Új Szó, 1977. szeptember (30. évfolyam, 241-270. szám)

1977-09-15 / 255. szám, csütörtök

Felkészülten indulnak Felhívás a veszteségek csökkentésére Felbolygatott méhkashoz ha­sonlít a Nyitrai Cukor- és Kon­zervgyár. Paprikával, paradi­csommal, uborkával megrakott járművek robognák be a sarkig nyitott kapukon. Ügyes kezű asszonyok szállítószalagokon futó üvegekbe rakják a felsze­letelt uborkát. A csípős paprika és más zöldségféle már üvegek­ben palettákra rakva vár el­szállításra az udvaron. Az irodaház tanácstermében reggel óta tart az értekezlet. Vállalatok, üzemek képviselői türelmetlenkednek a titkárnő szobájában. Sürgősen beszélni akarnának valamelyik vezető­vel, de egyelőre nem lehel. Végre kinyílik az ajtó, befeje­ződött a gyűlés. — így van ez ilyenkor — só­feleli az igazgató. — Szüksé­günk van rá. — Kevés nádat kaptunk''a prizmákba rakott cukorrépa le­takarására. Ezért az azbeszt­üzem segítségét szívesen fogad­juk. Szerintünk ezek a ponyvák megvédik a répát a fagyás el­len, és pórusszerű lyukacskái- kon keresztül elpárologhat a felgyülemlett pára is. Az igazgatóval folytatott esz­mecsere után Bedrich Hech- téllel, a ciikorrépafelvásárló- osztály vezetőjével beszélge­tünk. Csak úgy ömlik belőle a szó. Ä mezőgazdasági üzemek — az előzetes megegyezés alap­ján — már szeptember tizen­kettedikén megkezdik a cukor­répa betakarítását. A szerződés szerinti mennyiségért szeptem­Az aranyérmet váró szocialista munkabrigád tagjai megbeszélést tartanak Pőthe Géza versenyjelelőssel. (A szerző felvétele) hajt Jozéf Andrásik, a vállalat igazgatója. — Sok a munka. Alig fejezzük be a zöldség és a gyümölcs tartósítását, máris Itt a cukorrépakampány. Üze­münk az elsők között szeptem­ber húszadika körül indul. De ha lesz elég répa, akkor előbb is kezdünk.. Becsléseink szerint mintegy negyvenezer tonna cu­korrépával többet vásárolha­tunk fel, mint a múlt évben. Nagy munka előtt állunk, ezért szerelőink a berendezéseket idejében és jól megjavították. Cseng a telefon. A helyi az­beszt- és cementüzem képvise­lője telefonál, ponyvákat kínál eladásra. — Csak küldjétek, bármilyen mennyiségben megvásároljuk — bér tizenkeltedike és tizenki- lencedike között mázsánként három korona felárat kapnak. — Tíz nappal előbb kezdünk, mint a múlt évben — mondja az osztályvezető. — Remélem, idejében befejezzük a kam­pányt, és még az idén leállha­tunk. A fiókból előveszi a Nyitrai Járási Igazgatóság, a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága és a mezőgaz­dasági üzemek felhívását Szlo­vákia cukorrépatermesztőihez. — Arra törekszünk — magya­rázza —, hogy mezőgazdasági üzemeink dolgozói a száztizen­öt gépsorral a lehető legkisebb veszteséggel takarítsák be a cu­korrépát. A kezelőszemélyzetet kellő időben betanítottuk, szak­tanácsokkal láttuk el. A cukorgyár labirintusain és csarnokain Pőthe Géza normá- zó, munkaversenyfelelős vezet végig. Elégedett a szerelők munkájával. Különösen az egyik csoportot emlegeti. Vezetője épp felénk igyekszik. A répa- szeleteket szállító szalaghoz ve­zet. Mulatja, hogy miért és hol hosszabbítják meg. A munkások kezében zuhog a kalapács, für­gén húzzák meg a csavarokat, sziporkázik a hegesztő pisztoly lénye. Sietnek, mert pár nap múlva próbaüzemei a gyár. Szé­gyen lenne, hogyha éppen miat­tuk fordulna elő valamilyen fennakadás. Jozef Hrboii, a szo­cialista munkabrigád vezetője elmondja, hogy a kampány előtt tizenhat órát ingyenesen dolgozlak le. így kívánta a bri­gád becsülete. Jó, összeforrott kollektíva ez; Rudolf Jani:iák, Polák István, Karbulik Lukáč, Štefan Kostái, Béger Mihály, Nagy Vendel, Štefan Draho's, Fraňo Dezider — mind úgy dol­gozik, mintha már megkapták volna a nagy kitüntetést. Ha­marosan átnyújtják nekik a si­keres szocialista munkaverseny eredményeiért az aranyérmet. — Ügy gondolom, megérde­meljük — vélekedik a kollek­tíva vezetője. — Csak az utolsó két évben hat újítási javaslatot nyújtottunk be és valósítottunk meg a gyakorlatban. Ha az üzem érdeke megkívánja, akkor meg­nyújtjuk a műszakot. A cukorraktárból éktelen zaj hallatszik. Amikor a csomago lóhoz érünk, mindjárt megtud juk, mi az dka. Egy asszony vagy két méter hosszú nyelű kalapáccsal ütöget egy csövet. Fábri Rozália, Anna Holanová, Anna Hagarová panaszkodik, hogy a megcsomósodott kris­tálycukor beleragad a csőbe és ezért kell azt a kalapáccsal szüntelenül ü tögetn i. Emiatt munkateljesítményük is csök­ken. A versenyfelelős sóhajtozva néz körül. — Fogalmam sincs, mikor fogy ki éltből a raktárból ez a rengeteg cukor — sopánkodik. — Pedig szerettük volna a rak­tárt rendbehozni, fertőtleníteni. Úgy látszik, ebből már nem lesz semmi. Szavai l>elevesznek a vaska- lapács zuhogásába... BALLA JÓZSEF Felújított Zetorcsalád a brnói vásáron 1977. IX 15. A brnói nemzetközi gépipari vásárok látogatói a Z pavilon melletti térségben bemutatott m ezőgazdasági erő- és munka­gépeket mindig nagy érdeklő­déssel veszik körül. A mező- gazdasági termelők itt ismer­kedhetnek meg először a kifej­lesztett gépújdonságokkal, s képet alkothatnak arról, milyen változásokra lehet számítani a a legközelebbi évek gépellátá­sában, a növénytermesztés, az állattenyésztés és a többi spe­ciális ágazat technológiai fo­lyamatainak korszerűsítéséljen. A mezőgazdasági gépkiállítás látogatóit ezúttal sem' éri csa­lódás, hiszen csak a hazai Zbrojovka termelési gazdasági egység vállalatai több mint 50 traktort és mezőgazdasági mun­kagépet mutatnak be a vásáron, nem is beszélve a külföldi résztvevőkről, főleg a Szovjet­unió, az NDK, Lengyelország és Magyarország nemzetközi munka megoszlásban gyártott szakosított termékeiről. A hazai gyártású gépek több- ségükljen a gyártmányfejlesz­tés legújabb eredményeit kép­viselik. Különösen kifejező ez a Zetor traktorcsalád nagyobb teljesítményű típusainál. A ki­állítás aranyérméért folyó ver­seny egyik esélyese például a 150 lóerős, hathengeres, négy- kerék-meghajtású Zetor Crystal 16045-ös traktor, amely a cseh­szlovák—lengyel közös traktor- gyártási program 2. egységesí­tett sorozatának legerősebb tagja. E típus gyártását a Mar­tini Gépqyár fokozatosan tel­jesen átveszi a Zetor Brno vál­lalattól. A 2. egyesített sorozat továb­bi új tagja a Zetor Crystal 10045-ös traktor, amely tulaj­donképpen a 8045-ös traktor továbbfejlesztett változata, mo­torja ennél körülbelül 15 szá­zalékkal nagyobb teljesítményű. A Zetor 4911-es, 6911-es és 6945-ös traktorok az eddigi 4711-es, 6711-es és 6745 ös tí­pusok korszerűsített, változatai. A korszerűsítés főleg a moto­rok nagyobb teljesítményében, a kisebb üzemanyag-fogyasztás­ban, valamint a kipufogó gázok mennyiségének Csökkentésében nyilvánul meg. A háromhenge­res Zetor 4911-es motorjának teljesítménye 1,5 lóerővel, a négyhengeres Z 6911-es motor­ja pedig 3,5 lóerővel nagyobb az említett korábbi típusokénál. Az üzemanyag-fogyasztás 1 ló­erőre és 1 munkaórára számít­va 10 grammal kevesebb, ami országos méretekben évi 1 mil­lió liter gázolaj megtakarításá­nak felel meg. A kipufogó gá zok mennyiségét körülbelül a felére csökkentették, ami össz­hangban van a legszigorúbb nemzetközi környezetvédelmi előírásokkal. További újdonság­nak számít a traktorok fűtött, a megrendelők igényeinek meg­felelően zajtalanított fülkéje is. A Zetor-traktorok fejlesztői