Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-09 / 249. szám, péntek
A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése Jegyzetek egy hasznos könyvről Azt ma már a csehszlovákiai magyarok közül mindenki meg győződéssel vallja, hogy a cseh vagy a szlovák nyelv elsajátítása szóban és írásban: társadalmi Igény, létfontosságű feladat. Bizonyított tény. hogy a többség nyelvének magas szintű ismerete elősegíti a magyar nemzetiségű fiatalok számára a problémamentesebb bekapcsolódást az ország egész területén a munkába, vagy lehetővé teszi az eredményes továbbtanulást a cseh és a szlovák felsőbb iskolákban. Ennek elismerését elősegítették a napi sajtóban. folyóiratokban, szaklapokban megjelenő írások is. Ezen a téren a nagy tapasztalatokkal rendelkező, legszakavatottabb publikálok közé tartozik dr. Bertók Imre, akinek A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése különös tekintettel az esetrendszerre című kandidátusi értekezését a közelmúltban könyvalakban is megismerhettük. Ez az alapos felkészültséggel megírt munka a Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalat gondozásában, az SZSZK Oktatási Minisztériumának cél- kiadvánvaként jelent meg. A könyv valójában sokkal többet nyújt, mint amit a címe ígér. mert a szerző olyan feladat megoldására vállalkozott, amely aktualitása és tudományos értéke mellett gyakorlati hasznosságú is. A szűkebb értelemben vett. s a könyv címében feltüntetett célmegjelölésen túl ugyanis — rendszerezettén — több témakörrel foglalkozik. Ä szlovák nyelv oktatása « nemzetiséqi iskolában i Imű bevezetőjében maga a szerző is erre utal: „Munkám első fejezete tulajdonképpen számvetés a szlovák nyelv oktatásának koncepcióiról, tanterveiről, tankönyveiről és módszereiről, amelyek az elmúlt negyedszázadban a Szlovák Szocialista Köztársaság magyar tanítási nyelvű iskoláiban alapjában meahatározták e kulcstantárgy célját, feladatait, az elsajátítandó ismereteknek, a kialakítandó jártasságoknak és készségeknek a követelményrendszerét “ Szerinte a szlovák nyelv oktatása szempontjából az 1949- től 1959-ig terjedő időszakot a szervezés és az alapozás az 19p59-től 1970-ig terjedőt pedig a személyi és tárgyi vonatkozású mennyiségi törekvések jellemzik a legtalálóbban. Kétségtelen, hogy már felfogásmódja miatt is a harmadik időszak érdemli a legtöbb figyelmet, mert itt velődnek fel a szlovák nyelvoktatás időszerű kérdései. „E koncepció célja — írja a szerző — végeredményben arra irányul, hoqy felnevelje azt a bikultúrált és bi- linqvis tanulóideált, amelyik megszerzett ismereteit az am/a- nyelvén és a célnyelven egyformán tudja interpretálni." Ez voltaképpen azt jelente hogy a magyar tanítási nyelvű iskoláknak az anyanyelven kívül a szlovák nyelvet úgy kell oktatniuk, hogy a tanulók az aszimmetrikus bilingvizmustól a szimmetrikus bilingvizmusig jussanak el, vagyis mindkét nyelvet egyenlő szinten beszéljék. Ez az igényes célmeghatározás helyes. Itt azonban — a teljességre törekedve — hasznos lett volna részletesen kifejteni azt is. hogy fennáll az a fordított helyzet is, hogy a nem anyanyelvi iskolát látogató tanulók az anyanyelvet alacsonyabb szinten fogják beszélni, mint a célnyelvet. Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy bár a könyv írójának céljai világosak. a továbbiakban tárgyalt kérdések a gyakorlati realizálás terén még több más problémát is fel fognak vetni. A könyv terjedelmesebb részében a szerző nagy alapossággal foglalkozik a szlovák és a magyar nyelv tipológiájával, kontrasztív jelenségeivel, az esetrendszerek vizsgálatával, valamint ezeknek a nyelvi jelenségeknek gyakorlati alkalmazásával. A felsoroltakból is kitűnik, hogy több olyan tudományág eszközeit, szempontjait és eredményeit felhasználó munkát ismerhettünk meg, amelynek minden felsorolt témaköre részletes elemzést érdemelne. A recenzens célja azonban nem volt más. mint hogy általában jellemezze n kötetet, kiemelje fő tendenciáit, előbbrevivő nézeteit vagy az — általa vélt — esetleges hiányosságait. A meglátásaiban és szerkezetéljen úgyszólván kifogástalanul felépített mű külön pozitívuma, hogy a címhez kapcsolódó elméleti és alkalmazott nyelvészet értékes vonatkozásai mellett. fontos kulturális-pedagógiai látóköröket is érintett. Jan Pilar 1 Uf/U Bezárkózni a nedves akváriumba a falra tapadó üveghalak közé műéggel a fejem fölött és tűkarcolta gramofonlemezzel melyen az élet évgyűrűi álmodozó Ikaroszok szemét forgatják, holdkóros arcok lebegnek a mnszatbar mit nekik a világ, csak feledés legyen, a súlytalanság állapota, amikor a cipő már nem csikorgatja a kavicsot. Vagy kimenni a nedves akváriumba arccal a végtelen üresség felé amelyet fölfedezett csillagzatok halai töltenek ki és a hold elfordított fele, a virradat gyalogosának lenni poros utakon félretaposotl sarkú bakancsban, új boszorkánymesterek hajójának fedélzetén a holnapok levegőjét lélegezni, homlokommal emelni a kristályboltozatot, hogy a világűr szívét rögzítő horgony ujjaival szilárdan megkapaszkodhasson a földben. Z. A. fordítása * fan Piláf érdemes művészt, a cseh költészet jeles alakját köszöntjük, születésének 60. évfordulója alkalmából. Jan Pilaŕ szlavisztikát és romanisztikát tanult a prágai Károly Egyetemen; 1939-ben a németek letartóztatták és koncentrációs táborba hurcolták. Egyetemi tanulmányait a felszabadulás után fejezte be, majd újságíró lett. Számos lengyel, orosz és bolgár költő versét tolmácsolta cseh nyelven; verseiből eddig két gyűjteményes kiadás látott napvilágot A világ szürke galamb (1963) és a Vad bokrok (1974] címmel. Jelenleg a Československý spisovateľ kiadó főszerkesztője. A szerző munkája megírásához felhasználta az értekezés témaköréből korábban megjelent írásait, valamint a hazai és külföldi szakemberek idevonatkozó műveit. Könyvében nagyszerű érzékkel tartotta mec az arányt az elmélet és a gyakorlat szempontjai között, s nem csupán elemez és bírál, hanem reális javaslatokat is közöl. Tudományos alaposságú elemzéseit számos szaktekintély munkájára való hivatkozással támasztja alá, s ezáltal adatai, állításai ténylegesebbé válnak. A szerzőnek sok olyan eredeti, értékes megállapítása van, amely hasznos segítséget nyújthat majd e szakterület későbbi kutatóinak. Ez a legnagyobb mértékben a negyedik, ötödik s hatodik fejezetre vo natkozik, ahol több olyan újszerűséggel találkozik az olvasó, amely a nyelvtudományt gazdagította. A könyv írójának a személyében az elméletileg kitűnően képzett nyelvész a kétnyelvűséget a gyakorlatban kiválóan ismerő szakember találkozott, akinek szép stílusát helyenként a gyakorinak tűnő idegen szóhasználat — feleslegesen — zavarja. Zavarólag hat a könyv kötésterve, külseje is. Igényesebb, figyelemkeltőbb kiállítást érdemelt volna. Bár a szerzőnek e korszerű tudományos munkája a legnagyobb figyelemre elsősorban a nyelvészek, pedagógusok, iskola ügyi dolgozók között számíthat, ismertetett problémafelvetései alapján a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. Dr. PÁRKÁNY ANTAL BÍB ‘77 Szlovákia fővárosa ismét jelentős kulturális esemény színhelye: ma, a Kultúra Házában, ünnepélyes keretek között megnyílik a BIB '77, a nemzetközi gyermekkönyv-illusztrációk 6. biennáléja. A kiállítást az SZSZK Kulturális Minisztériuma, a Szlovák Nemzeti Galéria és az UNESCO csehszlovák bizottsága rendezi. A kétévenként ismétlődő, nagyszabású kiállítás a maga nemében egyedülálló egész Európában és világszerte élénk érdeklődést vált ki; a tárlaton öt földrész 34 országa képviselteti magát, s 241 művész 2500 alkotását állítják ki. A bemutatott illusztrációk mindenki szívéhez közel állnak. mert a gyermekek örömét, szórakozását szolgálják, lelki és szellemi életüket, szépérzéküket formálják. Hatnak képzeletükre, elősegítik fantá ziájuk szabad szárnyalását. A gyermekek és az ifjúság olvasmányait díszítő tréfás vagy komoly, költői vagy groteszk illusztrációk feltárják a világra csodálkozó gyermek és a nagyobbak szeme előtt a világmindenség titkait. Megidézik a közeli és távoli országok tájait, a természet végtelen gazdaságát, növény- és állatvilágát, kaput nyitnak a csilla gos ég csodái felé is. Mindez hozzájárul életük teljesebbé tételéhez, s kapcsolatot teremt a művészekkel, illetve a művészettel, mely oly fontos szerepet játszik a szocialista ember sokoldalú fejlesztésében. A derűs színű, szép mondanivalójú illusztrációk a barátság, a nemzetközi megértés és együttműködés, valamint a béke eszméjét hirdetik. A korábbi években is sok-sok ezer szülő és kíváncsi gyerek kereste föl a nagyszerű seregszemlét. Az érdeklődés bizonyára ezúttal is nagy lesz. E vonzó tárgykörhöz csatlakozik a Mirbach-palotában szeptember 10-én megnyíló tárlat: Eugénia Lehotská festőművész gyermekkönyv-illusztrációi és a Gorkij utcai kiállítóteremben bemutatott népi gyermek- játékok tarka sokasága. BÁRKÄNY JENÖNÉ Olvassuk együtt A Madách Könyvkiadó a napokban jelentette meg a magyar összehasonlító iroi^.om- kutatás egyik legrangosabb képviselőjének, Sziklay Lászlónak a könyvét, a VISSZHAN- GOK-at, amely a tudós szerző sokéves munkásságának jelentős írásait tartalmazza. Az elemző vitacikkekben mindig a megfontolt tudós érvel, nagyszerű felkészültséggel, szenvedélyesen. Ö maga vallja könyve megjelenésének kapcsán: „Mint a társadalmi problematikában, a nemzetiségi kérdés terén is számos olyan sebe maradt meg mibennünk a múltnak, amely ha már — talán — nem is éget, de mindeneseire sajog. Sokszor éreztem úgy, hogy operálókés van a kezemben, amikor vitatkozom, amikor támadom a múlt előítéleteit, reakciós sovinizmusát feltámasztani akaró — baciluso- kat." Turczel Lajos eddig megjelent tanulmányköteteinek témája főleg a csehszlovákiai magyar irodalom és kultúra. Űj könyve, a PORTRÉK ÉS FEJ- LÖDÉSKÉPEK is e kutatási terület további fontos problémáit (a dilettantizmus kérdését, Petőfinek a csehszlovákiai magyar köztudatban kirajzolódott képét) elemzi. Munkássága azonban a magyar irodalom klasszikusainak itteni vonatkozásait. Kazinczy kassai, Kármán losonci tevékenységét is felöleli. Harmadik kutatási területe a cseh—magyar és a szlovák—magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok (pl. Fučík és a Sarló viszonyának) „rögzítése“, a hagyományok áttekintése és összefoglalása. A kötet további előmunkálatként szolgálhat a megírásra váró csehszlovákiai magyar irodalomtörténethez. • Mészáros László személyében fiatal kritikust avatott a Madách Könyvkiadó. Könyvében, a NYITOTT TÉTEL-ben a szerző az irodalmat a megszokottól elétőren, a természettudományokkal foglalkozó szakember szemszögéből közelíti meg, és ezáltal új színeket, ízeket kever széles körű irodalmi tájékozottsággal megírt értékeléseibe —sosem feledkezve meg arról, hogy a tárgyalt problémákhoz kapcsolva elmondja saját kritikai és erkölcsi hitvallását. A távoli tájak után ismét hazai vadászatok résztvevőivé válunk Gyimesí György új könyvét. az EMLÉKEZETES VADÁSZATOK at olvasva. Szokatlan, rendhagyó vadászka I and jait eleveníti föl a szerző hangulatosan, érzékletesen, humorosan. Már-már elejthetetlennek látszó „csodaszarvast“ üldözünk, rendkívül eredményes fácanva- dászaton vagyunk jelen, megtudhatjuk, miért jó, ha néha fegyelmezetlen egy vadászkutya. s azt is, hogyan juthatunk — egy kis ravaszkodással — muflont rófeához. A könyvet gazdag képanyag egészíti ki. A nemrégiben újra fölfedezett cseh klasszikus író, Jaroslav Havlíček regénye, a PETRÓLEUMLÁMPÁK egy csúnya, de érdekes ellentétekből összegyúrt nő belső fejlődését követi elemző figyelemmel megszületése pillanatától furcsa házasságának kényszerű befejezéséig. A hősnő viszontagságos éleién át élesen kirajzolódik a cseh századforduló mintegy harminc esztendejének világa. lebilincselő realizmussal megrajzolt története, egy valóban létező cseh kisváros és egy közeli tanya mindennapjaiban. A Szovjet Irodalom Könyvtára sorozatban jelent meg Alekszej Tolsztoj regénytrilógiája, a GOLGOTA. Az író így jellemzi regénye cselekményének színhelyét: „Pétervár fergeteges, dőzsölő, éjféli életet élt. Tébolyodott, villódzó, kéjes nyári éjszakák és télen a zöld asztalnál átvirrasztott éjjelek\ aranycsengés, zene, keringő párok az ablakok fénykeretében, veszett kocsikázások, cigányok, hajnali párbajok a süvöltő jeges szélben — és katonai parádék rézfúvók rivalgá- sában, a cár bizánci vágású szemének hátborzongató tekintete előtt... így élt a város.“ Ebből a kaotikus, szennyes kavargásból indulnak el a regény hősei. Kerülő utakon, szenvedéseken, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét, Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sorsa az orosz értelmiség sorsa: „Három vízben áztunk, három vérben fürödtünk, három lúgban főttünk. Tisztábbak vagyunk a tisztánál.“ — fogalmazzák meg a regény hősei. Hunyadi Mátyás humanista udvarának egyik legjellemzőbb alakja volt Galeotto Marzio, h\íí- nek munkája a MÁTYÁS KIRÁLYNAK KIVÁLÓ, BÖLCS, TRÉFÁS MONDÁSAIRÓL SZÓLÓ KÖNYV teljes terjedelmében jelent meg a Bibliotheca Ilistorica sorozatiján. Galeotto Marzio munkája friss, közvetlen, élményszerű, számos fejezetének magva egyéni élményen alapul — ez magyarázza közvetlenségét, meggyőző erejét. A vidám lakoma, a szellemes társalgás, a sziporkázó ötletek, a kellemes beszélgetés e lelkes híve, Galeotto Marzio. többet tett Mátyás udvarának megörökítésére, mint sok ünnepélyes és terjedelmes mű szerzője együttvéve. Rövid idő leforgása alatt harmadik kiadásban jelent meg Szabó Magda regénye, a SZEMLÉLŐK, melynek cselekménye egy képzelt szocialista és egy képzelt nyugati, semleges államban játszódik. Az írónő mondja könyvéről: „A szemlélők — ha úgy tetszik — szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hőseit nyugati és keleteurópai szemléletük következtében nemcsak hogy örökké, méa huzamosabban sem járhatnak egy úton. Emlékanyaguk, múltuk háttere, hajdani örömük vagy tragédiájuk és mindaz, amit még kölcsönösen elvárnak az élettől, oh/an homlokegyenest más, hogy a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé.“ Boccaccio, Byron. Lermontov és más nagy európai író válogatott műveinek kiadása után ezúttal a huszadik század nagy szovjet költőjének, Szergej Jeszenyinnek az életművét tette le asztalunkra az Európa Könyvkiadó. IESZENYIN VÁLOGATOTT MÜVEI-ben megtalálhatjuk lírai költészetét, elbeszélő költeményeit, drámáit, tanulmányait. cikkeit, önéletrajzi írásait, leveleit, totális képet kapva a költő munkásságáról, életéről és koráról. A kitűnő így élt... sorozat legújabb darabja, az ÍGY ÉLT KAZINCZY FERENC Z. Szabó László munkája. „Egy század óla akarva-akaratlanul is minden magyar író az adósa* — írta Kazinczyról már 1931-ben, halálának 100. évfordulóján Halász Gábor. És nemcsak az írók. Ma is adósa mindenki, aki magyarul beszél. Lehet, hogy elfeledtük őt. Könyvei — meglehet — ott porosodnak a könyvtárak polcain. Az iskolában is ritkán esik szó róla. Pedig az ő harcának eredményeként szólhatunk megfiatalított nyelvünkön. Több mint fél évszázadon át vállalta az irodalmi vezér szerepét, a nyelvújítás kíméletlen harcait, a szépirodalom megteremtésének apostoli munkáját, a szellemi élet szervezését. Börtönt járva, szegénységgel küzdve, de mindig tisztán, igazul. A kötetet bőséges dokumentumanyag teszi szemlél te többé és tel jesebbé. Mese formájában előadott történelmi elbeszélések gyűjteménye Móra Ferenc könyve a TITULÁSZ BANKÓJA. Az a sye- rekolvasó. aki az író színes fantáziával szőtt történelmi meséinek ismeretével indul, fogékonyabb. érdeklődőbb lesz a valóságos történelem megismerésére Az a gyerek, aki Móra tolla nyomán hallja először a honfoglalás mondáit, a Mátyás király alakjához fűződő meséket. a török hódoltság korában játszódó históriákat, történelmünk nagy alakjainak. Hunyadinak. Rákóczinak, a szabadságharc hőseinek történeteit, sohasem felejti azokat el. A kötetet Reich Károly művészi színes rajzai teszik még vonzóbbá. —re— új szó 1977 IX. 9. 6
