Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)
1977-09-30 / 270. szám, péntek
Internacionalista szellemben A NEMZETISÉGEK HELYZETÉNEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÜJ SZOVJET ALKOTMÁNY TERVEZETÉBEN „A különböző nemzetiségű és jajú szovjet állampolgároknak azonos jogaik vannak. Ezeknek a jogoknak megvalósítását szavatolja a Szovjetunió valamennyi nemzete és nemzetisége sokoldalú fejlődésének és közeledésének politikája, az állampolgárok nevelése a szocialista hazafiságra és a szocialista internacionalizmusra, az anyanyelv és a Szovjetunió más nemzetei nyelve használatának lehetősége. Az állampolgárok jogainak bármilyen közvetlen vagy közvetett előnyben részesítésüket faji vagy nemzeti hovatartozás alapján, s éppen így a faji vagy nemzeti felsőbbrendűség, gyűlölet és megvetés bármilyen hirdetését a törvény bünteti". IA szovjet alkotmánytervezet 36. cikkelye) Az emberiség legjobbjai mindig is minden nép, faj és nyelv egyenjogúságáról álmo- doztak; aj'ról, hogy megszűnjenek a népek életét évszázadokon át mérgező faji és nemzetiségi viszályok, amelyek lelassították az anyagi és szellemi kultúra fejlődését. A világtörténelemben a szocializmus előtti társadalmi formációknak nem sikerült valóra váltani ezt á nagy álmot. Ez csak a nemzeti felszabadítást a társadalmi felszabadítással egységbe fonó szocialista állam létrejöttével valósult és valósulhatott meg. A világ első munkás-paraszt állama, a Szovjetunió tapasztalatai e tekintetben is példa nélküliek, sajátosak. Az egykori orosz birodalom területén létrejött a nemzetek és nemzetiségek testvéri szövetsége. Ez a marxista—leninista elmélet a lenini nemzetiségi politika fényes diadala. A szovjethatalom születésének pillanatától abból indult ki, hogy egyrészt a szocialista társadalom építése nem lehet sikeres a nemzeti elnyomás, a jogegyenlőtlenség, a népek közötti bizalmatlanság és gyanakvás megszüntetése nélkül, másrészt, hogy a nemzetiségi kérdést csak a szocializmusban, csak a forradalmi, politikai, gazdasági és kulturális átalakulás közepette lehet megoldani. Néhány nappal a Téli Palota ostroma után elfogadták az Oroszország népeinek jogairól szóló nyilatkozatot, amely meghirdette a nemzetek és nemzetiségek egyenlőségét és szuverenitását, a mindenfajta nemzetiségi és nemzeti-vallási előjog és korlátozás eltörlését és a . nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok szabad fejlődését. Azóta kerek hatvan esztendő telt el, de ez a fejlődési időszak a Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei sokoldalú fejlődése eredményeit tekintve évszázadokkal ér fel. Ez a hatvan év az óriási méretű és újító szellemű munka hat évtizede volt, amely alatt felépült egy új típusú állam, egy új társadalmi rend, egy új, szocialista demokrácia. Sok kis létszámú, a cári rendszerben a kihalás határán álló nemzetiség és etnikai csoport a történelemben először kapott lehetőséget saját nemzeti államalakulat megteremtésére. M n új alapokmánnyal ismerkedik a világ, a Szovjetunió új alkotmányának tervezetével. Az eddigi, 1936- ban elfogadott alkotmány óta negyven év telt el. Ez alatt az időszak alatt a Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei nagy megpróbáltatásokat álltak ki, óriási akadályokkal birkóztak meg és óriási eredményeket értek el a társadalmi fejlődés minden területén. A most lefolyt széles körű országos vitában a szovjet állam és társadalom alapvető kérdéseit tárgyallak meg. L. I. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán kijelentette: „A szocializmus egyik legnagyobb vívmánya, hogy a párt gyakorlatilag valósítja meg a lenini nemzetiségi politikát, a nemzetek és nemzetiségek egyenlőségének és barátságának politikáját“. A szovjet földön több mint 100 nemzet és nemzetiség él. A Szovjetuniót 15 szövetségi köztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 30 nemzetiségi körzet alkotja. A z alkotmánytervezetben nagy jelentőséget I kapnak a nemzetiségek közötti szocialista viszonyok kérdései. Ez a szocialista internacionalizmuson alapul. Az SZKP és a szovjet állam nemzetiségi politikája gyakorlatában azt a lenini figyelmeztetést alkalmazza, hogy a többségi nemzetnek nemcsak a nemzetiségek formai, deklaratív egyenlőségét kell tiszteletben tartania, hanem ellensúlyoznia kell azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a mindennapi életben kialakulhatnak. További fontos tényező, hogy a nemzetiségi politika megvalósításában döntő mértékben magukra a nemzetiségekre számít, szubjektumoknak tekinti őket. A nemzetiségi lakosság e szubjektum szerepének érvényesülését a szövetségi, köztársasági, valamint autonóm, választott saját államhatalmi szervekben való részvételével biztosítja. A Legfelsőbb Tanácsba pl. az 1974 es választások során 61 nemzetiség képviselőit választották meg, köztük olyan nemzetiségek fiait és lányait, amelyeknek a Szovjetunióban nincs nemzeti államalakulatuk. A különböző szintű szovjetek küldőiéi között országosan több mint .100 nemzetiség van képviselve. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Kamarájában minden szövetségi köztársaságnak azonos létszámú, 32-tagú képviselete van, függetlenül területének nagyságától és lakosságának lélek- számától. A szocialista nemzetiségi politikát a Szovjetunióban olyan elvi kérdésnek tekintik, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság számának. A Szovjetunióban a nemzetek és nemzetiségek közeledése azt jelenti, hogy minőségileg új, közös vonások születnek és erősödnek meg a társadalmi viszonyokban. Szilárdul a szovjet nép internacionalista közössége, a szovjet emberek tudatosítják a nemzetek és nemzetiségek barátságának és testvériségének fontos eszméjét, fontosnak tartják a más népek hagyományainak és kultúrájának megbecsülését. Olyan népek politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének fejlett és állandóan ható rendszere ez, amelyek anyagi tartalékait, alkotó erőfeszítéseiket soknemzetiségű hazájuk további felvirágoztatására egyesítik. Dr. GYÖRGY ISTVÁN Könyvek Októberről A Nagy Október magyar nyelvű irodalma # Lenin műveinek bibliográfiája 1977. IX. 30. Készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulójának megünneplésére. Megnőtt a forgalom a könyvesboltokban és a könyvtárakban, aktivizálódnak a különféle kulturális együttesek. A felnőttek és a diákok ezrei tanulmányozzák a Nagy Októberrel kapcsolatos irodalmat, keresik a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szóló írásos és tárgyi dokumentumokat. A keresést is, a jubileumra történő felkészülést is megkönnyíti A Nagy Október magyar nyelvű irodalma című kiadvány. A Kossuth Könyvkiadó által a napokban megjelentetett válogatott bibliográfia ,a propagandisták, a könyvtárosok, a könyveladók, az iskolai és a társadalmi szervezetek kulturális munkásai és általában azok számára készült, akik könnyen és gyorsan meg akarják tudni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalmról mikor, hol, milyen jellegű tanulmány, regény, színmű, ifjúsági könyv, vers, antológia, műsorfüzet, dal, képanyag és diafilm készült, jelent meg. A népszerűsítő jellegű kiadvány függelékén, cím- és névmutatón kívül három részre oszlik. Az első rész A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a második rész A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ábrázolása a szépirodalmi művekben, a harmadik rész a Jelentősebb müvek a Szovjetunió 60 éves fejlődéséről címet viseli. Az adattár azokat a — többnyire 1957 után magyarul megjelent — műveket tartalmazza, amelyek a könyvesboltokban és a közművelődési könyvtárakban könnyen hozzáférhetők, és amelyek vagy teljes egészében, vagy valamilyen tekintetben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeit, az internacionalisták harcát, a munkások és a parasztok győztes forradalmának a nemzetközi munkásmozgalomba gyakorolt hatását tárgyalják, és összefüggnek az új korszak kezdetével, a XX. század legnagyobb történelmi eseményével. Megadja a régebben megjelent műveket tartalmazó bibliográfiákat, részletesen ismerteti a Lenin személyiségét méltató irodalmat, és Leninnek .azokat a beszédeit és írásait, amelyeket a proletariátus vezére a szocialista forradalomról írt és elmondott. A Fontosabb művek a Szovjetunió 60 éves fejlődéséről című harmadik rész adatai arra vonatkoznak, hogy a Szovjetunióról milyen összefoglaló művek jelentek meg, és mely művek kapcsolatosak a Szovjetunió gazdasági-, párt-, állami-, kulturális-, bel- és külpolitikai, valamint tudományos életével. Fontos kiadvány a Lenin művek bibliográfiája című kötet is. A Kossuth Könyvkiadó gonKommentáljuk Nemcsak orvosi feladat Az egészségükben vagy testi épségükben károsodott em berek életében nagyon sok olyan probléma adódik, ame lyet maguk nem tudnak megoldani. Éppen ezért társadat niunk megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy egészségi állapotuknak, képességeiknek megfelelően akti van beilleszkedhessenek a közösségbe, megtalálják helyüket az életben. Törvény biztosítja, hogy szükség esetében mindenki or vosi ellátásban és rendszeres anyagi támogatásban részesül. Ez vitathatatlanul egyik legnagyobb vívmányunk, biz tonsagérzetünk egyik alapvető forrása. A Csehszlovákjában élő 920 000 rokkant azonban másfajta segítséget is kap. A kormány által a közelmúltban jóváhagyott Rokkantak társadalmi ellátásának alapelvei leszögezi, hogy meg kell teremteni a feltételeket érvényesülésükhöz szellemi, szó ciális, anyagi és foglalkozásbeli vonatkozásban, s Tokozott mértékben kell kielégíteni az egészségkárosodásuk következtében felmerülő különleges szükségleteiket. Sajnos, évről évre nagyszámú képzett dolgozó kénytelen betegség vagy baleset miatt otthagyni eredeti munkahelyét. Bár tudjuk, hogy az orvostudomány óriási fejlődése elle nére is a betegségek nem szüntethetők meg, mégis indu kolt az a követelmény, hogy megelőzéssel is elejét vegyük a munkaképtelenné válók száma növekedésének. Hiszen a rokkantságot kiváltó leggyakoribb okok között első helyen szerepelnek például a szív és érrendszeri megbetegedések, amelyek bizonyos fokig helyes életmóddal, az orvosi tana csők megtartásával megelőzhetők. Elgondolkoztató a balesetek okozta tartós károsodások nagy arányszánia is. Míg a munkhelyi balesetek száma csökken, a többi baleset egy re több embert, köztük sok fiatalt, tesz ideiglenesen vágy tartósan munkaképtelenné. Az egészségügyi intézmények, a nemzeti bizottságok, az egyes munkahelyek és a társadalmi szervezetek közös feladata, hogy lehetővé tegyék az egészségben károsult vagy maradandóan sérült személyek átképzését, foglalkoztatását, beilleszkedését a közösségi életbe. Mert a« anyagi biz tonságot nyújtó nyugdíj mellett is nagyon nehéz tétlenül élni. A munka, a hasznosság tudata kell ahhoz, hogy visz szaálljon a beteg belső egyensúlya és megtalálja a kap csoiatot a többi emberrel. Általában csökkent munkaképességűeknek nevezzük eze két az embereket. Pedig a legtöbbször csak megváltozott a munkaképességük, ritka az olyan eset, hogy ne lehetne számukra megfelelő foglalkozást találni. Néha elegendő, ha csak a munkakörülményeiket módosítják, máskor szak mát kell változtatni, de megoldás mindig található. Ezen a téren az utóbbi években lényegesen javult a helyzet. A vállalatok, üzemek és más munkahelyek zöme köteles ségének tartja. Iiogy megfelelő munkakört keressen az ar ra rászoruló alkalmazottainak. Évente mintegy 40 000 ember számára keli munkaképessége megváltozása miatt áj munkalehetőséget biztosítani és örvendetes, hogy 65 szá zalékuk régi munkahelyére kerül vissza. Rendkívül jól hat a mozgássérültekre, ha a megszokott körülmények között, ismert kollektívákban kapcsolódhatnak be újból a terme lésbe. Azok pedig, akik olyan fokú károsodást szenvedtek, hogy nehezen tudnának helytállni egészséges társaik között, jó munkaalkalmat találnak a speciális műhelyekben, elsősorban a rokkantak ipari szövetkezeteiben. Sok még a tennivaló a rokkantak egyéb szükségleteinek kielégítésében. Hiába találunk számukra megfelelő mun kalehelöséget, ha nem törődünk azzal, hogyan jutnak el a gyárba, hogyan közlekednek, jogosan bírálják a rokkant- eszközök gyártásának hosszadalmasságát. Arról sem sza bad megfeledkeznünk, hogy kiegyensúlyozott életükhöz megfelelő kulturális, és sportolási lehetőségek kellenek. Bővítésre, korszerűsítésre szorulnak a különféle szociális intézetek is. Közös feladat, de közös érdek is, hogy az egészségük ben maradandóan károsodott állampolgárokat ne csak a szociális gondoskodás eszközeivel, hanem a munkahelyi, társadalmi érvényesülésük elősegítésével is támogassuk. Ezt a sokoldalú, körültekintő gondoskodást hivatott to vább javítani a kormány által jóváhagyott új dokumentum. CSIZMÁR ESZTER dozta mű szintén a napokban jelent meg. Lenin valamennyi műve eddig magyarul két sorozatban jelent meg. Az egyik a Lenin Művei, a másik Lenin Összes Művei című sorozat. Az utóbbi 45 kötetes. Az említett bibliográfia két részből áll. Első része megjelenésük sorrendjében tünteti fel a Lenin Összes Művei sorozat 45 kötetében közzétett írásokat. (Mindegyik műhöz megadja az első — Lenin Művei — és a második — Lenin Összes Művei — magyar nagysorozati kiadás, valamint a Lenin Válogatott Művei 1970-es kiadás oldalszámait.) Második része ABC sorrendben nevezi meg Lenin műveit, és jelzi, hogy a keresett mű melyik oldalon található az első részben. A levelezés-kötetekről (Lenin Művei 34—37,'illetve Lenin Összes Művei 46—55. kötet) levelek szerinti részletezés nélkül közli, hogy melyik kötet melyik évben írt levelet tartalmazza. Mind A Nagy Október magyar nyelvű irodalma, mind a Lenin műveinek bibliográfiája című kiadvány kitűnő segédkönyv. Megkönnyíti a tájékozódást, a politikai irodalom felkutatását és tanulmányozását. Az összeállítók munkája (Abo- nyi Józsefné és Tasnádi Sándor né vezetésével a Kossuth Könyvkiadó „Pilker Blanka" szocialista brigádja, és Tóthné Szendrényi Jolán) elismerést érdemel. t zsa) Két évvel ezelőtt kezdték el a brnói Műszaki Főiskola új épület- komplexumának építését. A 428 millió korona értékű beruházást 1995-ben adják át. Az új komplexum megfelel majd a felsőfokú műszaki káderképzés összes követelményeinek. Itt kap helyet a főiskola négy kara és több tudományos kutatóintézet. A képen Josef Stasák, a Brnói Ipari Epítővállalat egyik szocialista munka brigádjának tagja, az új komplexum sok sok építőjének egyike. iFelvétek V. Korčák — CTK)
