Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-27 / 267. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJ- ÉS BETEGBIZTOSÍTÁS J. J.: 1967-ben egészségének leromlása és az ezzel kapcso­latos alacsonyabb keresettel já­ró könnyebb munkára való be­osztása miatt részleges rok­kantnak ismerték el. Járadékát az akkori havi 1800 korona összegű átlagkeresetéből szá­mították ki. Sokáig ennek az összegnek kétharmadát, azaz 1200 koronát ért el havonta a végzett munkájáért. Az utóbbi két év során keresete havi 200—300 koronával javult. Részleges rokkantjáradékát meghagyták az érvényes 1975/128 sz. végrehajtási rende­let 20. §-ának 1. bek. értelmé­ben (korábban az 1964/102 sz. hirdetmény 18. §-a), mivel ke­resetét a bérekben közben be­állt változások következtében az Ön rokkantá válása idején végzett munkáért az egészsé­ges, hasonló munkát végző dol­gozók jellenlegi (az utolsó 6 hónapban ) bérével hasonlítják össze. Az összehasonlítás alap­ján továbbra is mutatkozik a mintegy egyharmaddal alacso­nyabb fizetés. Ha igénye keletkezik majd az öregségi nyugdíjra, átlagkere­setét az 1975/121 sz. nyugdíjtör­vény 14. §-a értelmében az ál­talános feltételek szerint álla­pítják meg, azaz a nyugdíj- igény keletkezése előtti 5, vagy 10 év alatt elért kereset (jára­dék nélkül) összegéből asze­rint, melyik átlag kedvezőbb. Ha öregségi nyugdíjának száza­lékos emelkedése érdekében a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgozna öregségi nyug­díjának folyósítása nélkül, és ebben az időszakban érne el jobb keresetet, az idézett nyug­díjtörvény 14. §-ának 3. bek. értelmében kérheti, hogy az 5, vagy 10 év átlagát, ha ez ön számára kedvezőbb lesz, a munkaviszony tényleges meg­szüntetésének időpontja előtti időből számítsák ki. Feltétel, hogy a munkaviszonyt a tény­leges nyugdíjba lépéskor meg kell szüntetni és ezt be is kell a nyugdíjkérvényben a Nyug­díjintézetnek jelenteni. A járadékosokat, illetve a volt járadékosokat védi a nyug­díjtörvény 14. §-ának 5. bekez­dése. Ha az említett 5, vagy 10 év döntő időszakából kiszámí­tott havi bruttó átlagkeresete nem érné el azt az átlagkerese­tet, melyből korábban járadé­kát kiszámították, akkor öreg­ségi Járadékát ebből a koráb­ban már megállapított átlagke­resetből kell kiszámítani. Az ön esetében a jelenlegi átlag­keresete 1600 korona, tehát még mindig alacsonyabb ösz- szeg, mint az 1967-ben kiszámí­tott részleges rokkantjáradéka idején megállapított havi 1800 korona átlagkereset. Csak egészen kivételesen, méltánylást érdemlő esetben a jnb járadékbizottságának aján­lása alapján, a nyugdíjtörvény 171. §-a (a törvény merevsé­gének megszüntetéséről szóló rendelkezés) alapján, perelési igény nélkül, az olyan részle­ges rokkantjáradékosok eseté­ben, akiknek lényegesen ala­csony tényleges keresetük, a Nyugdíjintézet engedélyezheti a tényleges átlagkeresethez hozzászámítani a részleges rok­kantjáradékot is. (Ld. a Národ­né poistenie folyóirat 1977. évi 57. számának 15. oldalán dr. St. Krajčovič cikkét). R. Gy.: Ebben a naptári év­ben a 160 munkanapra kötött rövid ideig tartó munkaviszo­nya után, ha nem akarja koc­káztatni a teljes nyugdíj és a teljes fizetés előnyeit, csak annyi munkát végezzen, ame­lyért legfeljebb havi bruttó 800 korona fizetést kap. Jövőre megismételheti ugyan­ezt, azaz 180 munkanap idejére teljes fizetést és teljes nyugdí­jat kaphat, az év visszamaradó részére pedig legfeljebb havi 800 korona bruttó fizetéssel Járó munkaviszonyt köthet. Egy másik megoldás, hogy dolgoz­hatna tartós munkaviszonyban azzal, hogy havi 1100 koronáig folyósítanák nyugdíját munka- viszonyának idejére. R. M.: Kár, hogy érettségije után nyomban nem jelentkezett a járási nemzeti bizottság mun­kaügyi osztályán munkára, eb­ben az esetben ugyanis kapha­tott volna szülési szabadságá­nak idejére napi 25 korona szülési segélyt. Férje bevonulása után férje munkaadó vállalatának KNP bizottsága folyósítja majd a 90 korona összegű családi pótlé­kot és a 2000 korona összegű egyszeri szülési segélyt. Ezeket külön igényelni kell a megfe lelő nyomtatványon. Mivel a gyermekgondozási segély szem­pontjából egyedül élőnek szá­mít a gyermek születésétől, ha gyermekéről egésznapos gon­doskodással saját maga fog gondoskodni, a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osz­tályán igényelheti a havi 500 korona összegű gyermekgondo­zási segélyt. Gyermekének meg­születése után a jnb szociális osztályán az 1975/121 sz. társa­dalombiztosítási törvény 73. és köv. paragrafusai értelmében igényelhet saját magára, havi 500 és gyermekére havi 200 ko róna ellátási hozzájárulást. (Za­opatrovací príspevok.) B. M.: Ha ön most nem saját biztosítása alapján, hanem fér­je után élvez özvegyi járadékot, és együtt él, vagy szándékozik együtt élni egy nyugdíjas férfi­val (özvegy, elvált) közös ház­tartásban, ezt megteheti, mert 1976. január 1-től az együttélés esetében nem veszítené el már özvegyi járadékát, tekintet nél­kül arra is, mennyi közös jára­dékuk összege. Ha férjhez menne, ezzel elve­szítené az első férje után ka­pott özvegyi járadékát. Ha sa­ját nyugdíja is volt, ezt megtar­taná. Ha leendő férje korábban halna meg, akkor utána özve­gyi járadékot kapna. Már nem kell kivárni egy évet és nem ftell megtartani korhatárt sem. Az együttélő élettárs után csak akkor örököl, ha az örökhagyó­nak nincsenek leszármazottjai (gyermekei, unokái). Az özvegy feleség a törvény szerint megkapja a házassági együttélés alatt szerzett osztat­lan közös tulajdonból az őt megillető felerészt társtulaj­donjog címén, és a többi gyer­mek mellett még egy gyermek­részt örököl. Ha nincsenek le­származottak és szülők sem, akkor mindent a túlélő házas­társ örököl. Ha az özvegy férjhezmenete- I« után újból megözvegyül, és valamilyen okból nem szerezne igényt második férje után öz­vegyi járadékra, felújulna igé­nye az előző férje után kapott járadékra. (1975/121 sz. tör­vény 37. §.4 bek.) F. I.: Mivel második gyerme­kének születését jóval koráb­ban várja, mit amikor első gyermeke — akivel most meg­hosszabbított fizetés nélküli szabadságon van — kétéves lesz, az 1965/143 sz, betegbiz­tosítási törvény végrehajtó hir­detmény 45. §-ának 2. bek. ér­telmében, az 1975/113 sz. hir­detmény szerinti módosítással, újból igénye lesz a 26 heti szü­lési szabadságra, éspedig ugyanabban az összegben. Ezt a munkaadó vállalat KNP bi­zottságánál igényelje. A szülési szabadság 26 hete után, ha sa­ját maga egésznapos gondosko­dással fog gondoskodni megle­vő gyermekén kívül a második­ról Is, születendő gyermeke kétéves koráig igényelheti majd a gyermekgondozási se­gélyt, első gyermeke kétéves koráig 800 korona, majd 500 korona összegben. KÜLÖNBÖZŐ N. R.: Büntető-törvényköny­vünk 13. §-a értelmében az ön­védelemben elkövetett, egyéb­ként bűncselekménynek minő­sülő tett akkor nem büntethe­tő, ha a megtámadott közvetle­nül fenyegető vagy még folya­matban levő támadást hárít el. Nem tekinthető jogos önvéde­lemnek, ha a védekezés nincs arányban a támadás jellegével és veszélyességével. Azt, hogy a rabló (betörő) által megtámadott és ütlegelt 74 éves öregember a pénz ke­resésének és átadásának leple alatt kétszer rálő támadójára és azt súlyosan megsebesítette, az egész tényállást kivizsgáló hatóság, esetleg az ügyészség, illetve a bíróság fogja kivizs­gálni és mérlegelni. Addig, míg a bíróság tárgyilagosan nem tisztázza az eset minden körül­ményét, nem lehet állást fog­lalni. Dr. F. j. A megelőzés a fontos A legtöbb tüzet az emberek hanyagsága okozza • Segítenek az önkéntes tűzoltók • Üj tüzoltószertárak épülnek Az utóbbi öt év statisztikája szerint hazánkban minden üt órában megszólal a tüzet jelző sziréna. Az év hét hónapjá­ban Szlovákiában közel 850 szer kellett a tűzoltóknak kivo­nulniuk. A tűz 28 emberéletet követelt, s mintegy 31 millió korona értéket pusztított el. Arra, hogy a losonci járásban hogyan harcolnak u tűz és a tűzkárok ellen, Vámos László, a járási tűzrendészen felügyelőség dolgozója adott választ. Mit mutat az idei statiszti­ka? — Szeptember 15-ig járá­sunkban 17 esetben pusztított a tűz, és 2 079 900 korona kárt okozott népgazdaságunknak. Két ember életét vesztette, ket­tő pedig égési sebeket szenve­dett. A lakosság és a tűzoltók gyors beavatkozása 104 091 000 korona értéket mentett meg a pusztulástól. Bár a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva az idén a tüzek száma 28 al volt kevesebb, az anyagi kár közel 1 570 600 koronával volt nagyobb. Melyek voltak a legnagyobb tüzek? — Egy igen szomorú tény­nyel kell kezdenem, mégpedig azzal, hogy egy gyújtogatás is történt. A Szlovák Műszaki Üveggyár utekáči üzemében egy felelőtlen személy 950 000 korona kárt okozott. Július 31- én a Lovinobaňai Magnezit­üzem szárítókamrájában ütötte fel fejét a vörös kakas. Az ed­digi felmérések alapján itt is 710 000 koronás kár keletke­zett. Ezt megelőzően Krnán — rövidzárlat következtében — a takarmánytároló vált a lángok martalékává és az elpusztított érték 130 000 koronát tesz ki. A Malincei Efsz-ben a takar­mány helytelen tárolása követ­keztében öngyulladás, s ezzel 89 700 korona kár keletkezett. Július végén egy Skoda 706 os típusú kocsi karambolozott, ki­gyulladt, s a legszomorúbb, hogy a gépjárművezető is ben- neégett. Az anyagi kár 140 000 korona. Mi okoz leggyakrabban tü­zet? — Bárhogy is mérlegelem, azt kell mondanom, hogy az emberi hanyagság, a felületes­ség, a tűzrendészen előírások megszegése akár tudatosan akár nem. Az említett idő alatt például Kwupán a gondatlan do­hányzók négy tüzet idéztek elő s ezzel szemben — s ezt öröm­mel mondhatom — a gyerekek egyet sem. Az üzemekben sze­rintem nem fordítanak kellő gondot a dolgozók tűzvédelmi felkészítésére, főleg az úf al­kalmazottak felvételénél. Min­denütt és mindenkinek tudato­sítania kell, hogy aki irányít, az ellenőriz is. Rendszeresen tartanak ellen­őrzést? — Igen, több mint 150 üzem van gondjainkra bízva. Ezekben évente felülvizsgáljuk a tűzren- dészeti előírások megtartását, az esetleges tűzveszélyt. Ahol hibákat, fogyatékosságokat ész­lelünk, ott pénzbírságot sza­bunk meg és újra ellenőrizzük a fogyatékosságok eltávolítását. Nem ismerik o semmittevést Fafaragó, fényképész, hegymászó Ahhoz, hogy az ember mun­kahelyén jól helytállhasson, fi­zikailag és szellemileg is ki­egyensúlyozottnak kell lennie. A kiegyensúlyozottságot nagy­mértékben befolyásolja a he­lyes napirend és a szabad idő ésszerű