Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-01 / 210. szám, hétfő

A cfél-morvaországi kerület pártszervezeteinek tapasztalatai A politikai agitáció további fejlesztéséért A CSKP Központi Bizottságának Titkársága megtárgyalta a dél-morvaországi kerületi pártszervezet azon ismereteit és tapasztalatait, amelyeket a dolgozók között végzett aktuális politikai agitáció terén szerzett a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak megvalósítása során. Egyben jóváhagyta „Az agitácius központok munkájának és irányításának irányelveit“. A CSKP Központi Bízott* ságának Titkársága ezzel hangsúlyozza a politikai agitáció jelentőségét, s a pártszervek és szervezetek figyelmét e munka továbbfejlesztésére és javításá­ra összpontosítja. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött igényes feladatok megvalósítása során a tömegpolitikai munka és ennek szer­ves része — a politikai agitáció — fontos szerepet tölt be. A tömegpro­paganda további eszközeivel együtt az agitációs munkára nagy feladat hárul a párt- és a nép egységének szilár­dítása terén és abban, hogy a dolgo­zókat megnyerje a CSKP politikájának. Az agitációs munka fejlesztésében a CSKP dél-morvaországi kerületi szer­vezete nagy tapasztalatokra és tanul­ságokra tett szert. Ezek általánosítása jelentősen elősegítheti a politikai agi­táció elmélyítését a többi kerületi szervezetben is, hogy e munka szín­vonala megfeleljen azoknak a minő­ségileg új feladatoknak, amelyeket pártunk u jelenlegi időszakban tel­jesít. E tényekből és a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak megvalósítása során a politikai agitáció terén szer­zett pozitív tapasztalatokból kiindulva a CSKP dél-morvaországi kerületi szer­vezete nagy figyelmet szentel annak, hogy e munka további mélyítésével mozgósítsa a dolgozókat a XV. párt- kongresszus határozatainak megvaló­sítására. politikai agitáció tartalma A politikai agitáció tartalmát a je­lenlegi időszakban a CSKP XV. kong­resszusának határozatai, a CSKP Köz­ponti Bizottságának legutóbbi ülései és a kerületi pártkonferenciák szabják meg. A pártszervek és szervezetek a figyelmet a következő fő kérdésekre irányítják: az üzemekben főként a párt gazdaságpolitikájának az ismertetésé­re, a tervezett termelési feladatok megvalósításával összefüggő konkrét gondok megoldására. A jelenlegi idő­szakban különösen előtérbe kerül a minőség kérdése — elsősorban a ter­melés és mindennemű munka haté­konysága és minősége —, a dolgozók­nak a termelési és kiviteli feladatok stb. időbeli és kifogástalan minőségű teljesítésére irányuló kezdeményezése; a lakhelyen a dolgozókat a Nemzeti Front választási programjának a tel­jesítésére ösztönzik; az üzemekben és a lakhelyeken is a belpolitikai hely­zettel, valamint pártunk és a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom külpolitikájával foglalkoznak, magya­rázzák a szocialista közösség, főként pedig a Szovjetunió és az SZKP sze­repét és feladatait a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban. Ehhez többek között felhasználják a jelentősebb évfordulókat és politikai eseményeket, mint amilyen pl. a CSKP XV. kongresszusa, vagy a képviselő­testületekbe való választások előkészí­tése volt. Az agitációs központok küldetése és feladatai A CSKP kerületi bizottsága nagy jelentőséget tulajdonít az agitátorok felkészítése szempontjából az állandó agitációs központoknak. Az ipari üzemekben működő agitá­ciós központok tapasztalatai azt mu­tatják, hogy ezek tevékenysége eltér a lakóhelyi agitációs központok mun­kájától. Az agitátorokat főként a gaz dasági feladatok megvalósításával összefüggő kérdésekre, a terv minőségi mutatóinak teljesítésére, s az erre irá­nyuló igyekezet során felmerülő hi­bák okainak eltávolítására készítik fel. Az utóbbi időszakban bevált az a módszer, hogy az egyes ipari üzemek a városokban és a falvakban védnök­séget vállaltak az agitációs központok felett. Az üzemek közvetítésével po­litikai segítséget kapnak az agitátorok kiválasztásában és felkészítésében, va­lamint a megfelelő szemléltető- és anyagi eszközök biztosításában. A városi és a falusi agitációs köz­pontokban elsősorban szintén agitáto­rokkal dolgoznak. Az ő felkészültsé­güket rendszerint azok a kérdések képezik, amelyek a választási prog­ramokkal, a bel- és külpolitikai hely­zettel, a „helyi politika“ kérdéseivel stb. függnek össze Nagy szerepet ját­szanak a lakosság megnyerésében a Z-akció keretében végzendő közhasznú munkákra, s a lakosság jelentős po­litikai eseményeken és évfordulókon való részvételének szervezésében. Az üzemi és a helyi agitációs köz­pontok ugyanakkor — a pártalapszer­vezetek vezetésével — a tömegpolikai munkában koordináló szerepet tölte­nek be a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetekkel szemben, amelyek részt vesznek e tevékenység­ben. A politikai agitáció aktívájának felkészítése A kerületben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az agitációs munka főként az agitátorok felkészü­lésétől függ. A CSKP dél-morvaországi kerületi szervezetében ez szemináriu­mokon történik A szemináriumokat, amelyeket a CSKP járási bizottságai­nak módszertani segítségével a CSKP üzemi szervezetei szervezik, közvetle­nül az üzemi vagy a falusi agitációs központokban rendezik meg a kerü­leti agitációs napok előtt. Ezt meg­előzően a politikai agitáció szervezői, vagyis az alelnökök, az állandó agi- tációs központok és az agitációs cso­portok vezetői számára rendeznek szemináriumot. A szeminárium tartal­ma különböző és a CSKP kerületi bi­zottsága által meghatározott módszer­tanból indul ki. Az agitátorok szemi­náriumával ellentétben ezt a felkészü­lést közvetlen a CSKP járási bizott­sága végzi. Aktívan részt vesznek ben­ne a politikai nevelés házai, ezek módszertani lektorcsoportjai és politi­kai agitációval foglalkozó kabinetjei. A szemináriumokon általánosítják az előző agitációs napokon szerzett ta­pasztalatokat és az elért eredménye­ket, tapasztalatcseréket szerveznek, foglalkoznak a lakhelyen vagy az üzemben tervezett akciók előkészíté­sével s gondoskodnak ezek tartalmán ról. Az évi terv az alapvető eszköz Agitációs napok u 1977. VIII. 1. A politikui agitáció tartalmát a CSKP kerületi bizottságának elnöksé­ge rendszeresen az évi tervben szabja meg, konkrétan lebontva az egyes já­rási és helyi pártszervezetek, állami szervek és társadalmi szervezetek fel­tételeire. A CSKP kerületi bizottságának po­litikai agitációs terve 1977-ben a kö­vetkezőkre összpontosítja a figyelmet: — az alkotó kezdeményezés és mun­kaaktivitás ösztönzésére a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére — különösen a termelés és mindennemű munka haté­konysága terén; — a szocialista munkabrigádmozga- lom s a komplex racionalizációs bri­gádok fejlesztésére, az ésszerűsítő és újítómozgalom elmélyítésére, a mun­kához való öntudatos szocialista vi­szony kialakítására, a termelési és munkafolyamatokban mutatkozó hiá­nyosságok, valamint a fegyelmezetlen­ség, a felületesség és a rossz munka elleni harcra; — a dolgozók szocialista hazához való viszonyának és internacionalista érzésének elmélyítésére, a Szovjetunió s a szocialista tábor többi országa békejavaslatainak és a világ összes haladó és békeereje erőfeszítéseinek a magyarázására. A politikai agitáció tartalmát meg­különböztetve összpontosítják még a továbbiakra: — az iparban — a terv teljesítésére és túlteljesítésére, a 6. ötéves terv má­sodik évi feladatainak céltudatos tel­jesítésére fáz első félévre az évi gaz­dasági terv teljesítését 51 százalékban határozták meg). Nagy súlyt helyez­nek az exportszállítmányok biztosítá­sára és a gépi berendezések kihaszná­lására; — a mezőgazdaságban — a gabona­kérdés komplex megoldására, főként pedig arra, hogy a dél-morvaországi kerület nagyobb mértékben hozzájárul­jon az önellátáshoz a gabonatermesz­tés terén, azzal a céllal, hogy 1980-ig gabonatermesztése elérje a 2 millió tonnát; a szemes takarmánnyal való takarékosságra, a tartalékok feltárá­sára a mezőgazdasági üzemekben; — a lakhelyeken — a választási programok teljesítésére, az életkörnye­zet védelmére és arra, hogy a lakos­ság fokozottabban gondoskodjon a zöldterületekről. Nagy jelentőségű az a tény, hogy kerületi és a járási szinten egyaránt a politikai agitáció tartalmának meg­határozásában mind az ideológiai, mind pedig a többi pártmunka kép­viselve van. így már a célok megfo­galmazása közben sor kerül a politi­kai agitációnak és a párt egész poli­tikai-szervező munkájának a szoros kapcsolatára, a társadalom továbbfej­lesztése konkrét és időszerű feladatai­nak megvalósítására a CSKP XV. kong­resszusa értelmében. A kiépített politikai agitáció rend­szerében az irányítás alapvető eszkö­ze az évi terv. Kerületi szinten a ter­vet megfelelő időelőnnyel hagyják jóvá, hogy a benne foglalt feladatokat a párt járási szervezetei és alapszer­vezetei lebonthassák. A ' A politikai agitáció tervének szer­ves része a tömeges politikai akciók, évfordulók és ünnepségek terve is, amelyet szintén a CSKP kerületi és járási bizottságai, valamint az alap­szervezetek taggyűlésein hagynak jó­vá. Az idei évi terv középpontjában a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának és a februári győzelem 30. évfordulójának megün­neplésére való felkészülés szerepel. Az agitációs csoportok jelentősége A megfelelő hatás elérésének nélkü­lözhetetlen feltétele a dolgozókkal va­ló személyes kapcsolat, a dolgozók állandó megnyerése a CSKP politiká­jának. Ennek egyik fontos feltétele az, hogy a CSKP minden alapszervezeté­ben állandó agitációs csoport működ­jön. Ezt a kollektívát a vezető (CSKP- tag), az agitátorok csoportvezetője (CSKP-tag), a szemléltető agitációért, az üzemi vagy helyi rádióadás szer­kesztéséért felelős tisztségviselők, a tömegszervezetek képviselői, vezető gazdasági dolgozók és a lakhelyen a nemzeti bizottság képviselői alkotják. Az állandó agitációs kollektíva meg­szervezését minden pártalapszervezet- ben a CSKP kerületi bizottság a szisz- tematikus agitációs munka nélkülözhe­tetlen feltételeinek tekinti. Bizonyos időt vett igénybe, amíg a kerület pártalapszervezetei meggyőződ­tek róla, hogy agitátornak tapasztalt, politikailag jól felkészült elvtársakat kell kiválasztani. A pártalapszerveze- teknek sok helyen sikerült elérniük, hogy — hála a körültekintő kivá­lasztásnak — az agitátoroknak tekinté­lyük van és a dolgozók között nép­szerűségnek örvendenek. Ehhez hoz­zájárult az az intézkedés is, hogy e tisztséggel csak a pártszervezet tag­gyűlésének jóváhagyása után bízzák meg az embereket. így van ez pél­dául a gottvvaldovi Svitben. Amennyiben az agitációs csoportok megalakulásának kezdeti szakaszában az év folyamán gyakori változásokra kerül sor, jelenleg az agitátorok zöme állandósult, s az agitációs munka ge­rincét képezik. A kerületben 1972-től megkezdték a kerületi agitációs napok szervezését, ami a párt és a dolgozók kapcsola­tának egyik hatékony formája. E na­pok tartalmi irányzatát a politikai agi­táció évi terve határozta meg. Az agitációs napokat differenciáltan tartják meg. Az agitátorok felkeresik a családokat lakóhelyükön, munkahe­lyükön összehívják a munkakollektí­vák rövid üléseit. Az agitációs napok megszervezése bizonyos kampányszerüségtői eltekint­ve hozzájárul a párt politikájának rendszeresebb megvilágításához és ez­által a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének kibontakoztatásához is. Az agitálorok és a lakosság e nem for­mális találkozói folyamán a dolgozók gyakran kötelezettséget vállalnak ter­melési feladataik teljesítésére, lakóhe­lyükön pedig az életkörnyezet szépí­tésére. Az agitációs napok hozzájárul­nak ahhoz is, hogy a pártszervek és szervezetek további ismereteket nyer­nek a dolgozóknak a párt politikájá­val kapcsolatos nézeteiről. Az agitációs napok előkészítésébe és megtartásába a pártszervezetek ve­zetésével bekapcsolják a nemzeti bi­zottságokat és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteket is. E rendezvények sok helyütt e szerve­zetek aktivizálásának tényezőivé vál­tak. Ezen a téren a leggazdagabb ta­pasztalatokat a kroméFíži, jihlavai, Zďár nad Sázavou-i, gottwaldovi, blanskoi és znojmoi járásokban sze­rezték. Az idén összesen három ízben rendeznek kerületi agitációs napokat. Az első ilyen rendezvényre 1977. január 29-től február 6-ig került sor. A párt gazdaságpolitikájának megvilá­gítására, valamint a feladatok telje­sítésére irányult a 6. ötéves terv má­sodik évében. Előmozdította a kötele­zettségvállalási mozgalom fejlődését és a választási programok teljesítését. Ugyanakkor azonban megvilágította a belpolitikai helyzet és a nemzetközi politika kérdéseit iss A második agitációs napokra 1977. április 16-a és 24-e között került sor. A dolgozók alkotó kezdeményezésének további elmélyítésére irányult a 6. öt­éves terv második évi feladatai tel­jesítése során, valamint a Nemzeti Front választási programjainak telje­sítésére E napok keretében megvilá­gították a dicső májusi napok jelen­tőségét és programját. A harmadik ilyen rendezvényt 1977 októberének végén tartják, mint a Nagy Október 60. évfordulója ünnep­ségei előkészítésének részét. Az agitációs napok a politikai agi­táció jelentős részét alkotják, de nem jelentik annak egyedüli formáját, hozzájárulnak az agitációs munka rendszerességéhez és az agitátorokat tapasztalatokkal vértezik fel. A CSKP kerületi bizottsága olyan intézkedés­nek tartja, amely fokozatosan lehetővé teszi a rendszeres személyes agitáciőra való áttérést, a szervezett irányítási és ellenőrzési rendszer alapján. A szentelő agitáció fejlődése A politikai agitáció oszthatatlan ré­szévé vált a kerületben a szemléltető agitáció is. Széles alapokon ennek két formája bontakozik ki: a) kis (aktuális) szemléltető agitá­ció — faliújságok, falragaszok, fali­szekrények, villámújságok, fényképúj­ságok. Ezeket a rugalmasság, idősze­rűség jellemzi, rendszerint gyorsan reagálnak a munkahely és a helység konkrét problémáira, bíráló álláspon­tot foglalnak el a fogyatékosságokkal szemben, értékelik és példaként állít­ják a pozitív cselekedeteket; b) nagy (hosszú tartamú) szemlél­tető agitáció — a monumentális mű­vészet különféle formái, nagy politikai panelek, forradalmi szimbólumok, a bekötőutakon és nagyforgalmú útvo­nalakon felállított transzparensek, jel­szavak. A szocializmus eredményeit, a járás és az üzem sikereit népszerűsí­tik. A múltban ezt a formát lebecsül­ték. Ma szélesebb körűen érvényesül különféle panelek, transzparensek és jelszavak útján, amelyek kifejezik az egyes vállalatok és efsz-ek dolgozói­nak akaratát a CSKP XV. kongresz- szusa feladatainak teljesítésére. Érté­kelhetjük egyes városok, különöskép­pen Brno és Gottwaldov állandó dí­szítésének hosszú távú koncepcióját. A szemléltető agitációnak ezen eszkö­zei azonban kevéssé konkrétak, álta^ lánosak és egyes helyeken nem cse­rélik rugalmasan őket. Jelentős munkát végeztek el a leg­jobb dolgozók arcképcsarnokának lé­tesítésekor. A szemléltető agitációnak e formája hozzájárult a munka iránti tisztelet növeléséhez. Ma, a városok többségében a nagyobb üzemekben és egyes efsz-ekben és állami gazdasá­gokban is találhatók ilyen arcképcsar­nokok. Létesítésük tovább folyik, a CSKP kerületi bizottságának célkitűzé­se alapján minden jelentősebb munka­helyen sor kerül létesítésükre. Az agitációs hatás szempontjából be­váltak a forradalmi hagyományok ter­mei és sarkai. Az utóbbi időszakban létesítésük intenzívebbé vált, főként az Iskolákban és fokozatosan az üze­mekben és efsz-ekben is. Itt a helyt forradalmi hagyományok hangsúlyozá­sáról van szó. Többségüket sikerült (Folytatás a 4. oldalon}

Next

/
Oldalképek
Tartalom