Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-14 / 192. szám, csütörtök
ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (CSTK) — Gusíáü Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének az ország államünnepe alkalmából. # • • Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Alimad Hosszan Bakr marsallnak, az Iraki Köztársaság államfőjének az ország államünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter táviratban köszöntötte Szaadun Hamadit, az Iraki Köztársaság külügyminiszterét. VÄLASZ AZ OLVASÓK KÉRDÉSEIRE Mit kel! tudni a belgrádi tárgyalásokról Elvtársi találkozó (CSTK) — Miloslav Bod'a, az SZLKP KERB elnöke tegnap Bratislavában fogadta San Marino Kommunista Pártjának háromtagú pártmunkásküldöttségét, amelyet Amicio Giusepp, a központi bizottság elnökségének tagja vezetett. A fogadáson Jelen voltak Lanlel Futej és Rudolf Netík, az SZLKP KB osztályvezetői. Az elvtársi légkörben lezajlott fogadáson Miloslav Bod'a elvtárs tájékoztatta vendégeit a szlovák ipar, mezőgazdaság, kultúra, oktatásügy és tudomány fejlődéséről, a lakosság életszínvonalának emelkedéséről, valamint az SZLKP feladatairól a XV. pártkongresszus határozatainak megvalósítása terén. Ötnapos szlovákiai tartózkodása során a küldöttség ellátogat a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületbe is. Napirenden: a jövő évi terv kidolgozása Ülést tartott az SZKT Elnöksége (ČSTK) — Tegnap Prágában ülésezett a Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége. Vladimír Janza miniszter nek, az Állami Tervbizottság alelnökének részvételével behatóan foglalkozott az 1978 évi állami végrehajtási terv irányelvjavaslatával. A Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége teljes mértékben támogatja a szövetségi kormány irányelvét, amely fő alapja a jövő évi terv kidolgozásának, és a 6. ötéves terv legfontosabb feladatainak teljesítését szolgálja. Ezért az SZKT Elnöksége meghagyja az egyes szakszervezetek központi bizottságainak, az üzemi és a vállalati szakszervezeti bizottságoknak, hogy minden ágazatban, vállalatban és üzemben annak tudatában vitassák meg feladataikat, hogy az irányelv teljesítése határozottan elősegíti a XV. pártkongresszuson kitűzött gazdaság- és szociálpolitikai célok valóra váltását. Az SZKT Elnöksége felhívja az összes szakszervezeti szervek és szervezetek figyelmét arra, hogy az idei gazdasági tervek kiegyensúlyozott teljesítése döntő feltétele annak, hogy kedvező kiindulási alapot teremtsünk meg a jövő évi terv teljesítéséhez. Ezért a gazdasági szervekkel együttműködve, a IX. szakszervezeti kongresszus határozataival összhangban konkrét intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek fokozzák a szakszervezeti szervezetek részvételét a termelési tervek, s a kiviteli kötelezettségek teljesítésében. Az SZKT Elnöksége a továbbiakban megvitatta az SZKT szerveinek a második félévre szóló munkatervét. Egyúttal jóváhagyta a jövő évi szak- szervezeti üdülések tervét is. Kevés a mai téma Tudósítás a X. moszkvai filmfesztiválról Tizennegyedszer is — szinte hihetetlen — zsúfolásig megtelt a luzsnyiki stadion vetítőterme, ahol 14 000 néző viharos tapssal fejezte ki elismerését a Rózsaszínű álmok című szlovák film alkotóinak. — A ftlm a nézőknek tetszik — mondotta a mozi vezetője — legalább is erről tanúskodik a viharos taps. A szovjet fővárosban az előző napokon a filmet már néhány moziban vetítették, így a mostani bemutatót jó hírek előzték meg. A néző tehát szereti a mai témájú, jó filmet, a fesztivál első félideje alatt ilyen filmet azonban csak ritkán láthatott. A mongolok ugyan bemutattak egy mai tárgyú alkotást, Feledhetetlen ősz címmel, a mű azonban sematikus, a mai mongol ifjúság problémáit túlságosan leegyszerűsítve ábrázolja. S. Nicolaescu román rendező a Megbeszélés című filmjének témáját a századelő történelméből meríti. Az 1907-as romániai felkelést bemutatva, kifejezésre juttatja, hogy a különböző osztályokra tagolt világban nem lehet igazság. A film műfaji szempontból rendkívül egyenetlen: van benne történelmi, bűnügyi, balladai és szerelmi motívum, a párbeszédek rendkívül leegyszerűsítettek, a történet vontatott és hosszadalmas, helyenként melodrámába csap át, s a film nem mentes a naturalista jelenetektől sem. A szabadság szele című mexikói alkotás sem tett eleget a várakozásnak. A mű az 1817. évi mexikói nemzeti felszabadító harcok éveiről szól, a film az eseményeket azonban csak illusztrálja, ahelyett, hogy művészeti szinten mutatná be a történteket. Ezért aztán nem csoda, hogy a csaknem háromórás film vetítése alatt számos néző elhagyta a nézőteret, s a mozi előcsarnokában megnézte inkább Zuzana Mináčova szlovák fotóművész színészportréinak önálló kiállítását. EVA TRANČIKOVÁ Neutronbombával szerelik fel a NATO-t? (ČSTK) — Mint már jelentettük Carter amerikai elnök sejtetni engedte, hogy javasolni fogja a neutron bomba gyártását. Az elnök ugyanakkor nem válaszolt sajtótudósítónknak arra a kérdésére, vajon az új fegyver bevezetése esetén az Egyesült Államok kötelezné-e magát, hogy nem alkal* máz elsőként nukleáris fegyvert. Mint Valentyin Oszipov, a TASZSZ szemleírója közölte, Alexander Haig tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka felhívta a tagállamokat, hogy szereljék fel hadseregeiket az új amerikai neutronbombával. A tábornok ugyanakkor azt bizonygatta, hogy a fegyvernem bevezetése a NATO-ban nem rontaná a szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozások sikeres előrehaladásának sikerét. Újságírás helyett kémkedés A TASZSZ kommentárt közölt a Los Angeles Times volt moszkvai tudósítójáról, Robert C. Tothról és megállapítja, hogy az nem is annyira újság-, írói feladatokon dolgozott, Inkább az amerikai kémszolgálattól kapott megbízatásokat. Június 11-én tetten érték és letartóztatták, de a szovjet hatóságok jóakaratuk jeleként csupán tanúként idézték be, majd elutazhatott a Szovjetunióból. Akkor a TASZSZ tudósítójának kijelentette, hogy az ügy kapcsán nincs semmiféle követelése, de a határátlépését követően koholmányokat publikált. A TASZSZ egyebek között megemlíti, hogy az amerikai újságíró fontos szovjet objektumok, illetve az elhelyezkedésükre vonatkozó széleskörű információkat is gyűjtött. Június 15-e óta üléseznek a jugoszláv fővárosban a diplomaták annak a 35 országnak a képviseletében, amelyek 1975-ben Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányát. A Rudé právo egyik prágai olvasója telefonon fordult a szerkesztőséghez azzal a kérdéssel, milyen volt a belgrádi tanácskozások eddigi lefolyása. A belgrádi tanácskozásoknak ez az előkészítő szakasza. Célja, hogy előkészítse azon országok külügyminiszterének érté- kezletét, amelyek részt vettek Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Az értekezlet Záróokmánya erne vonatkozóan megállapítja: „A részt vevő államok kinyilatkoztatják eltökélt szándékukat, hogy folytatják a sokoldalú folyamatot, amelyet a konferencia megkezdett: azzal, hogy részletesen véleményt fognak cserélni mind a Záróokmány határozatainak megvalósításáról, mind a konferencián meghatározott feladatok végrehajtásáról, valamint kölcsönös kapcsolataik megjavításáról, a biztonság megszilárdításáról és az európai együttműködés fejlesztéséről és a feszültség enyhítése folyamatának fejlesztéséről a jövőben, éspedig a konferencián megtárgyalt kérdéRÖVIDEN — Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap búcsúlátogatáson fogadta Georgi Vladikovot, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. Szintén tegnap fogadta bemutatkozó látogatáson Roland d’Anethan bárót, a Belga Királyság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. — Jindrich Zahradník szövetségi miniszterelnök-helyettes tegnap Prágában fogadta Tadeusz Rudolfot, a Lengyel Népköztársaság munka-, bér- és szociálisügyi miniszterét, aki látogatáson tartózodik hazánkban. Megvitatták a LEMP VII. és a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott bér- és szociálpolitikai irányvonal megvalósításának tapasztalatait. — Július Hanus, az SZSZK miniszterelnök-helyettese tegnap Bratislavában bemutatkozó látogatáson