Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-01 / 210. szám, hétfő

1977. augusztus 1 HÉTFŐ BRATISLAVA 0 XXX ÉVFOLYAM 219. szám Ára 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA DIÁKOK NYÁRON Ezekben a hetekben a diákok tízezrei lépik át az üzemek, a gyárak, kapuit, munkát vállalnak, termelési gyakorlatún vannak vagy ifjúsági építőtáborokban dolgoznak. Segítik a népgazdaság munkaerőhiánnyal küszködő területeit, elsősor­ban a mezőgazdaságot és az építőipart, ahol sok az idény munka, részt vesznek a nagyberuházások, az új lakótelepek, az utak és vasutak építkezésein, a gyümölcs és zöldség be takarításában és segédkeznek mindenütt, almi munkáskézre vau szükség. Évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik nyáron néhány hétre munkát vállalnak. Az idén 52 00(1 egyetemi és főiskolai hallgató, valamint középiskolai tanuló vesz részt nyári munkán; részben azért, hogy pótolja a szülők anyagi támogatását, do azért is, mert a fizikai munka egyfajta pró hatétól, amelyre a fiatalok többsége kedvet érez. Szívesen dolgoznak, s feladataikat főleg akkor végzik lelkesen, ha ér­zik, a felnőttek, az üzem, a társadalom megbecsülését. Mun kájuk a népgazdaságnak és maguknak is hasznot hoz. Gyakran emlegetjük, mennyire szükséges a fizikai munka megbecsülésére, megszerettetésére szoktatni a felnövő nemze­déket. Nos, a fiatalokat a kétkezi munka megbecsülésére aligha lehet szavakkal nevelni, viszont a nyári foglalkoztatás jó ai ka lout az önállóan végzott munka, a személyes tapaszta lat élményének megszerzésére. A munkát vállaló fiatalok többsége ezekben a hetekben életközeibe kerül a fizikai munkával, a munka emberi erkölcsi követelményeivel. A szün időbe*] nyílik igazi alkalom arra, hogy a diákok próbára te gyek önmaguk munkaképességét, kitartását. Az építőtáborban vagy a vállalatokban mindenki lemérheti napi eredményét, összehasonlíthatja másokéval, s ez a számvetés, a munkáéi- inény az építőtábori mozgalom legnagyobb emberi pedagógiai haszna. Nem mindegy tehát, milyen munkát kapnak a fia tahik, hogyan kérik tőlük számon a vállalt feladatok teljesí­tését. Mert ha csak azért öltenek munkaruhát, hogy lézeng jenek, akkor furcsa kép alakul ki bennük a felnőttek munka járói, fegyelméről. Fizetség csak értelmes munkáért jár. Ezt hallják, ulvassák, erre nevelik őket az iskolában, s most, a vakáció idején, a munkahelyek, az építőtáborok feladata, hogy megerősítsék o szavak hitelét. A társadalom egyre jobban, tudatosabban szervezi meg, hogy — ez is része a munkára nevelésnek — mind több di tk dolgozzék a szünidőben, s mind több üzem és építőtábor ké szüljön fel fogadásukra. Annyi fiatal, mint ezen a nyáron, még sohasem kapcsolódott be az önkéntes munkába; az 1966. évi csúcs mintegy 10 000 ifjú. volt, a hetvenes évektől kezdve számuk egyre nőtt, s az idén rekordot ér el. Részben a szü lök érdeme ez, akik megértették a kor szavát, a társadalom lényegét, amelyben a munka alapvető szerepet tölt be, és dolgozni küldik fiukat, lányukat. A fiatalok nyári foglalkoz tatásának megszervezéséből ez évben példásan kivették ré szűkét nemcsak az ifjúsági szervezetek, hanem a minisztériu­mok, az ipari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek is. S ez rendkívül fontos, hiszen a szünidei munka is csak akkor eredményes, ha kellő gonddal és felelősséggel szervezik meg. A fiatalok véleménye szerint hasznosak ezek a nyári fog laikoztatások. Alkalmat adnak az iskolában tanultak, az elméleti ismeretek és a termelésben, a gazdálkodásban elért színvonal, alkalmazott módszerek szembesítésére. Lehetővé teszik azt is, hogy a diákok megismerkedjenek a mindennapi élettel, a kötelességteljesítéssel, a helytállással — a dolgos hétköznapokkal. Legtöbben a mezőgazdaságban és az építőiparban vállaltak munkát; sokan gyümölcsöt szednek, ezrek bnzgólkodnak a zöldségesekben, a konzergyárakban. De a többség az építési munkákat segíti: üzemek, iskolák, vasutak, országutak, laká sok építését, karbantartását. Diákok dolgoznak a szlovák fő város, a tusimicei erőmű építkezésein, a prágai vár tataru zásán. Legmozgalmasabb azonban a fiatalok élete Mélnikben ás az Érsekújvár melletti Udvardnn (Dvory nad Zifavnu): a diákok itt ugyanis védnökségei vállaltak az efsz korszerű istálőjának építése felett. j Vaunak fiatalok, akik nemzetközi építőtáborukba mentek. Ezen a nyáron 1800 egyetemi és főiskolai hallgató végez iiu kéntes munkát a szocialista országokban. Legtöbben a Szov jetunióba és az NDK-ba utaztak, de sok fiatal vesz részt építőtáborozáson Lengyelországban, Magyarországon, és Bul­gáriában is. Az említett szocialista országokból hazánkba is érkeztek diákok nyári munkára. Aki valaha is dolgozott jól szervezett építőtáborban, tudja, hogy a munka mellett milyen vonzó rendezvények teszik tel jessé azt a két—három hetet. A napi hat—nyolcórás munka a tábori életnek csupán része, a fiatalok lelkesedése pedig nem merül ki ebben a munkában. A táborozok szabad idejét szórakozás, vita vagy kulturális műsor tölti ki, gondoskodnak testedzésükről, a hétvégeken pedig kirándulásokon vesznek részt. A táborélet alkalmas a baráti kapcsolatok erősítésére, a kö xösségi szellem kialakítására, új élmények szerzésére, jó né hány diák a táborban válik igazán közösségi fiatallá, egye seknek az iskolában rejtve maradt képességeik mutatkoznak meg. Hogy mindez így alakulhat, abban része van a munkaidő utáni jó programnak. A táborban nyílik lehetőség arra, hogy a fiatalok betekintsenek egy gazdaság hétköznapjaiba. ízelí­tőt kapjanak a munkaszervezésből. Benyomásaik révén fnrdul helyes vagy helytelen irányba a munkáról, a gazdálkodásról és a munkásokról formált véleményük. A táborozásnak mindaddig értelme, létjogosultsága lesz, amíg az építőtábor a diákoknak élményeket tud nyújtani, amíg nemes vonásaikat fejleszti, s amíg az országnak is hasznos a fiatalok nyári fáradozása. TÖLGYESSY MÁRIA MZLÚ TAVIDAT (ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Kiirt Furglernak, a Svájci Államszö­vetség elnökének az ország ál­lamünnepe a I k a 1 m á hói. Bányászrekord (ČSTKJ — Új csúcsteljesít­ményt ért el a szombatra vir­radó éjszaka Milan Hronec if­júsági szocialista munkabrigád­ja a Dolní Rožínka-i Uránbá­nyászati Vállalat Vörös Októ­ber Bányájában. 21 munkanap alatt a kollektíva 105,4 méter hosszúságú szellőztető alagutat vájt ki. Egy dolgozóra mösza konként 0,817 méternyi teljesít­mény jutott. Ezzel a SZISZ-ta- gokból álló héttagú csoport. 3,5 méterrel saját korábbi re­kordját döntötte meg. Milan Hronec munkacsoport* ját több mint két évvel ezelőtt alakították meg, azóta a kol­lektíva már hat csúcsteljesít­ményt ért el. Mostani rekord­juk felállításában meg kellett küzdeniük a nagy mennyiségű bányavízzel, amely megnehezí­tette az elektromos berendezé­sek használatát. Az évfordulók tiszteletére (CSTK — A Csehszlovák Tu­dományos-Műszaki Társaságnak mintegy 400 000 tagja van. Kez­deményezésük és aktivitásuk fejlődését bizonyítja az a szú mos felajánlás, amelyet az Ok­tóberi Forradalom 60. évfordu­lója, a februári győzelem 30. évfordulója és a Csehszlovák T u d o tná ny os- Műsza k i Társa s á g 1978 márciusában sorra kerülő V. kongresszusa tiszteletére tettek. A társaság tagjainak egyhar- mada és 7000 kollektívája az idei évben csaknem 60 000 szo ­cialista felajánlást tett. A leg­aktívabbak a szocialista brigá­dok. Egyebek között megígér­ték, hogy a Nemzeti Front vá­lasztási programjainak teljesí­tése érdekében társadalmi munkában csaknem máslél mil­lió órát dolgoztak le. A prágai Husiival' szerszámgépeket gyártó vállalat dolgozói a NOSZF H0. évfordulójának tiszteletére szocialista vállalást tettek, melynek keretében 1977. november 30-ig teljesítik a Szovjetnió- ba irányuló export tervét. Ezen kívül 144 ezer normaórával csök­kentik a inunkaigényességet, s 230 tonna tüzelőanyagot takarí­tanak meg. Nem feledkeznek meg a termékfelújításról sem. Az új gyártmányok közé tartozik a BHU 861 MC programvezér­lésű univerzális köszörűgép. Felvételünkön: František Doležal és josef Matousek beállítják a gépet. (Felvétel: CSTK — J. SourekJ Helsinki szelleme tartós folyamattá vált Két évvel ezelőtt írták alá a Záróokmányt (ČSTK) — A világ haladó közvéleménye ma emlékezik meg az európai biztonsági kon­ferencia Záróokmánya aláírásá­nak második évfordulójáról. Mint ismeretes, Helsinkiben 1975. augusztus 1-én 33 euró- p;ii, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada vezetői aláírták a második világháború utáni Európa új Magna Chartáját. Az évforduló alkalmával a TASZSZ szovjet hírügynökség hírmagyarázója, Jurij Kornyilov többek között megállapítja, hogy a Szovjetunió és a lobbi szocialista ország kezdeménye­zésére összehívott értekezlet záróaktusa és az azóta eltelt két év meggyőzően bizonyítja a nemzetek békevágyát és egy új. biztonságosabb világba vetett hitük szilárdságát. A konferen­cia óta eltelt két esztendő iga­zolta a helsinki Záróokmányban foglalt célkitűzések erejét és életképességét, az európai kon­tinensen tapasztalható feszült­ség és általában a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló folyamat tartósságát. Az egyezmény értelmében egyre bővülnek a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok az egyes országok, illetve egész földrészek közölt. „A Szovjetunió megfontoltan érté­keli az európai és a világfejlő- dés folyamatát és szilárdan meg van győződve, hogy az enyhülés, az egyiiitmüködés egyre jobban meghatározza földrészünk és a világ többi ré­sze államainak kapcsolatait“ — hangsúlyoztatja Kornyilov. Az európai béke és biztonság természetesen csak akkor lehet tartós, ha az egész haladó euró­(Folytatás a 2. oldalonf SZOMBATON ÉS VASÁRNAP IS ARATTAK HÁROM DÉL MORVAORSZÁGI JÁRÁS IS TELJESÍTETTE A GABONAFELVÁSÁRLÁSI TERVET Szombaton és vasárnap sem szünetelt a munka a földeken, s gyarapodott azon járások száma amelyek teljesítették az állami gabonafelvásárlási tervet. A vasárnapi esőzések több helyen lassították a betakarítás ütemét, azonban ahol az idő­járás megengedte, a dolgozók minden percet kihasználtak a mezőgazdasági munkák végzésére. 3000 tonna terven felül (ČSTK) — További három dél-morvaországí járás — a kroméŕíži, a prostejovi és a gottwaldov! — mezőgazdasági dolgozói teljesítették szombatig az állami gabonafelvásárlás! tervet. A kroméŕíži járás gabonater­mesztői egyúttal az Októberi Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére tett felajánlásukat is teljesítették, és terven felül 3000 tonna gabonát szállítottak az állami alapokba. Eddig a termés 60 százalékát gyűjtötték be. Ha az időjárás megengedi, a járásban az aratás már csü­törtökön befejeződik. A prostejovi járásban 79 ga­bonaszárító üzemel szünet nél­kül. A betakarított gabona felé­nek 15 százaléknál kisebb a nedvességtartalma, ezért egyál­talán nem szorul szárításra. 1100 kombájnnal Az észak-morvaországi kerü­let mezőgazdasági dolgozói szombaton kihasználták a ked­vező időt és 1100 kombájnnal további 11 000 hektárról taka­rították be a termést. A gabo- nanemüeket — elsősorban a bú­zát, a tavaszi árpát és a rozsot — Morvaország északi részén eddig az összterület csaknem 15 százalékáról gyűjtötték be. A leggyorsabb ütemben az olomouci járásban folyik az aratás, ahol csak szombaton 6800 hektár termését gyűjtötték be és csépelték ki. A többi já­rásokban, főként a Nový Jičíni- ben és az opavaiban, sőt a Ha- ná síkságon fekvő prerovi já­rásban is a mezőgazdasági dol­gozóknak állandóan gondot okoz az, hogy a gabona nem egyszerre érik be. Az első becs­lések szerint a hozamok nagyon eltérőek, de 35—40 mázsás hek­tárhozam csaknem mindenütt várható. Csúcseredményt értek el az olomouci járásban levő Vérovanyi Efsz tagjai. Itt egyes gabonatáblákon hektáronként 60 mázsa búza termett. Aratják az árpát Időközben megkezdődött a termésbetakarítás az észak­csehországi kerületben is. Már néhány ezer hektár gabona ter­mését, főként az árpát gyűjtöt­ték be a litomőricei járásban. Összesen 32 400 hektáron ter­mesztenek gabonát. Szombatig csaknem 500 hektárról a rep­cét is betakarították, s már csak 50 hektáron kell ezt a munkát elvégezni. A litomőricei járásban az idén 235 kombájnnal aratnak, s to­vábbi 50 érkezik a Chebi Gép- és Traktorállomásról, valamint a Česká Lípa-i és a libereci já­rásból. A Mezőgazdasági Felvásárló és Értékesítő Vállalat dolgozói az észak-csehországi kerületben ,/Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom