinát, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a Zelenina n. v. kaptak itt helyet. A már működő létesítmények szomszédságában közel két esztendeje korszerű Kötöttárugyár építését kezdték el a Ko šicei Kohóépítő Vállalat 4-es sz. üzemének dolgozói. Az új gyár felépítése 516 millió korona ráfordítást igényel. Kiemelt, s •— nagyon szívesen elmondjuk — a Kosicei Ipari Építkezések Szakágazati Főigazgatóságához tartozó vállalatok egyik legsikeresebb építkezése. Az építőiparban, sajnos, elég gyakran előfordul, hogy nem tartják meg a határidőket. Ezért fokozott örömmel látogattunk az épülő gyárba, ahol a terv nem teljesítése ismeretlen fogalom. Az építkezés irányítását Ond rej Horňák, a Kosicei Kohóépítő Vállalat 4-es sz. üzemének vezetője végzi. Az építkezésen található. Amikor odaérkeztünk, Stefan Demeter főmérnökkel azt számolgatta, milyen eredménnyel teljesítették az augusztusi tervet. így beszélt róla: — Sikeres volt augusztus, mint a többi előző hónap. 22 000 koronával túlteljesítettük a tervet. Az első félévben 100,2 százalékos tervteljesítést értünkéi. Az idén egyébként összesen 34,5 millió korona értékű munkát kell elvégeznünk. Az előző évek gyakorlatától eltérően ezen az építkezésen nincsenek ellenőrző napok, hanem havonta egyszer tartanak ellenőrző értekezletet. Ugyanis Megszépült kertekben Apám hazajött, megebédelt, aztán — bár sok ideje se délben, se máskor Ťiem volt — lesétált a kertbe, megnézte, milyen kedvvel dolgoznak a méhek, maid a bő termést ígérő (ti ma fák előtt állt meg, és örült. Ugyanúgy ürült fönn a hegyen, a szőlőtőkék között sétálva, amelyeket nagy szakértelemmel, még nagyobb szívvel gondozott. Mikor a szemek már akkorára göm- bölyödtek, hogy a napsugarak megcsúsztak rajtuk, apám képzeletben előrejutott: látta magát, amint fényesre törült pohárban lámpa elé tartja, mutatja barátainak az aranyszínű újbort, fölfelé szálló gyöngyökkel. Büszke volt, mint minden igazi — hadd használjam ítt-e szót — gazda. Mint minden ember, aki lát ja érzi már, hogy lesz munkájának érett gyümölcse. Egészséges büszkeség ez, még akkor sem visszataszító, ami kor a szavakba is ömlik belőle, vagyis amikor dicsekszik a gazda, a Bodrogközben vagy akár a Csallóköz szívében, Nagymegyeren. Hogy miért éppen Nagyine- gyert említem? Mert ottani barátaim, a Gyümölcstermesztők és Kiskerté szék Szövet sé ge helyi szervezetének tagjai szóltak, mennék el megtekinteni a körzeti zöldség- és gyű möle skiállít ást. Nem részlete zem, milyen szemet gyönyör ködtető és valóban, sokszínű kép fogadott a MORVÁI PÁL igazgatta városi művelődési otthon előcsarnokában és nagytermében, csak annyit jegyzek meg a látottak alap ján, hogy — bár az idén nem volt eszményi az időjárás — hozzáértéssel kertészkednek, termesztenek gyümölcsöt a nagymegyeríék, a maguk, és természetesen a felvásárló, illetve a vásárló örömére. — Tízéves a szervezetünk — mondja ZAKÁL GÉZA elnök. — Ez alatt az idő alatt nagyon megszépültek a megyeri kertek, szinte mindenki igyekszik a lehető legkorszerűbben kertészkedni, szőlőt művelni. A szervezet 175 tagja sok, rendszeresen szervezett, tartalmas előadást hallgatott meg, számos kirándula son, tanulmányúton vetťrészt, kísérleti intézeteket tekintett meg itthon és Magyarországon. Üj eljárásokkal, zöldség-, gyümölcs- és szőlőfajtákkal ismerkedtünk meg, hat hét ezer nemes oltványi szereztünk be. Szervezetünk, illetve egyes tagjai több díjat hoztak el Ceské Budéjovícéböl, Ny Uráról, különböző kiállításokról, és hát erről a mostaniról is. MORVA BELA írja a krónikát, a szervezet életéről, munkájáról gonddal tudósít a jövőnek. — Nagy probléma volt a gyümölcsfák és a permetező- szerek beszerzése —- jegyzi meg. — Szervezetünk ezen a téren is sokat segített, nem beszélve az előadásokról. Volt olyan, hogy reggel nyolctól este nyolcig tartolt. És senki nem tágított. Mohiár János kémia bioló gia szakos tanító, mielőtt az utánpótlásról beszélne, így fogalmazza meg a lényegei: —’ Mindenki ürül, hogy szép a kertje, iskolánkból sok tanuló rendszeresen látogatja az előadásokat, elsajátítja például az oltás, szemzés tudományát. Azonkívül rendszeresen látogatják az előadásokat, részt vesznek a lársadal mi munkában, a parkosításban. Es évek múlva bizonyára olyan szorgalommal tanulmányozzák majd a szakirodaimat is, mint a felnőttek, akik — mint ez a kiállítás is bizonyítja — szép kertekből, legtöbbször titkolt büszkeséggel, tesznek az asztalra gyümölcsöt. I br) ezen az építkezésen az illetékesek a feladatok teljesítését naponta ellenőrzik, és az eredményeket összehasonlítják a napokra, hetekre meghatározott tervfeladatokkal. Az építkezésen dolgozó kollektíva sikerét csak növelheti, hogy feladatát az előirányzott létszámnál huszonöttel kevesebb dolgozóval is teljesíti. Tulajdonképpen a kőművesek, ácsok és betonozok egy-egy csapata hiányzik. Ezek helyett is képesek elvégezni a munkát. 5 mindehhez az építkezéseken jelentkező egyéb fogyatékosságok is társulnak. Jó szervező munkával, a munkaidő gazdaságos, céltudatos kihasználásával sikerült áthidalni a nehézségeket. — Ebben oroszlánrésze van a mi komplex raóionalizácíós brigádunknak — hangsúlyozza Ilorfták elvtárs —, amelyben a munkásoktól a főmérnökig bezárólag huszonnyolc különböző szakember dolgozik. Eddigi sikereink eléréséhez hozzájárult az építkezésen dolgozó, csaknem kétszáz tagot számláló egész kollektíva. A Nagy Október jubileuma tiszteletére közös felajánlást teltek, hogy az építkezési munkálatok tervét 1,1 millió koronával túlszárnyalják, a tervezett nyereséget 6 százalékkal növelik. Közös akarattal végzett * munkánkat siker koronázza. A „Példás építkezés“ címért folyó versenyben az első félév alatt a legjobb helyezést értük el, s bízunk benne, hogy az elsőséget — főigazgatóságunk keretében — a második félévben is megőrizzük. Az egész építkezés olyan, mint egy hangyaboly. Mindenütt szorgos munka folyik annak érdekében, hogy 197!) júliusában átadhassák rendeltetésének az új kötöttárugyárat. A végleges siker legjobb záloga ezen az építkezésen a napokban született közös vállalás, amelyben a tervező — a gott- waldovi Centroprojekt —, a beruházó és műszaki berendezéseket szállító sviti Tatrasvit, valamint a kivitelező Kosicei Kohó- építő Vállalat képviselői az új kosicei gyár határidőben és jó minőségben történő felépítésére kötelezik magukat. Ha futja erejükből, lerövidítik a tervezett határidőt. (kulik f Újabb munkafelajánlásokat tettek (Tudósítónktól) — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának és a SZISZ II. kongresszusának tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek a zvolo- ni járás fiataljai. Az ifjúsági szervezet ipari üzemekben és a mezőgazdaságban dolgozó tagjai, valamint az iskolák diákjai januárban úgy határoztak, hogy összesen több mint 12 millió 200 ezer koronás értékgyarapítással köszöntik az idei év két jelentős eseményét. A járás fiataljai már a nyár elején teljesítették munkafelajánlásaikat. A választási program céljainak mielőbbi valóra váltása érdekében eddig 215 000 órát dolgoztak le.- ly-*>