fogadta Marian Miszkiewiczet, a Lengyel Nép- köztársaság új bratislavai főkonzulját állomáshelyének elfoglalása alkalmából. Vendégét tájékoztatta Szlovákia fejlesztéséről és a szocialista országépítés további távlatairól. sekkel összefüggésben. A Záróokmány továbbá kimondja, hogy a helsinki dokumentumot aláíró országok találkozókat fognak szervezni képviselőik számára, kezdve * nevezettek külügyminisztereinek értekezletével, és hogy az első ilyen értekezlet megtartására 1977ben Belgrádban kerül sor. A Záróokmány vonatkozó határozatai ugyancsak kitűzik a jelenleg folyó előkészítő tárgyalások keretét és feladatait. A most folyó tárgyalások célja kitűzni a külügyminiszteri konferencia időpontját, tartamát, napirendjét és egyéb feltételeit. A jelenlegi belgrádi tanács kozások nagyjából egy hónapja folynak nem nyilvánosak. A tárgyalások feladata tisztázni a külügyminiszteri konferencia munkájának sikeréhez elkerü- hetetlenül szükséges alapvető kérdéseket. A belgrádi találkozó tárgyalóasztalán — a külföldi lapok hírei szerint — ezek a fő javaslatok fekszenek: a szovjet küldöttségnek a többi szocialista ország küldöttségei előtt támogatott javaslata, egy angol —amerikai javaslat, amelyet a tőkésországok csoportja támogat, és az el nem kötelezett országok javaslata. A szocialista államok javaslata következetesen a Záróokmány határozataiból indul ki. Feltételezi, hogy a találkozó napirendjén szerepelni fog annak sokoldalú megítélése, hogyan sikerül megvalósítani a Záróokmány határozatait, éspedig egészben véve, továbbá általánosítani kellene a tárgyalások tapasztalatait, hogyan kell tovább haladni a dokumentum megvalósításában a jövőben. Ez lehetővé tenné nemcsak az elmúlt két év alatt elért eredmények összefoglalását, hanem azoknak az új javaslatoknak a megtárgyalását is, amelyek, természetesen, szigorúan a Záróokmányból indulnának ki. Ez az a konstruktív és konkrét út, amely megfelel a belgrádi találkozó szellemének, amely találkozó nincs egy szinten a helsinki értekezlettel, hanem egyik lépcsőfoka a helsinki értekezlet határozatai megvalósításának. Amint a burzsoá sajtóból meg lehet ítélni, egyes nyugati államok olyan úton haladnak, amely nincs összhangban a Záróokmánnyal. Egyébként ezt juttatja kifejezésre az angol— amerikai javaslat, amely — a nyugati tudósítók vázlatos elemzései alapján — kísérlet, hogyan lehetne a belgrádi tárgyalásokat felhasználni arra, hogy egyes NATO-országok közös platformot alakítsanak ki a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra. Szeretnének ugyancsak feltételeket kialakítani ahhoz, hogy ezen a találkozón is kinevezzék önkényesen önmagukat az emberi jogok valamiféle „védelmezőinek“, és a találkozót a nemzetközi feszültség enyhülése ellen irányuló rágalmazó kampány folytatásának arénájává hasznáják fel. A semleges országok Belgrádban beterjesztett javaslata, sajnos, szintén nem tartja magát a Záróokmányhoz, és amennyiben elfogadnák, azoknak a céloknak szolgálatába állna, amelyeket az angol— amerikai javaslat tűz ki. Elvárható azonban, hogy a semleges országok tovább fognak keresni egy elfogadható megoldást, és hogy az általuk beterjesztett javaslat biztosan nem az utolsó, amivel Belgrádban előállnak. Belgrádban tehát többről van szó. mint egyszerűen ügyrendi kérdések megtárgyalásáról. A politikai megfigyelők véleménye megegyezik abban, hogy a mostani tárgyalások lefolyása megfelel a megoldandó kérdések jellegének. Bonyolult tanácskozások ezek, ugyanúgy, mint azok a tárgyalások, amelyek a múltban az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben az eltérő társadalmi rendszerű országok között folytak. Ha az egyes nyugati államok megpróbálkoznak ellentétes magatartást elfoglalni azzal, amit a Záróokmány mond, akkor ez csak igazolása lenne annak a ténynek, hogv taktikájuk volt és marad: csökkenteni ennek a fontos nemzetközi dokumentumnak jelentőségét és kiforgatni szellemét és betűjét. A diplomatákra Belgrádban még rengeteg bonyolult tanácskozás, fáradságos munka vár, amíg odaülhetnek a tárgyalóasztalhoz azok a képviselők, akiket a helsinki Záróokmányt aláíró államok külügyminiszterei bíznak meg. Belgrád ugyanúgy, mint ai előző években az európai kérdésekről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban Genf és Helsinki, az a hely, ahol a szocialista államok, köztük Csehszlovákia diplomáciája arra törekszik, hogy az aláíró országok maradéktalanul megvalósítsák a Záróokmány határozatait. DUŠAN ROVENSKÝ M a 19 éve meglepő hír járta be a világot: iraki haladó érzelmű katonatisztek megdöntötték a sötét monarchiát, az akkori idők egyik legrémesebb rendszerét. A fiatal Fejszal király és mindenható miniszterelnöke, az ultrareakciós Nuri Szaid életét vesztette a palotaforradalom során. Irakban azonban még egy júliusnak kellett elkövetkeznie — 1968. július 17-ének, amikor al-Bakr, a jelenlegi államfő vette át a hatalmat, hogy határozott léptekkel idnuljon el a forradalmi átalakulások útján. A fejlődés addig zökkenőkkel teli úton bontakozott ki. A gazdag természeti kincsekkel rendelkező Irak nem is fejlődhetett volna másként, csakis az antiimperialista harc útján, hisz szerves része az arab világnak, így szintén létérdeke a közel-keleti kérdés Igazságos rendezése. A nyugati imperialisták a forradalom győzelme után is beavatkoztak Irak politikájába, mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy természeti kincsei nemzeti tulajdonba kerüljenek, továbbá Irak politikájában a szocialista országok felé közeledjen. A helyzetet méginkább bonyolította a sokáig rendezetlen és szinte rendezhetetlennek tűnő kurd kérdés. Az iraki forradalom kiállta a történelem próbáját, megfontoltan oldotta és oldja meg a haladó fejlődéssel járó feladatokat. A bagdadi kormány elszánt lépése volt 1972-ben az Iraq Petroleum Company olajtársaság kisajátítása majd az amerikai kezelésben levő olajforrások államosítása. Ezt követte 1975-ben az ország egész olajiparának állami kezelésbe véA forradalom gyümölcsei tele. E forradalmi intézkedések hatása az ország nemzeti jövedelmének gyarapodásában éreztette hatását. A mai energiaválság viszonyai között például a tavaly kitermelt 104 millió tonna olaj fontos gazdasági tényező. Irak azonban tovább akar lépni gazdasági élete fejlesztésében, nemzeti jövedelme gyarapítását nem kizárólag az olajiparral kívánja alátámasztani. Általános építkezés bontakozik ki országszerte, s ebben a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük hazánk is tekintélyes részt vállalt. Városok és ipari létesítmények épülnek, nehéz- és feldolgozó ipari üzemek. Szovjet segítséggel építettek fel például több mint száz létesítményt és szovjet szakemberek képezik a hazai kádereket az észak-iraki olajtelepeken. A mezőgazdaság fejlesztése céljából oly fontos létesítményeket adtak át rendeltetésüknek, mint amilyen a Tartar tavat az Eufrátesz folyóval összekötő csatorna, stb. Irak politikai fejlődésében is kiváló sikereket könyvelhetett el 1973-ban létrejtt a Nemzeti Haladó Front, mely a kommunista pártot, a BAATH Pártot és a kurd demokratákat tömöríti. Amolyan széles koalíció ez, amelynek keretében a forradalom fő erői koordinálják politikai elképzeléseiket. Biztosítéka ez az antiimperialista politika folytatásának, gátfal a reakcióval szemben. Ennek a politikának nagy győzelme volt 1975 ben a kurd kérdés végleges megoldása. Mint ismeretes, a régóta húzódó háborús állapot megszüntetését a reakciós erők mindkét oldalról éveken át gátolták. Az iraki arab reakció és a kurd szabadságmozgalom fíarzani által képviselt visszahúzó, szeparatista erőinek bukása kellett ahhoz, hogy a két népközösség egymásra találjon, szót értsen és együttesen építse közös hazáját. E kérdés rendezése nagy lendületet adott a szociális kérdések megoldásának is, s mind a kurdiakta északi területeken, mind az arab vidékeken kedvezően hatott a fellahok szövetkezeti mozgalmának ki- szélesedésére. * Hazánk gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn Irakkal, ezt bizonyítják küldöttségeink, politikusainak kölcsönös látogatásainknak eredményeit az el alkalomból alárt fontos szerződések. (I) (977 VII. 14.