kihasználása. Érdekes megfigyelni, hogy a vasutasok között milyen sok az ügyes ke­zű ember: fafaragó, modellező, festő, akik felelősségteljes és megerőltető munkájuk után a hobbijukban keresnek kikap­csolódást. ' Közéjük tartozik Pavel Jasek, a Zlaté Moravce-i vasútállomás forgalmistája is. Hihetetlen energiával és lelkesedéssel fa­ragja különböző alkotásait. Ér­deklődéssel tanulmányozza az amerikai indiánok életét, s ezt alkotásaiban is kifejezésre jut­tatja. Néhány műve Prágában is szerepelt kiállításon, sőt „Az öreg indián“ című faragásának másolata Amerikába került. A fafaragáson kívül festeni is szeret, fényképez, s a hegy­mászás szintén kedvelt szóra­kozásai közé tartozik. Egyszó­val: nem ismeri a semmitte­vést. Barátja az ecset Az öntevékeny művészeti munkában a nők sem marad­nak el a férfiak mögött. Mária Krajčovičová, a bratislavai íű- tőház munkaügyi és bérosztá­lyának vezetője például ügye­sen fest, s a számok világa után a színek világában keres szórakozást. Szerinte a festés a szellemi erő leghatásosabb felfrissítője. A tehetséges ama­tőrfestők közé tartozik, művei a szlovákiai vasutasok művé­szeti alkotásainak kiállításán is feltűnést keltettek. Pedig a ki­állításon részt sem akart ven­ni. Munkatársai beszélték rá, hogy festményeit közönség elé vigye. Modellező mozdonyvezető Állt és kis barátai tevékeny­kedését figyelte. A Galántai’ Pionírotthon lelkes pionírjai a járókelőket is megállásra kész­tették rádiőirányítású autóik­kal. Szakkörük vezetője Varga Sándor segéd-mozdonyvezető, kiváló hajó-, autó- és repülő­gép-modellező már nemegyszer képviselte hazánkat nemzetközi versenyeken is. Minden szabad idejét a hobbijára és a gyere­kek, fiúk, lányok oktatására fordítja. Munkájának eredmé­nyessége az amatőr modelle­zők galántai kiállításának sike­rén is lemérhető. A kiállított autókat, hajókat, repülőgépe­ket lámpákat stb. sok látogató megcsoládta. A kiállításról nem hiányoztak Varga Sándor mun­kái sem: Tobruk nevű verseny­hajója s Kolumbusz hajójának, a Santa Mariának hű mása, mely már egy alexandriai kiál­lításon is sikert aratott. Varga Sándor elmondta, a közeljövőben egy motorcsónak- modellt készít, mely eddigi te­vékenységének csúcspontja lesz. Ó már befejezte az aktív versenyzést, de méltó utódokat nevelt, mint például Száraz Györgyöt, Madár Gábort és má­sokat. Megérdemli az elisme­rést, hisz azok közé tartozik, akik szabad idejüket a közös­ség javára fordítják. FRANTIŠEK RISZDORFER Két esetben adtunk ki rendel­kezést olyan berendezések el­távolítására, amelyek tűzveszé­lyesek voltak. Ma már csaknem minden üzemben van tűzvédel­mi előadó. Gyakran hallani olyan pana­szokat, hogy kevés a kézi tűz­oltó berendezés, nehéz besze­rezni a hidrantf ejeket. E téren mi a helyzet a járásukban? — Ami a kérdés első részét illeti, járásunkban is kevés van belőlük, de csak relatíve, igaz, hogy egy-egy új kézi tűzoltó- berendezésre a megrendelés után egy két évig kell várni, de az is igaz, hogy sok üzem­ben a meglevőkkel nem bánnak gazdaságosan. Nem megfelelő helyen tárolják, ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, s ott, ahol az oltóanyagot el­használják belőle, az üres ké­szülékeket egyszerűen eldob­ják, ahelyett, hogy újratöltet­nék. A jövőben a hanyagokat megbírságoljuk, s azt hiszem, úgy jobb eredményeket érhe­tünk el. Egy-egy kézi tűzoltó­berendezés hiánya ugyanis a kritikus időben több ezer koro­nás érték pusztulását okozhat­ja. Ami pedig a hidrantfejeket