és gyártói tehát meszemenően gondoskodnak arról, hogy me zőgazdasági termelőink a leg­közelebbi években hazai gyár­tásból is olyan traktorokhoz jussanak, amelyek megfelelnek a koncentrált nagyüzemi gaz­dálkodás követelményeinek, s hogy e közkedvelt márka to­vábbra is megőrizze megbecsült pozícióját a világpiacon. MAKRAI MIKLÓS Tavaly még a Zetor Crystal 12045 ős traktor volt a 2. egységesí­tett sorozat legerősebb tagja. J.A szerző felvétele) AZ EGYÜTTMÜKÖDÉS SZÉLESRE TART KAPUJA 30-éves az átrakóállomós Ahol több mint harminc évvel ezelőtt a vasút mentén csupán egy kis őrház állt, s a dús nö­vényzetű Tisza-parti legelőn te­henek legelésztek, felépült ha­zánk legnagyobb szárazföldi ki­kötője, a csehszlovák—szovjet — magyar hármashalár közelében fekvő Čierna nad Tisou i (Ágcsernyő) átrakóállomás, amely évek óta népgazdasá­gunk vérkeringésének igen fon­tos ütőere. Naponta százával ér­keznek ide a különböző áruval megrakott vasúti szerelvények, melyeket gyorsan kell továbbí­tani az ország belsejébe, illetve a határon túlra. Ez a határmenti állomás is a Szovjetunió és hazánk gazdasá­gi szerződéseinek gyakorlati megvalósítását segíti elő, öreg­bíti és erősíti a csehszlovák és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. Ezzel a gondolattal kapcso­latban idézzük Peter Colotka elvtársnak, a CSKP KB elnöksé­gi tagjának, az SZSZK kor­mányerőkének az átrakóál­lomás 25. évfordulója alkalmá­ból megrendezett ünnepségen elhangzott szavait: „Itt lüktet az élet népgazdaságunk és a világ első szocialista állama közt. A Szovjetunióval folyta­tott sokrétű együttműködésünk, gazdasági és kereskedelmi kap csolataink szempontjából is igen jelentős szerepet tölt be. A két baráti ország „népéinek kölcsönösen előnyös együttmű­ködése jelentős mértékben meg­nyilvánul éppen itt, az ország­határ közelében, a szovjel segít­séggel felépített átrakóállomá­son, ahová eddig több mint 243 millió tonna áru érkezett a Szovjetunióból, és 1985 ig 33 százalékkal megnövekszik az ide érkező áruk mennyisége.“ Az eltelt harminc esztendő alatt folyamatosan bővült az. ál­lomás, sokasodtak a sínpárok, megnövekedett azoknak a dol­gozóknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy véglegesen le­telepszenek itt. Hiszen ma már városi rangra emelt, modern te­lepülés épült — közel 3500 la­kossal — a hajdani legelő he­lyén. * # • A jubileum alkalmából keres­tem fel üubík Ferenc elvtársat, az átrakóállomás főnökét aki közel három évtizede dolgozik itt vezető beosztásban. A főnöki iroda ajtaján vörös fény jelzi, hogy nem szabad za­varni, foglalt. A titkárnő közli, hogy Dubík elvtárs most éppen Bratislavával és Prágával beszél telefonon, várni kell. Szerencsére nem sokáig. Ami­kor kialudt a vörös fény, ki­nyílt az ajtó, beléphettünk. — Elnézést kérek a megvára- kozlatásértmentegetőzött —, de hajnali négy órától a szoká­sos napi ellenőrző utamat jár­tam, már tárgyaltam a csopi elvtársakkal, a košicei kiren­deltséggel is megbeszéltük a mai közös tennivalókat. Pár perccel ezelőtt pedig a bratis­lavai és a prágai központtal is közöltem, milyen feladatokat kell teljesítenünk ma. Ez a mindennapos szervező, tájékoz­tató munka elkerülhetetlen a mi szakmánkban. Dubík elvtárs fiatal vasutas­ként került ide, élete összefor­rott az átrakóállomással, hiszen 27 éve részese mindannak, ami itt történik. Ezért beszélgeté­sünket a jubileuma megünnep­lésére készülő vasútállomás leg­jelentősebb időszakaira terel­jük. Dubík elvtárs egy fontos eseményt elevenít fel. _ — Még egy év sem telt el az építkezés megkezdésétől, ami­kor 1947. november 28-án befu­tott állomásunkra a számunkra létkérdést jelentő, búzával meg­rakott szovjet szerelvény. Ná­lunk nagy aszály volt akkor, alig termett kenyérnekvaló. A szovjet emberek azonban se­gítettek rajtunk. Az ország kenyeréről volt szó. Akko­riban a esernyői állomáson naponta 500 tonna búzát tud­tak átrakni. Az itt dolgozó em­berek jól tudták, ha fokozott szorgalommal dolgoznak, csa­ládjuk, egész népünk kenyerét biztosítják. És szinte a lehetet­lent is megoldották. Később egyre nagyobb méreteket öltött a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelmünk, szükségessé vált Dubík Ferenc, állomás)önök és Čierna nad Tisou—Košice— Žilina között kiépült a kettős sínpár, valamint a Kelet-szlová­kiai Vasműbe vezető széles nyomtávú vasút. 1957-ben na­ponta már 20—25 000 tonna áru érkezett esernyőbe. Dubík elvtárstól megkérdez­tem, nem lehetne-e néhány adattal érzékeltetni azt az áru­mennyiséget, ami csaknem 30 év alatt átfutott hazánk ezen átra­kóállomásán? — Sok számillió tonnát tesz ki ez a mennyiség — válaszol­ja.— Az elmúlt év végéig jneg- közelitőleg 200 millió tonna vasérc, közel százmillió tonna kőolaj, több mint 30 millió ton­na gabona, csaknem kétmillió tonna gyapot és sok-sok millió tonna egyéb áru érkezett ha­zánkba a Szovjetunióból. Hogy hozzáférhetőbben érzékeltessük ezt a hatalmas árumennyisé­get, még egy példát említek. Tegyük fel, hogy az eltelt há­rom évtized folyamán az átra­kóállomásra érkezett minden árumennyiséget szeretnénk egy alkalommal átrakni a csehszlo­vák vagonokba, ehhez több mint 7,5 millió teherkocsira lenne szükségünk. Ezekből, képzelet­ben, több mint 120 olyan hosszú szerelvény t kapcsolha tná n k össze, mint amilyen hosszú ha­zánk. És ha a megközelítésnek ezt a formáját tovább folytat­nánk, s ezeket a szerelvényeket egymás után kapcsolnánk, egy szerelvényt alkotva, hossza az egyenlítőnél több mint kétszer körülérné földgolyónkat. Ez a hatalmas árumennyiség tulaj­donképpen a szocializmus óriá­si építkezésének tégláit, pillé­reit is jelenti hazánkban. Ezekből az összehasonlítá­sokból bárki felmérheti hazánk legnagyobb átrakóállomásának népgazdasági és nemzetközi je­lentőségét, s megértheti folya­matos fejlesztésének, korszerű­sítésének szükségességét. Már 1971-ben közel harmincötmillió koronát, egy évvel később en­nek csaknem a kétszeresét, az 5. ötéves tervidőszak végéig kö­zét* félmilliárd koronát fordítot­tak az átrakóállomás korszerű­sítésére, bővítésére. Ez a folya­mat még nem ért véget, tenniva­ló van bőven. Az állomásfőnök dolgozószo­bájának falán a Munkaérdem­rend, a CSKP KB, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának elismerő oklevele, a Dubík elvtárs részé­re adományozott állami és más kitüntetések egész sora arra en­ged következtetni, hogy ered­ményes munka folyik a Čierna nad Tisou-i állomáson, amit a központi, szervek is elismernek. Örömmel hallottuk, hogy a 6. ötéves tervidőszak első évének feladatait december 15-ig telje­sítették, s az idén az év elejétől 104,2 százalékra teljesítik a ter­vet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére 5,4 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak az átrakóállomás dolgozói, amit hét hónap alatt teljesítettek. A vállalás értéke 4,7 millió koro­na. ., . . . ..... Dubík elvtárs- annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy az év végéig jóval túltelje­sítik a vállalásukat, s minden feltételt megteremtenek a jövő évi, 1,3 százalékkal növekvő fel­adatok teljesítésére. Becsület­tel teljesítik a jövőben is mind­azokat a feladatokat, melyeket társadalmunk joggal elvár az átrakóállomás dolgozóitól. KULIK GELLERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom