Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-14 / 192. szám, csütörtök
lobban kell érvényesíteni az ellenőrzés jogát /Folytatás a 3. oldalról) a tartalékok mozgósításához, a munkafegyelem és a felelősség megszilárdításához vezető utak keresése során. Ez a tevékenység nem pótolja a vezető dolgozók irányító munkáját, nem vezethet tekintélyük csökkenéséhez. Ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a vezető gazdasági dolgozók teljesítsék kötelességeiket, teljes mértékben éljenek hatáskörükkel. amelyet nem szabad átruházniuk felsőbb szervekre. Lehetővé teszi azt. hogy megelőzzük a fogyatékosságokat, segítsünk azok leküzdésében, feltárjuk a kiaknázatlan lehetőségeket. Az is bevált módszer, hogy az összegyűjtött ismereteket a taggyűlés «lé terjesztésük előtt megvitatják az illetékes gazdasági dolgozókkal, lehetővé téve számukra. hogy a problémákról előie véleményt alkossanak, és intézkedéseket dolgozzanak ki megoldásukra, hogy a problémákat átfogóan meg lehessen tárgyalni a taggyűléseken, és biztosítani lehessen ily módon az egységes eljárást a feladatok teljesítése során. Konkrét és névre szóló intézkedések szükségesek a fogyatkosságok felszámolásához Az ellenőrzési jog érvényesítésének hatékonysága főleg attól függ, megfelelő konkrét, névre szóló és határidőhöz kötött intézkedéseket foganatosí- 1anak-e a fogyatékosságok felszámolása érdekében, és következetesen ellenőrzik-e ezek megvalósítását, beleértve a tervteljesítésben való lemaradást, okainak ellenőrzését és a személyes felelősségre vonást. Ez egyúttal az igényesség fokozásának hatékony mód i a is. Az ellenőrzés eredményei azt is megmutatták, hogy jobban fel kell használni a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek gyűlésein, a termelési értekezleteken, a munkakollektívák, a szocialista munkabrígádok, a komplex racionalizációs brigádok, az ifjúsági fényszóró mozgalom által szerzett ismereteket. Ezért a szocialista demokrácia elmélyítése gazdag forrása a munka tökéletesítésének és a jobb eredmények elérésének, egyszersmind megnyilvánulása annak, hogy dolgozóink tevékenyen részt vesznek az üzemek és a vállalatok irányításában. Az ellenőrzési jog érvényesítése során nagyobb figyelmet kell szentelni a népi ellenőrző bizottságok, az Állami Bank, a . műszaki ellenőrző osztályok, vagy a termékek minőségének ' ellenőrzésével foglalkozó különleges állami felügyelőségek ismeretei felhasználásának, és törődni kell azzal, hogy idejében intézkedéseket foganatosítsanak az általuk feltárt fogyatékosságok leküzdése érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók javaslatainak és észrevételeinek valamint a pártszervezeteken kívül működő ellenőrző szervek tapasztalatainak felhasználása jelentős tartalékot jelent a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában, a felületesség, a kényelemszeretet, a bürokratizmus és más visszásságok leküzdésében és abban, hogy tovább fokozzuk a dolgozók résztvételét a társadalmi ellenőrzésben. A pártalapszabályzat meghagyja a pártszervezteknek. hogy támogassák a vezető gazdasági dolgozóknak a pártpolitika, a termelés és szolgáltatások feladatai teljesítésére irányuló erőfeszítését. Ez közös eljárást követel meg a párt- szervezettől és a gazdasági vezetőségtől a CSKP gazdaság-és szociálpolitikájának megvalósításában és a társadalmi érdekek érvényesítésében. A vezető gazdasági dolgozók erőfeszítéseinek támogatása nem jelenti azt. hogy elnéző- nek kell lenni az irányító és szervező munkájukban előforduló negatívumokkal szemben, éppen ellenkezőleg. A fő cél a további tartalékok feltárása, a fogyatékosságok kiküszöbölése, a jó tapasztalatok közkincs- csé tétele, a feladatok következetes végrehajtása. Az ellenőrzési jog helyes érvényesítése nagy segítséget jelent a vezető gazdasági dolgozóknak a rend megtartását, a fegyelem megszilárdítását és a feladatok sikeres teljesítését célzó intézkedéseik valóra váltásában. Az ellenőrzési jog helyes értelmezése szempontjából és abból a szempontból, hogy a pártszervezetek fokozott hatékonysággal érvényesítsék ezt a jogot, igen fontos, hogy a járási pártbizottságok konkrét és differenciált segítséget nyújtsanak az alapszervezeteknek. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a járási pártbizottságoknak következetesebben kell ösztönözniük a pártszervezeteket, főként a terv minőségi mutatói teljesítésének ellenőrzésére, nagyobb gondot kell fordítaniuk a tisztségviselők képzésére, a jó tapasztalatok továbbadására, az ellenőrzési jog érvényesítése helyes formáinak és módszereinek megmagyarázására. A CSKP járási bizottságainak idejében kell foglalkozniuk azokkal a javaslatokkal és észrevételekkel, amelyekkel a terv teljesítésével kapcsolatban a párt- szervezetek hozzájuk fordulnak. Az ellenőrzési jog jobb érvényesítése az egész párt érdeke. Hozzá kell járulnia a termelési feladatok sikeresebb teljesítéséhez, a fogyatékosságok felszámolásához, a hatékonyság növeléséhez és a munka minőségének javításához. Elő kell mozdítania azon jelenségek fel- teását és leküzdését, aifltelyek ellentétesek a gazdaságosság és a takarékosság, a munka-, és a termelési fegyelem, a jó munkaszervezés és a jó termékminőség, a szocialista hazafiság és az emberek becsületes munkája iránti tisztelet elveivel. Elő kell segítenie a párttagok és az összes dolgozók mozgósítását annak érdekében, hogy vegyenek részt a fogyatékosságok és az akadályok leküzdésében, továbbá az olyan jelenségek leküzdéséljen, mint a selejtterme- lés. a fogyatékosságokkal szembeni elnézés, a formalizmus, a kötelességek elmulasztása, a társadalmi érdekek mellőzése, a felesleges okoskodás és a mások munkája eredményeinek jogtalan elsajátítása. Támogatnia kell azokat, akik az élvonalában kezdeményezően oldják meg a problémákat, érvényesítik az igényességet a munkában, s a minőség javításáért és a hatékonyság növeléséért küzdenek. Az ellenőrzési jog egyúttal a kádermunka fontos eszköze is. Érvényesítése elősegíti a dolgozók megismerését, azt, hogy valódi munkaeredményeik alapján értékeljük őket, továbbá elősegíti a bíráló magatartás, a nagyfokú igényesség és a személyes felelősség gyakorlását. Elválaszthatatlan része a demokratikus centralizmus érvényesítésének, valamint a párton belüli demokrácia további elmélyítéséért s a kollektivitás elvének megerősítéséért kifejtett erőfeszítésnek. Kedvező légkört teremt a bírálat és az önbírálat fejlődéséhez, amely a fogyatékosságok leküzdésének és az emberek nevelésének pótolhatatlan jelentőségű módszere a szocialista társadalomban. Azon sikerek ellenére, amelyeket a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése terén elérünk, a feladatok igényessége megköveteli a pártmunka további javítását, a párt vezető szerepének elmélyítését, a néppel való kapcsolatának szüntelen szilárdítását, az irányító- munka javítását, és annak a kezdeményezésnek helyes fel- használását, amelyet dolgozóink a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére bontakoztatnak ki. Fontos eszközként kell szerepet játszania ebben az ellenőrzési jog érvényesítésének, további tökéletesítésének és az ellenőrzés hatékonysága növelésének. KOMMUNISTÁK VEZETÉSÉVEL „A pórt beszél az ifjúsággal" akció tapasztalatai Járási pártbizottságunk egyik legfontosabb feladatának tartja a CSKP Központi Bizottságának az ifjúság szocialista neveléséről szóló 1973. évi júliusi határozatainak teljesítését. A járási pártbizottság idei májusi elnökségi ülése megállapította, hogy járásunk pártszervezetei saját viszonyaikra lebontva következetesen teljesítik az említett határozatot. A pártszervezetek többségében a SZISZ-szervek munkájáért tapasztalt kommunisták felelősek, akik a vezetőséggel nemcsak ellenőrzik a SZISZ munkáját, hanem elősegítik és támogatják is. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy a tagjelöltek és fiatal kommunisták ne hanyagolják el a SZISZ-mun- kát, s mint vezetőségi tagok, aktivisták vagy propagandisták tevékenykedjenek. Az év elején lefolyt SZISZ évzáró taggyűléseken közel 700 fiatal kommunistát megválasztottak vezetőségi tagnak, többjüket az elnöki tisztségbe is. Eredmények és hibák Ezen a téren külön említésre méltó munkát végeznek a SZISZ- szerveitek a lučeneci Pol'anában, a füleki (Fiľakovo) Kovo- smaltbnn, a Detvai Gépgyár losonci üzemében, a Kalinovói, a Poltári és a Šuricei Efsz-ben, valamint a Losonci Közgazdasági és Építészeti Középiskolában. Ezzel szemben Mládzovon és Ipeľský Pofokon lényegesen növelni kell az ifjúsági szervezetek munkájának színvonalát. Ez ügyben többet kell tenniök a pártszervezeteknek, a nemze ti bizottságoknak és nem utolsósorban a SZISZ járási bizottságának. Ma már nem elég csupán elemezni az ifjúság problémáit, hanem azok megoldásához hathatós intézkedéseket kell foganatosítani és azokat következetesen megvalósítani. Ennek szükségességét bizonyította a májusban lefolyt akció: ,,A párt beszél az ifjúsággal“. A több mint háromszáz oktatócsoportban és alakulatban közel 9000 fiatal tanult. Nevelésükről 361 propagandista gondoskodott. Igen jó eredményeket értek el a SZISZ- szervezetek az eszmei-politikai nevslés területén a losonci Po- Fanában, a poltári Közép-szlo- vák><ai Üveggyárban, a Buzitkai Mezőgazdasági Szak tanintézetijén és a Losonci Közgazdasági Középiskolában. A Lenin-körök színvonalas tevékenységéért dicséretet érdemelnek a Járási Egészségügyi Központ és a járási nemzeti bizottság fiataljai. Még számos alapszervezetben, elsősorban a mezőgazda- ságiakban és községiekben rendszeresebbé kell tenni az ifjúság oktatását és emelni színvonalát, amihez hatásosabb segítséget kell nyújtania a SZISZ járási bizottságának is, főleg megszervezésükben és nem utolsósorban az ellenőrzésben. Úgyszintén jó lenne, ha a SZISZ központi szervei intézkednének, hogy az eszmei-politikai neveléshez kiadott irodalmat az alapszervezetek és a propagandisták kellő időben megkapják, nem úgy, mint eddig: többhetes késéssel. Az eszmei-politikai nevelés hatékonysága megmutatkozik az ifjúság állásfoglalásában, munkaaktivitásában. Érdeklődésüket és a szocializmus építéséhez való hozzáállásukat szemléltetően bizonyították a májusban megtartott 162 beszélgetésen, amelyeken közel 10 000 SZISZ-tag és nem szervezett fiatal vett részt. A beszélgetéseket a pártszervezetek rendezték azzal a céllal, hogy behaKommentáljuk Az alaptörvény Megkezdődött az aratás. A nyári munkákból az ifjúság is derekasan kiveszi a részét. Közben készül a SZISZ második kongresszusára, és élénk érdeklődéssel figyeli napjaink időszerű eseményeit. Tudatosítja azt is, hogy a Szovjetunióban folyik az új (negyedik) szovjet alkotmány össznépi megvitatása. A tervezetet az alkotmányelokészítő bizottság dolgozta ki, Leonyid Brezsnyev vezetésével. Előzőleg a tervezetet megvizsgálta az SZKP KB plénuma, majd pedig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége vitára bocsátotta. A szovjet emberek jelenleg gyűléseken, a sajtóban véleményt nyilvánítanak az állam jövendő alaptörvényének cikkelyeiről, javaslatokat, észrevételeket, módosításokat tesznek. Ezután az alkotmányelőkészítő bizottság összegezi és megvizsgálja a megvitatás során beérkezett módosító javaslatokat, és az új szovjet alkotmány végleges szövegét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjeszti jóváhagyás végett. Az alkotmánytervezet igen sok tekintetben érinti az iíjúsagot is. Éppen ezért érthető, ha az ifjúság a tervezetet érdeklődéssel tanulmányozza és vitatja. Az alaptörvény jogi, egyszersmind politikai okmány. Rögzíti a Szovjetunió fő jogszabályait, tükrözi a szovjet nép szociális vívmányait, ugyanakkor kinyilatkoztatja társadalmi fejlődése meghatározott szakaszának fő feladatait és céljait.* A szovjet állam történetében a különböző időszakok alkotmányai közti folytonossági kapcsolat természetes és törvényszerű. Az 1918. évi első alkotmány rögzítette a világon véghement első szocialista forradalom vívmányait, meghatározta a dolgozó nép hatalmának osztályjellegét. A Szovjetunió 1924. évi alaptörvénye a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének 1922-ben történt megalakulásával kapcsolatban szögezte le az össz-szövetségi föderáció alapelveit. Az 1936-os alkotmány a szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelmét tükrözte. Az új — immár negyedik — alkotmány azt fejezi ki, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett, érett szocialista társadalom, és a társadalmi fejlődés legtöbb céljaként a kommunizmus megteremtését jelöli meg. Az alaptörvény új tervezete általánosítja a szovjet történelem egész tapasztalatát és a jelenkor követelményeinek megfelelő új tartalommal, gazdagítja azt. Tükrözi a szocialista demokrácia következetes fejlődését, a szovjet törvény- hozásnak az utóbbi években végbement megújítását és tökéletesedését, felhasználja a testvéri szocialista országok alkotmányos fejlődésének tapasztalatait. Az új alaptörvény tulajdonképpen az épülő kommunizmus alkotmánya. Kimondja, hogy a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, politikai rendszerének, az összes állami és társadalmi szervezeteknek magva a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja. A marxista—leninista elvekkel feljfegyverzett kommunista párt jelöli ki a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, irányítja a szovjet nép hatalmas alkotótevékenységét, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a kommunizmus győzelméért vívott harcnak. A fejlett szocialista társadalom alaptörvényének tervezete a 20. cikkelyben megállapít ja: összhangban azzal a kommunista eszménnyel, hogy „minden egyes ember szabad fejlődése mindenki szabad fejlődésének a feltétele“, a szovjet állam célként tűzi ki a reális lehetőségek kiszélesítését arra, hogy az állampolgárok fejlesszék és hasznosítsák alkotó erejüket, képességeiket és tehetségüket, hogy sokoldalúan fejlődjék a személyiség. A tervezet megerősíti azt az alkotmányos elvet, hogy „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“, és kimondja, hogy a Szovjetunió állampolgárai rendelkeznek az alkotmány és a törvények által meghirdetett és szavatolt szociális-gazdasági. politikai és személyes jogok teljességével. A 25. cikkely azt emeli ki, hogy „Az SZSZKSZ-ban egységes oktatási rendszer van, amely az ifjúság kommunista nevelését, szellemi és testi fejlődését, a munkára és a közéleti tevékenységre való felkészülést szolgálja.“ Az ifjúság nemcsak érti, hanem messzemenően értékeli és helyesli, hogy az új alkotmánytervezet tartalmának fő jellemzője a szocialista demokrácia bővülése, elmélyülése, a jövő társadalmának körvonalazása. BALÁZS BÉLA tóbban megismerjék a fiatalok munkáját, az ifjúság problémáit, igényeiket és hogy soraikban erősödjön a párt befolyása. Részt vállaltak Az ifjúságnak is érdeme van abban — elsősorban íT 73 ifjúsági szocialista munkabrigádnak —, hogy járásunk ipari és mezőgazdasági üzemei — néhány kivételével — a hatodik ötéves terv második évének feladatait sikeresen teljesítik. Aktívan bekapcsolódnak a tár- sadalmi munkába és a szocialista munkaversenybe, például május elseje előtt és a „munkabecsület szombatján“ több mint 105 000 órát dolgoztak, óminek anyagi értéke meghaladta az 525 000 koronát. A nyári és őszi mezőgazdasági munkákból is kiveszik részüket. Több mint 1350 középiskolás a nyári munkaaktivitás során különböző üzemekben és építkezéseken fog dolgozni. A SZISZ-szervezetek arra törekednek, hogy a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére elfogadott kötelezettségvállalás több mint 7 millió korona értékben teljesítsék. Körültekintően A beszélgetéseken bebizonyosodott. hogy a fiatalok nem idegenkednek a társadalmi életben, a pártban és tömegszervezetekben vállalt munkától sem. Több mint 600 fiatal képviselő a helyi, a városi és magasabb fokú nemzeti bizottságokban tevékenykedik. Sokan ténykednek a pártszervezetekben, a Nemzeti Front szervezeteiben is. y A fiatalok szervezői és aktív résztvevői a népművelő munkának. Különböző szakkörök* ben, dal- és táncegyüttesekben, valamint színjátszó csoportokban tevékenykednek. Külön említést érdemelnek a Fülekpüs- nüki (Fiľakovské Biskupice) Palóc Dal- és Tánccsoportban, a radzovcei Petőfi Irodalmi Színpad együttesében, a losonci Poľana és a gépgyár üzemi klubjában tevékenykedő fiatalok. A beszélgetés folyamán a jó iiéldák mellett több bírálat hangzott el. Például a járási fogyasztási szövetkezetben Brez- ničkán, az egyes középiskolákban kifogásolták, hogy az ifjúság igényeit, kérelmeit az arra hivatott szervek nem teljesítik következetesen. Járási pártbizottságunk a beszélgetéseken felvetődő problémákat, kérelmeket körültekiiT- tően ítéli meg, és az arra hivatott szervek bevonásával az adott viszonyok és lehetőségek figyelembe vételével orvosolja. TANKINA ISTVÁN a lučeneci járási pártbizottság titkára 1977 VII. 14.
