Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-06 / 246. szám, kedd
Olvasónk levele nyomán w//w/////// Erzsi néni haragszik _.<yiK zsigárdi (Ziharec) olvasónk, Sz. Erzsi néni, rettenetesen haragszik. És nem is akárkire Szerkesztőségünket szid ja. duzzogva kárhoztatja. Szemembe mondta, amikor nála jártam: „Ha nem írják meg azt a levelet — haragszom. Megboldogult bátyám és én az első számtól előfizetői voltunk a lapnak, mégis kimondom, hogy haragszom, ha nem írják meg azt a levelet.“ És haragszik. isten igazából, úgv. ahogy csak haragudni tud egy idős, hetvenen felüli, magányos asz- szonv. Mi lobbantotta haragra? Az, hogy nem hallgatunk a szavára, nem írunk figyelmeztető levelet udvarbeli szomszédjának, B. Józsefnek, pedig megkért rá bennünket. Külön levélben. Felhívta a figyelmünket, amikor ezt írta: „A szerkesztőségből kijárnak mezőgazdasági üzemeket látogatni, de tudják-e, hogy a Vágsellye melletti hetményi gazdaságban rendben van-e minden? Az én udvarbeli szomszédom odajárt dolgozni, már nyugdíjas, de eljár oda néha napján. Inkább csak hurcolkodni, mint dolgozni. Évek óta hordja a mindenféle műtrágyát, gyomirtót, pat- kányírtót. Korlátlan mennyiségben.“ És panaszkodott: ,,A kertemben minden második bokor krumplit leégetett. Fiatal cseresznyefákat, bokrokat égetett le.“ Néhány sorral odébb megírta, hogy már több hivatalos helyen panaszkodott, de hiába „mert ezidáig még -meg se nézték a helyszínt.“ Azután így érvelt: „Én is vettem volna a kertemre, de nem kaptam sehol, és Galátán megmondták, hogy színes műtrágyát, meg s2ínes gyomirtót csak lopni lehet a nagy gazdaságoktól.“ Majd így fejezte be levelét: „Ha ezek után se fog kapni szigorú figyelmeztetést ez a haszontalan, akkor megharagszom.“ Leveléből azokat a mondatokat másoltam ide, melyek révén hivatalos tájékoztatást szereztem arról, hogy az említett szomszéd rendes, becsületes dolgozója volt az állami gazdaságnak, nyugdíjasként az idén nyáron is segített a gabonafélék betakarításában. A helyi nemzeti bizottságon is tájékoztatást kértem. Ismertették az Erzsi néni és a szomszéd közötti két peres ügy anyagát. Nem titok ez a faluban, hiszen az egyik ügyet helyben, nyilvános tárgyaláson vitatta meg a bíróság, és csak azután döntött. Makacsul egy irányba tereltem a figyelmet, hiszen mi mindig az olvasó, , a panaszos álláspontjáról indulva vizsgálódunk, és Erzsi néni leveléből idéztem: „Ezidáig még meg se nézték a helyszínt.“ Döntöttünk: Nézzük meg! És a hnb titkárával Erzsi nénihez indultunk. Kertjében dolgozott. Krumplit szedett. Harsogón zökllevelű burgonyabokrok töve alól. Meglepődtem: de hiszen nem látok egyetlen leégett bokrot sem. Erzsi néni pedig csak mondta a magáét: „Ki se nőtt, úgy égette le.“ És a sorokra mutatott, ahonnan ferde, hibás ültetés miatt hiányzónak lehet mondani néhány tövet. Ha nagyon akarom. Megnéztük a fákat is, láttuk: levéltetvek pusztítják. Erzsi néni pedig csak mondta a magáét: „Elhíreszteltem a faluban, hogy mire készül, megijedt, abbahagyta a pusztítást“. A kapuban megmutattam Erzsi néninek az utcai fák, meg a szomszédos kertek fáinak hasonló, ritkás sárgulását. Erre csak a vállát vonta: „A máséval nem törődök.“ Azután a szemembe mondta: „Ha nem írják meg azt a levelet — haragszom.“ Ezzel köszöntünk el egymástól. A levelet nem írtuk meg, Erzsi néni tehát haragszik. Gondolom, olyan ez a harag, mint a szerelmes haragvása. Haragszik rád. mert igazat mondasz, és máris elhiszi, hogy csak gúnyolódsz vele, nem szereted. Pedig ha tudná, hogy haragvás- ra, panaszra, szemrehányásra csak akkor lenne oka. ha mindenben őt követnéd, szavára hallgatnál... Bár akkor a sajgó igazság beismerését szép hazugságokkal: ámításokkal kellene felcserélned. Erzsi néni most is haragszik, fis többnyire még az önámítás védelmében . .. Erre vigyázni és figyelmeztetni, — mindenkén- pen érdemes. HAJDÚ ANDRÁS VÄ1ASZ OlVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ G. B.: Az 1968/137 és az újabb, 1976/160 sz. lakásépítési segélyek és kölcsönök feltételeinek szabályozásáról szóló rendelet a feltételesen elengedhető kölcsönöket rendszerint a 10 év ledolgozásához köti. Ha a dolgozó korábban üzemi baleset következtében meghalna, vagy rokkanttá válna, a munkaadó vállalat köteles a tartozást elengedni. Ha a dolgozó más komoly okból más vállalatnál vállal munkát, nyugdíjba lép, vagy meghal, a munkaadó vállalat az üzemi bizottság beleegyezésével a kölcsönt részben, vagy egészben elengedheti. C. I.: Az új polgári törvénykönyv nem ismeri már az örökhagyó és az örökös szerződését az örökségről való lemondásról. Ezzel szemben a polgári törvénykönyv 484. §-ának 1. hek. értelmében a társasörökös a hagyatéki eljárás során igényelheti. hogy örököstársa örökrészébe számítsák be azt az értéket, amelyet ellenszolgáltatás nélkül kapott, kivéve a szokásos alkalmi ajándékozásokat. Ha ilyen beszámítással az örököstárs többet kapott volna, mint amennyire egyébként igénye lett volna, nem köteles semmit sem visszatéríteni. B. A. L.: A Madách Naptárban a földadó és földlövedelmi adó ismertetése a törvény és végrehajtási rendeletének kivonatos ismertetése. Ha az adózó salát maga nem adott be adóvallomást és abban nem tünteti fel bevételeit és kiadásait, a hnb hivatalból, a rendelkezésekre álló adatok alapján számítja ki az adót. Piaci eladás esetében az adó 50 százalékkal emelkedne. A legtöbb esetben az ilyen adózó munkaviszonyban van és a béradójánál élvezi már az eltartott családtagokért az adó kedvezményt. Ebben az esetben nem igényelhet eltartott családtagjaira adócsökkentést a föld jövedelmi adó esetében sem. A családi házak idejében való befejezéséért az 1968/137 és az 1969/14, illetve 1969/26 sz. kiegészítő hirdetmények szerint akkor igényelhető a 4000 korona prémium, ha az építkezést az építkezési engedély szerint és a beépítési tervekkel összhangban építette fel és megadták rá a lakhatási engedélyt. H. V.: Az 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény 47. §-a értelmében a maga tehetetlenségi pótlék 1976. jan. 1-től már nem önkéntes juttatás, hanem törvényes igény. Visszamenőleg az igényt legfeljebb csak egy évre lehet érvényesíteni. Természetesen az emelés esetében az orvosi igazolásokon múlik, mikortól számít a ma gatehetetlenség részbeninek 200 korona, túlnyomónak havi 300 és teljesnek havi 400 korona összegben. Saját munkaviszonyából 1949 —1963 között 14 évet szerzett, 3 évet elismernek majd fia 3 éves koráig való nevelése címen, a teljesen tehetetlen édesanyáról való gondoskodást az új törvény 11. §-ának 2. bek. kJ pontja csak 1976. január 1-től ismeri el pótidőnek, tehát eddig csak 19 beszámítható éve van A szükséges 25 munkaév eltelte előtti 5 évben kellene tényleges keresetet elérnie, amelyből nyugdíját kiszámíthatják. ellenkező esetben csak a minimális öregségi nyugdíjat (400 koronái kaphatná. Dr. F. J. Rendre és közösségi éleire nevelnek Szakmát tanulnak — Menjen a fürdő jelé, le, Királyinak. Az út jobb oldalán majd lát egy többemeletes, hosszú épületet, előtte virágágyás szép parkot. Oda forduljon be — ez az útbaigazítás vezetett el a Tornaijai (Šafárikovo] Ifjúsági Nevelőintézetbe. Igazgatója, František Ružička, készségesen tájékoztatott az általa vezetett intézet kezdeti éveiről és feladatairól. — A hetvenkét férőhelyes épületet három évvel ezelőtt adlak át rendeltetésének, liogg otthont biztosítson azoknak a 25 éven felüli fiataloknak, akik valamilyen formában összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Tulajdonképpen két fő feladatunk van. Az egyik az álneve lés, a másik a szakképzettség nyújtása, hogy ezek a fiúk innét kikerülve, a társadalom hasznos polgáraivá váljanak. Az intézeten belül van alapiskola, szaktanintézet és egyéves munkáselőkészítő. Az alapiskolát el nem végzett védenceik itt kijárhatják a 8. és a 9. osztályt, továbbá kitanulhatnak több szakmát. Saját műhelyekkel még nem rendelkeznek, és ezért a gyakorlati oktatás a környező üzemekben és szövetkezetekben folyik. így van ez szeptembertől június végéig, majd nyáron a fiatalok tanulmányi kirándulásokon, illetve társadalmi munkában vesznek részt. Az intézetben — jellegénél fogva — nincs SZISZ-szervezet, viszont egyes funkcióit gyakorolja a nevelőintézeti önkormányzat. Ez szervezi az intézet politikai, kulturális, testnevelési és egyéb akcióit, valamint a társadalmi munkát is, amelynek hozama évente 20—30 ezer korona. A fiatalok ebből legutóbb berendezték klubjukat. Az önkormányzat különben igen jó kapcsolatot teremtett a helyi készruhaüzem SZISZ- szervezetével. Szinte nincs olyan hónap, amelyben ne lenne legalább egy közös rendezvényük. Közösen betanulnak kulturális műsorokat, táncdélutánokat, és sportvetélkedőket szerveznek. Ez az egyik tormája annak, hogy a fiatalokkal megszoktassák a közösségi életet. Az igazgató elvtárs elmondja azt is, hogy rendszeres időközökben szülői értekezleteket tartanak, amelyeken a szülőkkel megtanácskozzák a fiatalok Rendezvények az évforduló tiszteletére A Komárnói Szakszervezetek Háza a NOSZF 60. évfordulója alkalmából sok értékes akciót tervez a következő időszakra. Minárik Sándor, a Szakszervezetek Házának igazgatóhelyettese így nyilatkozott róluk: — Egyes rendezvényeink révén még jobban meg akarjuk ismertetni dolgozóinkkal, a fiatalsággal a szovjet nép életét és kultúráját, s tovább akarjuk mélyíteni a hagyományos baráti kapcsolatokat. Érdekes rendezvényeink közül megemlítenék néhányat. „A NOSZF történelmi jelentősége, ,,A NOSZF és a Csehszlovák Köztársaság“, „A Szovjetunió fejlődésének dicső 60 éve“ és más előadások hangzanak el. A fiatalság számára „Mit tudsz a Szovjetunióról“ és „Október útján“ címmel vetélkedő sorozatot rendezünk. „Október és a jelen“ címmel élőújságot szerkesztünk. Nem feledkezünk meg a szovjet film napjairól sem. — A szemléltető agitáció terén hogyan akarnak hozzájárulni az évforduló méltatásához? — Az eddigiek során már jó néhány aktuális transzparenst és szemléltető táblát készítettünk. Szeptember elejétől hetente többször színes adásokkal jelentkezik városi híradónk a Szovjetunió életéről, sok aktuális kiállítást szervezünk, ezek közül megemlíteném a Hajógyár és gyártmányai a Szovjetunió részére című fotokiállítást. BENDE ISTVÁN > Jól dolgoznak a szakkörök a társadalmi munkába problémáit, esetleg kikérik a védenceik magatartására, jellemére vonatkozó tájékoztatást, és képet formálnak hazai környezetükről. Időközben az igazgatói szobába betoppant Dudra Géza főnevelő is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Legfőbb feladatunknak a nevelést tekintjük. Nekünk a fiatalok délutánját kell kitöltenünk. Ezt tervszerűen tesszük. Minden napra az önkormányzattal együtt tervet dolgozunk ki, amelyben szem előtt tartjuk intézeti céljainkat éppen úgy, mint a fiatalok kívánságait. Fontos szerepe van a kulBekapcsolódnak köre talált „otthonra*. A „fényképészek“ megörökítik az intézet jelentős eseményeit, felvételeik bekerülnek a krónikába és a faliújságokra. Rendszeres a filmvetítés is. A sportélet irányítói, Slanec László és Hrubé József számtalan ténnyel, adattal érzékeltetik a nevelőintézet védence'- nek sokrétű sporttevékenységet, hangsúlyozva, hogy sokan közülük valóban lehetségesek. Állandóan folyik az osztályok közti kispályás labdarúgó, lábfoci-, röplabda- és asztalitenisz-bajnokság. Az atlétikai számokban is gyakran rendeznek vetélkedőket. Serény munka folyik az üvegházakban (Július Cernota felvétele] turális, esztétikai és általában a közösségi nevelésnek, hiszen a védencek zömének sorsára kedvezőtlenül hatottak a rossz családi körülmények is. A fiúkat egyébként tizenkettesével osztályokba sorolták, egy szakmát tanulnak, közös feladatokat kapnak, ugyanazon az emeletrészen laknak, és minden csoportnak van egy-egy nevelője és segédnevelője. A tanulásban, a munkában és az iskolán kívüli tevékenységben kimagasló eredményeket elérők Jutalma az, hogy rövid időre meglátogathatják szüleiket. Az értékelés verseny formájában történik, és eredményei leolvashatók a faliújságról. Kényesnek tűnő kérdést teszek fel: — Előfordulnak szökések is? Az igazgató habozás nélkül válaszol: — Néha igen. Főleg az újonnan érkezettek közül próbálnak meg „lelépni“, mert idegenkednek még a közösségi élettől, az új környezettől. Mi különben az intézet kapuit nem tartjuk állandóan zárva. Nem szeretnénk börtön- légkört teremteni, inkább jó szóval és példákkal' igyekszünk hatni a fiúkra. Az épület megtekintése közben tudom meg, hogy a fiatalok szabad idejükben az egyes szakkörökben tevékenykednek. Mindenki saját kedvtelése szerint választhat. Az üvegházban például a növénytermesztők Ottjártamkor a tanév kezdetére készültek, csinosították az épületet és környékét. — A fiúk már érzik, hogy amit tesznek, azt maguknak teszik, és nem egy esetben hasznosítható ötleteik is vannak — jegyzi meg a főnevelő. — De nem csak itt tevékenyek. Kiveszik a részüket a városban folyó önkéntes munkából is. Az árvíz idején fáradságot nem ismerve segítettek a városka lakosainak. Munkájukat nagyra értékelte a városi nemzeti bizottság is. A szünidőben szakmai gyakorlaton voltak a brnói Zetor Traktorgyárban. Segítettek továbbá a Rimaszombati (Rimavská Sobotaj Cukorgyár karbantartási munkálatainál, és más üzemek is igényi tartoltak segítségükre... — Hova kerülnek az intézetből a fiatalok? — A tizenkilencedik életévüket betöltőket olyan termelőüzemeknél helyezzük el, amelyekkel szoros kapcsolatban állunk. Életüket, sorsukat még két éven át nyomon követjük. Ök pedig el-ellátogatnak hozzánk, elmondják tapasztalataikat, elbeszélgetnek ittmaradt barátaikkal, vagyis nem feledkeznek meg rólunk. S ennek mi nagyon örülünk, hiszen ilyen alkalmakkor lemérhetjük, hogy munkánk nem hiábavaló ... LIPTAK LAJOS A türelem sem mindig terem rozsét Négy évvel ezelőtt több mint tízéves albérlet után összkomfortos lakást kaptam. Nem idegesített, hogy pár hét múlva a konyha egy részét újra kellett csempézni, hogy utána az előszoba és a szoba falának egy részéről leeselt a vakolat. jöttek a kőművesek, vakoltak, meszeltek, én pedig zúgolódás nélkül lika- rítottam. Mi más emjebei tehettem volna. Nemsokára ezután ú/abb „meglepetés“ ért. Az előszoba szekrénye kimozdult a helyéről — nem is csoda, hiszen belső részét egyetlen szöggel fogták össze — s kiszakadt az egyik ajtó pántja. Mivel préselt deszkából van, nem lehet visszaszerelni. új ajtó kell a szekrényre. Szaladtam a házke- zelőségre, ahol panaszom feljegyezték. Alig pár héttel az említett eset után észrevettem, hogy beázik a fürdőszoba. Másnap ezt is az illetékesek tudomására hoztam. Aztán naponta vártam, hogy felberreg a csengő, jön az asztalos vagy a vízvezetékszerelő, de nem. Félévenként megsürgettem a javítást, s amikor időközönként a házkezelőség emberei ellenőrzést tartanak a lakásban, jelentem nekik, hogy mi is a helyzet. A vízcsapot hajlandók megjavítani, de azt mondják, a szekrényhez nem értenek. Tudomásul veszik a fürdő szoba beázását is, feljegyzik, aztán távoznak. Égy évvel ezelőtt a házkezelő- ségen aláírattak velem egy nyomtatványt, hogy hajlandó vagyok a szekrényjavítást megfizetni. Azóta is hiába sürgetem a több mint hároméves hibák eltávolítását a IV. vá roskörzet 42. számú házke- zelőségen (Hanulova 3). Tavasszal azzal a régi közmondással biztattam magam, hogy a türelem rózsát terem. Ánj most, hogy közeleg az ősz, és a rózsák elhullatják szirmaikat, úay látom, nincs sok reményem Vagy talán tévedek? NÉMETH JÁNOS / ÚJ szó 1977. (X. 6.