illeti, is hiánycikk. Ezeket igyekszünk saját készítménye­inkkel helyettesíteni. Ezen a téren a legnagyobb hibát abban látom, hogy az épületekbe nem mindenkor olyan vastagságú csövet építenek be, mint ahogy azt a tervrajz előírja, s monda­nom sem kell, ez is jelentős veszélyt rejt magában. Kihasználják az önkéntes tűz­oltók segítségét is? — Az ő segítségük sokat je­lent számunkra. Például a téli fűtési idény előtt ők ellenőr­zik a lakóházakat, a gazdasági épületeket, a kisebb műhelye­ket. Ott vannak a tüzek oltásá­nál s a különböző szintű verse­nyeken is. Azt mondhatom, hogy ma már minden község­ben van motoros fecskendező, a községek 80 százalékában a legújabb típusú. Rosszabb a helyzet a vontatóeszközökkel, de igyekszünk ezt is folyama­tosan megoldani. A felmérések alapján a ttízoltórajok felké­szültsége jó, de különösen pél­dásan teljesítik a feladatukat a nagydaróci (Veľké Dravce), a rapi (Rapovce), a poltári, a füleki (Filakovo) városi alap- szervezetekben. A múlt válasz­tási időszakban nyolc és az ideiben ugyanennyi tűzoltószer­tár épül fel járásunkban. Egyébként a nemzeti bizottsá­gok nemcsak a tűzoltószertá­rak építésében, hanem a tűzol­tórajok felkészítésében és a megelőző munkában is sokat segíthetnek, illetve tehetnek, mivel ez is feladataik közé tar­tozik. NÉMETH JÁNOS Leszerelés előtt Közeledik a nap, amikor a laktanyákból eltávoznak azok a fiatalok, akik már teljesí­tették állampolgári kötelessé­güket, elvégezték tényleges katonai szolgálatukat. Két évet töltöttek néphadsere­günk egységeiben. Sokat ta­nultak, tapasztalatokat gyűj­töttek, politikailag, emberileg fejlődtek. Ismereteiket mun­kahelyükön kamatoztathatják egész társadalmunk javára. Meglátogattam néhány ilyen fiatalt s megkértem őket, mondjanak néhány szót az el­múlt két évről. ONDREJ KOLENICKA SZA­KASZVEZETŐ, PÉLDÁS KA­TONA: A tényleges katonai szolgálat alatt új tapasztala­tokat gyűjtöttem a nevelés, el­sősorban a pszichológia és pedagógia terén. Az ország különböző tájairól gyűltünk össze. Mindenkinek más a természete, jelleme. Mint szakaszparancsnok a katonák legkülönbözőbb problémáit kellett megoldanom, és így alkalmam nyílt alapos megis­merésükre. Nézetem szerint a tényleges katonai szolgálat életünk szerves részét képe­zi és nagymértékben hozzájá­rul a fiatalok neveléséhez. A hadseregben alkalmunk nyí­lik, hogy sok tapasztalatot gyújtsunk az emberek közötti kapcsolatok terén és ezeket teljes mértékben hasznosít­hatjuk munkahelyeinken. Azt is meg kell mondanom, hogy a szolgálat jó politikai isko­la, sokan itt sajátítják el a helyes világnézetet. MILAN SZABÓ SZAKASZ- VEZETŐ, PÉLDÁS KATONA: Teljes mértékben egyetértek Ondrej Koleniökával. Talán még annyit tennék hozzá, hogy a katonai szolgálat a fiatalok számára kiváló élet­iskolát jelent, politikai és szakmai ismereteket sajátíta­nak el, növekszik felelősség- érzetük, fegyelmezettebbek lesznek, jobban beilleszked­nek a kollektívába. Minderre szükségük lesz a civil élet­ben is. Az elmondottak is bizonyít­ják, milyen hasznos a fia­talok számára a tényleges ka­tonai szolgálat. Tapasztalt parancsnokok nevelik, felké­szítik a f iatalokat további éle­tükre, szem előtt tartva tár­sadalmunk érdekeit és szük­ségleteit. Ez a hadseregben töltött két év egyik tapaszta­lata. És a másik? A fiatalok önmagukat nevelik, jobban megismerik egymást és a ka­tonabarátságok egész életük­ben fennmaradnak. —gf— 1977. IX. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom